Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)

1990-09-23 / 38. szám

Göncz Árpád Ukrajnába utazik Petőfi-szobrot avat Ungváron Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke jövő héten Ukrajnába utazik Valentyina Sevcsenko asszonynak, az USZSZK Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a meghí­vására. Az utazás részleteiről Faragó Andrást, az Ország­­gyűlés sajtóirodájának vezető­je elmondotta a Vasárnapi Hí­reknek, hogy a program Ki­­jevben kezdődik, itt Göncz Ár­pád meghívóival tárgyal, majd közös sajtótájékoztatót tarta­nak, és közös nyilatkozatot ad­nak ki. Elnökünk íróember lé­vén, találkozik az ukrán író­­szövetség vezetőivel is. A kül­döttség ezután magyarlakta városokat keres fel: Munkács, Beregszász és Ungvár szerepel a programban. Itt fölkeresik a Hungarológiai Központot, hi­szen az egész látogatásnak köz­ponti témája lesz a kisebbsé­gek helyzete. De az ungvári program igazi eseménye Petőfi Sándor szobrának fölavatása lesz, aminek alkalmából Göncz Árpád mond ünnepi beszédet. M. N. P. Kik azok a liberálisok? Közép-Kelet-Európában már megvannak az alkotmányos de­mokrácia jogi keretei, a meg­szilárdításához szükséges gaz­dasági, társadalmi háttér, no és a politikai kultúra azonban egyelőre hiányzik. Még nem dőlt el, hogy a totális állam­párti hatalom évtizedei után milyen rendszer lesz a térség országaiban. Ez azon is múlik, hogy kik vannak a liberális de­mokrácia mellett és ellene. Ezért a liberális pártok nem támaszkodhatnak csupán — példának okáért — a vállalko­zói középosztályra, hanem az érdekeik védelmének megszer­vezéséért küzdő nagyüzemi munkásság felé is kell fordul­niuk — mondta Kiss János, az SZDSZ elnöke a Liberális esz­mék Közép-Kelet-Európában címmel tegnap kezdődött két­napos nemzetközi konferen­cián­. A politikai pártokhoz nem kötődő, de a nyugatnémet sza­bad demokratákhoz közel álló Friedrich Neumann Alapítvány és a Szabad Demokraták Szö­vetsége hívására Budapestre érkezett liberális politikusok és gondolkodók azt remélik, hogy a radikális változások megnyitják a földrajzi, társa­dalmi és politikai határokat. Kapcsolatok épülhetnek ki nemcsak a kormányzatok, ha­nem az újonnan megalakult pártok és a térség országainak állampolgárai között is. A finn, litván, cseh, szlovák, orosz, uk­rán, lengyel, jugoszláv, bolgár résztvevők tegnap a liberaliz­mus szerepéről, jelentőségéről, a nemzeti kisebbségek helyze­téről cseréltek véleményt. Ma az új európai biztonsági rend­szerrel és a közép-kelet-euró­­pai térség társadalmi fejlődé­sének lehetőségeivel és csap­dáival összefüggő témák lesz­nek terítéken. —­ess— Régi kép­­ tegnap Szerencse, hogy jó negyed­órával előbb ér­keztem a Pont Könyvesboltba, mert délután 2 órakor, a szamizdatikiállítás megnyitójának meghirdetett időpontjára már zsúfolva volt a Kossuth­­Kiadó egykori el­osztójából kialakított üzlet. A kiszorultak a Mérleg u. 6. előtt csoportosultak, így a kiállítás­ból is láthattam valamit. A rövid megnyitó szavakat Demszky Gábor és Konrád György mondta el. Hogy mi­ről? A múltról, az önzetlenség­ről, a felelősségről és az áldo­zatkészségről. Ami, hangsú­lyozta Konrád György, ma is elkel. Arról, hogy Milan Kubi­déra vagy Konrád műveinek szamizdat kiadásához a szer­zők is hozzájárultak. Szóval — talán mondhatnám így — pozi­tív nosztalgia érződött a helyi­ségben, ami az illegalitás­ból a legalitásba igyekvők előtt minden úton felbukkan. Fiatal Művészek Klubja 1983. február 3-ára hirdetett estjé­nek meghívóját olvasva (töb­ben is megálltak előtte) mo­soly derül az arcokra, bizto­san azt gondolták, vagy talán mondták is — magukban: — Azok voltak az igazi idők! . . . (bp) Konzervatív-dzsembori Gödöllőn Össztűz a szabadelvűekre Magyarországon most olyan szabadság­ban élnek az embe­rek, mint még soha — állapí­totta meg tegnap a konzerva­tív pártok kétnapos nemzet­közi találkozójának résztvevő­it köszöntve Roszik Gábor, a Magyar Demokrata Fórum or­szággyűlési képviselője. Az Európa keleti és nyugati fe­léről összesereglett mintegy száz politikus azt kutatta a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen: milyen jövő vár a konzervatív pártokra? A konferencia szombati fő témaköre a Kommunizmus ha­lála és az átmenet problémái címet viselte, ám menet köz­ben kiderült, hogy a kommu­nizmus olyannyira meghalt, hogy nincs is róla mit beszél­ni. Sokkal inkább a jelenlévők szerint baloldali és fő veszélyt jelentő liberalizmussal kell foglalkozni. Sajnálhatja Göncz Árpád köztársasági elnök, aki ma, vasárnap reggeltől lesz díszvendége az összejövetel­nek és Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), akit már szombatra is vártak, hogy nem vettek részt a tegnapi eszmecserén. Megtudhatták volna ugyanis a Nagy-Britanniát képviselő Ma­rek Matraszektől, hogy ők olyan eszméhez, politikai irányvonalhoz tartoznak, amely aláássa a rendet, gyen­gíti a központi hatalmat, ta­gadja a tekintélyt. Szerinte a tömegeknek olya­n vezetőre van szükségük, aki egyma­ga (?!) képes kifejezni a nép akaratát. Úgy tűnik, ezzel az állás­ponttal a magyar liberális el­lenzék ellenszenvét kivívó Je­szenszky Géza külügyminisz­ter sem hajlandó azonosítani magát. A Vasárnapi Hírek kér­désére ugyanis fontosnak tar­totta hangsúlyozni,­­hogy nem a hagyományos értelemben tartja­­magát konzervatívnak. Ellenkezőleg: a valóságos és teljes demokráciát elősegítő hagyományok híve, azoknak az eszméknek, amelyek Európá­ban a haladást szolgálták. Ezt a nézetet tükrözte előadása is, amelyben elsőként azokat a károkat elemezte, amelyeket szerinte a kommunizmus négy évtizede okozott. Kifejtette, hogy a rendszerváltás élharco­sai a konzervatív keresztény pártok, ugyanakkor kijelen­tette, hogy mindezt a maga alapállásából a többi parla­menti párt sem képviseli ke­vésbé. Emlékeztetett arra: a tavalyi év­­mérföldkőnek szá­mító Közép-Kelet-Európa tör­ténetében. Nekünk most az a feladatunk, hogy ne csak a politikai, hanem a gazdasági kapcsolatokat is helyreállítsuk Nyugat-Európával. Cs. A. Kampány­finis Orosházán mondott szomba­ton választási beszédet Tor­­gyán József, a Független Kis­gazdapárt parlamenti frakció­­vezetője. A Petőfi Művelődési Központban az ezres hallgató­ság előtt elsőként arról szólt, hogy az ellenzék általános­­tá­madást indított a koalíció, azon belül is különösképpen a kisgazdák ellen. A Demokra­ta Fórumot, mivel túl erős, nem merik támadni, a Keresz­ténydemokrata Párt pedig túl kicsi, ezért zúdítanak most tüzérségi össztüzet a Kisgaz­dapártra, amelyet, ha szétver­nek, szét tudják verni a kor­mánykoalíciót is — mondotta. A városvédelem és a lokál­patriotizmus kettős lobogója alatt indul a fővárosi önkor­mányzati választási harcba a Városvédők és Polgári Szer­vezetek Szövetsége. Míg a pártszerveződések többsége — kimondva, kimondatlanul — központi ihletésű programjai­val a nagypolitika felé sandít, addig a pártonkívüliek „véd­és dacszövetségeként” verseny­be szálló VPSZ a helyi közös­séget képviselő független, pártkötelékektől mentes pol­gárokat kíván az