Vasárnap, 1930. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1930-07-06 / 27. szám

1930. július 6. VASÁRNAP s Levélváltás egy földmives és egy „a néppel érző főur“ között. A magyar földmives tudásszomjának és a szellemi örömök iránt érzett nagy fogékonyságának ékes tanú­sága az az alábbi levél, melyet Hegedűs Ferenc rédei lakos intézett Majláth József grófhoz, a magyar agrártörekvé­sek, a magyar szövetkezeti mozgalom legrégibb vezéréhez és a mezőgazdasági munkáskérdés melegszívű istápoló­jához. Az egyszerű, szívből fakadó írás és a hasonló szellemű válasz — mely oly találóan jellemzi Majláth József gróf nemesvezetű egyéniségét — annyira közvetlen és annyira jóleső, hogy még ma, a rohanó események sodrában is, meg kell állítanunk olvasóinkat néhány csendes, derűs és — bizakodóbb percre. Hegedűs Ferenc levele így hangzik: Nagy­ méltóságú gróf úr! Soraimat legyen szíves figyelembe venni. Én egy szegény­­sorsú, falusi földmives ember vagyok, az iratoll forgatása nem mesterségem, hanem a kapa- és kaszanyélforgatás a foglalkozá­som, hát ha írásomba talán alaki vagy kifejezési hibák vannak, tessék elnézni. Nagyméltóságú Gróf urat én a következőkből ismerem. A háború előtti időben a földmivelési miniszter kiadásában meg­jelent Néplapot én is járattam és olvastam. Ehhez mellékletül évenként egy naptárt szoktak adni, a Népbarátja Naptárat. E naptár 1911. évi évfolyamából olvastam, Gróf úr rövid életraj­zát, társadalmi tevékenységét. E naptár most is megvan nálam. A Magyar Gazdaszövetség kiadásában megjelent füzetekben pedig olvastam nagyméltóságu gróf urnak 1906 szeptember 18-án a nagyváradi gazdagyűléseken A gazdatársadalom szociális fel­adata címen tartott előadását. Olvastam még a nyíregyházi gazdagyűlésen, 1910 szeptember 20-án tartott előadását is. Ezek az előadások nekem is megragadták figyelmemet. Ki­értettem belőlük, hogy ezek nem a szokott közönséges előadások, hanem egy, a néppel érző, magas színvonalon álló főurnak elő­adása. Én a könyveket igen szeretem olvasni, téli időben esténként összegyűlünk egyes családoknál és ott olvasunk egész társaság­ban, mert nálunk olvasókör még nem létezik. Szegénysorsú em­ber vagyok és mint mondom, a könyveket igen szeretem, de nem bírom beszerezni őket. Igen szeretném elolvasni Nagyméltóságú Gróf úrnak Élményeim és tapasztalataim című művét. Egy ilyen mélyen érző, látó élettapasztalatból igen sokat lehet tanulni. E sorokat hát azon célból írom, hogy általa a legnagyobb tiszte­lettel megkérjem Nagyméltóságú Gróf urat, szíveskedjék nekem az említett művét megküldetni, hogy drága emlékül őrizhessem. Megemlítem még, hogy címét a Vasárnap­ból, a Fal­ószövet­ség hetilapjából tudtam meg a kérdezősködésem útján. Nagyméltóságú Gróf úr, bocsássa meg szerénytelenségemet, ne vegye tolakodásnak, hogy soraimmal zaklatom. Én, mint mon­dom, a könyveket igen szeretem és kevés tehetségem van a meg­szerzésükhöz. Nagyméltóságu Gróf ur, örvendeztessen meg az említett könyvvel. . Széde, 1930., Pünkösd napján. Honfiúi alázatos tisztelettel Hegedűs Ferenc földmives. Majláth József gróf a következőket válaszolta Hege­dűs Ferencnek: Tisztelt Uram! Nagy örömmel és jóleső érzéssel olvastam Kődéről, 1930 Püskösdnapján írt kedves és közvetlen sorait. Nem hiába dolgo­zom már közel negyven éve a magyar nép érdekében; meg va­gyok jutalmazva, ha írásaimat olvassák, hiszen azért írtam meg őket, hogy olvassák. Nagyon sokan fordulnak hozzám könyvért vagy