Vásárhelyi Ujság, 1922. október-december (2. évfolyam, 225-238. szám)

1922-10-01 / 225. szám

Előfizetési ár: Egy hónapra — _____ — 150 korona. / Hódmezővásárhely, 1922 október 1 vasárnap. Ára 0 kor. II. évfolyam 225. szám. Földmivelők politikai napilapja. Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Főszerkesztő: Lázár Dezső Felelős szerkesztő: Gravátz Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal Szent Antal­ u. 7. Szerkesztőség telefonszáma: 209. Kiadóhivatal telefonszáma : 22. Lapzárta éjjel 11 órakor. Gazdatársaimhoz!... Irta: Lázár Dezső. Ma egy éve, hogy nehéz viszo­­­­nyok között, de erős hittel s a jö­vőbe vetett rendíthetetlen biza­lommal útnak indítottuk a „V­á­­sárhelyi Újságot“. Útnak indítottuk azért, hogy legyen a gazdaérdekeknek is szószólója,hogy helyes irányítás és vezetés mellett egymásra találjon a határ külön­böző részein elszórtan élő hatal­mas, nagy gazdatábor. A „Vásárhelyi Ujság“-ot gazdatársaink óhajtására indítottuk meg. Tehát nem hiúságból, nem népszerűség hajhászásból, nem üz­leti érdekből vettük kezünkbe a tollat, hanem mindenkor önzetlen és becsületes szándékkal munkál­tuk a földművestábor érdeket. A „Vásárhelyi Újság“ mindazonáltal nem szolgált osz­tályérdekeket, mert a gazdatársa­dalommal kapcsolatban a többi társadalmi osztályok erkölcsi és anyagi javait mindenkor istápolta. Hogy milyen kulturmissziót telje­sített a „Vásárhelyi Újság“, annak megítélését a tárgyilagos olvasóközönségre bízzuk, de fel­emelt fővel állítjuk és hirdetjük, hogy mindig becsületes és tisztes­séges fegyverekkel küzdöttünk s­­ollunkat mindenkor a legjobb szándék, becsületes törekvés és közérdek irányította. A közjóért, a közbékéért, a város egyetemes la­kosságának nyugalmáért küzdöt­tünk s a város, a haza érdekében cselekedtünk akkor, amikor a gazda­társadalom testéhez — mint a nemzet gerincéhez — óhajtottuk és akartuk tömöríteni az összes társadalmi osztályokat, hogy így egymásra találva, egymást kölcsö­nösen megértve és megbecsülve, itt e város falain belül egy egy­séges, teljes bizalmon és testvéri szereteten felépülő polgári társa­dalmat teremtsünk. Egy évig volt a „Vásárhelyi Újság“ a kisgazdatársadalomnak őszinte, meghitt szószólója, igaz barátja ... Most egy év után le­tesszük a tollat!... A „V­á­s­ár­h­­el­yi Újság“, mint politikai napilap, a mai nappal megszűnik. Lapunk további megjelenését a rettenetesen megdrágult nyomdai költségek, valamint a szintén hor­ribilis magasra emelkedett papír­árak lehetetlenné teszik. A „V­á­­s­á­r­h­e­l­y­i U­j­s­á­g“ a súlyos gaz­dasági krízis áldozata lett. Azon­ban a gazdatársadalom kivánsá­­tógára lapunk, mint heti gazdasági szaklap továbbra is megjelenik. Kiadója a „Gazdasági Egye­sület“ lesz. Ha azonban a vi­szonyok változnak, újból napilappá alakítjuk át. Nekem, mint a „Gazdasági Egyesület” ez időszerinti elnö­kének, továbbá úgyis, mint ma­gyar gazdának, hivatásom és kö­­­telességem, hogy lankadatlan szor­galommal, szívós kitartással, csüg­­gedést nem ismerő akaraterővel küzdjek továbbra is gazdatársaim szellemi, anyagi és erkölcsi jólété­ért. Fél munkát nem akarok vé­gezni. A gazdatársadalom még ma is oldott kéve, mert nincs meg közöttük intsem az összetartás, a szerves kapcsolat, a kölcsönös meg­értés, mely nélkül