Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1944. április (40. évfolyam, 74-96. szám)
1944-04-01 / 74. szám
5p" n* net, Holdmezővásárhely, 1944. április 1., szombat. 16 fillér XI. évfolyam, 74. szám. BUDAPESTRŐL JELENTIK: Előfizetési árak: negyven negyedévre 12.40 pengő, egy hónapra 4.30 pengő. FireDETLIN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos (1905 óta) KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kossuth tér. — Telefonszám: 79. Menetrend és díjszabás változásokat léptet életbe április 1-én a Máv., de a Szeged-Budapest között járó gyorsvonatpár megmarad A magyar nemzet fennmaradásáért és becsületéért újabb elszántsággal dobjuk a snocséktalan magyar kardot a döntő küzdelembe n Vitéz Endre László alispán előadása és Turul szabadegyetemen Vitéz Endre László, Pest vármegye immár legendáshírű alispánja csütörtökön este megtartotta szabadegyetemi előadását. Jöveteléről Endrey Béla polgármester telefon útján délben kapta az értesítést és az az alig pár óra hossza elegendő lett ahhoz, hogy az üzenet az egész városban, mint zengő szép riadó terjedjen el. Hogy mindenki megtudja, miszerint a város nagyon kedves vendég© útban van felénk. Fél 6 órára zsúfolásig megtelt a városháza közgyűlési termtés néhány perccel 6 óra után százszemű csillárnak fénykörében hangzott fel a magyar imádság, a Hiszekegy. Soha még annyi áhitattal, olyan tiszta lélekből nem imádkozták el ezt a fogadalmat, leányok, asszonyok, férfiak, mint most ezen a szép estélyen. Endrey Béla polgármester, mint Turul magiszter társaságában jelent meg vitéz Endre Zászló alispán s ott volt dr. Követi Mihály vezetésével az egész vezérkar. Mikor Endre íjászló alispán a terem küszöbét átlépte, felcsattant a tapsorkán és felhangzott az éljenzés. Ez az ünneplés, ez a tónus adta meg az egész est jellegét.• Endrey Béla polgármester emelkedett szólásra a Hiszekegy elmondása után — — Nemzetes Alispán Ur, Magyar Testvéreim! Kezdte Endrey Béla — Első szavam az üdvözlés, a tisztelet, a mélységes szeretet szava ahhoz a férfiúhoz, kit ennek az ősi városnak minden rendű és rangú polgára ismer, szeret, becsül. .Ahhoz a férfiúhoz, aki egy héttel ezelőtt akart eljönni hozzánk, de nem kívánt a maga számára kivételes kedvezést és így nem jöhetett el. Mert úgy hitte, úgy tartja, puritán lelkében úgy gondolta el, hogy egyformák vagyunk mindnyájan, ha becsületesen kitartunk, ha végezzük kötelességünket és szeretjük azt, ami legszentebb, a mi Hazánkat. Utalt Endrey Béla polgármester arra, ' hogy ennek az ősi városnak közönsége azokat az elveket vallja, azok töltik el a lelkét, mint a nemzetes Alispán Őrét, aki minden áldozatra kész Hazájáért és testvéreiért. Hálásan köszönte meg vitéz Endre László alispánnak azt, hogy súlyosan megterhelt íróasztala mellől kész volt felállani, útrakelni, hogy megszerezze nekünk ezt a tisztességet. Azt kívánta Istentől, hogy adjon azAlispán Urnak erői, fiatalos lendületei, hogy mit a magyar sors reábizott, mindnyájunk, Hazánk és fajtánk érdekében elvégezhesse. — Az Endrey Béla polgármester beszéde a legtisztább vallomás volt minden becsületes vásárhelyi magyar szívből. Általános tetszés és éljenzés közben emelkedett szólásra azután Vitéz Endre László alispán és mondotta el feszült figyelem mellett történelmi fejtegetéseit. Első szava a köszönet szava volt az ünneplésért. Kijelentette, hogy maga is gömmel jött. Sajnos, egy héttel előbb nem sikerült eljövetele, de szívében, lelkében akkor is itt volt közöttünk. Utalt két év előtti látogatására amióta azonban ■nagyot fordult a történelem kereke. Szinte azt kell mondanunk, hogy annakidején merészség volt a vásárhelyi Turul vezérség részéről, az, hogy, őt meghívta, mert ilyen lépésért akkor könnyen üldözés járt azoknak, akik magyar hitüket meg tudták tartani. Végtelen jól esett vitéz Endre László alispánnak, hogy 12 óra után jelezte, jövetelét és imé ilyen illusztris közönséggel telt meg a városháza nagyterme, hogy ilyen szép számmal jelentek meg az érdeklődők. Szeretett volna, mint ő mondotta, kidolgozott beszédet elmondani, erre azonban most ideje nem volt. Úgy éreztük azonban, akik hallgatták őt, hogy kerek az a beszéd, amit Endre László mond. Kerek és egész. Ötszáz szempárnak füzében azután elmondotta fejtegetéseit. Utalt a magyar fajvédelemre. Két évvel ezelőtt előadásában arra mutatott rá, hogy a szaporodásunk arányszáma talán a legkisebb, de mindenesetre aránytalanul elmarad a szlávság, különösen pedig az orosz kolosszus mögött. Másik témája a zsidókérdés volt. Rámutatott arra, hogy a zsidóság károsan döntő szerepet játszik életünkben, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni