Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1944. június (40. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-01 / 122. szám

r 2 .VÁSÁRHELYI REGGELT ÚJSÁG 1944. június 1., csütörtöki A Kálvin-tér környékén nem tűrik meg a zsidókat Nem lehet tovább halogatni a gettó megoldását Mikor a gettó terve szóba került, az elgondolás abból indult ki, hogy mivel a zsidó templom, a zsidó kávéház és a zsidó iskola ebben a fertályban vannak, hát talán a zsidókat ott kellene gettóba összetömöríteni és ott elzárni valami­lyen módon. Hogy azonban ez az elgon­dolás milyen eltévesztett lett még annak feltételezésével is, hogy nem muszáj sen­kinek a gettó területéről, ha nem akar, eltávoznia, tehát sem életében, sem moz­gásában ott akadályozni senki nem fogja, ismételjük, ennek ellenére is ki­derült abból az értekezletből, melyet dr. Beretzk Pál polgármesterhelyettes teg­nap délutánra hívott össze a közgyűlési terembe, s mely a legszenvedélyesebb hangon, szinte viharos megnyilatkozás­ban foglalt állást a terv megval­óltása ellen. Beretzk Pál dr. polgármesterhelyet­­tes ismertette a gettó kérdését s hang­súlyozta, hogy azért akarják ide telepí­teni a gettót, mert itt van a legtöbb zsidó ingatlan. — A nemzetközi út mellé akarják tenni a zsidókat a kirakatba? — Vigyék el a zsidók az ingatlanukat, de ne a magyar! — ilyen közbekiáltásokat lehetett hal­lani. Farkas Imre főhadnagy a levente­parancsnokság tiltakozását tolmácsolta, ifj. Szathmáry János főszerkesztő a Református Ifjúsági Egyesület tiltakozá­sát, Falábú Dezső gimn.­tanár pedig a református szeretetotthon nevében je­lentette be tiltakozását. A Kálvin-tér környékén, abból a fer­tályból, ahol a gettót elhelyezni akarják, egyetlen egy család, egyetlen egy házi­gazda nem hajlandó a házát vagy la­kását átengedni, akármilyen más palo­tának a cseréjében sem. Ősi gazdacsa­ládok laknak ott legnagyobbrészt, meg olyan tisztviselő egyének, akik nemcsak hogy a maguk lakásába zsidót be nem engednének, de még annak közelségét sem tudnák eltűrni. És vannak virágzó nagy ipartelepek. A Ferenc­ utcai ci­pészipari műhely, mely negyven mun­káscsaládot tart el, Hajdú László Sze­­remlei­ utcai italmérése, ahol szikvizgyár is működik és ahová 6000 pengőt épített be Hajdú László. Ott vannak földbirtokos családok: Kiss Bálint, Hegedűs György, Diószegi Sándor, Karaszék, Meszlényiék,­­és sok-sok más család. Aztán az Osko­­vics-ház, a Gallyas-ház, hivatalnokok, mint Kovács László banktisztviselő. Az­után, mint legnagyobb érv, ott van a Le­vente Otthon teljes felszerelésével és ott van a Református Otthon, amely nagy anyagi áldozatokkal erre a célra ala­kíttatott át és a református otthon esz­mevilágát szolgálja. Hogy milyen hűsé­gesen ragaszkodnak objektumaikhoz, otthonukhoz ennek a nagy magyar fer­tálynak polgárai, semmi sem bizonyítja jobban, minthogy például Hajdú László már három hónappal ezelőtt kiírta, hogy az ő üzletébe zsidó ne tegye be a lá­bát, mert ki sem szolgálja. Minden ház­tól hiányzik valaki, aki vagy a harctéren van, vagy más kötelességet teljesít. És nincs ház, ahol öreg katona ne tartana be a családtagok révén. Nem csoda te­hát, hogy olyan szenvedélyes volt és olyan viharos az a tegnapi értekezlet, melyen még csak a közelségét sem vol­tak hajlandók eltűrni a gettónak a ki­szemelt fertálynak a lakói. Nincs is más megoldás ezen a téren, úgy látszik, mint az, ha valamelyik téglagyár telepére teszik ki a gettót, úgy, ahogyan az több nagy városban már megtörtént. Mert hogy hamarosan meg kell oldani a kér­dést, az szintén közkívánatom, hogy a zsidóság egyszers mindenkorra kapcsol­tassák ki a társadalomból és zárassák­­ a közgazdasági életből, melynél rom­boló hatását még­ mindig érezni lehet, ha másként nem­, a feketézés révén. Kü­lönítsék el tehát a zsidóságot, a tégla­gyár és az észak-utcai munkástelepek elég alkalmasak erre, de nem lehet to­vább elodázni ezt a kérdést, nem lehet több értekezlet összehívásával halogatni a gettó megoldását, Vásárhely magyar népe a gettó mielőbbi