Vásárhelyi Tükör, 1991 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1991-01-08 / 1. szám
Könyvekkel a gyermekekért Csodálatra méltó teremtés dr. Függ Zsuzsa gyermekpszichológus, és újságíró, a Tarjáni ált. isk. igazgatója. Olyan ember, akinek gazdag egyéniségéből a mindennapi oktató-nevelő munka mellett még kutató tevékenységre is futja az ereje. Fáradhatatlanul az foglalkoztatja, hogyan lehetne többet tenni a gyermekekért. Tapasztalatait hosszú évek óta közkinccsé teszi , ír, alkot, publikál. Országos folyóiratokban jelennek meg írásai, jövőre pedig könyv alakban is napvilágot lát két Akadémia-díjas munkája: a Gyermekek a kórházban és a Tanulás tanítása. Mindkét könyve után máris nagy az érdeklődés, mert mindkettő hiányt és űrt pótol. A Gyermekek a kórházban címűt — melyben azt fejtegette, hogy szabadidőszervezőnek pedagógus is beállítható — több amerikai egyetem is kikérte. Még külfödön sincs irodalma az általa vizsgált és kifejtett témakörnek. A kötet az első félév során a Cserépfalvy Kiadó gondozásában jelenik meg. Mint pedagógus, dr. Függ Zsuzsa azt vallja: az ismeretek elsajátítása elsősorban a tanulás technikai módszereinek alkalmazásán múlik. Amelyek megtanítása, bemutatása és gyakoroltatása természetesen a tanár feladata. Ha lehetővé teszi a diákoknak, hogy betekinthessenek a módszereibe, ezzel nagymértékben hozzásegíti őket a tudnivalók önálló elsajátításához. Mindez persze csak úgy lehetséges, ha a nevelő képes megszervezni a saját munkáját. Akkor a gyermekkel megtaníthatja, hogy tartalmilag is szervezni tudjon az ismeretanyagban. A szervezési és a tartalmi „oldal” birtokában viszont már a tanuló maga is kiválasztja a tananyag elsajátításához szükséges módszert. Ezzel, a második félévben megjelenő kötetével egy olyan szakkönyvet kíván a pedagógus társai kezébe adni, mellyel a diákok számára megkönnyíthetik a tanulás folyamatát. Hívják is a megyébe többféle előadást tartani. Nemrég pedig száz szaktanácsadó érkezett a tarjáni iskolába, hogy meghallgathassák könyvének tartalmát, és megismerhessék szerkezetének főbb csomópontjait. A megkérdezettek — a rendelkezésre álló rövid idő ellenére is — elismeréssel nyilatkoztak a műről, és azt mondták: minél előbb szeretnék kézbe venni, forgatni, használni. Az az igazság, tíz évet késett a kötet. Ha annak idején „zöld utat” nyert volna a téma, és nem hallgatják agyon, a szerző pedig segítséget és támogatást kapott volna a várostól, már azóta a könyvtárból is ki lehetne kölcsönözni. Dr. Függ Zsuzsa ennek ellenére változatlan lelkesedéssel kutat, alkot, publikál. Sorra jelennek meg írásai a Köznevelésben, a Látleletben, a Valóságban, melynek egyik szerkesztője is egyben. Ez utóbbiban Esettanulmányok címmel kilenc döbbenetes gyermeksorson hívta fel a társadalom figyelmét arra, hogy a szeretet hiánya, a családi zaklatottság és a magányosság hova sodorja a fiatalokat. Most azt tervezi, kibővíti tanulmányát és könyvet ír belőle. Mindannyiunk okulására, gyermekeink érdekében. Bízik abban, hogy olyan alkotókat segítő légkör alakul ki a városban, amely az értékek megtartó ereje lesz. F. J. i Önkormányzati napló December 28-án tartotta 1990-ben utoljára közgyűlését Vásárhely megyei jogú város önkormányzata. Napirendje szerint először az 1991-es