Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-09-23 / 38. szám
Göncz Árpád Ukrajnába utazik Petőfi-szobrot avat Ungváron Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke jövő héten Ukrajnába utazik Valentyina Sevcsenko asszonynak, az USZSZK Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a meghívására. Az utazás részleteiről Faragó Andrást, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője elmondotta a Vasárnapi Híreknek, hogy a program Kijevben kezdődik, itt Göncz Árpád meghívóival tárgyal, majd közös sajtótájékoztatót tartanak, és közös nyilatkozatot adnak ki. Elnökünk íróember lévén, találkozik az ukrán írószövetség vezetőivel is. A küldöttség ezután magyarlakta városokat keres fel: Munkács, Beregszász és Ungvár szerepel a programban. Itt fölkeresik a Hungarológiai Központot, hiszen az egész látogatásnak központi témája lesz a kisebbségek helyzete. De az ungvári program igazi eseménye Petőfi Sándor szobrának fölavatása lesz, aminek alkalmából Göncz Árpád mond ünnepi beszédet. M. N. P. Kik azok a liberálisok? Közép-Kelet-Európában már megvannak az alkotmányos demokrácia jogi keretei, a megszilárdításához szükséges gazdasági, társadalmi háttér, no és a politikai kultúra azonban egyelőre hiányzik. Még nem dőlt el, hogy a totális állampárti hatalom évtizedei után milyen rendszer lesz a térség országaiban. Ez azon is múlik, hogy kik vannak a liberális demokrácia mellett és ellene. Ezért a liberális pártok nem támaszkodhatnak csupán — példának okáért — a vállalkozói középosztályra, hanem az érdekeik védelmének megszervezéséért küzdő nagyüzemi munkásság felé is kell fordulniuk — mondta Kiss János, az SZDSZ elnöke a Liberális eszmék Közép-Kelet-Európában címmel tegnap kezdődött kétnapos nemzetközi konferencián. A politikai pártokhoz nem kötődő, de a nyugatnémet szabad demokratákhoz közel álló Friedrich Neumann Alapítvány és a Szabad Demokraták Szövetsége hívására Budapestre érkezett liberális politikusok és gondolkodók azt remélik, hogy a radikális változások megnyitják a földrajzi, társadalmi és politikai határokat. Kapcsolatok épülhetnek ki nemcsak a kormányzatok, hanem az újonnan megalakult pártok és a térség országainak állampolgárai között is. A finn, litván, cseh, szlovák, orosz, ukrán, lengyel, jugoszláv, bolgár résztvevők tegnap a liberalizmus szerepéről, jelentőségéről, a nemzeti kisebbségek helyzetéről cseréltek véleményt. Ma az új európai biztonsági rendszerrel és a közép-kelet-európai térség társadalmi fejlődésének lehetőségeivel és csapdáival összefüggő témák lesznek terítéken. —ess— Régi kép tegnap Szerencse, hogy jó negyedórával előbb érkeztem a Pont Könyvesboltba, mert délután 2 órakor, a szamizdatikiállítás megnyitójának meghirdetett időpontjára már zsúfolva volt a KossuthKiadó egykori elosztójából kialakított üzlet. A kiszorultak a Mérleg u. 6. előtt csoportosultak, így a kiállításból is láthattam valamit. A rövid megnyitó szavakat Demszky Gábor és Konrád György mondta el. Hogy miről? A múltról, az önzetlenségről, a felelősségről és az áldozatkészségről. Ami, hangsúlyozta Konrád György, ma is elkel. Arról, hogy Milan Kubidéra vagy Konrád műveinek szamizdat kiadásához a szerzők is hozzájárultak. Szóval — talán mondhatnám így — pozitív nosztalgia érződött a helyiségben, ami az illegalitásból a legalitásba igyekvők előtt minden úton felbukkan. Fiatal Művészek Klubja 1983. február 3-ára hirdetett estjének