Vásárhelyi Ujság, 1924. április-június (4. évfolyam, 40-77. szám)
1924-04-01 / 40. szám
Hódmezővásárhely, 1924 április 1 kedd Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezete hivatalos lapja. Mezőgazdasági szaklap. Megjelenik hetenként háromszor Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gazdasági Egyesület titkári hivatala Telefonszám: 71 Támadások, izgató hangok hallatszanak mostanában mindsűrűbben és sűrűbben a gazdák ellen. Addig, míg ezek a hangok csak a merkantilista világ, a nagy bankok szolgálatában álló lapokban látott napvilágot, nem tulajdonítottunk neki nagyobb fontosságot, mert azt hittük, hogy velünk együtt a józanul gondolkozó, velünk együtt küzdő és szenvedő ipari és kereskedelmi osztály is belátja azt, hogy a hangok arra valók s csak azt célozzák, hogy maguk felől eltereljék a figyelmet. Azonban újabb időben sajnosan tapasztaltuk, hogy a hangok a vidéken, a vidéki iparos és kereskedő osztály körében is visszhangra találtak. A cél eléretett. A konkolyhintők úgy látszik célt értek. Sikerült nekik a vidék békés összhangját megzavarni, hogy a nemsokára ránk következő nagy napok alkalmával a két veszekedő között, ő a konkolyhintő nevessen és vágja zsebre a hasznot. A vasárnapi választmányi ülésünk e nagy erkölcsi testület komolyságához mért higgadtsággal foglalkozott e tárggyal. Ámbár szomorúan érintette is a magyar gazdatársadalmat ért támadás, habár épen a kedélyhangulatok megóvása érdekében vissza is kellett az iparosok gyűlésén elhangzó vádat utánzani, választmányunk tagjai között él még az a remény, hogy e téves hang lehet egyesek véleménye, de nem lehet az ösztiparosságé és az összes kereskedőké, nem lehet pedig épen itt városunkban, ahol a válaszfalat e két társadalmi osztály közé annál kevésbbé lehet felállítani, mert hiszen egyik társadalmi osztály a másik nélkül nem élhet. Avagy meg tudják e mondani a gazdatársadalom ellen izgató urak, miből és kitől Lázár Dezső elnök üdvözli a szép számban megjelent választmányi tagokat, amidőn választás után első ízben összejöttek, neki nincs más mondanivalója, mintminthogy, aki volt a múltban, az lesz a jövőben is. Munkaprogrammját nem szavakban, hanem tettekben fogja kifejezni. A közélet terén szereplő embernek önzetlennek kell lennie, támadhatják bárhogyan is, elkedvetlenedni addig, míg a közbizalom mellette összpontosul, nem szabad. Azért a bizalomért, mellyel az őt ért igazságtalan támadások dacára megválasztották, ismételten köszönetet mond s Ígéri, hogy a további munkálkodása is abban az irányban fog folyni, mint a múltban, a gazdatársadalomnak egy táborba tömörítésén, nem úgy, ahogyan azt némelyek azt gondolják és cselekszik, hanem tántoríthatatlanul haladva előre az egyenes, az egymást megértő és támogató egyenes után. Meghallgatja mindenkinek a tanácsát és kívánságát, de amint a kishitűek kitűzött céljától el nem tántoríthatják, úgy az igazságtalan kívánságoknak sem lehet szószólója addig, amig magyar embernek és gazdának érzi magát. Azok után a szomorú és lesújtó események után, amelyek szegény magyar hazánkat lesújtották s darabokra tépték, nincs más itt előttünk, mint a társadalmi osztályok szervezése s aztán a magyarság tömörítése. Amidőn a közélet színterére lépett, melyet lépcsőnek használni nem akar, mint azt a fejéhez vágták olyan emberek, akiknek szava súllyal előtte nem birhat, egy célja volt csak, a gazdatábor tömörítése. Minden mezőgazdának a Gazdasági Egyesületben a helye, nem azért mintha különleges jogokat és kiváltságokat akarnának itt akár elérni, akár kivívni, hanem azért, mert szegény megcsonkított országuak csak agrárállam, amely agrárállamnak minden terhe a gazdatársadalom vállaira vehezik, mint legnagyobb társadalmi osztályéra. Hogy ezt a terhet minél jobban elbírhassa, azért kell a mezőgazdákat egy nagy táborba összegyűjteni, nemcsak itt szorosan e város határában, hanem össze kell, gyűjteni országszerte, hogy a vezető szerepet ebben az országban ez a társadalmi osztály vegye át s vigye virágzásra, boldogságra ezt a szegény hazát s annak minden lakóját. E tekintetben városunknak kell előljárni, ahol a lakosság 80 százaléka mezőgazda. Amidőn a választmányt új öszösszetételben látja, hiszi, hogy abban helyet foglaló gazdák mind azzal az érzéssel vállalják feladatukat, hogy azt híven és lelkiismeretesen teljesítik is. Üdvözli az alelnök társait, az újonnan megválasztott Kovács L. Zoltánt, Gregus Mátét s az újra megválasztott alelnököt, Balogh Sándort. A gyűlést megnyitja. .