Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1941. március (37. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

hirek ör március irai kezdet­iskolában iez 8 erre iv és vár a lazdálk m­árcius 2-án ezévi tiszt­i tagok szi­­z elnökség. 167 itály tiszt­ 18 9-én dél­­;atképtelen­­ísz az Ipar­­i lesz a ta­­nak össze­­ést kér az 124 lvasó Egy­­slőtt 10 óra­­ség esetén órakor tartja közgyülését, tel tisztelet­r»•~T lilPTitii­fl 1WMII j. város ilyától. íny is állott kutatása következmé­­ibb megneve­­l elő nem ál­­a folyó évi .4 napjain a megtartandó amból : Budai erina, Dénes uzsánna lakott Sándor kinek jál kinek any- János kinek , kinek anyja i u. 38 sz. Ka- Bajnóczi Rozá­­­­dász Julia jós kinek any- István kinek dik Béla kinek Károly kinek tökény u. 18. Nemes Mária Ernő kinek kinek anyja u. 1. Raffai­ska Anna la- István kinek Mátyás kinek ott G. tanya­k anyja Dob­­. Tóth János­­ lakott Szt. imból : Héjjá Viktória lakott Ferenc kinek 3 István kinek alamb u. 11. a Szancz Er­ni sz. Sipkai Mária lakott kinek anyja u. 5. Szabó Piroska lakott mamból : Tóth­on lakott Gróf sándor kinek itt Károlyi u. amból : Budai Julianna la- Péter kinek Tanya 43 sz. Rostás Vera- Kispál Sándor lakott Gtanya kinek anyja aszta 363 sz. luszka Mária János kinek tnya 66 sz. imból: Bez­­is Mária lakott mból : Kato­­rgy Julianna amból: Lá­gy Mária la­­. Mihály ki­lakott Püs­­ ­zokat, akik ízkodási he­­áros katonái ilentsék be.­­ február 23. Dr. Osváth tanácsnok. I ind et I Z I Hódmezővásárhely, 1941. március 1. Szombat, 8 fillér XXXVII. évfolyam, 50. szám. VitÁRUSLYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: Helyben negyedévre 6 pengő.­­ Főszerkesztő és laptulajdonos (1905 óta)­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal Félévre 12 pengő. Vidékre negyedévre 8 pengő. Ji Kun Beid ( Kossuth—tér.­­Telefonszám: 79 A döntés ideje Ilyenkor megindulnak a találga­tások. Hogy pedig az angol sajtó, meg a vele rokon amerikai nem talál más témát, mint csupán a há­borús fejleményeknek a lehetősé­geit, hát azt mindenki természetes­nek tartja. Akinek a foga f£j, az tartja rajta nyelvét, Angliának pe­dig sajnos már meglehetősen fáj a foga. Mert ne mondja azt senki, hogy csak most vezették be Lon­donban az egytál ételt. Mi tudjuk mi az az egytál étel. A tanyai em­ber a legnagyobb bőség idején is egy tálból evett, de az a tál aztán első tál volt és kiadós. S volt tar­talma bőséggel, mely erőt adott az izmokba, szárnyat a léleknek és alkotó gondolatot az agyvelőbe. Abban volt vitamin, mit ez a cso­dálatos ősi föld, melyet most öntöz a vízáradat, összemarékkal oszto­gatott a számunkra mindég, tíz volt a mi erőforrásunk elsősorban. Mi hát tudjuk mi az egytál étel, de vannak nagyon kicsi tálak is és vitamin nélkül valók, mert nagy városokban nincsenek sertésólak, nincsenek istállók, legfeljebb csak a nagyon gazdagoknál és csak ver­senyistállók. A tengeralattjáró há­borútól kezd már tartani Anglia, ezt az angol sajtó se tagadja le. Sőt az amerikai sajtó is bevallja, hogy aggasztó. Igen, azon a napon a tengeralattjárók 250 ezer tonna hajóteret sülyesztettek el. Csak úgy kóstolóba. Legutóbb pedig a repülők 36 ezer tonnát semmisítet­tek meg. Ha valaki úgy gondolja, hogy mi az a 36 ezer tonna? Hát megmondjuk, 36 ezer tonna annyi millió kilogramm az élelmiszerből, ami tehát, ha tiszta kenyérben vol­na is, Vásárhely egész lakosságá­nak 5 esztendőre lenne elegendő, de London népe is megelégednék vele legalább 20 napig. Ha pedig tengerentúli húst szállítottak azo­kon a hajókon, akkor ötször annyi időre is megtenné előtápláléknak. Akár kenyér, akár muníció, hadvi­selő állam részére nélkülözhetet­len és ha nincs, akkor hiányzik. Ma már márciusra hajlott az idő. Megnyílt a tavasz hónapja, mely a várakozásokért szokott lenni. Ilyenkor ébred a természet és kel­nek életre az emberek ereiben is új sejtek. Hát