meghívóját olvasva (többen is megálltak előtte) mosoly derül az arcokra, biztosan azt gondolták, vagy talán mondták is — magukban: — Azok voltak az igazi idők! . . . (bp) Konzervatív-dzsembori Gödöllőn Össztűz a szabadelvűekre Magyarországon most olyan szabadságban élnek az emberek, mint még soha — állapította meg tegnap a konzervatív pártok kétnapos nemzetközi találkozójának résztvevőit köszöntve Roszik Gábor, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője. Az Európa keleti és nyugati feléről összesereglett mintegy száz politikus azt kutatta a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen: milyen jövő vár a konzervatív pártokra? A konferencia szombati fő témaköre a Kommunizmus halála és az átmenet problémái címet viselte, ám menet közben kiderült, hogy a kommunizmus olyannyira meghalt, hogy nincs is róla mit beszélni. Sokkal inkább a jelenlévők szerint baloldali és fő veszélyt jelentő liberalizmussal kell foglalkozni. Sajnálhatja Göncz Árpád köztársasági elnök, aki ma, vasárnap reggeltől lesz díszvendége az összejövetelnek és Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), akit már szombatra is vártak, hogy nem vettek részt a tegnapi eszmecserén. Megtudhatták volna ugyanis a Nagy-Britanniát képviselő Marek Matraszektől, hogy ők olyan eszméhez, politikai irányvonalhoz tartoznak, amely aláássa a rendet, gyengíti a központi hatalmat, tagadja a tekintélyt. Szerinte a tömegeknek olyan vezetőre van szükségük, aki egymaga (?!) képes kifejezni a nép akaratát. Úgy tűnik, ezzel az állásponttal a magyar liberális ellenzék ellenszenvét kivívó Jeszenszky Géza külügyminiszter sem hajlandó azonosítani magát. A Vasárnapi Hírek kérdésére ugyanis fontosnak tartotta hangsúlyozni,hogy nem a hagyományos értelemben tartjamagát konzervatívnak. Ellenkezőleg: a valóságos és teljes demokráciát elősegítő hagyományok híve, azoknak az eszméknek, amelyek Európában a haladást szolgálták. Ezt a nézetet tükrözte előadása is, amelyben elsőként azokat a károkat elemezte, amelyeket szerinte a kommunizmus négy évtizede okozott. Kifejtette, hogy a rendszerváltás élharcosai a konzervatív keresztény pártok, ugyanakkor kijelentette, hogy mindezt a maga alapállásából a többi parlamenti párt sem képviseli kevésbé. Emlékeztetett arra: a tavalyi évmérföldkőnek számító Közép-Kelet-Európa történetében. Nekünk most az a feladatunk, hogy ne csak a politikai, hanem a gazdasági kapcsolatokat is helyreállítsuk Nyugat-Európával. Cs. A. Kampányfinis Orosházán mondott szombaton választási beszédet Torgyán József, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetője. A Petőfi Művelődési Központban az ezres hallgatóság előtt elsőként arról szólt, hogy az ellenzék általánostámadást indított a koalíció, azon belül is különösképpen a kisgazdák ellen. A Demokrata Fórumot, mivel túl erős, nem merik támadni, a Kereszténydemokrata Párt pedig túl kicsi, ezért zúdítanak most tüzérségi össztüzet a Kisgazdapártra, amelyet, ha szétvernek, szét tudják verni a kormánykoalíciót is — mondotta. A városvédelem és a lokálpatriotizmus kettős lobogója alatt indul a fővárosi önkormányzati választási harcba a Városvédők és Polgári Szervezetek Szövetsége. Míg a pártszerveződések többsége — kimondva, kimondatlanul — központi ihletésű programjaival a nagypolitika felé sandít, addig a pártonkívüliek „védés dacszövetségeként” versenybe szálló VPSZ a helyi közösséget képviselő