Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)

1990-09-23 / 38. szám

Göncz Árpád és Für Lajos újoncok között Új honvédeskü, megújuló hazára Az ország több városában tette­k katonai esküt szombaton az újoncok, akik az elmúlt hetekben naphosszat gyakorolták, miként kell katonásan fogni a fegyvert, feszesen elvonulni az elöljárók , és természetesen a szüleik, a rokonok, a menyasz­­szonyok — előtt. Székesfehérvárott Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegy­veres erők főparancsnoka mondott ünnepi beszédet az ezer honvédfiatal előtt. Hódmezővásárhelyen Für Lajos honvédelmi miniszter be­szélt a fogadalmat tevő újoncok előtt. — TUDÓSÍTÁSUNK A 4. OLDALON — (MTI-fotó) Valutavizsgálóval ellenőriznek Szúrópróba­szerencse Balga bongócsalók A bátrakat segíti a sze­rencse — tartja a régi latin közmondás, a bongóhami­sítók mégis lebuktak. Nem tudták beváltani a hétezer forintos nyereményt, ami a kőszegi OTP-fiók szemfü­les pénztárosnőjének kö­szönhető. Hamis szelvények bukkantak fel nemrégiben Szombathelyen is. Tavaly egy 70 ezres hamis bongót váltottak be ugyancsak Vas megyében, a tettes is­meretlen. Ilyen könnyű lenne hamisítani a szelvé­nyeket? Egyáltalán nem könnyű — tudtuk meg Nagy Sándorné­­tól, a Sportfogadási és Lottó­igazgatóság osztályvezetőjétől. A kőszegi esetnél sem sikerült tökéletesen, pedig a tettesek szakemberek, azaz nyomdá­szok voltak. A szelvények sor­számozásához ugyanis speciá­lis festéket használnak, ami nem lelhető fel minden nyom­dában. A pénztárosnő is a sor­számon akadt fenn. Amiből — éppen biztonsági okokból — most már kettő is van a szel­vényeken. A hétezer forint alatti nye­reményekre jogosító szelvé­nyeket általában szúró­próba­szerűen ellenőrzik. A nagyobb nyeremények beváltásához már a személyi igazolványt is fel kell mutatni, s kötelező az el­lenőrzés. A hamisítók többnyi­re a sorban állást, a zsúfoltsá­got próbálják meg kihasználni a nyeremény beváltásakor. A pénztárosok ez idáig jobbára csak az érzékszerveikre, a ke­zükre és a szemükre hagyat­koztak. Hamarosan bealkonyul azonban a hamisítóknak, mert az OTP-fiókokat valutavizsgá­lókkal látják el. A legtöbb he­lyen már használják is a csal­hatatlan készülékeket. — vess — Rontja a motort Festett olaj A honi utakon a dízel üzemű autó a sláger, hiszen a gáz­olaj litere még mindig csak 22 forint. A háztartási tüzelőolaj azonban ennél is olcsóbb, pontosan a felébe kerül, így aztán nem kevesen töltögetik a tankba a filléres üzemanyagot. Ezen az üzleten egyedül az AFOR veszít­­ milliárdokat. Ezért azt tervezik, hogy január elsejétől olyan vörös színű adalékanyag­gal festik meg a tüzelőolajat, ami javítja az égés hatásfokát, viszont — huzamosabb használat után — károsítja a gépkocsi motorját. Sági Dezső, az ÁFOR vezér­igazgató-helyettese elmondta a Vasárnapi Híreknek, hogy a tüzelőolajat a vállalat saját telepein festik meg és csak az­után szállítják a kiszolgáló helyekre. Keverőfejes kútosz­lopokat használnak majd azok­nál a töltőállomásoknál, ahol a tüzelőolajat és a gázolajat közös tartályból adják ki. Az ÁFOR látná el a viszonteladó­kat is, akiknek külön tartállyal kell rendelkezniük a tüzelőolaj és a gázolaj fogadására. Az el­képzelések szerint ezzel egy időben megszűnik a belföldi gázolajutalvány