Vásárhelyi Ujság, 1924. április-június (4. évfolyam, 40-77. szám)
1924-04-20 / 48. szám
Hódmezővásárhely, 1924 április 20 vasárnap Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezete hivatalos lapja. Mezőgazdasági szaklap. Megjelenik hetenként háromszor Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gazdasági Egyesület titkári hivatala Telefonszám: 71 Magyar húsvét. Az emberi kedélyt nagyon befolyásolják a lelki hangulatok, azokat pedig külső, rajtunk kívül álló dolgok, vagy események idézik elő. Mennyivel erősebben él lelkünkben a feltámadás erős hite, — ha azt meleg, ragyogó napfény, rügyező fák, megújhodó természet — nyiló ibolyák lopják a szivünkbe. Mily hajló az emberi szív a kétkedésre, ha rideg, zimankós időben fázósan várjuk a nagy csodát , — a jövő élet reményének öröm ujjongását. így van ez a magyar tavasszal is, — a magyar feltámadással ! Tudjuk, hisszük, hogy jön, mert jönnie kell, — mert keresztyén hitünk nem ismeri az örök elmúlást. Mégis, amikor oly felleges a magyar ég, mikor oly hidegek és bizalmatlanok a magyar szivek s a természet mostohasága is megfagyasztja reményeinket, akkor oly kétkedőkké válunk, jajgatva fohászkodunk : „Oh Uram ! örök halálra kárhoztattál minket ?“ Aki pedig kétkedik a magyar feltámadásban, az nem hisz sem az Isten jóságában, sem önmagában. Az Isten feláldozta egyetlen fiát mi érettünk s mi ridegen elzárkózunk minden áldozattól, amelyet a mi szerencsétlen szegény Hazánk kér tőlünk. Nem lehet jó keresztyén valaki, ha rossz hazafi. Nem érezheti át senki a feltámadás fenséges gondolatát igazán, ki nem hisz a magyar feltámadásban. S amint az Úr, áldozatot, önmegtartóztatást követel tőlünk, míg be nem tölti lelkünket a Szentlélek erejével, úgy kér áldozatot önfeláldozó szeretetet és erős hitet ami szegény, beteg hazánk. A súlyos beteget nem hagyjuk magára, azzal a meggyőződéssel, hogy úgyis meghal, hanem ápoljuk, gondozzuk s mig a szive egyet dobban, mindig meg van a reménység a lelkünkben, pedig az emberi élet hatalmunk körén kivül esik. A magyar jövő, a haza sorsa, a mi lelkünkben van. Önfeláldozó szeretet, erős akarat, összetartás és hit a biztos megmentője. A Magyar Asszonyok, ha megszólalnak a húsvéti harangok, ha alázatos szívvel járultok az Úr elé, ölelje fel a ti keresztyén hitetek, a ti magyar szigetek imáját — s úgy szálljon az fel a Magyarok Istenéhez, Csiky Jánosné. Szervezkedik a gazdatársadalom. Irta: Szekeres László dr. aFalus orsz. föld-n. szövetség titkára. A magyar gazdatársadalom szervezetlensége széttagoltsága a legrégibb kérdések egyike, amelynek megszüntetése már sok kiváló agrárember lelkét foglalkoztatta. Az hisszük, hogy nem csalódunk, ha e nagy baj fő okát népünk érzéketlenségében jelöljük meg a nagynemzeti életkérdések iránt s abban, hogy az alapos kitartó összedolgozó akaraterő, amely nem ijed meg az első kísérletek sikertelenségétől, hiányzik lelki alkatából. Pedig e két tényező nélkül a magyar gazdatábor — bár az ország többségét alkotja, mégsem tud boldogulni, mert nem tudja azt a nagy tömegerőt, amely benne él, nemcsak egységes célra irányítani, hanem még megmozdítani sem. Minden falu járja a maga külön útját és éli a maga egyéni életét, szigorúan elzárkózva a köz-, a nagy egyetemesség érdekei elől. Hány gyönyörű agráreszme, hány okos terv és gondolat bukott le tört szárnyakkal a valóra válás levegőjéből legtöbbször a túlfűtött egyéni érdekek miatt, mert a nagy nemzeti létkérdések mindig az egyéni érdek fertőibe fulladtak bele, így volt ez a múltban, így van ez a jelenben is, mert a jelen csak újabb kiadása a múltnak. A múltnak széthúzása, szervezetlensége, amely annyi országos bajnak lett az okozója, áthúzódott a jelenbe is és nagy gazdasági szervezetlenségünket eredményezte. Olyan a magyar gazdaközönség mint egy kavicshalmaz. Külsőleg együtt van mind, de belsőleg minden egyes kavics külön áll benne, összetartó egységes átfogó nélkül, úgy hogyha jön egy újabb külső erő, azonnal széthull. Azt szokták mondani, hogy a bajban mindig megtalálja egymást a magyar. Ha valaha bajban, nagy szerencsétlenségben voltunk, úgy talán e mai időkben leginkább, amikor egy óriási világgazdasági harc közepette élünk és körülöttünk a gazdasági érdekek összeütköző villámai hullanak. A napról-napra jobban növekedő terheket mindjobban megérzi a gazdatársadalom, de hogy ezeket a terheket elbírja s súlyuk alatt