Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1941. augusztus (37. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

esitem ínséget, hogy llyel külföldi in­kát­ok mindenkit, s varrógépek in ’ig Életében. 577 indet I Ltistdll I 940­­ I sést men, mindig akinek külön mennyiség is. főzőmester, Kalap utca 709 nv reime van Hetik szemben 941 l, von­­idnak ■ orud I is), ■ torfa, B régit a hetei I 00, I 666 I etet­­utca 14 v­olt zsákból­­ és fosz­­szemes ta­­t mindenki takarma­­előnyösen­­. 307 ligetijét legőröli a hom állás, 794 ild tanyával, illomán mel a véggel 30 ,1 25 hold old föld ta- f­ával és 7 h. övesut mel- I ton 11 hold sin UI,10 h. val. Szentesi hold príma Pál utca 12, I­­ 29, Bálint ag utca 4 f a lakóházzal. roda m, 391­­ 9 es fél hold I .lest keresek. I _________894 sor fele föld* I irt. VII. ker. _________849 a varostól 98 I lesbe kiadó, I s 7 hold lu- I Istvánnál Gr. I vanott jókar* I dó kasok el I _________803 eld föld áron* van résziből j i utca 69 az. I 858 dböl 20 hold salamb u. 39 I _________805 n, pénteken Népkert ál- I istálló-trágya 856 munkásokat I isztai legel- I vasárnap á­knél, Hajnal | ________861 zhetnek T - 838 I Hódmezővásárhely, 1941. augusztus 1 Péntek. 10 fillér XXXVII. évfolyam, 174 szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési árak : Helyben negyedévre 7.20 pengő. Egy hónapra: 2.50 Pengő FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos (1905 óta) Kun Béla Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. —* Te­lefonszám: 79. 1 magyar lovasdandárok állandó harcban üldözik B­adj­enni vörös tábornok visszavonuló hadseregét Sok foglyot és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltunk­­ Honvédeink több vörös hadosztályt bekerítettek Moszkvában halálra ítéltek három magasrangú tisztviselőt azért, mert a német bombák gyújtóhatása ellen nem tudtak védekező szert gyártatni. Sztálin tehát úgy járt, mint Néró, mikor Rómát gyújtotta fel. Most ég Moszkva a német bombák megismétlődő támadásai után, elol­tani azonban a tüzeket nem tudják. Azt a tüzet, amelyet egész pokoli pusztításában maga Sztálin talált ki, mert ő adta ki a parancsot, hogy minden vetést felgyújtani az orosz mezőkön. S ha a vigyázás és az ég­nek a hulló áldása, az eső meg nem akadályozzák, Ukrajna gyönyörű szép búzamezői azóta már mind a tűz martalékává lettek volna. A dia­dalmas német seregek tehát a saját kelepcéjében fogták meg Sztálint. Ugyanígy járt London is. A Néró-féle természet diktálhat tüzeket a vi­lágra, azonban ezek a tüzek visszafelé dolgoznak. S azokat perzselik ki, akik fel akarták idézni. A sok-sok iszonyatosság után, amiket Galí­ciában, meg Besszarábiában és az ukrán városokban is a bolsevikiek elkövettek, valóban nem jöhetett más, mint az, hogy tüzeket diktált az emberi elvadultság. Nagyon jól jellemzik a külföldi lapok, hogy Magyar­­ország kedvvel, ambícióval és ezer esztendős történelméhez méltó vi­tézséggel szállt harcba és harcol a bolsevizmus ellen, mert tudja, hogy ez a barbárság elleni harcot jelenti. Utalnak arra a tényre is, hogy 1848-ban a szabadságharcot az orosz seregek segítettek leverni s ezt soha a magyarok el nem felejtették. 1918 után szintén az orosz métely borította piros lángba az országot, de Magyarország egészséges szerve­zete, történelmi lelke csakhamar lerázta magáról a fertőzést, Moszkvá­ban tehát halálos ítéleteket hajtanak végre akkor, amikor már a kapuk előtt áll a diadalmas német sereg. A végső bomlásnak, a kapkodásnak és a megsemmisülésnek jele ez. Haldoklás, mely halálával is még ön­magán rúg egyet. Aki tűzzel játszik, az könnyen pusztul el a tűzben. Csak ez következett el Sztálin országára is. Kezd már csende­sedni Churchill Churchill angol miniszterelnök alsóházi beszédében a többi között foglalkozott azokkal a változásokkal