Vásárhelyi Ujság, 1922. július-szeptember (2. évfolyam, 148-224. szám)
1922-07-04 / 150. szám
Hódmezővásárhely, 1922 julius 4 kedd. Ára 4 kor. Előfizetési ár: Egy évre — — — 1000 korona. Félévre — — — 500 , Negyed évre — — 250 Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc II. évfolyam 150. szám. ..................... Szerkesztőség és kiadóhivatal Szent Antal u.7. Szerkesztőség telefonszáma: 209. Kiadóhivatal telefonszáma : 22. Lapzárta éjjel 11 órakor Földmivelők politikai napilapja. Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. tvk tekintetek és csípős, bántó megjegyzések pergőtüzében áll most, az aratás előtt a magyar kisgazdatársadalom, az az osztály, amelyik nem ismeri a nyolc óra munkán, nyolc óra szórakozáson és nyolc óra alváson felépülő világrendet, amelyik kora reggeltől késő estig egész háza népével túrja, dédelgeti, ajnározza a földet, ezt az áldott magyar ugart, hogy kenyérrel lássa el magát, de azokat is, akik most irigykedve tekintinek verelytékes homloka, kérges tenyere gyümölcsére, a ringó kalász erdőre. Irigykednek a kisgazdára, mert búzája terem, szurkálják, mert drága a kenyérrang. Nagyon bárgyú gondolkozásu ember az, akinek lelkében az irigység érzése fogamzik meg, de sokkal inkább gonoszabb és elítélni valóbb az, aki az irigység mérgezett magját elven s azt előbb csípős pácba megfürdetve, kaján örömmel lesi a gyűlölet kifakadását.. .Pár nap múlva megvillan a kasza a délibábos rónán, ledől a kalászerdő, pereg a szem s az életet jelentő acélos magas reményekkel, új akarásokkal kell hogy eltöltse a lelkeket. Nem irigységre és piszkálódásra van szükség, hanem megbecsülésre és tiszteletre. Kalapot levéve kell megállni a magvető előtt, mert e mindenéből kifosztott ország egyetlen produktív erejét ő képviseli, az ő dús aratásaiél, az ő szorgalmas, verelytékes munkájának gyümölcsétől függ jó, vagy rosz sorsunk.Ha a föld népének van elegendő termése, akkor van mindenkinek megélhetése és kenyere, ha nincs, úgy temetői csend borul mindnyájanra. Ez az irigylett búza s ennek az irigylett búzának megcsúfolt termelője indítja meg az elnémulni készülő gyárak gépeit, ad munkát az iparosnak, táplálja a kereskedelmet s tudja tisztességesebb, becsületesebb és gondtalanabb körülmények közé juttatni a tisztviselőt, a munkást; ez a búza s ennek a búzának a termelője tehát nem gáncsot és lekicsinylést érdemel, hanem meleg kézszorítást mindazok részéről, kiknek nemzetépítő munkájához a gyémántnál értékesebb követ: a kenyeret adja. A kávéházak és kártyaasztalok mellett pöffeszkedő és minden produktív munkát utáló ficsuroknak pedig azt üzenjük, lakatot a szájra még nem késő!... Távirat. — Telefon. Fenyegetőiknek a szocialisták. A Nemzetgyűlés hétfői ülése. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Sczitovszky Béla alelnök, ki napirend előtt elparemalta a tegnap elhunyt Desseffy Arisztid grófot. Rakovszky István a folyton fokozódó drágaság ügyében interpellate meg a miniszterelnököt s azt kérdezte, hogy milyen intézkedéset tett a kormány a drágaság letörésére. Az interpellációra Bethlen István gróf azonnal válaszolt s kijelentette, hogy a drágaság a korona romlására vezethető vissza Felkiáltások : Ezt kell megakadályozni. Bethlen István : Nyugodt lehet a tisztelt nemzetgyűlés, a kormány e téren is teljesíteni fogja kötelességét. Az indemnitási vit első szónoka Nagy Emil volt. Kifogásolja, hogy a bizottságok nagyon gyorsan működnek, így a törvényjavaslatok kellő előkészítés nélkül kerülnek a Ház elé. Klárik szociáldemokrata közbeszól: Most is úgy megy, mint régen. — Mégse úgy, mint a bolsevista uralom alatti. — riposztoznak jobbról. Nagy Emil : Azt szeretném, ha a katonai ellenőrző bizottságok fenntartása kevesebbe kerülnének s utakra és csatornázásokra, melyek a többtermelés előfeltételei, többet költené a kormány. A földadó aranyparitásban való megállapításánál jó lesz vigyázni, mert a mezőgazdaság minden évben nagy megróbáltatásoknak van kitéve. A javaslatot elfogadja, Peyer Károly szociáldemokrata beszélt ezután. Kifogásolja a kormány adópolitikáját, mely a fogyasztási adón épül fel, ezzel pedig a legszegényebb néposztály van sújtva. A menekültügyi hivatal költségeit törülni kell. Jobban tenné a kormány, ha a vagyo nz orgoványi gyilkosság a bíróság előtt. Megkezdődött a tárgyalás. Budapestről jelentik : Az orgoványi erdőben 1919. november 17-én éjjel meggyilkoltak és kirabolták Pánczél Imre, Beck Gyula és Pick Árpád izsáki