Vasárnap, 1920. október-december (1. évfolyam, 1-12. szám)

1920-10-10 / 1. szám

2 1920. október 10. Új külügyminiszter. A megyei és községi választások. A külügyminiszteri széket eddig Teleki miniszter­­elnök töltötte be. Most Csáky Imre grófot nevezte ki a kormányzó külügyminiszterré, aki bemutatkozó beszédében kijelentette, hogy az ország külügyi helyzete javulni kezd. Egyelőre egyik hatalmi csoporthoz sem kötjük le magunkat. A nemzetgyűlés két heti szünete után nyújtja be a belügyminiszter a megyei és községi választásokról szóló törvényjavaslatot. A választások eszerint még novem­berben meglesznek. A virilistákat is választani fogják. A választás az általános választói jog alapján történik meg. Decemberben már megejtik a megyei tisztújításokat is: alispán- és főszolgabíró­­választásokat. MI HÍR A . A POLITIKÁBAN ! Nemzetgyűlés. Szept. 21. A kormány az év végéig terjedő időre fölhatalmazási javaslatot terjeszt elő, melyet Iklódi Szabó János ismertet. Temesváry Imre a községek megterhelése ellen beszél és sürgeti a megyei választásokat. A javas­latot, valamint Orffy Imre előadása alapján a népszámlá­lásra és államszámvitelre vonatkozó törvényjavaslatokat a Ház elfogadja. Szept. 28. A megszállott Pécs és Baranya területén történteket teszi szóvá sürgős interpellá­cióban Perlaky György. Elmondja, hogy Linder Béla, Károlyi Mihály megszökött hadügyminisztere, aki annak idején nem akart katonát látni, Pécsett kommunista «nemzeti» tanácsot alakított s bolseviki terroristákkal s hazaáruló zsidókkal rém­uralmat gyakorol. Fenyegeti a falvakban a kisgazdákat, hogy fölakasztatja őket. Egy szerb generális támogatja. Az interpelláló sürgeti Pécs fölszabadítását. Teleki Pál mi­niszterelnök azt válaszolja, hogy már több ízben lépéseket tett antant-misszióknál és a jugoszláv kormánynál, hogy Baranyát a szerbek ürítsék ki. A nemzetgyűlés ezután október 14-ig elnapolta üléseit. Szerdán, szeptember 29-én, a nemzet­­gyűlés együttes bizottságai Tay Gyula elnöklete alatt megkezdték a birtokreform tárgyalását. A javaslat előadója Thencz Béla, helyettese Tragpál István lett. Pallavicini György őrgróf és Széchenyi Viktor gróf elfogadják a reformot. Széchenyi utal arra, hogy sok község úgy körül van véve nagy­birtoktól, mintha kalodában lenne. Mező­­gazdasági iskolákat kér. T­eök Iván a kö±­­utak kiépítését sürgeti. Schandl Károly az alföldi latifundiumokon új falvak és tele­pek létesítését kívánja. Ugron Gábor és Nagy Pál ellenzékiek szintén elfogadják a javaslatot. Szíjj Bálint jobb szeretné, ha a kisgazdák szaporíthatnák birtokaikat 30—40 holdra. Berky Gyula pártoló hozzászólása után Sziráki Pál az idegen nagybérlők kapzsisága ellen szól. Az alföldi föld­munkások elégedetlenségét csak a földreform orvosolja. Tarányi Ferenc, Giesswein Sándor és Gyömörey György szintén elfogadják a javaslatot. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter záróbeszéde fejezte be az álta­lános vitát. Először — úgymond — azokat kell kielégí­teni, akiknek semmi földjük sincs. A mezőgazdasági ok­tatás fejlesztését és az utak kijavítását szintén sürgősnek tartja. A nagybirtokosok közt is vannak rossz gazdák. Nem igaz, hogy a kisbirtokok kevesebbet termelnek. Örül, hogy mindenki szívesen fogadja a javaslatot s ezért a kormány nevében köszönetet mond. Az együttes bizottságok erre a javaslatot általános­ságban egyhangúlag elfogadják. A részletes tárgyalást október 14-én kezdik meg. AZ OROSZOK MINDENÁRON BÉKÉT AKARNAK. Az orosz-lengyel béketárgyalásokat kedvező körülmények kö­zött folytatják jogában. Joffe, az orosz békedelegáció elnöke kijelentette, hogy Oroszország nem kívánja többé a lengyel hadsereg leszerelését és a hadiüzemek meg­szüntetését. Mivel az orosz kormány nem akar újabb téli hadjáratot előidézni, minden erejével sietteti a békekötést. A fegyver­­szünetet előreláthatólag október 5-re meg­kötik. AZ OROSZ ELLENFORRADAL­MÁROK GYŐZELME. Az oroszok en­gedékenységét érthetővé teszi az a nagy vereség, amelyet a vörös hadsereg leg­utóbb szenvedett. Thrangel tábornok csa­patai ugyanis Zarizynnál áttörték a bolse­vikok frontját és elvágták a Voronijtől Za­­rizynig terjedő vasútvonalat. Az oroszok­nak a vereség folytán megszakadt az össze­köttetése a Fekete-tenger, azaz Odessza és a Kaspi-tenger, azaz a Kaukázus és Perzsia irányában. Wrangel csapatainak a győzelme megfosztja a vörösöket a szén, a petróleum és a gabonaforrásoktól. Az oro­szoknak ezt a súlyos vereségét több vörös hadosztály átpártolása csak tetőzte.­ Ezalatt a lengyel hadsereg sem maradt tétlen és folytatta előnyomulását. Sajnálatos azonban, hogy a lengyel-litván ellentéteket, amelyeknek a fő oka abban keresendő, hogy litván területre bolsevista hadosztályok nyomultak be és ezért a lengyelek meg­támadták a litvánokat, ezideig még nem sikerült elsi­mítani. MAGYARORSZÁG ELLENSÉGEI SZÖVET­SÉGRE LÉPTEK EGYMÁSSAL, kis­antant néven a bennünket környező újonnan alakult országok szövet­séget kötöttek Magyarország ellen. A szövetség éle — amint azt Take Ionescu román külügyminiszter Rómában kijelentette : Németország ellen is irányul, mert a nagy antanttal karöltve akarja megakadályozni, hogy a versail­­lesi békeszerződésben oly súlyosan próbára tett Német­ország Oroszországhoz csatlakozzék. * Tárgyalják a földreformot. VASÁRNAPTÓL­VASÁRNAPIG nemzetgyűlés elnöki emelvénye.

Next