Vásárhelyi Ujság, 1925. május (5. évfolyam, 40-65. szám)
1925-04-03 / 40. szám
Hódmezővásárhely, 1925 április 3. péntek Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezete hivatalos lapja. Mezőgazdasági szaklap. Megjelenik hetenkint háromszor. Főszerkesztő a Lázár Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal. Gazdasági Egyesület titkári hivatala Telefonszám: 71. ismét a búza. A közgazdasági életnek legutóbbi eseményei ismét élesen reávilágítottak annak a gazdasági rendszernek a káros hatásaira, amelyek ellen épen a szövetkezetek küzdenek teljes erővel. Többen voltak, akik abban bizakodtak, hogy az ország pénzügyi egyensúlyának a helyreállítása, más szóval valutánk stabilizálása orvosolni fogja mindazokat a gazdasági bajokat, amelyek a fogyasztóközönség részére jelentettek szinte elviselhetetlen terheket. Most azután azt kell látnunk, hogy ez a reménykedés keserves csalódásokat hozott, a korona árfolyamának az állandósítása sem bizonyult olyan varázshatású csodaszernek, amely orvosolja egy csapásra minden bajunkat és nyomorúságunkat. Azt kellett látnunk az elmúlt hetekben, hogy a legnélkülözhetetlenebb fogyasztási cikknek, a búzának az ára aránylag nagyon rövid idő alatt olyan kilengéseket mutatott, amelyeket természetes okokra visszavezetni lehetetlen. Először gyors iramban rohant felfelé a búzaár, majd épen olyan szédületes tempóban kezdett aláhanyatlani és a jelen pillanatban még egyáltalán nem tudható, hogy ez a zuhanás hol fog megállani. Vajjon lehetséges-e józan észszel feltennünk azt, hogy itten a közgazdaságnak az az örök törvénye érvényesült, hogy az áralakulás a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonyától függ? Elhiheti-e azt gondolkodó ember, hogy a fogyasztóközönség a — mondjuk — hatszázhúszezer koronás búzával olyan bőségesen látta el magát, hogy most már nem hajlandó venni akkor sem, ha ötszázezer koronáért kínálják és ezért indokolt az árak további csökkenése ? És még akkor is, ha így lenne, igazságosnak kell-e tartanunk azt, hogy ennek a bekövetkezett áremelkedésnek minden előnyeit azok arassák le, akik maguk sohasem vetettek ? Nem érdemes-e ez a téma arra, hogy felette egy kissé elgondolkozzunk ? Le kell törni minden béklyót, amely a kereskedelem mozgását és az árak szabad alakulását szabályozzák! — halljuk az úgynevezett legális kereskedelmi körök által hangoztatni —, a valóságban pedig ugyanezek a tényezők kötik meg anynyira a fogyasztóközönségnek a kezét, hogy az kénytelen magát nekik teljesen kiszolgáltatni. De, vajjon tényleg kénytelen-e? És nem volna-e elérhető az, hogy ne csak tudjon és ne csak beszéljen mindenki a spekuláció grasszálásáról, hanem védekezzék is ellene a saját legelemibb életérdekeinek megóvása érdekében is ? Kell-e ennél intőbb példa és világosabb bizonyítéka annak, hogy itten nemcsak a gazdák és nemcsak egyes fogyasztók ügyéről van szó, hanem hogy az egész közgazdaságnak a fejlődése és a jövője forog kockán ? Mert a búza napjainkban nemcsak kenyérmag, hanem ezer és ezer vonatkozásban mint értékmérő is szerepel és igazságos árának megállapításától függ százezrek és millióknak a jóléte, sőt egész létalapja ! Ne felejtsük el, hogy egy kártékony gondolatnak, egy igazságtalan intézménynek a meggyökeresedése olyan hatású, mint a rohanó lavináé, amely egyre több és több értéket temet el maga alá: a búzaspekuláció eleinte csak a gazdákat sújtja, de azután károsítja mindazokat, akik nem tudják nélkülözni ezt a fontos terméket, és vájjon vannak-e ilyenek? Bizonyára egészen röviden vázolhatjuk feleletünket a felvetett problémákra: küzdjünk a szövetkezetekkel az uzsoraspekuláció ellen! Ám hirdessék a „szabadkereskedők“, hogy ez „reakciós“, kereskedelem elleni politika, nekünk tisztán kell tudni látnunk a frázisok között, nem szabad magunkat elkábítani hagyni üres szólamoktól, mert ez