Vasárnap, 1924. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1924-01-06 / 1. szám

1924. január 6. VAsAlm­as» • «» m m1 'w w ■• m m 3 +ME1ZÓOAZ DASÁCH Minden gazda udvarán rendes trágya­telep legyen ! Irta: Billem Miklós dr. I. Sokszor hallhatjuk, hogy az egyik-másik gazdát dicsé­­rően emlegetik. Azt mondják róla, hogy «jó gazda, még műtrágyát is használ!» Bizony igen kitűnő dolog a műtrágya, a terméseket szépen lehet vele fokozni. Használni is kell mindig, amikor csak szükség van rá , de az istállótrágyát azért nem pótolja. A műtrágyák rendszerint a növények táp­lálására szükséges anyagok közül csak egyet tartalmaznak, valmennyit sohasem. Meg lehet ugyan tenni azt is, hogy többféle műtrágyát szórunk ki és minden növényi tápláló­anyagról így gondoskodunk, de ez — különösen ma — drága és még nem érjük el vele ugyanazt a célt, mint az istállótrágyával, mert a talaj televénytartalmát a műtrágya nem szaporítja. Ezt csak istállótrágyával tehetjük meg. Az istállótrágyázással érhetjük el egyedül a trágyázás minden célját, szaporítjuk a növényi táplálóanyagokat és javítjuk a talaj munkálhatóságát, gyarapíthatjuk a televény­tartalmát. Jó hatást, jó eredményt azonban csak jó trágyától várha­tunk. Az a trágya, amelyet gondozás nélkül a «trágyadombra» vagy «trágyagödörbe» hányva gyűjtenek össze, nem sokat érő. Nap süti, szél járja, eső veri, tyúkok szétkaparák. Ennek azután az a következménye, hogy mire a szántóföldbe kerül, a benne volt növényi táplálóanyagok nagy része elvész. Ezt meg kell akadályozni, mert sokkal helyesebb a trágyát e veszteségektől megóvni, mint a meglevőt veszendőbe engedni és drága pénzen műtrágyát vásárolni. Pedig ma még nálunk általánosságban ennek az ellenkezőjét látjuk. Sok gazda van, aki nem sajnálja a pénzt műtrágyáért — az udvarán pedig patakban fut a trágyalé. A trágyalében van a trágya ereje. Ha ez elvész, ezzel a trágya értéktelenedik. Hogy ezt megérthessük, el kell gondolnunk, hogy mi is a trágyáié? Ennek fő alkotórésze az állatok vizelete, amelyben épen a műtrágya alakjában legdrágábban vásárol­ható nitrogén táp­olóanyagból van sok. A trágyalé nitrogén­tartalma könnyen bomlik, mert már az állati szervezet által megemésztett és abból kiküszöbölt alkotórészekből áll. (Míg a szilárd trágyában levő nitrogén a takarmány emésztetlen, nehezen bomló alkotórészeit tartalmazza.) Ebből már most az következik, hogy a trágyalében levő növényi tápláló­anyagokat azok könnyen felveszik, ezért gyorsan hatnak. A hígürülék tehát a trágya értékesebb része. A könnyű bom­lás miatt azonban a trágyalé eltárása nehezebb is, mert már az istállóban elkezd átalakulni. Nitrogéntartalmú anyagai bűzös, légnemű vegyületté változnak, amelyek elillannak, a levegőbe szállanak. Ettől szagos az istálló. Aminek a szagát érezzük, az már nincs benne a trágyá­ban és trágyalében, az már elszállt, elveszett belőle. Ezt a veszteséget meg kell akadályozni. A nitrogénvegyületek bomlását a trágyában nyüzsgő, apró, szabad szemmel nem látható élőlények — baktériumok — okozzák. Ezek életfeltételei közé tartozik a levegő jelenléte. Hogy tehát a nitrogénveszteségeket megakadályozhassuk, a trágyától és trágyalétől a levegőt el kell zárni. Ezért arra törekedjünk, hogy a hígürülék az a része, amelyet az alom fel nem szív, lehetőleg hamar kikerüljön az istállóból. E célból a menetelésre készített, vízhatlan­­élére rakott és cementbe ágyazott téglából csinált, vagy betonozott) állások végénél, egy ugyancsak vízhatlan (cementezett), lehe­tőleg fedett trágyalécsatorna húzódjon, amely kellő lejtéssel bírva, a benne összegyűlő hígürüléket lehetőleg gyorsan le­vezesse a trágyalék útba. Az istálló célszerű berendezése mellett megfelelő trágya­telep készítése a helyes trágyakezelés alapfeltétele. Sokféleképen lehet jó trágyatelepet építeni. Itt most egy olyan módot fogok ismertetni, amelyet minden nagyobb költség nélkül, egyszerűen, de jól, a gazda maga is meg tud csinálni. A ráérős téli hónapokban van ennek az ideje, azért beszélek most róla. Előre megmondom, hogy az alább leírandó építési el­járásnál van jobb is, de az már mind drágább. A fődolog pedig az, hogy azonnal csináljunk valamit, mert megszám­lálhatatlan milliók mennek veszendőbe a helytelen trágya­kezelés folytán, minden egyes gazdának, de az egész ország­nak is nagy kárára. A trágyatelep helye az udvar emelkedettebb részén legyen, hogy az esővíz és hólé oda ne gyűljön. Legjobb az árnyékos, szelektől védett elhelyezés. A trágyatelep nagysága akkora legyen, hogy arról a trágyát évente négyszer kihordva, az még a kihordás előtt sem álljon le­ 2 méternél magasabban. Hogy a számítást megtehessük, tudnunk kell, hogy egy darab állat után mennyi trágyára számíthatunk. Ez sok mindentől (állatok takarmá­nyozása, kora, almozás stb) függ ugyan, de átlagosan a következő számok tájékoztathatnak. Képek a Falu Országos Földmíves Szövetség mezőtúri vándorkiállításáról. Balról: A Hangya kiállítása. — Jobbról: Ifj. Badár Balázs népművészeti cserepei.

Next