önkormány­zatokba juttatni — hangzott el a szövetség szombat délelőtt megtartott nagygyűlésén a Pe­tőfi Csarnokban. — Sok a szélsőséges hang — mondotta Horn Gyula, a Szo­cialista Párt elnöke, az MSZP választmányának szombati ülésén, elemezve a belpoliti­kai helyzetet. — Akadnak olyan sommás vélemények, hogy­ aki bírálja a kormányt, az hazaáruló. Ez pedig na­gyon is emlékeztet egy kor­szakra, amikor az uralkodó párt képviselői hasonlóan minősítették a másként gon­dolkodókat. — A pártok közös felelőssé­ge, hogy ne szítsák tovább az indulatokat, mérsékletre, jó­zanságra intsenek — össze­gezte beszédében a pártelnök. Az önkormányzati törvény­nyel kapcsolatban megjegyez­te: az sok tekintetben igazo­dik az európai normákhoz, ám vannak problémák. Ezek közé sorolta az önkormányza­tok működésének, jogosítvá­nyainak hiányát, rendezetlen­ségét, főként a gazdasági ala­pokat tekintve. Félő — mint kijelentette Horn Gyula —, hogy a kormány a legkülön­bözőbb területeken kiépíti a maga szerveit, nem kis létszá­mú apparátusokkal, amelyek rátelepszenek az önkormány­zatokra, s azok szellemével el­lentétben a központi akarat túlzott érvényesítésére törek­szenek. A pártelnök a parlament munkájáról szólva azt mon­dotta, hogy az önkormányza­ti törvény megalkotásán kí­vül érdemben nemigen fog­lalkozott az országot feszítő gondokkal. A beterjesztett ja­vaslatok nagyrészt a kor­mány hatalmának megerősí­tését szolgálták. Miközben az infláció aggasztó méreteket ölt, ugyanakkor alig van jele annak, hogy mindez tényle­ges gazdasági szerkezetváltás­sal járna együtt. Átfogó, konkrét gazdasági program a parlament elé még nem ke­rült. A pártok, s itt a Szocia­lista Pártot is érheti kritika, nem foglalkoztak kellően a kétkezi dolgozók, a bérből-fi­­zetésből élők gondjaival, érde­keinek képviseletével. Elér­kezett hát a cselekvések ideje! — hangoztatta Horn Gyula. A tanácskozás délutáni zárt üléséről Vitányi Iván, az Or­szágos Választmány elnöke a Vasárnapi Híreknek elmon­dotta, hogy döntöttek a Tár­sadalmi Szemle jövőjéről. Alapítványt létesítettek azzal a céllal, hogy a nagy hagyo­mányú elméleti folyóirat meg­újításával hozzájáruljanak a korszerű, elsősorban az euró­pai és magyarországi baloldali értékeket továbbvivő társa­dalomtudományi kutatómun­kához, tudományos ismeret­­terjesztéshez. Az alapítvány kuratóriuma elnökének Biha­ri Mihály politológust, tan­székvezető egyetemi docensét választották meg, kuratóriumi tagoknak pedig Bokros Lajos tőzsdeelnököt, Kása Ferenc filmrendezőt, Valki László egyetemi tanárt és Vida Ist­vánt, az MTA osztályvezető­jét. Ugyancsak megválasztották az MSZP parlamenti cso­portjának új tagjait, az Or­mos Mária és Huszár Tibor lemondásával megüresedett helyekre. Titkos szavazással ki kormányozza az önkormányzatokat Sok az indulat, kevés az előrelépés — mondja Horn Gyula • Új szocialista honatyák: Suchman Tamás és Tabajdi Csaba Szeged: hangzavar az MDF-nagygyűlésen Beszélni (is) nehéz Az ellenzék sem tud jobbat— mondotta Antall József Egyetemisták egy csoportja tragikus anyagi helyzetüket érzékeltető plakátokat lengetve, hosszan tartó tapssal próbál­ta megakadályozni szombaton az MDF szegedi nagygyűlésén Antall Józsefet beszéde elkezdésében. A miniszterelnök ezért egy ideig csak hozzájuk szólt. Ki­jelentette: nem nagy dolog egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben tüntetni. Ha néhány esztendővel ezelőtt vállalkoztak volna erre, akkor a hátsó kapun elvezették volna őket. Vegyük tudomásul — hangoztatta