kereskedőket, hullájukat pedig elásták. A gyilkosságból kifolyólag letartóztatták Zbona János csendőrőrmestert, Danics Mihály csendőrtiszthelyettest, Novák Gyula, Tóth Gyula, Tóth Ambrus és Tóth Imre csendőröket. A tárgyalás a katonai törvényszék előtt igen nagy érdeklődés mellett hétfőn keznek helyett a kaszárnyákat ürítené ki, mert a trianoni szerződés szerint ezeknek is üreseknek kell lenniök. — Igen, hogy ismét vörös uralom legyen, — kiálltották jobboldalról. Payer: Több kórház és több szanatórium kell, mint katonai intézmény. Azt kérdi ezután, hogy mit tett a kormány a tanszabadság biztosítására s mikor szánja rá magát arra, hogy mindazokat a törvényeket, melyek a liberalizmussal és a szabadságjogokkal ellenkeznek, — hatályon kúü helyezi. — Ha majd maguk megjavulnak és nem járnak piros szikfüvel, — kiálltották jobbról. Követeli az internáló tábor feloszlatását. — Kevesen vannak ott, — szólt közbe Bernolák Nándor. — P e yer: Megát kellene odaküldeni! Rátért ezután arra, hogy a miniszterelnöktől Génuában megkérdezték, vájjon megkerültek e a Dohány utcai merénylők, a miniszterelnök azonban nem tudott válaszolni Klárik közbeszól: A Sörház utcában volt a bombaraktár. — Ne hazudjon, — kiáltott Gömbös Gyula. Peter: Csak helyeselni tudom, hogy a miniszterelnök a jóvátétel kérdésében erélyes állásfoglalásra határozta el magát, mi szocialisták az egész Európa munkássága révén fogunk tiltakozni a jóvátétel ellen, azonban már most kijelentjük, hogy ha itt nem tudunk úgy dolgozni, amint gondoltuk, újra magára hagyjuk a többséget és csinálja úgy, ahogy akarja. — Ez fenyegetés, — kiáltották. — Nem fenyegetés, — fejezte be Peyer, — de olyan parlamentben, melynek többsége kimondottan munkásgyűlölő, nem maradhatunk. (Élénk ellentmondás a jobboldalon és a középen.) A gyűlésnek fél 4 órakor lett vége,dődött meg. A tárgyalás megnyitása után a védők azt kérték, hogy a bíróság zárt tárgyalást rendeljen el. Az ügyész ezt ellenezte, kijelentette, hogy nincs semmi titkolni való. A bíróság a zárt tárgyalásra vonatkozó indítványt elutasította. Elsőnek Zbóna Jánost hallgatták ki. — Három éve történt már, — mondott — én nem emlékszem a dolgokra, egyet azonban mondhatok : parancsra cselekedtem. — Kinek a parancsára ? — A Héjjas Ivánéra, — felelte Zbóna, majd igy folytatt.. . — Tudomásomra jutott, hogy az izsáki zsidók másfél milliót ajánlottak fel a románoknak, hogy a megszállást hosszabbítsák meg. Jelentettem ezt Héjjasnak, aki azt mondta: el kell fogni és ki kell végezni őket. Erre a parancsra a zsidókat.. — Ne zsidózzon, ezt nem tűröm, — szólt közbe az elnök. — Hát azokat elfogtuk és kivégeztük. A következő vádlott Danics Mihály volt; ő is azt mondta, hogy a kivégzésre vonatkozó parancs Héjjár Ivántól jött. — Az ékszerek elrablására is parancsot kaptak, — kérdezte az elnök. — Nem, — felelte Danics. Tóth Gyula, Tóth Ambrus és Tóth Imre nem érzik magukat bűnösöknek, mert — mint mondták — csak a hullák eltaksiításánál működtek közre, ezt is parancsra tették. Tóth Ambrus kihallgatásánál az elnök így szólt: — Maga a vizsgálat során elismerte, hogy az egyik hulla ujjáról lehúzta a karika gyűrűt. Mit szól ehhez? — Már nem emlékszem. — felelte Tóth. A mai tárgyalás végén Zbona Jánossal és Danics Mihállyal szembesítették Tóth Gyulát és Tóth Imrét, kik az előbbieknek szemükbe mondták, hogy az ő parancsukra dugták el az ékszereket. A tárgyalást holnap folytatják. Korányi Bécsben tárgyal. Budapestről jelentik: Báró Korányi Frigyes a magyar kormány megbízásából Bécsben a jóvátételi bizottsággal tárgyalásokat folytat a Monarchia adósságainak elosztását illetőleg. A tárgyalások befejezőt a hét végére várják. Csütörtökön jelenik meg a lakásrendelet. Budapestről jelentik. Az új lakásrendelet csütörtökön fog megjelenni a hivatalos lapban. Az új lakásrendelet szerint az 1917 évi béröszszegek négy, nyolc és tizenkétszeresével lesznek emelhetők, a boltbérek pedig tizenöt, húsz és harmincszorosával. Meg fogja engedni a rendelet a szabad egyezkedést is. A pesti pénzpiac. — MIWDEN öntudatos gazda megveszi, olvassa és terjeszti a saját orgánumát: aVásárhelyi Újságot*. A magyar korona 0'50 Dollár 1076—1100 Szokol 20 60-21*12 Dinár 10-13 -10-68 Leio 45—6-55 Márka 2 68—2-72 Osztrák korona 05 00-06*00 Napoleon 4100-4150 Lira 50-25-51*25 Francia ír. 91*00—9250 Ezüst korona 8800-8400 Huszas arany 4200—4250 Tizes arany 1840—2100 ötkoronás ezüst 425 00-430 00 Régi forintos 217-220 Lengyel márka 0-21—0*22