általános éljenzés között emelkedett szólásra Tárkány Szűcs Ferenc. Üdvözli Lázár Dezső gazdasági főtanácsost, újonnan megváló választása alkalmával, mert hiszi, hogy a mai nehéz időben egyedül ő hivatott vezetni a gazdatársadalmat. A választás megmutatta, hogy a demagóg hangok nem vezettek eredményre, akik azzal éltek, nem érték el céljukat. Kéri az Istent, hogy úgy neki, mint elnöktársainak, adjon erőt és kitartást, hogy a maguk elé tűzött szép és nagy célokat megvalósíthassák. Munkájukra Isten áldását kéri. Indítványozza, hogy Lázár Dezső elnök elhangzott nagyhatású beszéde jegyzőkönyvben örökíttessék meg. Egyhangúlag elfogadtatik. Lázár Dezső elnök bejelenti, hogy a mai összeült választmányi ülés feladata a különbző bizottságok megalakítása, melyet a választmány elfogad s a bizottságokat a következők szerint alakítja meg: Megválasztottak: Propaganda bizottságba: Balogh Sándor, K. Tóth Bálint, Csernei Mátyás, Tárkány Szűcs Ferenc, Juhász János barackos, N. Vigh János csicsatér, Kovács Lajos P.feketehalom, Kruzslitz Flórián, Tóth Jakab pecercés, Maczelka János, Fehér Antal, Bakos János, Balogi Soma, Tóth Imre, Hegedűs Imre, Gy. Molnár István, ifj. Hódi Péter, Kis Bálint, Hocsi István, Hermán János, dr Ernyei István, Jakó József, Gaál Péter bodzás, Mihály László farkhrét, Gregus Sándor V.Kutas, Széll Imre, N. Olasz Imre, Samu János, Kiss Péter bodzás, Meszlényi Ernő hatrongyos, ifj. Gombos Péter répásház. Sajtóügyi bizottságba: Lázár Dezső, Kovács S. Zoltán, Balogh Sándor, dr Lénárt János, Deák Ferenc, Takács Sámuel, Tóth Imre, Imre József, Delly Lajos, Vörösborosa Mihály. Könyvtárvizsgáló bizottságba: Dr Lénárt János, Hermán János, Hocsi Ferenc, Takács Sámuel, Balogi Soma, Kenéz Pál, K. Tóth Bálint, B. Kovács Sámuel. Szarvasmarha, sertés és juhtenyésztő bizottságba: Lázár Dezső, Gregus Máté, Pál János, Maczelka Gábor, Molnár Sándor, D. Nagy Kálmán, Molnár István, Juhász János, Jakó József, Tóth Imre, Székely Győző, ifj. Hódi Péter, Lázár Lajos, Barna Bálint, Lukács László, Pákozdi László, Török Mózes. Lótenyésztési bizottságba: Lázár Dezső, Mihály László, Lázár Lajos, id. Kristó Sándor, Molnár István, Hocsi István, Maczelka Ferenc, Pál János, Jakó József, N. Olasz Imre, Szenti János gyulapart, Pákozdi László. Közgazdasági bizottságba: Dr Soós István, Lázár Dezső, N. Vigh János, Deák Ferenc, Takács Sámuel, Bodrogi Sándor, dr Ernyei István, N. Olasz Imre, Fehér Antal, Balogh Sándor, Udvarhelyi Sándor, Maczelka Ferenc, Tóth Jakab, Cz. Nagy Kálmán, Hocsi István, Juhász N. István, Gregus Máté, Maczelka Gábor, K. Tóth Bálint. Kertészeti és erdészeti bizottságba : Kovács S. Zoltán, B. Kovács Sámuel, Knapecz János, Varga Sándor, Szenti Imre, Tárkány Sz. Ferenc, Hódi József, Greguss Máté, H. Nagy Kálmán, Tóbiás Lajos, Szabó Sándor, Kenéz István, Vajnai Ernő, Győr Rezső, Molnár András. Költségvetési bizottságba: Lázár Dezső, Greguss Máté, Kovács S. Zoltán, Balogh Sándor, Nyizsnyai Gusztáv, Deák Ferenc, Hegedűs Imre, Moese Károly. Vigalmi bizottságba: Kovács S. Zoltán, Meszlényi Lajos, Rostás István, Szomor István, Gojdár Mihály, Gojdár Péter. Tanyalátogató bizottságba: Lukács László, Lázár Dezső, Kovács S. Zoltán, Balogh Sándor, Gregus Máté, Pál János, Maczelka Gábor, Balogi Soma, Széll József, Mihály László, Bodrogi Sándor, Hocsi István, Török Imre, Maczelka Ferenc, Fehér Antal, Juhász János, Elek Pál, Mónus Ferenc, Iványi István, Tóth Jakab, K. Tóth Bálint, Juhász István, Hegedűs Imre, Bereczki Ferenc, Bodrogi István, K. Szűcs Mihály, K. Szűcs T° más, Deák Ferenc, Tárkány Szücs Ferenc, Székely Szabó Lajos, Kruzslitz Flórián, Knapecz János, Balogh Antal. A Gazdasági Egyesület választmányi ülése. szerezné be még a legszükségesebb dolgait is akármelyik vásárhelyi iparos vagy kereskedő, ha kívánsága szerint tönkre ment gazdatársadalmunk a terhek alatt nyögve nem lehetne fogyasztója sem az ipar termékeinek, sem a kereskedelem áruinak ? Ennyit tartottunk egyelőre szükségesnek ebben a nagyon nehéz ügyben elmondani. .. IV. évfolyam 40. sz