megértő szándékát nagy hangzavar közepette —, hogy minden korosztálynak azokban az években, hónapok­ban kell követeléseit kifejezés­re juttatnia, amikor él, amikor erre módja van. Tudomásul kell venni, hogy a fiatalokat nem érdeklik az­­idősebbeknek a közelmúltban átélt szenvedé­sei. Ezért csak arra szólított fel, hogy mindenki tartsa tisz­teletben egymás gondolatait, feladatait. A miniszterelnök csak e gondolatok után kezdett hozzá beszédéhez, amelyet a későb­biek során is gyakran megsza­kított az egyetemisták tapssal, füttyel, lábdobogással és be­kiabálásokkal kifejezett, egyet nem értést jelző vélemény-­­nyilvánítása. Antall József a rendszervál­tozást elemezve kifejtette, hogy az átalakulás mindenkor büszkesége lehet annak a ma­gyar népnek, amely éllovas­ként­­indította el a­­környező országokban a rendszerválto­zásokat. Az egész­­korábbi po­litikai rendszer olyan sebeket kapott, hogy nem maradt ere­je a visszarendeződésnek. Vég­legesen megnyílt az út ahhoz, hogy Kelet-Közép-Európa esélyt kapjon arra: Európa nyugati felével egyesülve va­lóban felzárkózzék. Viszont olyan feladatra kell vállalkoz­nunk — hangoztatta —, amely­re még nincs történelmi pél­dánk, nincs tapasztalatunk. Mégpedig egy sztálinista, majd egy poszt-sztáliinista kommunis­ta diktatúrát, amely egy mes­terségesen kialakított falansz­terrendszer, kell átalakítanunk modern piacgazdasággá, sza­badelvű jogállammá. Az­­igen tisztelt ellenzék egyik pártjának­­sincs a kor­mányénál jobb programja er­re — jelentette ki, majd hoz­zátette, csodálkozással hallgat­ta a parlamentben az ellenzék és a velük együtt­működő MSZP egyik-másik képviselő­jének szónoklatát, az egykori pénzügyiminiszter briliáns számtani bűvészmutatványát, a­miivel Rodolfónak lehet, hogy nagy versenytársa lett volna, de a kormánynak és a parla­mentnek nem sokat nyújtott. Egy kormányt könnyű támad­ni, ez ellen nem is emelhet ki­fogást. Felfogható úgy, hogy a kormány dolga a programal­kotás, a kormányzás, az ellen­zéké pedig mindezek elemzése, kritizálása. Ezt a miniszterel­nök tudomásul veszi, ám szük­ségszerűen az a válasza: akkor az ellenzék miért nem mutatja meg a népnek azt a programot, receptkönyvet, amely biztosí­ték arra, hogy ők jobban tud­ják csinálni. A beszédet a hallgatók több­ször­­megszakították, majd a nagy­gyűlés idősebb résztvevői is bekapcsolódtak a kialakult hangzavarba, • felháborodottan utasították vissza a fiatalok magatartását. Szociális kapitalizmus ? Magyarországon még nincs rendszerváltás - állítja a Magyar Centrum Szövetség Az elmúlt kilencven évben egyszer sem volt rendszervál­tás Magyarországon, mert va­lamennyi berendezkedés a magántulajdonon alapult. A két világháború közötti feu­­dálkapitalizmust — szocializ­mus fedőnéven — újabb vari­áció, egy politikai osztály ál­lamkapitalizmusa követte. A most induló új rendszer való­színűleg az állam és a magán­­tulajdonosok közös, látszólag szociális kapitalizmusa lesz — hangzik a Magyar Centrum Szövetség hétvégi hajdúszo­­boszlói országos találkozóján elfogadott nyilatkozat. A fenti értékelés alapján azt hihetnénk, hogy a Magyar Centrum Szövetség netán egy újonnan alakult párt, pedig nem az, s mégcsak nem is po­litikai szervezet. Hanem — egyesületi formában működő — értelmiségi szellemi mű­hely, amelyhez ugyan több parlamenti és azon kívüli párt tagjai is kötődnek, de szigorú­an csak magánemberként. Az alapító okiraton nemrégiben száradt meg a tinta, így az ügyvezető testület is csak teg­nap mutatkozott be. A testü­let