pedig nincsen egység, nincs boldogulás. A­­detenként megjelenő „V­á­­sárhelyi Újság“, mint gazda­sági szaklap, gazdasági, társadalmi és kulturális alapon kívánja szol­gálni — minden pártpolitikától menten — a kisgazdatársadalom érdekeit. A „Gazdasági Egyesü­let“ ezen tényével is megmutatta, hogy a gazdák jogos érdekeit, szel­lemi előbbvitelét szívén viseli. Azért véltük ezt így jónak, mert a mi különleges tanyarendszerünk, to­vábbá a nagy kiterjedésű határ egyes részein elszórtan élő, nem­különben az év legnagyobb részé­ben a járhatatlan utak miatt, gazda­társainkkal a közvetlen érintkezést csak úgy tarthatjuk fenn, ha a „Vásárhelyi Ujság“-ot, mint szaklapot hetenként kiadjuk. A szaklap ma nélkülözhetetlen gaz­dáinknak, mert a mai nehéz vi­szonyok között többet kell termel­nünk, ez pedig alapos elméleti és gyakorlati gazdasági ismeret nél­kül lehetetlen. A szaklapban ki­váló szakemberek, valamint tanul­tabb, tapasztaltabb gazdatársaink megfigyelésen alapuló, gyakorlati értékű közleményeit hozzuk, hogy abból okuljon, tanuljon a fiatalabb gazdanemzedék is. Célunk a gazdatársadalom be­szervezése, nem politikailag, hanem gazdaságilag. A többtermelés lesz a mi politikánk. Szaklapunk útján egységes gazdaközvélemény kiala­kulásán fáradozunk,, hogy ennek a tekintélyes gazdatábornak — miu­tán érdekei azonosak — legyen azonos nemcsak a munkája, a tö­rekvése, hanem a gondolkodása is... Tehát most, amikor a „Vásár­helyi Ujság“-nak — mint po­litikai napilapnak — utolsónak megjelent számában búcsúzom gaz­datársaimtól és olvasóközönségünk­től, az eddigi odaadó támogatásáért hálás köszönetemet nyilvánítom, egyúttal bizalommal kérem kis­gazdatársaimat, hogy a mához egy hétre új formában megjelenő s tisztán gazdasági szakkérdésekkel foglalkozó „Vásárhelyi Új­­s­á­g“-ot fokozott mértékben hirde­tésükkel, előfizetésükkel támogatni, valamint szakcikkeikkel felkeresni szíveskedjenek. Legyenek bizalom­mal a Gazdasági Egyesület s annak vezetősége iránt, mert ez a szak­lap is a kisgazdákért létesül, azok gazdasági és társadalmi művelő­dését tűzte ki céljául. A cél ne­mes !... Legyünk azért támogatói, előmunkásai újonnan megindítandó szaklapunknak. Dolgozzunk és ál­dozzunk a közért! ... Gazdatársaim ! Aki azt akarja, hogy ebben az országban a ma­gyar földművesosztály gazdasági, társadalmi és kulturális téren is megállja a helyét, aki azt akarja, hogy a magyar gazda nemcsak anyagilag, de szellemileg is erős legyen, aki azt akarja, hogy a magyar gazdatársadalom a nem­zet és a haza érdekében mielőbb áttérjen a többtermelésre, annak nem lehet és nem szabad el­zárkózni a világosságtól, annak haladni és tanulni kell, mert ettől függ az egyén boldogulása, ettől függ a nemzet, a haza jóléte. Az adóhivatal elkészült a földadó kivetéssel, 153 millió földadót fizet Vásárhely. A városi adóhivatal pár héttel ezelőtt kezdte meg az új földadó kivetését. A munka a pénzügyigazgató­­ság utasítása folytán olyan tempóba ment, hogy­­a ki­vetési lajstromok tegnapra elkészültek s az adóhivatal vezetője futár útján kérte a pénzügyigazgatóságtól a végrehajtási utasítást. A kivetési lajstromokat összegezve, 6­1 millió 922 ezer 877 kiló és 69 deka búza 80 koronával száml­­í­tott ellenértékét kell föld­adóba fizetni; az a búzamennyiség 153 millió 301 ezer 160 ko­ronának felel meg. A végrehajtási utasítást hétfőre várják, így már ked­den megkezdődhet a fizetés. Az új földadó július el­sejétől esedékes, akik azon­ban adójukat az év végéig befizették, a befizetett össze­geket betudják. A törökök előnyomultak Csanak felé. 80 ezer ember indult Konstantinápoly ellen.