kisebb füze­tért ; szívesen küldök, míg van. Ezért küldök a kért „Élmé­nyeim“-en kivül néhány más dolgozatot is. Budapest, 1930 junius 15. Hazafias üdvözlettel Majláth József gróf. * Az­ Országos Mezőgazdasági Kamara Hz pontja a mezőgazdaság talpra állít­ására. Június hó 26-án, csütörtökön tartotta közgyűlését az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara. A gyűlés iránt igen nagy volt az érdeklődés, mégpedig két oknál fogva. Először, mert a gyű­lés állást foglalt a gabonaértékesítési javaslat ügyében, más­felől pedig előterjesztésre került ott a mezőgazdaság kíván­ságait magába foglaló tízpontos határozati javaslat is. Hoyos Miksa gróf elnöki megnyitójában megemlékezett az OMGE százesztendős fennállásának ünnepéről, majd foglal­kozott a mezőgazdaság helyzetével. — Az agrárválság — mondotta — annyira ismert, hogy annak nem az ismétlése, hanem az elhárítása szükséges. A mezőgazdaság megsegítése azon a ponton legsürgősebb, ahol legnagyobb a baj. Ez a pont a gabonatermelés. Éppen ezért régen szorgalmazom a gabonaáraknak olyan ponton való sta­bilizálását (állandósítását), amely a mezőgazdaság számára a rentábilis termelés feltételeit biztosítja. Erre azonban a kor­mánynak ma elegendő anyagi ereje nincsen, így került elő­térbe az a javaslat, amely a parlament elé terjesztett törvény­tervezetben van s ami végeredményben a búza és rozs terme­lési feltételeinek megjavítását célozza. Nem lehet kifogásolni a törvényjavaslatot új alakjában, az abból kiemelkedő vezető­gondolatot, hogy a gazda kapjon valamit a piaci áron felül, amivel együtt a gabonatermelés rentabilitásához jutunk. He­lyes a javaslat és saját személyében annyira mellette állok, hogyha a kísérlet eredménytelen marad, levonja a következé­seket és jöjjön más, aki jobbat és eredményesebbet képes ajánlani. — Szembe kell szállani azzal a váddal, hogy a javaslat a nagybirtoknak kedvez. Ez nem áll. A piacra kerülő búzának és rozsnak, átlag 65 százaléka származik a kis- és középbirtok­ról és csak 35 százaléka a nagygazdaságokból. Hogy lehet te­het tehát azt állítani, hogy a gabonajegy a nagybirtoknak kedvez? Az elnök foglalkozott ezután még a minőségi búzatermelés jelentőségével és a lisztkísérleti állomás támogatását sürgette. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Koós Mihály igaz­gató bemutatta a kamara évi jelentését és előterjesztette a gazdák kívánságait tartalmazó tízpontos javaslatot. A tíz pont. A tízpontos javaslat abból a megfontolásból indult ki, hogy 1. az ország közgazdasági politikájának programmjává a mezőgazdasági válság elhárítása teendő. 2. Mivel a válság egyik oka a kedvezőtlen értékesítés, a kereskedelmi szerződések segítségével még áldozatok árán is, továbbá prémiumokkal, tarifális intézkedésekkel, a márkázás szükséges mértékű keresztülvitelével, szervezett exportértéke­sítéssel, szövetkezeti akciókkal és a termelés közterheinek le­faragásával a kielégítő értékesítési feltételeket kell biztosí­tani. 3. A válság másik oka a hitel hiánya és drágasága lévén, elősegítendő a mezőgazdaság számára alkalmas hitelek meg­szerzése a terhes adósságok kifizetésére, uzsoratörvénnyel útját kell állani a hitelválságban gyökerező túlkapásoknak, végül rendezendő az ingójelzálog ügye és megerősítendők az agrárszövetkezetek. 4. A mezőgazdasági és ipari termékek ára, között mutatkozó különbözet lényegesen megnehezíti a terme­lést s ezért az ipari védővámok a mezőgazdaság érdekében

Next