Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1942. szeptember (38. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

mezővásárhely, 1942. szeptember 1 Kedd. 10 fillér XXXVI. évfolyam 197. nom. VÁSÁRHELYi terén árak: Helyben negyedévre 7.20 P. Egy holmprt 2.50 Vidékre : Negyedévre 9 P. Egy hónapra 3 P. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő 6s laptulajdonos (1905 óta) Kun Béla Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. — Telefonszám­:79. rlinből jelentik: Sztálingrádtól délre a német csapatok áttörték a szovjet vonalakat és 25 kilométerre állanak a várostól z Iparegyletet nagy szeretettel vette körül 75 éves jubileumán és zászlóavatásán a megbecsülés A díszközgyűlésen nagy beszédet mondott dr Antal István miniszter Az Iparos Nőegylet a 21 évet ünnepelte önyörüszép vasárnap kedvesett az Egyesü­let Jubileumi ünnepségeinek, idé mér lested se lehetett volna a rhelyi utcákat, mint ahogyan ragyog­­■ nem keményen tű­lő, hanem eny­­■Imofató a már Isibe hajló napv ö­­zenben. Az Iparegylet hálában gyű­ltek isi as egyesllet tagjai s onnan h­akt el 9 óra előtt fástól, dieses fel­­irásban, hogy először a belvárosi plé a templomban, majd a református iplomban áldást kérjenek a lobogóra, rét e 75 esstendős szép múltnak ha- Övénél moet bontottak ki. Elől öt d­o ment lobogók alatt, még pedig az ős Nők és Leányegyesüület, az Ipar­­ilet, a Daloskör, a postások, majd a­­díjas vasutasok csoportja. Azután orus lányoktól körülvéve lobogott az egyesület kék sárga selyemsassiija. rá haladt Tóth Jánosné zászlóanya Br­ith Gábor egyleti alelnökkel. katolikus templomban Cseh András­­nak, a református ótemplomban pe­ Várton Árpád áldotta meg a lobogót b­eájtotta útjára, hogy legyen a szép­­ egyesület tagjainak lelkesítő, Irányt­­, szent szimbóluma. Melőtt 11 órakor kezdődött az Ipar­ét házában, a mestteremben a disz­­tylilét. Már fél órával előbb megkez­­ütt a felvonulás. Vásárhely egész köz s ott volt. Iparostársadalma, gazda- ínsége, kereskedővilága. És ott voltak Ikea asszonyok. Többek között részt­­ek az ünnepélyen dr vitéz Endrey An- Kan Béla volt képviselő, Lázár Lajos tanági főtanácsos, dr Nagy Gábor fő­­ző, Koncz Pál díszelnök, Cash András énok, Bíró Lajos unitárius lelkipász Telek Andor kereskedelmi tanácsos, ácsonyi Sándor és Török Imre G El­nökök, dr Kőrösay Sándor ügyvéd, ler István ipartestületi elnök, dr Ja­­y Gyula egyetemi magántanár, dr Dsr­­■y Imra ny. MÁV főtanácsos, Tóth tá­­malom-igazgató, Kokron Károly, Kok­ József gyá­mnok, György Vilmos vil­­ztelepi igazgató azután, mikor már a beszédek egy­se elhangzott, érkezett meg a körgyű­rák nagyon illusztris és nagyon kid* vendége, dr Antal István propagan­­gyl miniszter a vela dr Simkó Elemér pán, Endrey Béla polgármester, Kr­issváry Imre és dr vitéz Lénárt János viselők, Négyesi Lajos pótképviselő, Csu­cski Kálmán rendőrfőtanácsos, egyed 12 órakor nyitotta meg Kruzs­ Károly elnök a díszközgyűlést. Üd­ülte a megjelenteket. Majd örömének ír kifejezést, hogy ezt a szép ünnepi simát elértük. Felkérte ifj. Kóti Lajos írót, hogy az egylet történetét ismer­te. Ifj. Kóti Lajos tömör vonásokban­­­elő ismertető Írteát. Nem citálunk el a tanulmányból egyes részeket, hi­szen lapunk vasárnapi számából is ismeri már a közönség, mert mi külön megírtuk, még pedig a Fejérváry