várható önkormányzati bevételekkel és kiadásokal foglalkozott. Mint ismeretes, ebben az időpontban még állami költségvetést sem hagyott jóvá az Országgyűlés, így mint dr. Rapcsák András polgármester is felhívta a képviselők figyelmét, egyetlen alap sem volt biztos a tervezet összehasonlításnál, éppen ezért nem költségvetést, csak tervezetet tárgyalt a testület. Egyelen dolgot valószínűsíthettek a pénzügyeket áttekintve, mégpedig azt, hogy körülbelül 100—150 millió forint körüli hiánnyal kell szembenéznie a városnak 1991-ben. Több képviselő is felvetette, hogy drasztikusan csökkenteni kellene a kiadásokat, s a Fekete Sas, a Zsinagóga és az Ótemplom felújítási munkálatai folytatása helyett azokon csupán állammegőrzést végezzenek. Polémia alakult ki főleg a Fekete Sas sorsa körül a képviselők között. Kruzslicz István a szálloda felújítási munkáinak leállítását bűnnek minősítette, hiszen ez az épület szorosan kötődik a városképhez és a lokálpatrióta érzelmekhez. Mint a szállodáról megtudhatták a jelenlévők, a szakértők szerint már életveszélyes, 300 millió forint lenne szükséges a felújításához, működtetéséhez. A sorsával kapcsolatban a város levelezést folytat az Országos Műemléki Felügyelőséggel. A másik kiadás, amely a legtöbb képviselőt arra bírta, hogy elmondja a véleményét, a hódtói általános iskola mellett építendő tornacsarnokkal kapcsolatos — amely városi célra is készülne —, s összesen 130—140 millióba kerülne. Ez a képviselők egy része szerint várhat, mások szerint szükség van rá, de jóval olcsóbban. Egy vélemény szerint 10 százalékkal kellene csökkenteni a tervezetben szereplő körülbelül 1 milliárd 200 milliós kiadást, s ha ez sikerülne, akkor a költségvetésben se lenne hiány. Ezért üljön össze válságstáb, a felújítások csak állagmegóvások legyenek, de helyi adókat csak akkor vessen ki az önkormányzat, ha azt központilag teszik kötelezővé, vagy ha végképp nem lesz más forrás. Czuczi Győző szerint is egyetlen döntő érv van, mégpedig a mínusz 150 millió. Véleménye szerint 1991-et mindenképpen át kell vészelnie a városnak. A közgyűlés ezek után tudomásul vette az elé terjesztett, a város költségvetésével kapcsolatos irányszámokat. Az egyebek között a legfontosabb a város belvízhelyzetének ismertetése volt. A testület tárgyalt már erről a témáról, s most a tényleges tennivalókra tért vissza. Csáki Imre, a műszaki osztály vezetője igen alaposan kimunkált tanulmánya alapján tettek javaslatokat a képviselők. Ezek szerint a legfontosabbnak azt tartották, hogy felelős műszaki embert kell találni minden körzetben, aki a belvízveszély elhárítását megszervezné, s önálló vízművállalatot kellene működtetnie a városnak. K. A. Született: Ribárszki Zsolt László és Sinkovicz Juditnak (Kiskőrös, Árpád u. 9.) Ákos; Fehér Ferenc László és Banga Beáta Erikának (Hódzó u. 10.) Balázs Benő; Égető Csaba Sándor és Csizmadia Andreának (Oldalkosár u. 5.) Dalma; Knyur Géza és Pigniczki Krisztinának (Kodály Zoltán u. 11.) Jennifer; Juhász Sándor Zoltán és Annus Máriának (Makovszkij u. 5) Sándor; Lajos Sándor és Talpalló Ildikónak (Nagy György u. 3.) Máté; Kovács Ferenc és Bodrogi Erzsébet Piroskának (Malom u. 54.) Mária; Kispál Zoltán és Balla Évának (Tanya 1539.) Gergő; Tóth Ernő és Bálint Sára Lídiának (Gagarin u. 