független, pártkötelékektől mentes polgárokat kíván az önkormányzatokba juttatni — hangzott el a szövetség szombat délelőtt megtartott nagygyűlésén a Petőfi Csarnokban. — Sok a szélsőséges hang — mondotta Horn Gyula, a Szocialista Párt elnöke, az MSZP választmányának szombati ülésén, elemezve a belpolitikai helyzetet. — Akadnak olyan sommás vélemények, hogy aki bírálja a kormányt, az hazaáruló. Ez pedig nagyon is emlékeztet egy korszakra, amikor az uralkodó párt képviselői hasonlóan minősítették a másként gondolkodókat. — A pártok közös felelőssége, hogy ne szítsák tovább az indulatokat, mérsékletre, józanságra intsenek — összegezte beszédében a pártelnök. Az önkormányzati törvénynyel kapcsolatban megjegyezte: az sok tekintetben igazodik az európai normákhoz, ám vannak problémák. Ezek közé sorolta az önkormányzatok működésének, jogosítványainak hiányát, rendezetlenségét, főként a gazdasági alapokat tekintve. Félő — mint kijelentette Horn Gyula —, hogy a kormány a legkülönbözőbb területeken kiépíti a maga szerveit, nem kis létszámú apparátusokkal, amelyek rátelepszenek az önkormányzatokra, s azok szellemével ellentétben a központi akarat túlzott érvényesítésére törekszenek. A pártelnök a parlament munkájáról szólva azt mondotta, hogy az önkormányzati törvény megalkotásán kívül érdemben nemigen foglalkozott az országot feszítő gondokkal. A beterjesztett javaslatok nagyrészt a kormány hatalmának megerősítését szolgálták. Miközben az infláció aggasztó méreteket ölt, ugyanakkor alig van jele annak, hogy mindez tényleges gazdasági szerkezetváltással járna együtt. Átfogó, konkrét gazdasági program a parlament elé még nem került. A pártok, s itt a Szocialista Pártot is érheti kritika, nem foglalkoztak kellően a kétkezi dolgozók, a bérből-fizetésből élők gondjaival, érdekeinek képviseletével. Elérkezett hát a cselekvések ideje! — hangoztatta Horn Gyula. A tanácskozás délutáni zárt üléséről Vitányi Iván, az Országos Választmány elnöke a Vasárnapi Híreknek elmondotta, hogy döntöttek a Társadalmi Szemle jövőjéről. Alapítványt létesítettek azzal a céllal, hogy a nagy hagyományú elméleti folyóirat megújításával hozzájáruljanak a korszerű, elsősorban az európai és magyarországi baloldali értékeket továbbvivő társadalomtudományi kutatómunkához, tudományos ismeretterjesztéshez. Az alapítvány kuratóriuma elnökének Bihari Mihály politológust, tanszékvezető egyetemi docensét választották meg, kuratóriumi tagoknak pedig Bokros Lajos tőzsdeelnököt, Kása Ferenc filmrendezőt, Valki László egyetemi tanárt és Vida Istvánt, az MTA osztályvezetőjét. Ugyancsak megválasztották az MSZP parlamenti csoportjának új tagjait, az Ormos Mária és Huszár Tibor lemondásával megüresedett helyekre. Titkos szavazással ki kormányozza az önkormányzatokat Sok az indulat, kevés az előrelépés — mondja Horn Gyula • Új szocialista honatyák: Suchman Tamás és Tabajdi Csaba Szeged: hangzavar az MDF-nagygyűlésen Beszélni (is) nehéz Az ellenzék sem tud jobbat— mondotta Antall József Egyetemisták egy csoportja tragikus anyagi helyzetüket érzékeltető plakátokat lengetve, hosszan tartó tapssal próbálta megakadályozni szombaton az MDF szegedi nagygyűlésén Antall Józsefet beszéde elkezdésében. A miniszterelnök ezért egy ideig csak hozzájuk szólt. Kijelentette: nem nagy dolog egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben tüntetni. Ha néhány esztendővel ezelőtt vállalkoztak volna erre, akkor a hátsó