gazdasági romlásunkat jelenti. Tudatára kell ébrednünk annak, hogy mindaddig nem beszélhetünk „szabad“ Az egységes párt kedden Szijj Bálint elnöklésével értekezletet tartott, amelyen Bod János, Mayer János, Pesthy Pál miniszterek vettek részt. Erődi-Harrach Tihamér előadó ismertette a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatot. Puky Endre elismeréssel nyilatkozott a törvényjavaslatról, de aggodalma van, hogy a trianoni határ következtében a telekkönyvi eljárás lehetetlenné tételével a gazdák egy része nem lesz abban a helyzetben, hogy a hitelben részesedjék. Kérte, hogy ezen a végrehajtási utasítás során segítsen. Pesthy Pál igazságügyminiszter közölte, hogy a telekkönyvekre a cseh és a jugoszláv államokkal még nincs meg az iratcsere-egyezmény. Romániával azonban megvan. A kormány igyekezni fog a gátló nehézségeket kiküszöbölni. Bod János pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a törvénynek feladata, hogy a magyar földnek visszaadja a hitelképességet. Nem teremt monopóliumot, erről egyáltalában nincs szó. A törvényben kontemplált pénzügyi szindikátust csak azért állították be, hogy ne kelljen külön szervet teremteni. A kölcsönnyújtás megmarad az egyes pénzintézetek hatáskörében. A pénzügyi szindikátusnál kormánybiztos fogja ellenőrizni az ügyeket. A pénzügyminiszter ezután közölte, hogy az angol pénzpiac egyelőre záloglevelek kibocsátására nem határozta el magát, csak tárcájába veszi át azokat. A többi világpénzpiac azonban teljesen szabad. Pesthy Pál igazságügyminiszter kifejtette, hogy a földreform novellának a megváltási eljárások befejezéséről szóló szakasza egyáltalán nem áll ellentétben a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslat rendeskereskedelemről, amíg egynéhány kereskedelmi és pénzhatalmiság diktálja nekünk azokat az párakat, amelyeket akar. Egy kis túlzással talán szerencsének is mondhatjuk azt, hogy ezek az urak néha túlfeszítik a húrokat, mert ezen a réven talán sikerül elérniök azt, hogy a nagyközönség széles rétegeit felverik közömbösségükből, keréseivel Ezentúl az OPB. nem tartja függőben az ügyeket, hanem megmondja a legmagasabb mértéket, amelyet esetleg igénybe vesz, a birtok többi részével pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhetik. Ily módon a földbirtokpolitikai célok is megóvatnak és a tulajdonos számára megnyílnak a hitellehetőségek. Hoyos Miksa gróf felszólalása után a párt a javaslatot úgy általánosságban, mint részben elfogadta. Dréhr Imre napirend után kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy azok a kicsiny vagy törpebirtok-bérlők, akik hatósági beavatkozás útján lettek bérlők, a búza-alapon megállapított bérösszeget aranyalapon számítva fizethessék. Ezután kérte, hogy ahol már ítéletileg befejezést nyert a földbirtokreform-eljárás, ott előlegezett költségek lefizetésére halasztás engedélyeztessék az aratásig. Mayer János földmivelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a 20 holdig terjedő, hatósági beavatkozás útján keletkezett kisbérleteknél szociális kötelezettségei vannak a kormánynak, melynek meg is kíván felelni. A minisztertanács foglalkozott is ezzel a kérdéssel s azt a pénzügyminiszter határkörébe utalták s az ügy most az ő kezében van. Az ügyben a mai miniszteri tanácskozáson döntést fog kérni. A költségelőlegek redukcióját, ahol azokat túl magasan szabták ki, az OFB utján interveniálni lehet, de a befizetéstől teljesen eltekinteni nem lehet, Dréhl Imre végül kérte, hogy a 20 holdas kishaszonbérlők részére a kérdés elintézéséig moratóriumot léptessenek életbe. A földmivelésügyi miniszter megnyugtató válasza után az értekezlet véget ért. Az egységes párt elfogadta a mezőgazdasági hiteles javaslatot. ÚJ BUZARA előleget előnyös feltételek mellett folyósít a FUTURA Hódmezővásárhelyi Szövetkezeti Áruforgalmi R T. V. évfolyam 40. szám.