megoldását kí­vánja. Bizony, nagy szégyen lenne vá­rosunkra, ha miniszteri bizotsnak kel­letne meg­alkotnia a vásárhelyi gettót... Vasárnapig kell jelentkezni az installációs különvonatra Mivel igen sokan tudakolják, vájjon milyen alkalmatossággal lehetne eljutni június 9-én Bajára, hogy a vásárhelyiek is részt vehessenek a szép ünnepségen, melynek keretében Baja szab. kir. vá­ros törvényhatósága E­n­d­r­e­y Béla fő­ispánt méltóságába beiktatja, dr. B­e­­re­czk Pál polgármesterhelyettes érint­­­­kezésbe lépett az államvasutak szegedi­­ üzletigazgatóságával, hogy lehetségest­­ volna-e egy motorvonatot, mint különvon­­­­atot erre a célra indítani. Mivel biztató í­­géretet kapott, közhírré tette dr. Be- I­retzk Pál, hogy akik az installáción Vá­­t­sárhelyről részt akarnak venni, június­­ 4-én déli 11 óráig a polgármesteri hi­vatalban ebbeli szádékukat jelentsék be, illetőleg a részvételi díjat, mely kb. 20 pengő, egyidejűleg fizessék le, mivel a polgármesteri­ hivatal a különvonat megrendelésénél a teljes összeget előre lerója. Már tegnap sokan jelentkeztek a különvonatra, mégpedig az Endrey­­család tagjain kívül dr. Ocsovszky Vil­mos, Koller István, Mucsi Sándor bank­igazgató és mások a törvényhatósági bizottság tagjai közül. Bizonyos, hogy a motoron hamarosan minden helyet el­foglalnak. Különben Baja városa szere­tettel várja új főispánját, de szeretettel várja a vásárhelyi kíséretet is. -----Mo-----­ Most meg Szentkirályra dobtak le röpcédulákat Előző éjjel a Pusztán, továbbá Rárcson és bent a város különböző részein, Su­­sanban, Tabánban hullottak le röpcé­dulák ellenséges repülőgépekből, a szer­dára virradó éjjel pedig Szentkirályt árasztották el ilyen szennyiratokkal. Mindegyikben azzal kezdik, hogy «Fel­hívás a magyar néphez.» Hogy aztán mire hívják fel, természetes hogy árulás­ra. Tücsköt, bogarat összeregélnek és végighúzzák az emberek száján a mé­zes madzagot. Talán még az angol­szász ígéreteknek az abszolút igazságá­ról és a szovjet paradicsomról is, me­lyeknek izét nagyon is megismerte már a mi közönségünk A tempót pedig szin­tén ismeri. Ezen a földön áruló nincs. A röpcédulákat tehát az őket megillető helyre, a tűzbe és­ a szemétdombra ha­jította mindenki Az ebek pótbeoltását hamarosan megtartják Ma végezik be a program szerint elő­írt eboltásokat, de már nagyon sokan érdeklődtek olyan egyének, akik elma­radtak és ebeiket nem vezették elő ol­tásra, hogy mikor lehet remélni a pót­oltásokat? Érdeklődtünk illetékes helyen és azt a megnyugtató kijelentést kap­tuk, hogy a pótoltásokat hamarosan kitűzik, mégpedig lehetséges, hogy már ennek a hétnek a szombatjára. Termé­szetes, hogy a pénteki napon hivatalos hirdetményt adnak ki. A terv az, hogy pótoltásokat tartanak a mázsaháznál, továbbá Vásárhelykutason és Kutason. Tehát alkalmat adnak minden városi és külterületi polgárnak arra, hogy ha bár­mely okból ebet a rendes oltási időben elő nem vezethette, mulasztását pótol­hassa és magát a következményektől mentesítse. Természetes, hogy most már a pótoltások után további alkalmat nem biztosíthatnak senki számára. Egy szál virág miatt a halálba menekült Megrázó tragédia az, melynek során egy szorgalmas asszony­­élet lobbant ki váratlanul. Varga Máténé, a nép­szerű kérőnek felesége, Kovács Rozá­lia, akit mindenki tisztelt, mert szorgal­mas, szelidlelkű asszony volt, ünnep másnapján kiment a temetőbe, hogy gyermekei sírját meglátogassa. Férje még hamarabb elment a háztól, mert egy lakodalmat szolgált ki. Csak késő este tért haza és akkor indult feleségének keresésére, akit a padláson talált meg, de már holtan. A Pacsirta­ utca 14. sz. családi háznál történt, a körtöltés kö­zelében és senki nem tudta magyará­zatát adni a súlyos elhatározásnak. Varga Máténé a temetőben idegen sír­ról egy szál virágot vett le és azt gyer­mekei sírjára tette. A­ cselekményt észre­vették és az asszonyt kérdőre vonták. A következményektől félt. Kora délután ment haza lakására­­és nyomban vég­zett is magával. Félt a következmények­től és a halálba