Vásárhelyi Ujság, 1922. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1922-01-14 / 11. szám

Hódmezővásárhely, 1922 január 14 szombat, Ára 2 kor, II. évfolyam 11. szám, Földmivelők politikai napilapja Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár: 500 korona, 250 ft 125 Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal Szent Antal u.7. Szerkesztőség telefonszáma: 209. Kiadóhivatal telefonszáma : 22. Lapzárta éjjel 11 órakor. Egy Félévre Negyed évre A régi jó békeidőben azt se tudtuk, mi fán terem ez a csudabogár. Mióta a nagy- és kisántánt megteremtették a világbékét, még a verebek is vízumról csiripelnek. Vizum nélkül nem lehet utazni egyik országból a másikba. S a vizum megszerzése annyi időpazarlásba, kínszenvedésbe és kenésbe kerül, hogy csoda, ha valaki még szomszéd országokba akar utazni. Ez a vízum jelképezi az egész ostoba elzárkózást, mellyel ez európai államok — a párisi béke dicsőségére egymást tönkretették. Mi is ennek az elzárkózásnak a nyomait érezzük. Azt hitték a győztesek, hogy ha elzárkóznak a legyőzött államoktól s azokat gazdaságilag is fojtogatják, ők még nagyobb biztonságban és erőben élvezik a győzelem határait. Előrelátható volt nagy tévedésük. Az elzárkózás nekik épp úgy ártott, mint nekünk. De mi nem tehettünk róla, ők meg tehettek volna róla. A cseheknél, hiába vonakodtak eleinte a gazdasági közeledéstől, legelőször jelentkezett a viszszahatás, a sok iparcikk felhalmozódott. Gyártották a csehek a gépeket, az üveget, az edényt, meg a szövetet, de mit ért a nagy ipar, ha nem bírták értékesíteni. Rájöttek, hogy vevőkre szorulnak. Viszont kevés az élelmiszerük. Termelőkre szorulnak, így értek el Portoroséba, ahol az utódállamok összeültek, hogy miként is lehetne a kínai falakat lebontani, amelyeket a párisi béke emelt a volt monarchia területén. Magyar kiküldötteink megmagyarázták nekik, hogy gazdasági begubózésuk az oka mindennek. Azóta alig történt valami. Most végre azt halljuk, hogy a vízumokat Ausztria eltörli. Ezt követi nyilván Csehország is. Szóval az utazás könynyebb lesz egyik országból a másikba. Ez a belátás útja. Jön utána a gazdasági szerződések kötése is, mert jönnie kell. Nekünk rosszul esik, hogy egyik-másik terményünket, borunkat nem vihetjük ki, de hiába tagadnák a csehek, hogy ők is sóvárognak már túlhalmozott ipari termékeik piaca után. Minket böjtöltetnek, de ők is böjtölnek. Nekünk van bátorságunk kimondani, hogy ez ostobaság. De ők még próbálkoznak az elzárkózással. Az bizonyos azonban, hogy már nem sokáig bírják, mert a gazdasági életben is van „kétszerkettő négy* , ezt megváltoztatni nem lehet, a nemzetek és államok egymásra vannak utalva. A járlatok kiállításának új díjszabása. A hivatalos lap tegnapi száma rendeletet közöl, melyben a földmivelésügyi miniszter január elsejétől kezdve a járlatok kiállítására nézve új díjazást állapít meg. Az új díjszabás szerint a kezelési díj tekintet nélkül az állatok rájegyzett számára 6 korona, az átírási dij 3 korona, újítás és irányítás 2 korona. Természetes, hogy az eddigi bélyegilletékeket ezután is le kell róni, a fenti dijakat tisztán a kezelésért szedik s az így befolyó összeg a város kasszájába megy. A nemzetgyűlés febr. 16-án befejezi működését. A Wekerle-féle választójogi törvényt akarják életbeléptetni. A M. T. I. jelenti: A miniszterelnök elutazása miatt a belpolitika elcsendesült. A kereszténypárt mérsékelt elemei még ezen a héten törésre akarták vinni a dolgot Rakovszkyékkal szemben, de most kénytelenek voltak abban megállapodni, hogy a párt csak a jövő héten tart értekezletet és így a szombatra tervezett értekezlet is elmarad. Ennek oka elsősorban ez, hogy Bethlen visszatérése után, szombaton fog tárgyalni Nagyatádival és a kisgazdapárt vezetőivel. Ezek a tanácskozások nemcsak a disszidensekkel való egyesülésre vonatkoznak, hanem érinteni fogják a választójogi javaslatot és a főrendiház reformjai is. A kormány még a választójogi javaslat előtt a Ház elé viszi a főrendiház reformját. A főrendiházra vonatkozólag a kisgazdapártnak vannak bizonyos követelései, de ezek nem