sejtenek is már va­lamit a népek. Csak azt nem tud­ják, várjon mit akar és hol akarja elkezdeni a hatalmas német biro­dalomnak hadserege. Mert ő el­kezdheti bárhol, lévén erős hadse­regének részei Európának minden táján. A Balkán népei csendesen vannak ezidőszerint. Úgy hiszik, hogy még Törökország is nyugod­tan marad és nem keveredik bele semmiféle konfliktusba. Mert nagy dolog az, mikor a Balkán hősi nemzete a szerb, baráti szerződést köt velünk, a másik hősi nemzet­tel, azzal, amelyik itt áll a Balkán kapujában. Itt áll és ott áll. Hogy mit hoz a március hónap, a ta­vasznak a kezdete, azt senki sem tudja, legfeljebb csak sejti, vagy pediglen a logikus következménye­ket egybevetve találgat. Akárhol kezdődik azonban, az bizonyos, hogy a döntést fogja megérlelni. Mert a döntés már világszükséglet. Ne mondja senki, hogy egytál étel Londonban, csak most vezették be. Hogy ott olyan nagy élelmikészle­tek vannak felhalmozva. Mi ezidő­szerint nem viselünk háborút. A mi seregünk lábhoz tett fegyverrel áll és vár, vagy pediglen otthon végzi polgári munkáját addig az ideig, míg esetleg a történelem parancsa tettre nem bívja. És mé­gis érezzük, hogy hol ez van fogy­tán, hol amaz van fogytán. Mert hogy hentesboltokban gyönyörű-szép oldalszalonnákat lehet már látni és kívánatos mértékben vásá­rolni belőle, az még nem jelenti azt, hogy a bőrtalpú cipőhöz bőr­anyagot is annyit kapok, amennyit szeretnék. Mi nem vagyunk hábo­rúban és mégis megszorításokkal kell élnünk. Hát még aki háború­ban van. Akinek hajógyárait, re­pülőgyárait egymásután bombázták össze, akinek hajói élelmiszerrel megrakottan nem érkeznek be a kikötőbe, hanem tengerfenekére sülyednek el. A legokosabb volna menteni, ami menthető. Valószínű, hogy a ma kezdődő hónap folya­mán ehhez a stációhoz is elérkez­tünk. Hogyan történt a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés okiratainak kicserélése ? Mint távirati rovatunkban már megírtuk, csütörtökön délelőtt tör­tént meg a miniszterelnökségi pa­lotában Budán a magyar-jugoszláv barátsági szerződés okiratainak ki­cserélése. A történelmi eseményről szóló jegyzőkönyvnek szövege szó­­szerint a következő : Jegyzőkönyv kelt Budapesten a miniszterelnök­ségi palotában 1941 február 27-én a magyar királyság és a jugoszláv királyság között Belgrádban 1940 december 12-én aláírt barátsági szerződés megerősítő okiratainak kicserélése tárgyában. Bárdossy László m. kir. titkos tanácsos, m. kir. külügyminiszter őnagyméltósága és Cincar-Marko­­vics Sándor, a jugoszláv királyság külügyminisztere ő nagy méltósága a fenti helyen és időben kicserélte a Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között Belgrádban 1940 december 12-én aláírt barátsági szerződés megerősítő okiratait. En­nek hiteléül az alulírottak ezt a jegyzőkönyvet aláírták. Kelt Budapesten, 1941 február 27-én két eredeti példányban. Bárdossy László s. k. Cincar-Markovics Sándor s.k. Az aktus a miniszterelnökségi palota gobelin-termében folyt le, ahol összegyűltek a miniszterel­nökség és a külügyminisztérium vezető tisztviselői, a budapesti la­pok főszerkesztői, a jugoszláv új­ságírók és a külföldi sajtó buda­pesti képviselői. Néhány perccel 11 óra után a két külügyminiszter helyet foglalt az asztalnál és kicserélte a ma­­gyar-jugoszláv barátsági szerződés megerősítő okiratait, majd aláírta a kicserélésről felvett jegyzőköny­vet. A jegyzőkönyveket aranytöltőtol­lal írták alá, amelyet Teleki Pál gróf miniszterelnök emlékül fel­ajánlott Cincar­ Markovics jugo­szláv külügyminiszternek, aki meleg szavakkal köszönte meg a kedves figyelmet. A szerződés szövege mindkét pél­dányon francianyelvű, mig a ma­gyar megerősítő okirat záradéka magyarnyelvű s Magyarország kor­mányzójának aláírásával és Bár­dossy László külügyminiszter ellen­­jegyzésével van ellátva, a jugoszláv megerősítő okirat záradéka szerb­­nyelvű s a három