Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1943. augusztus (39. évfolyam, 171-195. szám)

1943-08-01 / 171. szám

Hódmezővásárhely, 1943. augusztus 1. Vasárnap. 30 fillér XXXIX. évfolyam 171­ szám. VÁSÁRHELY! FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési átok: Helyben M*radévi* 12.40 P. I . Főszerkesztő és laptulajdonos (1906 óta) . Szerkesztőség és kiadóhivatal Egy hónapra 4.30 P. _________­____________Kis Béla _________­_______Kossuth-tér - Telefonszám: 79. Rómából Jelentik: Ciano gróf, volt olasz külügyminiszter, kri­inált követ, Mussolini ve­je lemondott Túl a mélyfponton Arattak, csepelnek ’Hazánkban, szép Magyarországunkban. Aratlak, * csepel­iek Ukrajnában ‘is. Pár ezer kilométer­­nyire tőlünk. ‘Nálunk dolgos s az anya­­öldhöz hűséges magyar kezek végzik a munkát, amott­­pedig német kezek s a zovjet-iga alól »felszabadított ukrán pa­­asztok, a «más vidékekről származó orosa­ládifoglyokon kívül. ‘Kitűnő a búza mi­­nősége itt is, s ott is. D­e a mi termésünk mennyisége az‘ukrán földéhez képest jó­­al kisebb.­­Nekünk azonban elég. A kormány ezt‘tudva, már jóelőre fölemelte , fejadagokat. ’Szabad forgalom ha nem­­ lesz,‘de mindenki megkapja a magáét. Panaszos nem lesz a magyar kenyér, folyamatos intézkedésekben ’— a termés redményéhez viszonyítva •— bízni lehet. Az ukrán ‘föld dús termése főleg Né­­metország ellátására •szolgál. A fronton arcoló hatalmas ‘hadsereg kenyér, és­isztfogyasztási szükséglete, meg a szi­­írdan álló­­német, belső front kellő ki­­légítése, találták meg az ‘ukrán bazater­­tésben a megfelelő fedezetét. Ezt már sin elvitatni, *sem elvenni a németektől em lehet. ?A­­szovjet megpróbálta. Sőt apról-napra kisén­etezik 'vele most is, hogy áttörje 'a német védővonalat, az­­élfrontot, felgöngyölitse ‘az ellenálló rőt s ‘a vnémet mintaszervezés, a két évi legfeszitett munka ‘gyümölcsét, a bősé­­gs búza-aratást ‘ő birtokolja el és a ovjetföld sok »részén már mutatkozó íinség enyhítésére ‘forditsa. Ezért ro­­lmozik immár ‘negyedik hete a páncé­lok, repülőgépek 'sok-sok ezrével, lövé­­eknek, más 'gyalogosoknak egész nagy médiájával. A négy éves háborúban Iffig még­­nem mutatott olyan óriási­­ készültséggel, melyet maguk a német itonai szakértők­­gigászi erőfeszítésnek íreznek.­­ A német 'védőállásokra ,órákon át zá­­tja az orkánszerű tűz és acél zuhara­­it s­­mégis am­kor a bolseviki tömege­salogság a *jól­­előkészített talajon előre me, olyan‘ellenállással fogadják és ve­­ri vissza ‘a­­németek, sokszor közelharc­ai, ami ‘egyenesen csuda­számba megy. ovjethadt­estek sorozatosan felmorzso­lnak, 7000*',páncélos már szétlőve, agy zsákmányolva, 4000 repülőgép inten, ami ‘a német elhárítás és tech­­kai fölény erejét mutatja. Mindenki,­­ a ‘helyzettel komoran számol, a bol­­viki nagy ‘veszedelemmel szemben a mezek szilár­d ’ellenállását, gátfent­a­rtá­si harcait ‘csak a jövőbe vetett bizotla­­n szemüvegén 'keresztül nézheti, ho­zzá téve‘azt,is, hogy erről egy pillana­­t sem‘szabad megfeledkezni. Nem elég Ugatni megelégedéssel a­­rádiót és ol­­sni az ’ újságcikkeket, hogy a met frontáttörés megint és megint­­ sikerült, sh­anem gondolni kell min­­d arra, ‘hogy mi lett volna, gyi lenne, ellenkezőleg hallana a dolog. Ha hazá­nkhoz közelebb tudna férkőzni, vagy fogni a 'bolseviki fegyveres tömeg. Micsoda ijedelem ‘ülne, '*sötétlenek itt azoknak az arcán, akik most fölényesen kritizálgatnak, elégedetlenkedőnek,jó­solgatnak, angolszászoskodnak és szószá­­tyároskodnak! Ezt ne­m tévessze szem elől soha senki. Benső, erős s nemzeti egység a lehető leg­szorosabb