Vásárhelyi Uj Hirek, 1939. október-december (1. évfolyam, 195-267. szám)

1939-10-01 / 195. szám

VÉSZft Ára 14 fillér előfizetési Árak : Egy tóra 1­80, negyedévre 5 pengő. 1. évfolyam, 195. szám, Hód­mező­vásárhely 1939. október 1., vasárnap A földreform Világtörténelmi időkben, a nem­zetek nagy erőpróbája idején ke­rült a magyar törvényhozás elé ha­zánk első és legfontosabb sorskér­dése, a földkérdés. A mai Magyar­­ország szellemének, nyugodtságá­gának és alkotó akaratának bizo­nyítéka, hogy a rendkívüli viszo­nyok között és fokozott felelősség súlya alatt sem tér ki a kormány egy olyan gazdasági és társadalmi reform megalkotása elől, amely sok vonatkozásban a nemzedékek egész sorára ki fog hatni. Tudjuk jól, hogy ezt a reformalkotást hatal­mas belpolitikai vita előzte meg. A fórumokon mindenki megszólalt s nem egy politikai frakció sző­kébb érdekeinek propagandájául igyekezett a földkérdést felhasz­nálni. Hallottunk olyan gyanúsí­tásokat és találgatásokat is, hogy az eredeti elgondolásoktól el akar térni a kormány s nem többet, hanem kevesebbet hoz. A most be­terjesztett földbirtokpolitikai ja­vaslat a maga egészében a leg­­erősbb cáfolat az efféle hangulat­­keltő hírekre. Nem kevesebbet, ha­nem többet hoz a földbirtokpoli­tikai javaslat! Gyermekes ábránd volna azt hinni, hogy a magyar nép társadal­mi és gazdasági kérdéseit a sab­lonok szerint való s a körülmé­nyekkel nem számoló egyszerű földosztással el lehetne intézni. Magyarországon nemcsak az a probléma, hogy ki szántja a ba­rázdát, mert ugyanilyen súlyos probléma az is, hogy meg tudjuk-e őrizni termelésünk színvonalát és folytonosságát és hogy tudunk-e megfelelő hajlékot is juttatni a sajátos viszonyaink mellett állan­dó társadalmi réteggé vált mező­­gazdasági munkásságnak. Az új földbirtokpolitikai javaslat mind­ezeket a szempontokat figyelembe veszi és nagyvonalúan igyekszik megoldani valamennyi problémát. Az eredeti tervekhez, amelyek a kishaszonbérletek alakítását és a kishaszonbérleteknek tulaj­donul való megszerzését célozzák, a házkérdés nagyvonalú rendezése is járul s így a földbirtokpoliti­kai javaslat nemcsak a termelés és a szociális helyzet, hanem még a csa­ládi élet terén is éreztetni fogja üdvös hatását. A mostani földreform talán az első, amely teljesen mellőzi a diva­tos jelszavakat és az ezekből folyó nagy általánosságokban megfogal­mazott követeléseket, de viszont az élet minden terén kézzel fogható és állandó nemzeti előnyöket je­lent. A kishaszonbérleti reform cél­jára igénybe vehető területek meg­állapítása elsősorban nemzeti ér­dekeknek megfelelően történik. A legnagyobb áldozatot a magyar néptől idegen, a mi földünkkel lelki kapcsolatot nem ismerő és sze­mélytelen nagybirtok fogják meg­hozni, viszont a kis magyar közép­birtok nem fog csorbát szenvedni. Szociális érdek szabja meg falusi lakosságunk közkérdésének megol­dását: a javaslat odáig megy, hogy szükség esetén minden házhelyre alkalmas területet igénybe lehet venni. Erkölcsi szempont szabta meg az igénybevétel módját: teljes kártalanítás, illetve teljes haszon­bér alapján annak, aki földterüle­teket lesz kénytelen eladni. A nép gazdasági és jogi védelmének elve érvényesül a reform végrehajtásá­nál: megvan a lehetősége annak, hogy a köshaszonbérletet bárki tu­lajdonul megszerezhesse s egyben gondoskodás történik arról is, hogy az új birtokos exisztenciája ne magánszemély belátásától le­gyen függő, hanem mindenkor pár­tatlan állami szervekkel álljon szemben. A magyar viszonyokkal és a­­ magyar lehetőségekkel számoló s­­ azokat teljes mértékben kimerítő­­ reformalkotás ez. Soha Magyar-­­­országon földbirtokpolitikai intéz­kedés ekkora körültekintéssel, ily hatalmas földterületet — másfél millió holdról van szó — még meg nem mozgatott. A terület impozáns nagysága azonban csak számadat, amely egymagában még nem mu­tatja a gondoskodás mértékét. Ezt azonban meg fogja mutatni maga az élet, amely ezután csak a nem­­zetileg megbízható és dolgos em­bernek jelent állandó boldogulást. Lengyelországban minden csendes, nyugaton élénkül a harci tevékenység London eleve visszautasítja a német-orosz békeajánlatot Törökország már számításba vette a szovjet hadbalépését Légicsata a Fríz-szigeteknél London (szeptember 30). Az an­gol sajtó szombati cikkei a német­orosz békeoffenzíva hírére világo­san megadják a jelenetet, amely egyértelműen elutasító. A nyugati hatalmak nem írták alá Lengyel­­ország felosztását — hangoztatják a lapok —, s a szövetségesek akkor sem hagyják magukat