9.) Alexandra; Csatlós József és Sisa Helgának (Felszabadulás u. 25.) Helga; Vincze Gábor és Szirbik Ágnesnek (Damjanich u. 6.) Gábor; Oláh László és Németh Ella Editnek (Ormos Róbert és Molnár Erzsébetnek Ede u. 14.) Henriette; Nyerges (Árpád u. 4.) Viktória; Dr. Grezsa István és Dr. Kovács Ildikónak (Malinovszkij u. 7.) István Bence; László István János és Mónus Erzsébetnek (Csengettyű köz 4.) Tímea Kinga; Takács János és Mónus Katalinnak (Tanya 2032.) Gábor; Virágh György és Bodré Évának (Vidács u. 7.) Emese; Ungi István Zoltán és Szilágyi Ilonának (Nagy György u. 3.) Attila; Győri Sándor László és Bezdán Évának (Visszhang u. 13.) Éva; Szokol Sándor és Nagy Juliannának (Mindszent, Budai-Nagy Antal u. 20.) Julianna; Berkó Tibor János és Forka Ágnesnek (Oldalkosár u. 9.) Dániel; Paku László Ferenc és Gregus Editnek (Kodály Zoltán u. 10.) Tímea Edit nevű gyermeke. Házasságot kötött: Dr. Bátory Gábor (Kiskunhalas, Nefelejcs u. 9.) és Dr. Molnár Etelka (Rudnay Gyula u. 17.); Joó Béla Attila (Mandula u. 20.) és Kaszás Gabriella (Medgyessy Ferenc u. 2.); Vas Károly (Szikáncs, Dózsa György u. 29.) és Palócz Erika (Szikáncs, Dózsa György u. 55.); Tóth János (Tanya 2126.) és Komjáti Julianna Terézia (Tanya 24.). Meghalt: Kiss Imréné Hegedűs Erzsébet (Sztahanov u. 12.); Dr. Mándoki András (Zrínyi u. 10.); Szívós Istvánná Faragó Mária Margit (Szentes, Mentő u. 8.); Tóth István (Tanya 2091.); Lendvai János (Török Bálint u. 34.); Palócz István (Téglagyár u. 13.); Nyíri Imréné Ardai Lídia (Arany János u. 7.); Gukcsó Imre (Malinovszkij u. 16.); Barta József (Hódzó u. 4.); Sipos Józsefné Rózsa Eszter (Bezerédi u. 8.); Szabó Sándor (Klapka u. 10.); Farkas Lajosné Rácz Mária (Vöröshadsereg u. 88.); Frank Henriette (Szikáncs, Dózsa György u. 35.); Tornyai Sándor (Tavasz u. 3.); Maczelka Pálné Imre Zsófia (Munkácsy Mihály u. 2.); Bajusz Károlyné Berta Rozália (Kálmán u. 12.); Kovács Ferencné Kovács Jusztina (Dózsa György u. 5.); Dezső Lajos (Vorosilov u. 44.). CSALÁDI ESEMÉNYEK 2 — Vásárhelyi Tükör * Még csak alig néhányy napja kezdtük meg az évszázad utolsó tizedét. Ezt az évet a hazai és a külföldi elemzők egyaránt Magyarország, a magyar demokrácia legnehezebb évének prognosztizálják. Bár pénzügyi szakértők szerint már mutatkoznak a jelei annak, hogy az eredetileg „állami’’ gazdaság priváttá válik a közel-távoli jövőben, ebből csak nagyon kevesen éreznek valami jót. Csak azoknak megy jobban, akik időben léptek a vállalkozók rögös útjára, s rendelkeztek olyan „tőkével”, mely segítségével nekivághattak az újnak. A fokozódó gazdasági romlás, az infláció, a munkanélküliség leginkább azokat fenyegeti, akik a „szocializmusban” is a legkiszolgáltatottabbak voltak, ők azok, a főként a városokban élők, akiknek nincs terük, lehetőségük, hogy a háztájikban, a kiskertekben gazdálkodva pótolják ki szűkös jövedelmüket. Ők azok, akik már a nyolcvanas években is egyik fizetéstől a másikig éltek, s nem azért, mert eldorbézolták jövedelmüket, hanem, mert már akkor is kevesebbet kerestek, mint amennyire szükség volt a normális századvégi nívójú élethez. Ők azok, akiknek 1949 után az akkori hatalom azt ígérte, hogy ugyan nem kapják kézhez azt a pénzt, melyet megér a munkájuk, de helyette ott vannak a különböző szociális juttatások, 1991 ott az ingyenes orvosi ellátás, az ingyenes oktatás, a dotált szolgáltatások, fogyasztási cikkek tömkelege. Azóta persze minden megváltozott, csupán a munkabérek maradtak a régiek, miközben az árak „nyugatiak” lettek. 