kapcsolattal 'forrasszon eggyé, fűzzön egybe 'itt minden jó magyart, h­ogy teljesíteni 'tudja, egész emberként kötelességét saját ‘posztján és olykor­olykor talán ‘érthető panaszkodás helyett a belső 'front ércfalának egy-egy élő kapcsa gyanánt ‘legyen méltó része a nagy nemzet-egésznek. ‘Mindenki vésse egyúttal gondolkodásvilágába, ‘lelkébe a német hivatalos megállapitást, melyigy szól berlini ‘keltezéssel: »A szovjet 'nagy nyári offenzivája nyomán előállott 'veszély mélypontján már túljutott ■Németország.» Tehát túl­vagyunk a ’mélyponton mi is, kiknek sorsunk a ‘bolsevizmus elleni küzdelem­ben, hadrakelésben ‘összenőtt a némete­kével. A ‘hadsereg frontja nincs és nem lesz áttörve ‘,a belső frontnak hát annál szilárdabbnak kell ‘lennie, nálunk is épen úgy, mint Németországban. A mi hős honvédeink ‘jelenleg a szovjetföldön mint megszállók is mint repülők német nagy elismerés‘mellett teljesítik ragyogó becsülettel kötelezettségüket, ‘a németek Szicíliában is ‘harcolnak az olasz föld vé­delmében, a‘bolgárok görög területrésze­ket tartanak 'megszállva ,— igy tudat­ják velünk 'hivatalos jelentések; az kö­vetkezik ebből, 'hogy a széthúzásnak le­geslegkisebb jelensége 'nélkül álljon helyt itt benn is mindenki öntudatosan ama nagy ügy, 'nagy eszme mellett, hogy magyarság történelmi­­hivatást teljesít, tölt be ma is, mint már oly sokszor a múlt évszázadok folyamán vitézül, sőt hősileg cselekedte­k az európai civilizáció védelmében. Szemünk előtt lebegjen folyton ez­­a német megállapít­ás. — Kétségtelen,­­hogy a háború súlyos pillanatai érkeztek el, amely próbára te­szi az­­európai erkölcsi erőt. De nyomban tegyük hozzá,­­hogy túl vagyunk a mély­ponton. Tehát ‘a veszélynek s az ezen győzedelmeskedő akaratnak 'tudata, a felülmaradás bizonyossága, a jövőbe ve­tett tántoríthatatlan ‘hit ölelkezzék össze bennünk, hogy"aggodalmaskodásnak, kis­hitűségnek, kételkedésnek­­és ide-oda hajladozó kósza,hit­keltésnek árnyai le ne sötétíthessék a magyar égboltot s de ne vonhassák a magyar lelkeket .Az olasz bel­ügyet képező, olasz belpolitikai válto­zást jelentő események semmit sem vál­toztatnak a­­keleti front, a szovjetfront helyzetén, hol a döntés a német fegyve­rek javára érik... ( Kun Béla Szentté avatták K­oédhást Boldog Margitot Rómából jelentik: 'A pápa július 25- én fogadta­­Sulotti bíborost, a szertartá­sok kongregációjának prefektusét aki előterjesztette a 'kongregációnak Árpád­­házi Boldog 'Margit szenttéavatására vonatkozó javaslatát. A pápa az előter­­jesztést kegyesen fogadta és elrendelte a szenttéavatás megfelelő ‘közzétételéhez és a szent ‘tiszteletének az egész világ egy­házára való ’kiterjesztéséhez szükséges intézkedések megtételét.' Hitler ajándéka Mussolini születésnapjára Berlinből jelentik: 'A Német Távirati Iroda jelenti ‘a Führer főhadiszállásáról. A Führer ‘Kesselring vezértábornagy út­ján Nietzsche ‘összes műveit küldötte a Dúcénak hatvanadik születésnapja al­kalmából személyes ‘ajándékul. A külön erre az­­alkalomra készített kiadást a Führer szívélyes ‘ajánlással látta el. Madridból jelentik: ‘A spanyol sajtó még­ ne­k et foglalt­­állást az olaszországi eseményekkel kapcsolatban, mert hord­erejüket nem ‘lehet áttekinteni. Musso­lini születésnapjával ■azonban a félhiva­talos Arriba ‘vezércikkben foglalkozik, amelyben fenntartás ’nélkül elismeri Mussolini személyének ‘jel­entőségét és az olasz‘államférfi alkotásait. Ő volt »az első, — írja a spanyol lap — aki’a kommunizmus óriási és félelme­tes jelentőségét felismerte és mint olasz és európai ember arra törekedett, h­ogy