is, amelyeket a háború az angol népélelmezés terén elő­idézett. Kijelentette, hogy az angolok nagy tömegei húsevőkből növényevőkké lettek. A húsra elsősorban a bányászoknak és az öntödék munkásainak van szüksége, azonkívül több fajt is kell nekik. Churchill ezután arról a „halálos ve­szedelemről“ beszélt, amely a német légi­támadások következtében a brit repülő­­gépgyártás és a hadiipar egyéb ágai te­rén mutatkozott. Ezután kijelentette, hogy ha végignéz ennek a mindjobban kiterjedő háborúnak a színterén, kötelességének tekinti fel­hívni a parlamentet és az országot, hogy tartózkodjék a borúlátástól és a derűlá­tástól egyaránt. Egy pillanatra sem sza­bad magunkat azzal a feltevéssel félre­vezettetni, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk. Ezzel kapcsolatban Németor­szág „óriási erejéről“ beszélt és kijelen­tette, esztelenség volna azt hinni,­­hogy a Szovjet­ Unió vagy az Egyesült­­Államok nyeri meg ezt a háborút Anglia számára. Csak arra lehetünk urai a helyzetnek fejezte be szavait Churchill, ha utolsó erőnket is latba vetjük a közös ügyért és ha szükséges, szivünk utolsó csepp vérét is feláldozzuk. Magyar tüzérek bravúrja Katonai körökben nagy elismeréssel beszélnek egyik gépvontatású ütegünk­nek a legutóbbi harcokban tanúsított kü­lönös hősies és talpraesett magatartásá­ról. A tüzelő állásban működő üteg már messziről észrevette, hogy oldalában 5—6 katonákkal megrakott gépkocsi közeledik feléje. Mivel azonban a gépkocsik nyom­ban eltűntek egy terepmélyedésben, nem lehetett megállapítani, várjon a közeledő terepjáró járműveken saját katonáink, esetleg németek vagy éppen ellenséges katonák ülnek-e. A terephajtás mögött előrerohanó gépkocsik oly gyorsan köze­ledtek, s oly váratlanul bukkantak fel megint, hogy a magyar üteg legénysége csak akkor ismerte fel bennük az ellen­séget, amikor azok már 100—120 méterre megközelítették az üteget, sőt annak ál­lásába már bele is szaladtak. A bátor magyar tüzérek azonban nem vesztették el lélekjelenlétüket, rávetették magukat az ellenségre és kiváló ütegpa­rancsnokuk vezetésével hősies közelharc­ban megsemmisítették a támadókat. Az 5 szovjet gépkocsi, azok golyószórói, vala­mint az oszloppal előretörő löveg teljesen használható állapotban kerültek tüzéreink kezébe, a szovjet különítmény mozgó­konyhájával s a benne főtt étellel egye­temben -----10*-----­ff Jlf ii t­ftim-irtffi fmlfm fürdőna­drág, harisnya, férfi­, és fin kötött Ing, V IIfYfl­lm kötött m. selyem fehérnemű, munkásoknak nyári " WA trikó ing legolcsótoban tX13CMrol&€Mr0 a bokron kötöttáru szak­üzletben Négy középiskolát végzett fiút tanoncnak fizetéssel felveszünk. Kétezer bolseviki halott egyetlen harcban Berlinből jelentik. Az északkeleti arcvonalon a német csapatok által létesített egyik hídfőért folyt har­cok során a német csapatok az egyik nap 330 bolsevista foglyot hoztak. Ezen a helyen 2000 elesett szovjet katona holtteste borí­totta a harcteret. Itt is politikai biztosok kényszerí­tették a szovjet katonákat a kilá­tástalan harc folytatására, eléjük tárva, hogy német fogságban kínos halál vár rájuk, ha pedig az ellen­állást abbahagyják, agyonlövik őket. Ezzel magyarázhatók azok a rend­kívül véres veszteségek, amelyek sokszorosan felülmúlják a foglyok számát. A szmolenszki csatában hatalmas zsákmány került a németek kezébe Berlinből jelentik: Szmolenszktől északkeletre tovább folyik a körül­zárt bolsevista csapatkötelékek megsemmisítése. A szovjet erők egy helyen 78, egy másik helyen 60 páncélost veszí­tettek, köztük 18 legnehezebb pán­célost. A bolsevisták két nap alatt a harcszakasz kicsiny részén nem kevesebb, mint 230 páncélos jár­művet veszhettek. A politikai biztosok több izben kitörést parancsoltak a körülzárt bolsevistákra, de ezek a kitörési kísérletek igen véres