megfélemlí­teni, ha Oroszország is bele­avatkozna a háborúba. A Times szerint a német-orosz szerződés következményeit az ese­mények határozzák meg aszerint, ahogy Sztálin felfedi szándékait. A szövetségeseknek Lengyelország részére tett ígérete szent és meg­változtathatatlan marad. A News Chronicle azt írja, hogy ha a szövetségesek konkrét béke­­ajánlatot kapnak, ezt természetesen megvizsgálják, de emlékezni kell rá — írja a lap — mi történt Lengyelországban. A Daily Sketzsh szerint a német­orosz megegyezés mit sem változtat a helyzeten. A Reuter-iroda budapesti tudó­sítójának jelentése szerint magyar politikai körökben nagy figyelmet keltettek azok a kijelentések, hogy a viszályt még el lehetne simí­tani békés úton. Nagy fontosságot tulajdonítanak annak a kijelentésnek is, hogy Len­gyelország felosztása alapja lehet a keleteurópai békének. Egyébként Budapesten semmi megjegy­zést nem fűznek a német-orosz egyezménynek a nyugati hatalmakra gyakorolt ha­tásához, a két erődvonal közt. Tőlük katonai küldöttség Londonban? Róma: A Stefani-iroda tudósí­tójának jelentés­e szerint a Daily Mail tudni véli, hogy az elmúlt na­pokban török katonai küldöttség érkezett Londonba. Befejeződtek a német-román kereskedelmi tárgyalások Bukaresti jelentés szerint a né­met-román gazdasági bizottság be­fejezte tárgyalásait. Hangsúlyoz­zák, hogy nem új szerződésről van szó, hanem a tavalyi egyezmény végrehajtási módozatainak megál­lapításáról és a kontingensekről. Hír szerint a kontingens kereteit nem bővítették, a forgalom megfe­lel az előbbi kontingensnek. Majszki londoni orosz nagykövet tárgyalásai Halifax lorddal Londonból jelentik. Angol dip­lomáciai körökben úgy tudják, hogy Majski szovjetorosz nagykö­vet Halifax lord külügyminiszter­rel folytatott legutóbbi szerdai ta­lálkozása folyamán a következőket közölte: 1. Az orosz kormány maga elé tűzte, hogy hű marad semlegességi politikájához a Németország, Fran­ciaország és Anglia közötti kon­fliktusban. 2. A szovjet kormány kész elfo­gadni az angol-orosz gazdasági tár­gyalások megindítására tett angol javaslatot. Angol megfigyelők szerint alábbhagyott a tengeralattjárók tevékenysége London. A Press Association je­lenti, hogy az angol megfigyelők észlelete szerint a német tenger­alattjárók tevékenysége az elmúlt héten alábbhagyott. Ennek ma­gyarázatát abban keresik, hogy a háború kezdetekor kiindult első raj visszatért a kikötőkbe, hogy át­engedje a terepet a második raj­nak. Ezt a lélegzési szünetet az angolok arra használták fel, hogy­ kereskedelmi hajóikat felszereljék védelmi eszközökkel. Törökország lezárja a Dardanellákat, ha Oroszország hadiállapotba kerül Ankarából jelentik. A francia és angol egyezmény tervezetét elké­szítették. Ennek legkiemelkedőbb pontja szerint a szerződés érvény­teleníthető abban az esetben, ha Oroszország hadiállapotba kerül­­ne. Ez esetben Törökország az összes hadihajók elöl elzárná a Dardanellákat. A török fővárosban hangsúlyoz­zák, hogy mindezek a kérdések a német-orosz szerződés megkötése előtt kerültek megbeszélésre, ami­kor még nem lehetett tudni, hogy az egyezményt aláírják-e. Szaradzsoglu külügyminisz­ter moszkvai tárgyalásainak ered­ményéről eddig nem érkezett sem­miféle hír. A német hadijelentés Berlin (NTI). A német véderő főparancsnokságának közlése sze­rint Mediin erőd elfoglalása utáni tisztogató hadműveletek eredmé­nyeként a Visztulától keletre 5000 főnyi legénységet és 269 tisztet foglyul ejtettek, 58 ágyút és 183 gépfegyvert zsákmányoltak. Nyugaton egyes helyeken élén­kebb tevékenység folyt. A tengeri haderő a Skagerrak és Kattegat környékén eddig 45 ha­jót kutatott át dugáruk szempont­jából. Többet közülük elkoboztak. A légi hadszíntér eseményei a következők: Két angol repülőraj, — egyen­ként 6—6 gép, — az Északitenge­ren megkísérelte a német partok megtámadását. Az egyik rajt egy torpedónaszád légelhárító tüze szétkergette, a másik pedig a ke­­let-fríz szigeteknél került a légel­­hárítók tüzébe. Öt angol gépet lelőttek. Két német vadászgép kényszerle­szállást végzett, pilótáit megmen­tették. A franciák mindenáron támadnak Párizs. A francia hadvezetőség jelentése szerint az elmúlt éjszaka a nyugati fronton összeütközések nélkül múlt el, a csapatok csupán a szokásos járőrtevékenységre szo­rítkoztak. .A Havas-iroda azt jelenti, hogy a franciák lassan, de rendszeresen haladnak előre, taktikájuk a táma­dás, mert a kezdeményezést egy napra sem akarják kiadni a kezük­ből s ezzel a módszerrel állítólag már ötven német falut foglaltak el

Next