1991 a várakozások, a reménykedések éve, de egészen bizonyos, hogy a további elszegényedésé is. A magyar demokrácia próbaköve is éppen ezért, mert bár nem a demokrácia „csinálta” a krachot, de számláját annak kell kifizetnie. K. A. Rendőrkézen a betörőbanda Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk már olvasóinknak arról a vandál betöréssorozatról, amelynek elsősorban iskolák, no meg más gyermekintézmények estek áldozatul. Most jó hírrel szolgálhatunk: a tetteseket széles körű nyomozás eredményeként elfogta a rendőrség, s azóta a vásárhelyi fogdában elmélkedhetnek a rájuk váró jövőről. A bűncselekmény-sorozat — mint azt az utólagos rekonstrukció alapján megállapították — azzal kezdődött, hogy a rendőrség és a bíróság által jól ismert 16 éves O. Zsolt, megszegve az ügyészség által számára elrendelt lakhelyelhagyási tilalmat, ismeretlen helyre távozott szülei lakásából. A tilalom oka az volt, hogy garázdaság és lopás vétsége miatt folyik ellene az eljárás, s félő volt, hogy a felelősségrevonás elől — mint legutóbb — messzire szökik. Nos, ezúttal is elszökött, de nem messzire, csak — mint kiderült — a 25 éves, büntetett előéletű Vékony Sándor Hódtó 11. szám alatti lakására, ahol mindaddig rejtőzködött, amíg a rendőrség el nem fogta. Innen indult éjszakai portyáira. Társával, a 14 éves G. Csabával, akit rablás bűntette miatt májusban próbára bocsátott a vásárhelyi bíróság, először gépkocsikat fosztottak ki, majd a Pöttyös butikba, egy Szeremlei utcai butikba, az Ormos Ede utcai órásüzletbe, és a Piros presszóba törtek be. Az onnan lopott holmikat felnőtt társaik értékesítették. November elején aztán az oktatási intézményeket vették célba. Ebben közrejátszott az, hogy csatlakozott a társasághoz az október 16-án szabadult 22 éves Ürge Attila (Tanácsköztársaság tér 74.). Az ő életvitelére jellemző, hogy korábban kiszabott büntetéséből feltételes szabadságra bocsátották, ennek ideje alatt azonban újabb bűncselekményeket követett el. Emiatt vissza kellett térnie a börtönbe a fennmaradt idő letöltésére. Szabadulása után alig másfél hónapot töltött szabadlábon, a korábbi cselekmény elkövetéséért ugyanis december elején a vásárhelyi bíróság 1 év 10 hónapi börtönbüntetést szabott ki vele szemben. Amíg az ítéletre várt, hogy ne teljen unalomban az idő, három társával együtt tevékeny részt vállalt az iskolai betörésekből. A bűnöző társaság négy nap alatt hajtotta végre az oktatási intézmények elleni akcióit. Egy kivételével csak a két fiatalkorú járt az iskolákban és a többi helyen, de a Nyár utcai iskola kirablásánál a két felnőtt az utcán várta őket a zsákmány elvivéséhez szükséges táskákkal. Az iskolákból elvitt tárgyakat még nem sikerült értékesíteniük — jól jött a lakásban az idő eltöltésére a tévé meg a video, amikor a rendőrök rajtuk ütöttek, a lopott pénznek azonban már a fenekére vertek... Vékony Sándor, Ürge Attila és O. Zsolt előzetes letartóztatásban várja ügyének teljes felderítését, míg G. Csaba esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.. R. E.