soros elnöke most éppen­­ a Magyar Néppártból koráb­ban ismert — Varga Csaba. Persze nemcsak a rendszer­­váltás elemzése foglalkoztat­ta az egybegyűlteket, hanem az is: hogyan közelítik meg a mai magyar valóságot a kü­lönböző szellemi irányzatok, politikai filozófiák? A mai záró napon nem kevésbé iz­galmas kérdésre keresik a fe­leletet: milyen irányt válasz­­szunk? K. L. Hírsorok szombatról • Nem 1956 emlékét kell őrizni, hanem életre kell kel­teni, hangsúlyozta Göncz Ár­pád köztársasági elnök a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottság tegnapi közgyűlésén. Hozzátet­te: ez a forradalom az egész magyar népé, s ezért nem sa­játíthatja ki magának egyetlen politikai erő sem. A­­közgyűlé­sen többen is követelték a tör­vénytelenül meghurcoltak nyugdíjának rendezését, s volt olyan felszólaló is, aki keserű­en jegyezte meg: a Németh­­kormány többet tett anyagi és erkölcsi rehabilitálásukért, mint a jelenlegi hatalom. • A Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége tegnapi kongresszusán a küldöttek el­fogadták a szövetség szakszer­vezeti státusát, azzal az ész­revétellel: a fejlődés irányát az fogja eldönteni, hogy a füg­getlen szakszervezeti vagy a munkástanács-mozgalom erő­södik-e meg. Hevesen bírálták a vállalati tanácsok újravá­lasztására hozott kormányzati döntést. Vélemények szerint a gazdasági vezetők és a hata­lom közötti összefonódás ké­pezi a hatalomátmentés alap­ját.­­ Országos családi napot rendezett szombaton Szolno­kon a Nagycsaládosok Egyesü­letének Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete a tiszalige­­ti szabadidő központban, amelyre az ország minden ré­széről érkeztek nagycsaládo­sok. A nem hivatalos gyerek­­csúcsot egy, a szülőkkel együtt tizennégytagú család állította fel. Az egész napos vidám program keretében több mint félezer résztvevő előtt ökume­nikus istentiszteletet is tartot­tak.­­ Blagoje Adzsics vezérez­redes, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyve­res erőinek vezérkari főnöke és Borsits László altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke szombaton határ menti találkozó keretében megbeszé­lést folytatott, amelyen — a jó­szomszédi viszony továbbfej­lesztésével összefüggő katonai bizalom- és biztonságerősítési feladatok tükrében — áttekin­tették a két hadsereg közötti együttműködés helyzetét és távlatait. 1990. SZEPTEMBER 23 VASÁRNAP. helyett „Hogyan lehet úgy emelni az ösztöndíjat, hogy végül is csökkenjen a kiadás? Ezt a fából vaskarikát próbálgatja a kormány’* — ironizáltak szom­baton a Szocialista Párt vá­lasztmányi ülésének szüneté­ben, a diáktüntetésekről érke­ző híreik hallatán. Ám termé­szetesen ennél tovább is men­tek: elfogadták, határozat­tá emelték az ülésen az MSZP fővárosi felsőoktatá­si tagozatának nyilatkoza­tát az egyetemeken, főis­kolákon kialakult helyzetről. Ebben fölhívják a kormány figyelmét, hogy a pénzügyi ráfordítások átcsoportosításával biztosítsa az ösztöndíjak szin­ten tartását, mihamarabb ve­zessék be a hallgatói tanulmá­nyi bankhitel rendszert és biz­tosítsák a hallgatók érdemi képviseletét a felsőoktatási önkormányzati testületekben. A szocialisták készek részt venni olyan hatpárti megegye­zéssel létrejövő intézkedési terv kidolgozásában, amely antidemokratikus beavatkozás nélküli megakadályozza, hogy a f­elsőoktatási­­ in­tézr­ények üres politikai csatározások színte­révé váljanak. Suchman Tamás bankigazga­tót és Tabajdi Csaba közgaz­dászt bízták meg a képviselői poszttal. p. s.

Next