jövőnk szempontjából. A zsidósággal túl sokat foglalkozunk,, hangsúlyozta vitéz Endre László, azonban a zsidóság történelmének azt a részét, mely a Krisztus utáni korszakra esik, alig ismerjük. Krisztus után szétszóródtak az egész világon a Zsidók, de csodálatos faji összetartással; terület, haza és ország nélkül kétezer éven keresztül nemcsak fenn tudtak maradni, hanem az összetartozandóságban tudták kezükbe kaparintani mindenütt a hatalmat. Utalt egy levélre, mely a XV. századból kelt. Egy francia zsidó panaszkodott a törökországi főrabbinak, hogy a király kényszeríteni akarja őket, legyenek keretényekké. Erre a főrabbi azt a választ adta: " Ha erre kényszerítenek, tegyétek, de telketekben tartsátok meg a Mózes törvényeit. Adjátok fiaitokat jogászi pálcára, hogy mint bírák és ügyvédek a törvényeket tartsák kezükben. Keresztelkedjelek ki, ha kell, de a zsidó uralmait szolgáljátok akkor is. ► Rámutatott vitéz Endre László arra, htogy komolyabb szerepe akkor kezdődött a zsidóságnak, amikor a szabadkőműves páholyok kapuikat kinyitották, mikor oda be tudtak férkőzni és a páholyok tagjait a maguk szolgálatára tudták vagyonukkal hajlítani. Már a francia forradalom kirobbanása is a zsidók aknamunkája volt. Lassan beférkőztek minden gazdasági térre, minden üzlet az övék lett, mikor pedig megvagyonosodtak, megszerezték pénzükkel a politikai irányítást, megvásárolták a lelkeket. 1897- ben volt Bázelben a cionista kongreszszus, melyen Harci Tivadar vezetése alatt tanácskoztak a világ minden tájáról összesereglett vén zsidók és csináltak egy jegyzőkönyvet, mely 1904 és 1905-ben jelent meg nyomtatásban. Pontosan megjövendölték, mert ők készítették elő az 1914-es világháborút, sőt 1900-ban Londonban megjelentettek egy térképet, amelyik Európának 1920—21-es, vagyis trianoni és versaillesi térképét mutatja. Mikor Ferenc Ferdinand trónörököst és feleségét Princip Gavril, a Narodna Obrana szabadkőműves páholy megbízásából Szarajevóban megölte, a hadbírósági tárgyaláson kiderült, hogy Csakolinovica szerb őrnagy, aki előzőleg Budapesten és Bécsben tárgyalt a szabadkőműves páholyokban, volt az értelmi szerzője a gyilkosságnak, vagyis ezt is a zsidóság csináltatta. A háború alatt a zsidóság mérhetetlen anyagi előnyökhöz jutott. Tudjuk, hadiszállításokból g gazdagodott. Megcsinálta a másik, a vörös internacionálé mellett az arany internacionálét, így készítette elő úgy az oroszországi, mint a németországi forradalmat, mert megállapították, hogy mind amerikai zsidótoké dolgozott ezekben. Rámutatott, arra a kétarcú látókra, melyet a zsidóság űz. A nagy vagyon és a nihilizmus összeegyeztetésével. A nagy vagyon biztosítja a világuralmat, a nihilizmus a világforradalmat. Pénzzel a vezetők korrumpálása, forradalommal pedig a tömegek megmozdítása. Ördögi manőver ez, mely a világuralomátvételét célozza. Maga a genfi népszövetség is zsidó találmány volt. Azért nem csinált meg semmit becsületesen. A szabadkőműves páholyok adták a vezetőket, a szociáldemokrata párt adta a sereget, a tömeget a zsidóság céljaira. Harminc millió zsidó él a világon, de a zsidó barátokkal, a félzsidókkal, a zsidó bérencekkel s azokkal, akik neki lekötelezve vannak, megtízszereződik ereje. Tulajdonképpen Szegeden kezdődött a fajvédelmi nagy gondolatnak kirobbanása, de bár Magyarországnak sokkal nagyobb érdeke fűződik ahhoz, mert egész élete függ tőle, hogy a zsidókérdést gyökeresen megoldja, mégis más nacionalista államok gyorsabban kikapcsolták életükből a zsidóságot, mint mi. Sajnos, nálunk nem az az 5 százalék dönti el a lényeget, amennyit a lakosságban a zsidóság tesz, hanem a sok fél zsidó, a sok Strohmann, a sok zsidóbérenc. Mert elmondhatjuk, hogy nálunk fordult a helyzet, nem minden kereszténynek egy jó zsidója, hanem minden zsidónak van legalább 10 keresztény embere a befolyása alatt. Sajnos, maga Gömbös Gyula, aki elsőnek hirdette Európában a nacionalizmust, ez a prófétalelkű nagy magyar, kénytelen volt erőszakot venni lelkén, midőn kijelentette azt, hogy a zsidókérdésben revideáltamálláspontomat. Másként nem vehette volna át s nem használhatott volna más téren nemzetének. " ! ! ! Most következnek a nagy áldozatok Azután főként 1938. óta lavinaszerűen következtek az események, melyek a máihoz elvezettek. A magyar nép is teljest lelkesedéssel csatlakozott annak idején a gigászi mérkőzéshez, mert érezte, tudta, hogy a mi életünk is ettől függ. Tisztában voltunk mindnyájan, hogy nem Trianonról, nem arról van szó, hol legyen a határ, a Termátoknál, a Tisza mel- Harisnya, férfi sokat, meleg alsó, kötöttáru korlátoltan beszerezhető a KOKRON kötöttáru szaküzletben.