kapun elvezették volna őket. Vegyük tudomásul — hangoztatta megértő szándékát nagy hangzavar közepette —, hogy minden korosztálynak azokban az években, hónapokban kell követeléseit kifejezésre juttatnia, amikor él, amikor erre módja van. Tudomásul kell venni, hogy a fiatalokat nem érdeklik azidősebbeknek a közelmúltban átélt szenvedései. Ezért csak arra szólított fel, hogy mindenki tartsa tiszteletben egymás gondolatait, feladatait. A miniszterelnök csak e gondolatok után kezdett hozzá beszédéhez, amelyet a későbbiek során is gyakran megszakított az egyetemisták tapssal, füttyel, lábdobogással és bekiabálásokkal kifejezett, egyet nem értést jelző vélemény-nyilvánítása. Antall József a rendszerváltozást elemezve kifejtette, hogy az átalakulás mindenkor büszkesége lehet annak a magyar népnek, amely éllovaskéntindította el akörnyező országokban a rendszerváltozásokat. Az egészkorábbi politikai rendszer olyan sebeket kapott, hogy nem maradt ereje a visszarendeződésnek. Véglegesen megnyílt az út ahhoz, hogy Kelet-Közép-Európa esélyt kapjon arra: Európa nyugati felével egyesülve valóban felzárkózzék. Viszont olyan feladatra kell vállalkoznunk — hangoztatta —, amelyre még nincs történelmi példánk, nincs tapasztalatunk. Mégpedig egy sztálinista, majd egy poszt-sztáliinista kommunista diktatúrát, amely egy mesterségesen kialakított falanszterrendszer, kell átalakítanunk modern piacgazdasággá, szabadelvű jogállammá. Azigen tisztelt ellenzék egyik pártjánaksincs a kormányénál jobb programja erre — jelentette ki, majd hozzátette, csodálkozással hallgatta a parlamentben az ellenzék és a velük együttműködő MSZP egyik-másik képviselőjének szónoklatát, az egykori pénzügyiminiszter briliáns számtani bűvészmutatványát, amiivel Rodolfónak lehet, hogy nagy versenytársa lett volna, de a kormánynak és a parlamentnek nem sokat nyújtott. Egy kormányt könnyű támadni, ez ellen nem is emelhet kifogást. Felfogható úgy, hogy a kormány dolga a programalkotás, a kormányzás, az ellenzéké pedig mindezek elemzése, kritizálása. Ezt a miniszterelnök tudomásul veszi, ám szükségszerűen az a válasza: akkor az ellenzék miért nem mutatja meg a népnek azt a programot, receptkönyvet, amely biztosíték arra, hogy ők jobban tudják csinálni. A beszédet a hallgatók többszörmegszakították, majd a nagygyűlés idősebb résztvevői is bekapcsolódtak a kialakult hangzavarba, • felháborodottan utasították vissza a fiatalok magatartását. Szociális kapitalizmus ? Magyarországon még nincs rendszerváltás - állítja a Magyar Centrum Szövetség Az elmúlt kilencven évben egyszer sem volt rendszerváltás Magyarországon, mert valamennyi berendezkedés a magántulajdonon alapult. A két világháború közötti feudálkapitalizmust — szocializmus fedőnéven — újabb variáció, egy politikai osztály államkapitalizmusa követte. A most induló új rendszer valószínűleg az állam és a magántulajdonosok közös, látszólag szociális kapitalizmusa lesz — hangzik a Magyar Centrum Szövetség hétvégi hajdúszoboszlói országos találkozóján elfogadott nyilatkozat. A fenti értékelés alapján azt hihetnénk, hogy a Magyar Centrum Szövetség netán egy újonnan alakult párt, pedig nem az, s mégcsak nem is politikai szervezet. Hanem — egyesületi formában működő — értelmiségi szellemi műhely, amelyhez ugyan több parlamenti és azon kívüli párt tagjai is kötődnek, de szigorúan csak magánemberként. Az alapító okiraton nemrégiben száradt meg a tinta, így