és a külföl­diek sem jegyre, hanem kész­pénzért, esetleg hitelkártyá­jukkal fizetve tankolhatnak a kutaknál. A vállalat ez irányú terveinek valóra váltásához a kormány jóváhagyása is szük­séges. A Vasárnapi Hírek kíváncsi volt arra is: változik-e a tü­zelőolaj ára az adalékanyag bekeverése miatt? Sági Dezső válasza: „Ettől nem”. K. L. A kísérlet sikerült, a híd még áll, habár több száz lelkes induló vágott neki az M0-ás körgyűrű Nagytétényt Csepellel összekötő Duna-híd hat kilométeres távjának. A Hídépítő Vállalat és a XXIII. TSF Poseidon Sportegyesület szervezte szombat délelőtti verseny így jelképes próbaterhelésnek is felfogható. Reméljük, ha az igazi próbatétel ideje jön el, akkor is hasonló eredményről írhatunk. (Lenyó László felvétele) Változékony idő Vasárnap gyakorta erő­sen megnövekszik a felhő­zet, főként délután várható többfelé eső, záporeső, egy­két helyen zivatar is elő­fordul. A nyugati szél álta­lában élénk, napközben időnként erős lesz. A leg­magasabb nappali hőmér­séklet általában kevéssel 20 fok fölött alakul. V­asárnapi POLITIKAI HETILAP VI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ÁRA: 8,50 FORINT 1990. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP Mikor versenyeznek értünk az orvosok? B­eteg b­iztosítás Semmi mást nem csináltunk, mint leírtunk néhány szá­mot: mikor, mibe kerülne az orvos, ha megfizetnénk. Hiába tettük hozzá, hogy majdan, a remélhetőleg áttekinthető tár­sadalombiztosítási rendszerben költségeinket ugyanúgy a biz­tosító állná — olvasóink aggódó telefonjai árasztottak el ben­nünket. Csak azt gyógyítják, aki gazdag? — kérdezték. Végül is mit érez maga a be­teg a társadalombiztosítás át­alakításából? —• kérdeztük dr. Pulay Gyulától, a Népjóléti Minisztérium helyettes állam­titkárától. — Annyit, hogy jobb egész­ségügyi ellátással találkozik, szabadon választhat orvost, s nem várnak tőle hálapénzt — mondotta. — A változás in­kább az orvosokat érinti. Na­gyobb önállóságot kapnak, bé­rezésük igazodik munkájuk mennyiségéhez és minőségéhez, jobban figyelniük kell a gyó­gyítás anyagi körülményeire és arra, hogy máskor is hozzá menjen a beteg. — Aki hogyan is fizet? — Ugyanúgy, mint eddig. Legfeljebb lesz egy biztosítási igazolványa, azzal megy orvo­sához, vagy a kezelője által vá­lasztott szakintézményhez. — Vagyis marad az eddigi, egyetlen biztosító? — Egymás után nyílnak a magánkórházak, külföldiek is jelentkeznek. Ez a tény már maga is kikényszeríti, hogy létrejöjjenek a kiegészítő biz­tosítók. Ezek olyan egészség­­ügyi szolgáltatásokat fedez­nek, amelyeket a társadalom­­biztosítás nem. Például egy operaénekes megteheti, hogy magánkórházban kezeltesse hangszalagját, s az intézmény­nyel kapcsolatban álló biztosí­tóval kössön szerződést. — Mindaz, amit elmondott, mikor lesz mindennapi való­ság? — A változtatásokra az egész társadalmat és az orvosokat is fel kell készíteni, ami legko­rábban a jövő év második fe­lében kezdődhet el. Jó esetben öt év múlva működik érett formában az átalakult társa­dalombiztosítás. Erdélyi Ildikó Nincs, lesz, ki tudja? Gyógyszersokk Fél éve már, hogy egyre több gyógyszer kerül fel a hiánycikklistára. Bár értesüléseink szerint szeptember végére, október elejére megszűnik ez az áldatlan álla­pot, félő, hogy hamarosan