szerkesztő nagy tanulmánya alapján, mely minden sája­iéira kiterjed. Ifj. Kóti Lajos szorgalmasan a régi Jegy­zőkönyvekből szedte­­ az adatokat, me­lyek nagyon értékesek lesznek a jövő szempontjából. Majd az Iparos Nő- és Leányegylet kü­lön kis jubileumi ünnepsége illeszkedett bele a nagy egyesületnek ünnepébe. Krume­­litz Károlyné elnöknő tartott rövid meg­nyitót, jelezvén, hogy a kiegyesületnek célja ezentúl ha az letz, ami volt, könnye­ket letörölni és boldogtalanságot eny­híteni. Majd Fejérváry szerkesztő olvasta fel a Nőegyletről írt ismertetést. Megjegyezzük, hogy mikor megérkezett dr Antal István miniszter, mély ilsatelátadással és nagy szeretettel köszöntötte őt és a többi ked­ves vendégeket Kruselits Károly elnök. A Nőegyesü­let története nem nagy. Mind­össze 21 esztendő még a múlt összegezve, valami 1200 árva gyermek, akiknek fázós testére Krisztus köntöséből varrt meleg ruhát a szívnek szeretete. Azé a szívé, melyet az Iparosasszonyok hordoznak. Azután biztatás, bátorítás. Karácsonyi örömök, mik hideg hajlékokba vitetnek be Isten üzeneteiként. Azzal végezte Fe­­j­érvéry szerkesztő a megállapítását, hogy a feltámadás hajnalán kelt életre, mint a kazonyi szivek kinyiló virága ez a Jóté­kony egyesület én bizony mondom én, hogy olyan lett, mint derengésben kira­gyogó hajnalcsillag az égen... Dr Antal Istv&D miniszter beszéde Dr Antal István propagandaügyi mi­niszter emelkedett szólásra ekkor. A diszkosgyűlés nagyközönsége lelkesen fogadta a miniszter megtisztelő megnyi­latkozását. Tapssal és éljenségsel várta azt a beszédet, amely majd lelkére bull attól a férfiútól, akinek sz évtüze az or­szág minden részén ébren tartja a ma­gyar lelkeket . A magyar nemzet ezer esz­tendős európai története folyamán olyan értékes iparos társadalmat termelt ki magából — mondotta a miniszter — amely már századok­kal ezelőtt ismertté és becsültté tette a magyar iparos nevét egész Európában. Királyi kiváltságok és jogadományok biztosították a ma­gyar iparosság fejlődését és tették lehetővé, hogy az iparos társada­lom minden jó és nemes törekvés iránti fogékonyságával, békében és háborúban egyaránt egyik legerő­sebb pillére lehessen a hasának. A magyar iparos munkája nem vesztette el jelentőségét az ipar elgépesítése idején sem, mert a magyar iparos tudását, értelmét, ízlését és odaadását gépekkel, auto­matákkal pótolni nem lehet, így a magyar kisiparos nemcsak a tör­téneti múltban érvényesítette talá­lékonyságát és veleszületett lele­ményességét, de napjaink most ki­alakuló új gazdasági rendjében is nélkülözhetetlen szükség van erre az egyéni kezdeményező készség­re, a lelkiismeretes egyéni alkotó munkára, az emberi felelősségér­zetre, amelyeken a nemzeti kö­zösségi tudatra alapított gazdasági és társadalmi rend felépül.­­ Ezt az egyéniséget követelő és hordozó ipari munkát a mai ál­lam­vezetés meg is becsüli. Megbe­csüli mindenekelőtt azzal, hogy az iparos tisztes megélhetését igyek­szik biztosítani. Gondoljunk csak arra, hogy a kisipari rezsi - és haszonkulcsok megállapítása meny­­nyire szolgálja az ipar jogos igé­nyeit, — hogy mennyire kifejező­dik pl. a kisipar megbecsülése ab­ban, hogy közszállításoknál, közü­leti rendeléseknél, a honvédség el­látásánál a lehetőség legszélsőbb határáig a kisipar munkáját veszi igénybe a kormány, a főváros és az