me­nekült. Tragédiája széles körben keltett őszinte részvétet. Kender és réstlen vetőmag házi szükséglet termelésére megérkezett, akik még vetni akarnak, átvétel végett sürgősen jelentkezzenek. Vessen DÁ#ICÁt répára, búzára, lucernára és olajos ■ magokra. Több termelést biztosít. Kicsinyben és nagyban kapható Karosz-Győri-Szücs FUTURA bizományosok. Wlasich-u. (1000) Telefon: 40' Pétisó szükségletét jegyeztesse elő május *#4g. Hirdetmény Értesítem, a város közönsé­gét, hogy a m. kir. földművelésügyi minisztérium a tehenészetekben és a tehenészetekkel kapcsolatos tejüzemekben alkalmazott munkavállalók társadalombiztosítási kö­telezettsége tárgyában 82.600—1944. F. M. sz. alatt rendeletet bocsátott ki, mely rendelet a Budapesti Közlöny I. évi 112. számában jelent meg. A rendelet a VHI. ügyosztály földszint 31. számú szobájában a hivatalos órák alatt megtekinthető. Hódmezővásárhely, 1944. május 23. Dr. BERETZK PÁL polgármesterhelyettes. Változás egyes OMBI-járulék lerovásánál Az Országos Mezőgazdasági Biztos Intézet felhívja a gazdák figyelmét az hogy a gazdasági munkavállalók ön­ségi biztosítási járuléka június haván elsejétől kezdve heti 3­0 fillér. A­z emelt járulékok lerovására az OMBI 30 filléres és 3 pengő 90 filléres bell­geket hozott forgalomba. Az eddig i­galomban volt 20 filléres, 40 filléres 2,60 pengős biztosítási bélyegeket­­ évi június 1. után járuléklerovásra­­ használni nem lehet, de június 30-ig postahivatalok azokat teljes értékükt visszaváltják. Felhívja az OMBI a ggzd figyelmét arra is, hogy július 1-től ked­ve a munkavállalói járulékot akkor is munkaadó (gazda) köteles — bélyeg­­ragasztás útján — leróni, ha a gaz­­sági munkavállaló egy hétnél rövid­ ideig dolgozik nála. Kilenc döféssel leszúrtak egy fiatalasszonyt a kishegyi határban Szabadkáról jelentik: Kishegyes­­­ségtől 2 kilométernyire a szeghegyi I­­árban borzalmas országúti gyilkosa történt. Ifj. Kecskés Ignácné szül. Két Juliánna 23 éves fiatalasszony, aki f­iével a kishegyesi határban lévő G­vein-tanyán lakik, Kishegyesre ír, majd a délutáni órákban átment a sze­szédos Szegihegy községbe, hogy bez­sároljon. Visszatérőben az országa ismeretlen ember megtámadta és va­sággal lemészárolta. A gyilkosságot­­ mény dulakodás előzhette meg, em­ jele az, hogy Kecskésné ruháját teljes összetépte a tettes, aki valószínűleg e szakot akart elkövetni a fiatalasszony A nyomozás eddig még csak az állapított meg, hogy a gyilkosság 5­6 óra között történt. A boncolás az a­szony fején éles, hosszú késtől számo­s szúrást talált. A gyilkos ezenkívül asszony fogait is kiütötte és fojtoga áldozatát. Kissné holmijából és­­ magjából semmi sem hiányzott, a tét csak néhány szem kockacukrot vett a csomagból. Hirdetmény Értesítem a város közönségét é­nekelt kereskedőket, hogy a m.­k­ügyi Miniszter ur 20.100—1944. az egyes faanyagkészletek bejelentés vonatkozó rendelkezések módosítását gyában rendeletet adott ki. A rendelet szerint a 14.500/1943. M. sz. rendelet 2. §-ának 1. bekezdé­nek b) bontja akként módosul, hog­y rendelet 5-ös számú mellékletének e részében felsorolt faanyagokat kórhav­ként, a február április, június, augu­tus, október és december hó utolsó nt­ján meglévő állapot szerint a követki hónap 7. napjáig kell bejelenteni. Hódmezővásárhely, 1944. május 8 Dr. BERETZK PÁ polgármes­terhelyet! — Adományok. A bombakárosul javára újabban a nyugdíjas vasuta Otthonegyesülete 10 pengőt adomán­yott, a küls­őszerháti istentisztelet áll­mából pedig perselypénzből 9 per gyűlt össze. Az összegeket a polgára téri hivatalba’ fizették be.­­ Péntek, szombat, vasárnap, hétfőn a Korzó moziban kerül bemutatásra a régen várt Menekülő embe Főszereplők: Tolnay Klári, Ajti Andor, Sitkei Irén, Járay Teri, Va­llus, Vagoné Margit és még soha az él gárdából. Ha fel akar mutatni, jegyedről «•re gondoskodjék. Előedések kezdete: péntek, hétfő .5 és­­fél szombaton fél 8 ó­raker,­­ vasárnap 3, 5 és fél 8 év akar. fl* Üvegfúvás mű­vé­szete és a Magyar híradó. Jen! Egy szerelem regénye. Jen

Next