minden újrakezdődik: jön az áremelés, az új támogatási rendszer. A hiány okaira a Hunga­­ropharma Gyógyszerkereske­­delmi Vállalatnál kerestünk magyarázatot. Rakoncza Ist­ván kereskedelmi osztályve­zető elmondta, hogy a tavalyi jó gyógyszerellátás bosszulja meg most magát. A legutóbbi áremelés miatt megváltozott és csökkent a fogyasztás, a vállalatnál hatalmas készletek halmozódtak fel, amiket — hogy elkerüljék a csődöt — csökkenteniük kellett. Tehát kevesebb gyógyszert rendeltek az év elején. Közben a keres­let ismét a korábbi magassá­gig nőtt, ezért a harmadik ne­gyedévre már többet kértek. Ezt a gyárak főként szeptem­berben, októberben adják át. A gyógyszerellátásban ed­dig erőteljesen támaszkod­tunk a volt szocialista orszá­gokra. Nem biztos, hogy to­vábbra is így lesz, mert eddig csak a szovjetekkel és a né­metekkel sikerült megállapod­ni a jövő évi szállításokról — hallottuk Rakoncza István­tól. A bulgárokkal ezidáig még meg sem tudták kezdeni az alkudozást. Valószínű, hogy mintegy háromszor drágáb­ban tudják majd behozni a megszokott gyógyszereket, persze dollárért. Ezért a tőkés piacon is szétnéznek, mert ha onnan olcsóbban szerezhető be olyan gyógyszer, amit ed­dig keletről vásároltunk, ak­kor azt veszik meg. A Társadalombiztosítási Fő­­igazgatóságon Matejka Zsu­zsanna főgyógyszerésztől meg­tudtuk: a társadalombiztosí­tás a korábbi és a jelenlegi kormány nyomására a gyógy­szerárakból túl sokat vállal át, teherbíróképessége hatá­ráig jutott. Az előrejelzések szerint a hazai, a Kelet-Eu­­rópából és a tőkés importból származó gyógyszerek ára együttesen 42 százalékkal nő jövőre, s hogy ebből mennyit fizetünk mi, és mennyit a tár­sadalombiztosítás, az majd az új, decemberben vagy január­ban bevezetendő támogatási rendszertől függ. Az biztosnak látszik, hogy akár a nálunk működő, akár a Nyugat-Eu­­rópában honos értékhatáros térítéses rendszer győzedel­meskedik, számíthatunk rá, hogy mi mindenképpen fize­tünk. Törő András — CIKKÜNK A 11. OLDALON Marad a mini (Sugár György felvétele) — 10. OLDAL — Szüreti vigasztalanságok Lapos pénztárca, üres hordók? Megkezdődött az idei szüret, a szőlősgazdák most mégsem a szüreti vigasságra gondolnak. Ezt igazolta a Földművelés­­ügyi Minisztérium e heti sajtótájékoztatója is. Tóth Sándor főosztályvezető­helyettes szerint nem a szőlő­terméssel van baj, hiszen a ko­rábbi fagykárok és az idei ked­vezőtlen időjárás ellenére is jó közepes a termés, így mintegy 4,5 millió hektoliter most ke­rülhetne a hordókba. Kérdés azonban, hogy végül is ebből a lehetőségből mi valósul meg. Ma ugyanis teljesen bizonyta­lan: mi lesz a megtermett sző­lő 40 százalékával. Mindeddig nem tudott a mi­nisztérium változtatni azon, hogy a szőlőfelvásárló és -fel­dolgozó vállalatok — a hitel­szűkítő pénzügyi politika miatt­— nem rendelkeznek ele­gendő pénzzel. A szükséges 10 milliárd forintból 4 milliárd hiányzik. Márpedig felvásár­lás nélkül a szőlőtermelő gaz­daságok, kistermelők nem ké­pesek talpon maradni. Leg­többjük a megtermelt szőlővel nem tud mit kezdeni. Pedig a veszélyeztetett 40 százalékra — csaknem 1,8 mil­lió hektoliter borra — szükség lenne mind a belföldi piacon az emelkedő fogyasztói árak miatt, mind a külpiacon, ahol biztató lehetőségek kínálkoz­nak. T. B.

Next