Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-11-11 / 45. szám
Magyar-román egyházi találkozó Romániai és magyarországi egyházak képviselői találkoztak Újvidéken, mivel a két nép közötti feszültség az egyházakban is jelentkezett a nemtiszti kisebbségek jogairól vallott eltérő felfogás miatt. Az őszinte, nyílt eszmecsere eredményeképpen elfogadott közös nyilatkoztat leszögezi, hogy nincs más megoldás, mint a megbékélés. Állást foglalnak amellett, hogy az országainkban élő minden népnek és etnikai kisebbségnek egyenlő jogaik legyenek. A résztvevők levelet intéztek Göncz Árpád és Ion Iliescu elnökökhöz és választ küldtek Tőkés László püspöknek a tanácskozáshoz intézett üzenetére. A tanácskozáson magyar részről részt vett Kocsis Elemér és Tóth Károly református püspök, Tamás Bertalan zsinati osztályvezető, Harmati Béla és Szebik Imre evangélikus püspök és Viczián János baptista egyházelnök. TELEX • A magyar Országgyűlés 25 tagú küldöttsége az osztrák parlamenti gyakorlatot tanulmányozta azon a háromnapos szemináriumon, amelyet Bécsben rendeztek az Európai Kooperációs Alapítvány kezdeményezésére és anyagi támogatásával. (MTI) A thaiföldi légitársaság közleménye szerint szombaton eltérítették a Bangkokból I Rangunba tartó Airbus A-320-as gépet Kalkuttába. (AFP) Szombaton az Északírország déli részén fekvő Lurgan városka közelében holtan találtak egy rendőrt, egy önkéntes rendőrt és két polgári személyt. Halálukat lövések okozták, a merényletet valószínűleg az IRA követte el. (Reuter) Rohamrendőrök akadályozták meg a komolyabb összecsapást szombaton a tüntető szocialisták és ellenzéki ellentüntetők között Szófiában. (MTI) Szárnyast, halat, havonta — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — gok felhasználását letiltjuk: 1 kilogramm köménymag, 100 darab tejcsokoládé. A konyha elszámoltatása megoldatlan, az alkalmazott rendszer az előírásoknak nem felel meg. A mai ebédhez az élelmezésvezető 15 kilogramm sertésdagadót adott ki, de ez a kartonokon nem szerepel. Ezen a héten csak kétszer kapnak a gyerekek tejet, általában kevés a tejes étel. Ivólevet nem kapnak, almán kívül más gyümölcs nem szerepel az étlapon. Szárnyast, halat, májat havonta egyszer adnak, kívánatos volna ezt sűríteni.” Az intézet vezetőjét láthatólag nagyon bántja a dolog. — A nyár végén új élelmezésvezetőt vettünk fel, s azóta mást sem hallok, mint hogy mi történt, mitől ilyen jó a koszt? S most itt ez a jegyzőkönyv! Nem is tudom mit mondjak. Nemrég járt itt a Köjál és semmi kifogásolnivalót nem talált. Én mindig azt mondom az asszonyoknak: úgy lássátok el a gyerekeket, mintha a sajátotok volna, mert ti hazamentek, de ők itt maradnak s ha éhesek, nem tudják kipótolni. Ahányszor csak szóba kerül az étkeztetés a kollégák között, mindig ott kötünk ki, hogy szűk a norma ... — önöknek a saját költségvetésükön belül módjuk van arra, hogy a Pénzügyminisztérium által előírt ételnormát 15-20 százalékkal túllépjék. S ahogy nézem, szeptemberben csak 3,49 százalékkal költöttek többet. Miért nem élnek ezzel a lehetőséggel? — kérdezi Schneider Miklós, a Budapesti Kereskedelmi és Piacfelügyelőség munkatársa. S mert csend van, saját maga válaszol. — Azért, mert a nyilvántartás nem jó, csak két héttel a hónap lezárása után derül ki belőle, hogy hol tartanak a normafelhasználással. Később arra terelődik a szó, hogy hogyan lehetne ügyesen vásárolni, hol vannak olcsóbb üzletek, mivel lehetne színesíteni az étlapot. A hekk kilója 60 forint, a liba- és a kacsamell kilója 100 forint körül van, a nyeles pulykacomb is jó ízt ad, s csak 60 forint egy kiló. Persze nagy kár, hogy nincs kocsija az intézetnek, sokat megtakaríthatnának, ha maguk vásárolnának. —tamás— egyszer Expo ’95 1996-ban?Rémálmaink fehér elefántja Lehet, hogy okosabbak lettek a fővárosi