az ügyvezető testület is csak tegnap mutatkozott be. A testület soros elnöke most éppen a Magyar Néppártból korábban ismert — Varga Csaba. Persze nemcsak a rendszerváltás elemzése foglalkoztatta az egybegyűlteket, hanem az is: hogyan közelítik meg a mai magyar valóságot a különböző szellemi irányzatok, politikai filozófiák? A mai záró napon nem kevésbé izgalmas kérdésre keresik a feleletet: milyen irányt válaszszunk? K. L. Hírsorok szombatról • Nem 1956 emlékét kell őrizni, hanem életre kell kelteni, hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök a Történelmi Igazságtétel Bizottság tegnapi közgyűlésén. Hozzátette: ez a forradalom az egész magyar népé, s ezért nem sajátíthatja ki magának egyetlen politikai erő sem. Aközgyűlésen többen is követelték a törvénytelenül meghurcoltak nyugdíjának rendezését, s volt olyan felszólaló is, aki keserűen jegyezte meg: a Némethkormány többet tett anyagi és erkölcsi rehabilitálásukért, mint a jelenlegi hatalom. • A Munkástanácsok Országos Szövetsége tegnapi kongresszusán a küldöttek elfogadták a szövetség szakszervezeti státusát, azzal az észrevétellel: a fejlődés irányát az fogja eldönteni, hogy a független szakszervezeti vagy a munkástanács-mozgalom erősödik-e meg. Hevesen bírálták a vállalati tanácsok újraválasztására hozott kormányzati döntést. Vélemények szerint a gazdasági vezetők és a hatalom közötti összefonódás képezi a hatalomátmentés alapját. Országos családi napot rendezett szombaton Szolnokon a Nagycsaládosok Egyesületének Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete a tiszaligeti szabadidő központban, amelyre az ország minden részéről érkeztek nagycsaládosok. A nem hivatalos gyerekcsúcsot egy, a szülőkkel együtt tizennégytagú család állította fel. Az egész napos vidám program keretében több mint félezer résztvevő előtt ökumenikus istentiszteletet is tartottak. Blagoje Adzsics vezérezredes, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnöke és Borsits László altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke szombaton határ menti találkozó keretében megbeszélést folytatott, amelyen — a jószomszédi viszony továbbfejlesztésével összefüggő katonai bizalom- és biztonságerősítési feladatok tükrében — áttekintették a két hadsereg közötti együttműködés helyzetét és távlatait. 1990. SZEPTEMBER 23 VASÁRNAP. helyett „Hogyan lehet úgy emelni az ösztöndíjat, hogy végül is csökkenjen a kiadás? Ezt a fából vaskarikát próbálgatja a kormány’* — ironizáltak szombaton a Szocialista Párt választmányi ülésének szünetében, a diáktüntetésekről érkező híreik hallatán. Ám természetesen ennél tovább is mentek: elfogadták, határozattá emelték az ülésen az MSZP fővárosi felsőoktatási tagozatának nyilatkozatát az egyetemeken, főiskolákon kialakult helyzetről. Ebben fölhívják a kormány figyelmét, hogy a pénzügyi ráfordítások átcsoportosításával biztosítsa az ösztöndíjak szinten tartását, mihamarabb vezessék be a hallgatói tanulmányi bankhitel rendszert és biztosítsák a hallgatók érdemi képviseletét a felsőoktatási önkormányzati testületekben. A szocialisták készek részt venni olyan hatpárti megegyezéssel létrejövő intézkedési terv kidolgozásában, amely antidemokratikus beavatkozás nélküli megakadályozza, hogy a felsőoktatási intézrények üres politikai csatározások színterévé váljanak. Suchman Tamás bankigazgatót és Tabajdi Csaba közgazdászt bízták meg a képviselői poszttal. p. s.