össze ne roppanjon, munkára tanulásra, szövetségi életre van szüksége, amelyben a köz mellett eltörpül az egyéni érdek. Szomorú tényként kell azonban megállapítanunk, hogy a nemzetközi szocializmus, amelynek uralmából egyszer már ízelítőt kapott a magyar gazda, ismét ott van a magyar falvakban. A vörös pillangó újra repülni kezd a magyar mezők felett, odarakva pusztító petéit a falvak szegénységének és nincstelenjeinek lelkébe, ahol azután rombol, fertőz és szülőanyja lehet egy újabb osztályharcnak, ha nem vigyázunk. Hogy ez idáig fejlődhetett, ez a magyar gazdaA most folyamatban levő jövedelem és vagyonadó bevallási ívek kitöltésére Fejérváry Bertalan tanácsnok az alábbi részletes felvilágosítást adta le lapunk számára : Bevallást kötelesek adni általában a természetes személyek, továbbá azok a jogi személyek, amelyek személyi adómentességben nem részesülnek, illetőleg az 1909 : X. t. c., 1916: XXXII. t. c., 1920 : XXIII. t. c. és 1921: 52.000 sz. végrehajtási utasítás szerint jövedelem és vagyonadót kötelesek fizetni. Szövetkezetek és biztosító intézetek nem tartoznak bevallást adni, mert ezek társulati adó alá esnek. Úgy a természetes, mint a jogiszemélyek azonban csak az esetben tartoznak vallomást adni, ha az 1923. évben szerzett adóköteles jövedelmük a 800 aranykoronát, vagyis 2.800.000 papirkoronát meghaladja, továbbá ha az 1923. évi december hó 31-ik napján 4000 aranykoronát, vagyis 26.000,000 papirkoronát meghaladó értékű adóköteles vagyonuk volt. Nem tartoznak vallomást adni az állami, törvényhatósági, városi és községi alkalmazottak, abban az esetben, ha az 1923. évben a közszolgálati illetményükön kívül más jövedelmük egyáltalán nem volt, illetve volt ugyan más jövedelmük is de ez az adóköteles jövedelemük a 800 aranykoronát, vagyis 2.800.000 papírkoronát nem haladta meg. Az olyan magánalkalmazottak, akiknek szolgálati járandóságán kívül 500 aranykoronát, vagyis 17.500.000 papírkoronán kívül más jövedelme 1923. évben nem volt, a jövedelemadóra nézve csak atársadalom széthúzásának a bűne. E tények mellett tehát nem haladhat el észrevétlenül gazdatársadalmunk, mert akkor saját sorsát pecsételi meg. Ha még ott tartunk, hogy lehet segíteni rajta, mégpedig úgy, hogy a szervezettséggel egy nagyobb szervezett erőt állítunk szemben. Mivel a gazdaközönség ma az ország 70 százalékát alkotja, e nagy tömegerő egy egységes mederbe gyűjtve, céltudatos irányítás mellett oly hatékonnyá válik, hogy megtörik rajta minden felforgató törekvés.ban az esetben tartozik vallomást adni, ha az 1923. évi mindennemű járandósága az 1500 aranykoronát, vagyis 5.250.000 papírkoronát meghaladta. Megemlítem, hogy a közös háztartáshoz tartozók nem adnak egyenként, külön-külön bevallást, hanem a közös háztartás feje köteles a közös háztartáshoz, mint gazdasági egységbe befolyó jövedelemről és a közös háztartáshoz tartozók vagyonáról bevallást adni. Az adóbevallást meghatalmazott útján is be lehet adni. Ha az adózónak több városban vagy községben van állandó tartózkodásra berendezett lakása úgy joga van ahhoz, hogy a megadóztatás helyét maga válassza meg, de ez esetben legkésőbb a vallomás beadásának idején ezt be kell jelentenie, s egyúttal a többi városi adóhivatalom, illetve községi elöljáróságokat is szóval vagy írásban köteles értesíteni. A jövedelmek és vagyontárgyak mikénti értékeléséről szólva,amely kérdés a legnehezebb a vallomások kiállításánál. Annak kijelentése mellett, hogy a u. n. összeíró bizottság irányelveit előre nem lehet tudni, mégis a célszerűségi szempontok, s az aranykoronára való áttérés által nyert tényezők s a helyi viszonyok forgalmi értéke alapján az értékelésre nézve általánosságban eddig még a következő álláspont látszik igazságosnak, tárgyilagosnak és legmegfelelőbbnek. A pénzügyminiszteri rendelet szerint 1923-ban 800 aranykomna 2.800.000 papírkoronát ért meg, vagyis 1 aranykorona értékét az I A jövedelem és vagyonadó ismertetése és a vagyonérték megállapítása. Május 15-ig meghosszabbították a vallomások beadásának határidejét. IV. évfolyam 48. sz Husvétra UALAPOT 1 fj, Oskovitza Ferencnél Tehet legolcsóbban. Gyapjú fekete kalap — — — — 50.000 K la minőségű minden szinben s formában 120.000 K jobb minőségű gyapjú minden szin Valódi nyúlszőr minden szinben és ben és formában — — — — 80.000 K formában — — — — — —170.000 K fiziet: Deák Ferenc és isere-utcaiárok.