önkormányzat tagjai a tegnapi, szombati vita után, de az 1995-ös Bécs—Budapest világkiállítást ellenzők és támogatók eddig is jól ismert szólamait hallgatva, a döntéshez egy jottányit sem kerültek közelebb. Az igaz, hogy ilyen nyílt vitát még nem szerveztek eddig, így Demszky Gábor főpolgármester kezdeményezése a maga nemében úttörő vállalkozás volt, meg is telt az új városháza nagyterme a város képviselőivel, független és elkötelezett szakértőkkel. Demszky dilemmája: Aranybánya vagy biztos csőd? A főpolgármester a vitaindító kérdéseit, de több előadó a témáját is azokból a jelentésekből merítette, amelyeket a világkiállítás programirodája, a Minisztertanács számára készített, valamint abból, amelyet az Állami Számvevőszék állított össze. Bár ezeket a hallgatóság nagy része részleteiben nem ismerte, néhányan ennek alapján ellenezték a tervezett Expót, azt gazdasági csapdaként, elhibázott, túlzott beruházásként — vagy ahogyan a nemzetközi üzleti zsargonban hívják fehér elefántként — és Budapest, valamint a vidék közötti ellentéteket tovább mélyítő vállalkozásként jellemezték. A másik oldal sem maradt adós. Elismerve azt, hogy a világkiállítást a költségvetés alig képes támogatni, s még hiányoznak az alapvető állami törvények, ami miatt eléggé bizonytalanok a befektetők és a döntést hozók, szerintük a száz évben egyszer adódó lehetőséget ki kell használni. Elhangzott az is, hogy a mostani ismeretek alapján egyforma az esélye annak, hogy A vita szünetében Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét kérdeztük arról, hogy mint a főváros első embere, támogatja vagy ellenzi az Expó megrendezését? — Felelős módon nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Végül is ebben a kérdésben a közgyűlés foglal majd állást, ahol nekem is csak egy szavazatom van. Természetesen van véleményem, de a képviselőtársaimnak is azt javaslom, hogy csak az Állami Számvevőszék és a parlamenti bizottság jelentéseinek alapos megismerése után döntsenek. Módunk lesz arra, hogy alternatív megoldásokat is megtárgyaljunk. Az egyik megrendezzük a kiállítást, mint annak, hogy nem. De ha látszik, hogy az igen döntés ellenére mégis bizonytalanok maradtunk, a befektetők ez esetben sem jönnek. Az eszébe nyúló vita végén maradt a patthelyzet, s továbbra is nehezen eldönthető: lesz-e világkiállítás 1995-ben Budapesten vagy sem. Ilyen lehetőség, hogy kisméretű világkiállítást rendezünk, vagy a másik, hogy 1996-ra halasztjuk, s a bécsi rendezvénysorozat kiegészítéseként Budapest és esetleg Pozsony fesztiválok, sport-, kulturális és tudományos rendezvények színhelye lehet. Ehhez természetesen megépítenénk a szükséges infrastruktúrát , utakat, autópályákat, szállodákat, amelyek vonzóvá tehetik a fővárost a turisták számára. Most még a világkiállítás megrendezésének gazdasági kockázata is igen nagy, hiszen a szükséges beruházások alig több mint húsz százalékára van jelentkező. T. A. Hírsorok szombatról • A bányászatban működő különböző érdekvédelmi szerveződések tevékenységének országos szintű összehangolására, az ágazati és a szakmai kérdésekben való egységes fellépés lehetőségének megteremtésére tegnap Móron megalakult a Bányaipari Független Érdekvédelmi Tömörülés. Az alapítólevelet tanúként aláírta Lane Kirkland, a 15 millió tagot tömörítő amerikai szakszervezeti szövetség, az AFLACIO elnöke. Az alapítólevelet egyébként 2300 bányász, a bányaipari dolgozók, képviseletében nyolc szervezet képviselője írta alá. Érdekvédelmi, érdekképviseleti és szakmai feladatokat ellátó országos szövetségbe tömörül mintegy kétezer hivatásos vadász. Ezt szombaton Tatabányán mondták el a Hivatásos Vadászok Országos Szövetsége Komárom-Esztergom megyei szervezetének alakuló ülésén. Az új szervezet létrehozását az indokolja, hogy a hivatásos vadászok nincsenek