összes kerületek. A kisiparo­soknak nyújtott családi házkölcsö­­nök is az iparos társadalom igaz megbecsülésének és támogatásának a jelei. A kormánynak azon kez­deményezései, amelyekkel az ifjú iparos nemzedék nevelését, okta­tását elősegíteni és tökéletesíteni igyekszik, ugyancsak az iparosság nagyrabecsülését jelenti. A kor­mánynak az iparossággal kapcso­latos célkitűzése az, hogy a kis­iparosság sok százados, magasztos közösségi szellemében, ipartestüle­­tekben, kamarákban a saját életét élje és sajátos szellemének meg­őrzésével, továbbfejlesztésével mun­­kálkodhassék az egész nagy ma­gyar család, a nemzet javára. — Természetes — mondotta emel­kedett ha igon a miniszter — hogy a háborús nehézségek megértését, méltánylását — miként a nemzet minden tagjától, az iparosságtól is el kell várnunk. Elvárjuk az idők parancsainak megértését abban a vonatkozásban is, hogy a kisiparos társadalom, a belső frontnak eg­y nagyon fontos arcvonala tevéke­nyen vegye ki részét a mindany­­nyiónk sorsáért folyó élet halál küzdelemből. Legyenek a magyar iparosok a kötelességteljesítők, a helytállás hősei, akik több és jobb termeléssel, takarékossággal, az el­kerülhetetlen terhek készséges vi­selésével méltók apáikhoz és a magyar iparosság történeti hagyo­mányaihoz. — Nemzetünk sorsát eldöntő órá­kat élünk. Ha ennek a nemzetnek van rétege, amely át tudja érezni a magyar hazát fenyegető veszély nagyságát, úgy elsősorban a kis­iparosság az, amely ősi büszkeség­gel és hűséggel áll mindig a Haza, a hit, a család oltalmára és amely­re most is számít az egész ma­gyarság. Dr Koprondy Gyula miniszteri biz­tos, az Iparkamara képviselője, aki egy­úttal Varga József iparügyi miniszter úr­nak a köszöntését is hozta, emelkedett szólásra ezután. Hangaúlyotta, hogy nem­csak a miniszter úr nevében szól, de szí­ve szerint a saját nevében is, hiszen ő le­vásárhelyi származású. Köszönti a 75 esztendőt ünneplő szép múltú és köszön­ti a 20 esztendőt ünneplő, szép jövőjű nőegyletet. Tiszteljük a tradíciókat, néz­zünk vissza néha néha a múltba, de sze­gezzük tekintetünket aztán előre. Ha kell, 75, ha kell, 750 esztendőre. Főként pedig a nagy időkben legyünk méltók azokhoz, akik érettünk, hazánkért és a nyugal­munkért odakint harcolnak. Ő hiszi, tud­ja, hogy ennek a színmagyar városnak színmagyar közönsége most is méltó lesz a tradíciókhoz és méltó lesz azokhoz, akik odakint harcolnak. Arra kéri a fér­fiakat, hogy Ingyenek kemények, ellen­állók, a nőket pedig, hogy legyenek tü­relmesek, megértők és igényeiket szállít­sák le a minimumra, ennél nagyobb szol­gálatot hazáink érdekében nem tehetnek. Általános figyelem mellett Endrey Béla polgármester szólt még. Röviden kí­vánt beszélni. Az Iparegylet törekvései­vel mindig egyetértett a város. Szive min­dig a város szive volt. Boldog vagyok ebben az órában — mondotta Endrey Bé­la — hogy ezt a szivet az én elporladt szivi édesapám is vezette egykoron. Tóth Jánosné zá­slóanya adta át ez­után a zászlót megőrzés végett az Ipar­­egyesületnek. Jelezvén, hogy ez a zászló örök, élő szm­bólum az élet halaiban. Dr .­a­v­á­t­h Gábor alelnök vette át a lobogót. Megfogadta, hogy megvédelmezik katonáink részére : meleg alsónadrág, m­éreg ing, sszef­­fer, ér melegítő, téli barlanga, meleg BÚZ, kesztyű beszerezhetők a bokron kötöttáru üzletben.

Next