­­ A szultán lemondott. Londoni jelentés szerint ottani kor­mánykörökben elkészü­lek arra, hogy Musztafa Kemal válasza kedvezőtlen lesz. Minden jel arra mutat, hogy Ke­­mal pasa el van határozva Kon­stantinápoly és Trácia erőszakos megszállására, nem törődve azzal, várjon a konferencia létre jön-e, vagy nem. Azzal is számolnak, hogy Kemal pasa tekintet nélkül a sem­leges zónára, megszállja az ázsiai tengerpartot. Itt változatlanul az a felfogás, hogy különösen az utóbbi szándék végrehajtása esetén Angli­ának fegyveresen kell fellépnie. A görög kérdésben a brit kabinet Kon­stantint teljesen elejtette és Vinizeloasai fog együttműködni, aki még határozottabb híve a nagygörög eszmének, min Kon­stantin volt. A londoni kormány arra fog törekedni, hogy minél nagyobb görög erők menjenek Tráciába. A keleti válság tetőpontja londoni felfogás szerint a török és görög csapatok elkerülhetetlen tráciai ösz­­szeütközése lesz­. A Chicago Tribune jelentése szerint Hamid bég, Musztafa Kemal képviselője közölte, hogy a kemalisták megszállták Csanak egy részét. Az angoloknak előbb az volt a szán­dékuk, hogy lőnek a törökökre, ké­sőbb azonban azzal a megokolással, hogy a töröknek nincsenek offenzív szándékai, nem akadályozták a tö­rököket a helység egy részének meg­szállásában. Hivatalosan közük, hogy Keuszen szi­getét és a kisázsiai part közelében levő kis szigeteket megszállták. A szultán lemondott. Konstantinápolyi jelentések szerint jól értesült körökben úgy tudják, hogy a szultán Abdul Medsid­­trónörökös javára lemondott. A Corriere della Sera beszélgetést folytatott Kemal pasával, aki kijelen­tette, hogy nincs olyan hatalom a földön, amely a törökök akciójának győzelmes folytatását feltartóztathatná. A tu­dósító azt is közli, hogy nyolcvan­­ezer ember vonul föl rengeteg hadi­­zsákmánnyal fölszerelve Konstanti­­nápoly ellen.________________________________________________ Mezőgazdasági kamarai tagok virilis joga. A Kereskedelmi és Iparkamarák tagjai­nak adója a legtöbb adót fizetők név­jegyzékének összeállításánál kétszeresen számit. Ezzel szemben, a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920. évi XLIII. törvénycikk nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy ugyanezen kedvezmény a mezőgazdasági kamarai tagokat is meg­illetné, holott nyilvánvaló, hogy hasonló jogon a kedvezmény reájuk is kiterjesz­tendő lett volna. A Duna-Tiszaközi Me­zőgazdasági Kamara azon viszás helyze­tet orvoslandó felírt a belügyminiszter­hez és kérte a mezőgazdasági kamarai tagok adójának kétszeresen való számí­tását elrendelni, illetve hogy a községi és törvényhatósági törvény megalkotásá­nál a mezőgazdasági kamara tagok ezen kedvezménye törvényben biztosítassék. Hisszük, hogy a felterjesztésnek meg is lesz a kívánt hatása, mert nem tartjuk összeegyeztethetőnek, hogy egy agrár ál­lamban az agrár­érdekeltség kevesebb jogokkal bírjon, mint az ipari és keres­kedelmi érdekeltségek.

Next