veszteségek árán összeomlottak és hozzájárul­nak a körülzárt szovjet csapatok további gyengítéséhez. A német csapatok többek közt elfoglaltak egy várost a Dnyeper felső folyásánál. Ezt a várost külö­nösen makacsul védték a bolse­vista erők. A város elfoglalása után a német hadsereg kötelékei fog­lyul ejtettek több mint 10.000 szov­jet katonát és 108 löveget, két bol­sevista hadosztály teljes tüzérségi felszerelését zsákmányolták. Ezen­kívül 58 páncéltörő ágyú és grá­nátvető, 392 gépfegyver, 300 sze­mélyszállító- és tehergépkocsi, 300 egyéb jármű, 750 fő és egy repülő­gép jutott a német katonák kezébe. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár magas kitüntetése Horthy Miklós kormányzó dr vitéz Bonczos Miklós belügymi­nisztériumi államtitkárnak, árvízvé­delmi, majd menekültügyi kormány­­biztosi megbízatásában teljesített szolgálata alatt, továbbá külföldön élő magyaroknak az anyaországba történt hazatelepítésével kapcso­latban szerzett kiváló érdemei el­ismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal ado­mányozta. A kormányzó magas kitüntetése olyan férfit ért vitéz Bonczos Mik­lós személyében, aki a közvéle­mény egyhangú ítélete szerint is tökéletesen rászolgált erre az el­ismerésre. Bonczos Miklós állam­titkár az utóbbi esztendőkben a legnehezebb feladatok sorozatát oldotta meg. Két orvízkatasztrófa idején lankadatlan munkával és nagyvonalú intézkedésekkel igye­kezett enyhíteni az országra sza­kadt csapást. Később a hazájukból kiüldözött magyarok gondozását végezte példaadó fajszeretettel és a hivatali kötelességteljesítést mesz­­sze meghaladó buzgalommal. A kormány megbízásából ő hajtotta végre a bukovinai magyarok haza­­telepítését és a szovjetháború ki­törése előtt csaknem az utolsó pil­lanatban mentette ki Bukovinából százhetvenkét év óta elszakadt ma­gyar véreinket. Mint a két előző, úgy ez utóbbi akció is gyorsaság és eredményesség tekintetében iskolapéldája volt annak, hogyan kell egy-egy nemzeti ügyért dol­gozni és hogyan lehet a magyar problémákat megoldani. Kitüntetése alkalmából vitéz Bon­­czos Miklós államtitkár a kor­mányzó elismerésén kívül maga mellett érezheti az egész magyar társadalom bizalmát és szeretetét. Tengerjáró és bérhajókat rendel a német kormány a magyar üzemeknél A német birodalmi kormány több Du­­na-tengerjáró hajó megrendeléséről tár­gyal a magyar hajógyárakkal. A készí­tendő hajókat a németek bérbe veszik majd s a bérleti összeg előlegeként 20 millió márkát fizetnek a gyáraknak nyersanyagok és alkatrészek beszerzé­sére. A hajók építéséhez szükséges anyago­kat, alkatrészeket más országokból vásá­rolják a gyárak. A bérbeadandó tenger­járó hajók gyártása azonban új beruhá­zásokat is igényel. Elsősorban hajógyári üzemalkatrészekre van szükég s ezeket terv szerint, részben Belgiumból és Hol­landiából szereznék be 4—5 milió márka értékben. -------O*-----­ Kézzel fogják a halat a Tiszán Ilyen világot se értünk mi még, de ilyenre a legöregebb emberek nem em­lékeznek. Most az a helyzet, hogy a Ti­sza közelében a kubikok vize kezd apad­ni s az ottrekedt halak szinte egymás he­­gyén-hátán mozognak s keresnek élet­­lehetőséget. A Barciréten, Körtvélyesben, meg Mártély alatt is puszta kézzel tudnak szép kilogrammos potykákat fogni. És hogy fognak is, az csak természetes. Kü­lönben látjuk nap-nap után a piacon, hogy elég olcsón annyi halat tud vásárolni a közönség, amennyi csak kedvére van. Csak egy a baj, mégpedig, az, hogy az élő Tisza halállománya nagyon pusztul. A partok mentén mindenütt elhullott ha­lak fehérlenek s úszkálnak a víz tetején. Ugyanis valami ragály van a halak kö­zött és ez okozza a pusztulást. De remé­lik, hogy hamarosan elmúlik a veszede­lem, úgy mint ahogyan a város kéktói halgazdaságában is most már semmi baj nincsen. --------*-----­

Next