érintik lényegesen a javaslat alapelveit és ha a kormány ezeket honorálja, a kisgazdapárt hajlandó arra is, hogy ez a javaslat még a választójogi javaslat előtt letárgyaltassék. Dacára annak, hogy a kormány azt hangoztatja, hogy a választójogi javaslatot már a jövő hét folyamán nyilvánosságra hozza, a parlamenti pártok nem bíznak benne, hogy ez a javaslat keresztül mehessen a nemzetgyűlésnél. A nemzetgyűlés idejének meghosszabbításába egyik párt sem hajlandó belemenni s így az február 16-án befejezi működését. Egyre valószínűbbnek tarják azért politikai körökben, hogy a kormány kénytelen lesz rendeleti uton a Wekerle-törvényt életbeléptetni, mivel pedig ez a törvény a kerületek beosztásáról, valamint a titkosságról nem intézkedik, a kormány kénytelen lesz erre vonatkozólag is rendeletet kiadni. Az ellenzék máris tiltakozik ez ellen és azon az állásponton van, hogy amennyiben a nemzetgyűlés a választjog megalkotása nélkül oszlik fel, akkor feltétlenül a Frierdich féle rendelet alapján kell választani. Mit követelnek jóvátétel címen? 79 ezer élő állatot követel. A tudósítás szerint 28 ezer szarvasmarhát, 25 ezer lovat és 26 ezer birkát kell évenként leadni. A hír valódisága után telefonon érdeklődtünk s azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a jóvátétel kérdésében a ma gyar kormányhoz még nem érkezett jegyzék, így a közlés tisztán magán jellegű, mely még megerősítésre szorul. Udvarunk és környéke tisztántartása. IV. Szerves anyagok bejutásáról gondoskodunk mink magunk lépten-nyomon és pedig többféleképpen. Furcsán vagyunk például az ürülékek elraktározásával. Megszűnt ugyan már a régi patriarkális állapot, mikor a házban lakók az udvar különböző részén szanaszét helyet találtak az ürüléknek és rábízták a sorsra, hogy ott valami módon megemésztődjön. A sorsot egynémelykor a háznál levő kutya helyettesítette és tüntette el a legtöbbször azokat. Nem javította egy cseppet se, sőt rontotta a sort az, mikor az udvar félreeső részén egy kis helyet kerítettek körül erre a célra, mert akkor kicsi helyen, nagyobb csomóban, nagy mennyiség kerül be a földbe a szennyező anyagokból és ha a gödör megtelt, továbbvitték valamivel a kerítést, hogy újabb területet tegyenek ismét veszedelmessé. Az árnyékszékek a maguk emésztőgödreivel ma is állandóan nyílt ellenségei az emberek egészségének, mert azoknak a gödröknek a falai a használatos téglaburkolattal vagy éppen kideszkázottan arra valók csupán, hogy egy csomó szennyező anyagot rakáson tartsanak, de azt már nem tudják meggátolni, hogy az ürülék a falazaton keresztül bele ne szivároghasson a szomszédos talajrészekbe, sőt ha a víz állása magasan esik magába a talajvízbe is. És ha abban az ürülékben benne volt a hasihagymáz mérge, az nem pusztult el, hanem rátalált az alkalmatos helyre és ott szaporodott tovább jobban vagy lassabban a viszonyok és körülmények szerint. A sorsa nem volt külömb egyetlenegy hajszállal se a háziszemétnek, aminek számára, hogy a szél szét ne hordja, aprójószág szét ne kaparja, gödröt ástak elébb s tovább az udvaron, többnyire olyan mélyet, amint azt a föld árja megengedte és abban a gödörben halmozták össze, gyűjtötték rakásra, ameddig csak fért bele, a szemétféléket. A gödröt természetesen fal nélkül hagyták, a maga természeti valóságában, hogy a szemét az anyafölddel minél könnyebben eggyé lehessen. Hogyha pedig megtelt a gödör, kiürítésére annak senki sem gondolt, hanem alább mentek egy lépéssel és a gödör mellett gödör támadt és igy lassan kint lefoglalták az egész udvart a szenny és piszok számára, egyet se vetve a maguk és a környékbeliek egészségére. A hasihagymáz pedig öröm ünnepet ült együtt a kolerával, mert az emberek az ő részükre, javukra dolgoztak és kó- Egyik budapesti lap tegnapi száma saját tudósító jelzéssel azt a hírt közli, hogy az antant Magyarországtól harminc éven keresztül évenként MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON KAPHATÓ férfi és női gyapjú szöveteket, zephirt, vásznat, ágygarnitúrát és menyasszonyi kelengyéket SZIKÜLA Lajos Kereskedőnél (a susáni gyógyszertár mellett.)