királyi régens aláírásával és Cincar­ Markovics kül­ügyminiszter ellenjegyzésével van ellátva. Ramdrcsban és a határ több részén apadtak a vizek, de az egész határban még szaporodást tapasztalnak Erősen dolgoznak és éjjel-nappal működésben vannak a szivattyúk, óriási víztömegeket hajigálnak bele a Tisza medrébe, egyes határré­szeken meg is látszik az apadás, de az átszűrendő, fakadó vizek miatt­ még egyes helyeken mindig csak növekszik az áradat. Hirtelen nem tudnánk megállapítani, vájjon a javulás jeleit lássuk-e, vagy pe­diglen a megújuló panaszok alap­ján a helyzet rosszabbodását ve­gyük tudomásul. Szakértők is kü­lönféle módon nyilatkoznak, egyes gazdák azonban határozott javulás­ról beszélnek. És ezt jobb elhinni, mert reménykedünk abban, hogy ha az idő kedvezőre fordul, ha esők nem látogatnak meg bennünket, akkor mégis a tavasziak alá, leg­alább a partos földeket idejében be tudjuk majd munkálni. Például azt tapasztalták, hogy a mártélyi részeken a Tisza közelében keve­sebb víz van, mint szokott lenni. Azután Téglás egy része sincs el­öntve, a Ludas is kiürült annyira, hogy most már egész határrészek­ről idevezetik a vizeket. Valószínű, hogy Csicsatéren, meg azokon a részeken, ahonnan sikerül az el­vezetés, hiszen Barattyásról is a Ludasba viszik a vizet, határozott javulást fognak pár nap alatt ta­pasztalni, akkor azonban a Ludas telik meg. Az egész dologban az a legnagyobb baj, hogy a búzaveté­­sek nagyon ritkák a határban. Amelyik földeket be tudták mun­kálni és vetni, azokban is nagy kárt tett az érkező áradat, úgy­hogy bi­zony aratás tekintetében nagyon soványak és szomorúak a kilátá­saink. Reméljük azonban, hogy még tavasziakkal sok helyen pótolni tudják a mulasztást, illetőleg sokat behoznak a károsodásból. Miben rejlik az olasz ellenállás jelentősége? Az átmeneti jellegű hangulatvál­tozás, amelyet Wavel akciói idéztek elő Angliában, a Popolo di Roma szerint ismét elenyészett és azt sö­tét pesszimizmus váltotta fel, amely a Churchill elleni vádakban nyer hű kifejezést. Angliában elször­­nyedve döbbentek rá a hajóvesz­teségek rohamos növekedésére és meg kell állapítaniuk, hogy ez a tény arra kényszerii az angol kor­mányt, hogy más, igen fontos front­szakaszon beszüntesse a komoly akciókat. A Földközi-tengeren ösz­­szevont hajók ugyanis nagyon hiá­nyoznak a mindjobban veszélyez­tetett hajókaravánok biztosítása te­rén. Az Afrikában lekötött angol haderőre pedig London megvédé­sénél lenne nagy szükség. Mindez elégségesen bizonyítja, hogy milyen nagyjelentőségű az olasz ellenállás a Földközi-tengeren. Zavargások Hollandiában Amsterdamban zavargások vol­tak, amelyek során néhányan éle­tüket vesztették és többen megse­besültek. Illetékes német körök ki­jelentették, nagyon sajnálatos tény, hogy bizonyos hollandi körök zsidó és angol szolgálatban álló ügynö­kök befolyása alatt állanak. Ams­terdamban egyes helyeken a né­met megszálló csapatokkal is szem­beszálltak felizgatott csoportok, mire megfelelő ellenintézkedések történtek. Ezek az ellenintézkedé­sek viszont helyi nyugtalanságokat idéztek elő. Ezután megtették a szükséges katonai intézkedéseket a rend és nyugalom helyreállítá­sára. Észak-Hollandiában a végre­hajtó hatalmat a katonaság vette át. Többek között a hollandoknak megtiltották az egyenruha viselé­sét. Ezenkívül szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba a hadigazdál­kodási szempontból fontos üzemek ama munkásai ellen, akik nem je­lennek meg munkahelyükön. — Vásárhelyiek a rádióban. Március 7-én este 8 óra 20 perckor Orbán Sándor énekel. Előadja többek között Vásárhelyi Kun István „Gulyás voltam“ című dalát is, amit értesülésünk szerint hanglemezre is beénekel legközelebb. Kötött kabátok, blushok, puloverok, harisnyák, Kötött tes­ér­­nemisek Készlete mindig a legválasztékosabb és legolcsóbb a KOKRON kötöttáru szaküzletben RILIEGES

Next