hazája sersát az elkerülhetetlen európai forradalom sorsával ‘egybekösse. Az ola­szoknak dicsőséges­­államot adott és fő­képpen lehetőséget­­nyújtott számukra, hogy becsületet­­és méltóságot szerezze­nek a­­világ előtt. A világ összes katoli­kusainak e­ladta a lat­erán­i szerződést és az egész­­emberiségnek a kommunizmus­nak messze fölötte álló eszmét adott. A bolsevizmus­­Olaszországban talált az első ellenállásra, amellyel minden or­szágnak a maga módján folytatnia kell. Mint ahogyan ‘Napoleon Waterloonál és nem ‘Szent Ilona szigetén ha­lt meg, úgy Mussolini ‘gondolata sem múlik el, amiért hangját­­többé ne­­m hallljuk. Ha az évtizedek folyamán bármelyik ország­ban szociális forradalom indul meg, mindannyiszor megjelenik­­és hat a tör­ténelemben Mussolini ‘zseniális szelleme. Szófiából jelentik: 'A bolgár lapok Mussolini 60.­­születésnapja alkalmából­­megemlékeznek érdemeiről a páriskör­nyéki békék »elllen folytatott harcban éss rámutatnak arra ’,hogy ő is segítségére volt Bulgáriának ’a neuillyi szerződés*sú­lyos terheitől­­való megszabadulásnál. Mind a'Zora, mind pedig a Slovo címűl lapok Mussolinit ‘az európai történelem nagy személyiségének nevezik és élet­műve páratlan méltatására figyelmeztet­nek ,amit ‘csak majd a nyugtalanság és a harcok évei után lehet tárgyilagosan értékelni. » Kilenc kinevezés a városházán Az új rend értelmében törvényadta jogánál fogva .Endrey Béla polgármester tegnap eszközölte­­az első kinevezéseket, gyakorolta ez­t a szép jogot, mellyel őt a törvény felruházta. "J Endrey Béla" polgár­mester tegnap ‘kilenc kinevezést irt alá. Ugyanis a ‘város egy segédnyilvántartói állást szervezett és ez a szervezés jogerőssé vált. Dr.­­Szendrődi János a végrehajtói állásról, dr.­­Dobsa Béla a kezelőtisztségé­ről, Szász ‘Béla, Szász Béláné és dr. Gyarmati Dezső pedig bijnoki állásukról mondottak le, mikor Vásárhelyről eltá­voztak. Ilyen ■ módon Endrey Béla polgármester tegnapi ‘kinevezésével 9 egyént tett ‘boldoggá. Segédnyilvántar­­nak dr. Mónus Istvánt, végrehajtónak Bogyó Gézát, kezelőnek ‘Földesi Sándor,­ fogyasztási adóhivatali »szemlésznek pe­dig Perczel­ Andrást nevezte ki. Egy­út­­tal Hegyi­­Róza, Mocsári Ferencné, Ko­­koska Ilona,­Túri Margit­ és Nagy Mar­git írógép kezelőket rendes dijnokokká nevezte ki. Mind a kilencen becsületesen és hűséggel­­rászolgáltak az elismerésnek a kinevezésben­­megnyilatkozó fényére. De külön­­kell rámutatnunk a Bogyó Géza, a 'dr. Mónus István, a Földesi S­ándor és ’& Perczel András hosszas* régi hűségü ’szolgálataira, akik már egy­két évtized óta állanak a város szolgá­latában és miként Endrey Béla a kine­vezési okiratban megállapítja, a próbát mind derekasan 'kiáltották és a bizal­­omra méltóknak 'bizonyultak. Egy kozák zászlóalj harca Berlinből jelentik: 'A Berliner Bör­senzeitung ismerteti 'egy német kar­ditudósító beszámolóját egy kozák zász­lóalj harcáról és munkájáról. A kozákok közül többen viselik a gyalogsági ro­­hamjelvényt és­­a téli emlékérmet abból az időből,­­amikor egy német sízászlóalj keretében harcoltak. • A bandaharcokban­­a kozákok leg­utóbb rövi­­d idő alatt 1500 foglyot ej­tettek, ezenkívül az ellenség 300 halot­tat, többszáz­­lovat,nagyszámú fegyvert, gépjárművet és egyéb szálllítóeszközt vesztett. A 'kozákok a harcon kívül segí­tenek a »földmivelőknek is a mezei mun­kákban. ' . k , , , , . ._j j­mniHiiiwi'iiinri^"T~niirrTniwpnww~|i~RiT'~11 1 *­­ — "Névmagyarosítás. "A belügymi­niszter megengedte Polyákovich­­Zoltán hódmezővásárhelyi lakosnak,­­hogy veze­téknevét­­»Bánki’»-ra magyarosíthassa.

Next