megelégedve az érdekük ellátására hivatott szakszervezetek tevékenységével. Úgy vélik, hogy erkölcsi és anyagi megbecsülésük már régóta nem áll arányban a természet és a vadállomány gondozásában, megóvásában. • Koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap délelőtt a lengyel függetlenség napja alkalmából a Népligetben, az 1848—49-es szabadságharc és az első világháború lengyel légióinak emlékművénél. Maciej Kozminsk, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Tytus Krawczyc altábornagy, légügyi és katonai attasé helyezték el a megemlékezés virágait. Ott voltak a Bem József Kulturális Egyesület és a Magyar—Lengyel Cserkészszövetség vezetői is. Ki az igazi 56-os ? Krassónak nem tetszik Dr. Krassó György, az 56-os Szövetség (Magyar Szabadságharcosok) szóvivője az alábbi nyilatkozatot küldte közlésre lapunknak: „Ezúton közlöm, hogy az 56-os Szövetség képviseletében ágáló Hornyák Tibor politikai hadabandázásaihoz, hibás és nemzetipántlikás akcióihoz semmi közöm nincs és azokért felelősséget nem vállalok. Mélységesen fájlalom, hogy Hornyák Tibor lealacsonyíthatja a magyar forradalom és szabadságharc szellemiségét, célkitűzéseit és emlékét, és súlyos erkölcsi, politikai károkat okozhat a volt elítéltek 56-os Szövetségének.” A szocialisták kongresszusán Elítélik a pártok közötti kiszorítósdit Horn Gyula a társadalmi feszültségekről Előtérben a szociáldemokrata eszmék Az önmarcangolást elvető állásfoglalások fóruma volt szombaton az MSZP kongresszusának második napja. Mint ismeretes, Siófokon folytatódik a tavasszal Budapesten felerészben már lezajlott kongresszus. Ide most 435 küldött hivatalos, ezenkívül meghívták 14 más párt és szervezet képviselőit is, így köztük a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szociáldemokrata Szövetség, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselőit. Politikai helyzetelemzést szombaton Horn Gyula pártelnök mondott. — Jelenleg egyetlen stabil, működő hatalmi tényező van, ez pedig a parlament. Ugyanakkor működését joggal bírálják — jelentette ki Horn Gyula. — A képviselők tevékenységét ugyanis elsősorban pártérdekek motiválják. Véleménye szerint a kormány tagjainak szakmai felkészültsége, koncepciós készsége is hiányos. A társadalmi feszültségeket növeli a politikai stílus, a Horthy-rendszer utáni nosztalgia, és a tekintélyelvűség megjelenése. Horn Gyula szerint a múlt állandó emlegetése is tévútra vezet, azt pedig egyenesen jogi képtelenségnek tartotta, hogy a múlt politikai döntéseiért felelősségre vonásra kerüljön sor. Ugyanakkor ígéretesnek vélte a kormány stílusváltását, amelyre egyébként a miniszterelnök is ígéretet tett, vagyis a nemzeti baloldali hagyományait is. Az általános vitában Szabó Lajos Mátyás budapesti küldött sürgette, hogy véget kell vetni a pártok közötti kiszorítósdinak. A demokráciának szükséges, de nem elégséges velejárója a többpártrendszer — mondotta —, a pártoknak meg kell találniuk egymással, egymás mellett politizálni. Nagy Attila színművész, Bács megye küldötte a vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság mellett tett hitet. Sürgető program a válságkezelésre A jelenlegi gazdasági helyzetről szólva az MSZP elnöke rámutatott, hogy jelentős társadalmi rétegek kerülnek reménytelen helyzetbe, és ez nem feltétlenül a piacgazdaságra való áttérés velejárója, hanem — mint mondotta — az országban elszabadultak és irányíthatatlanná váltak a gazdasági folyamatok. Ezzel kapcsolatosan ismét sürgette a válságkezelő programot, majd hangsúlyozta, hogy a gazdaság stabilizálásához, a piacgazdaság kialakításához szakértőket is ajánl az MSZP, mivel csak a teljesítményen alapuló piacgazdaság teremtheti meg azokat az anyagi feltételeket, amelyek a szocialisták által rendkívül fontosnak ítélt szociális intézményrendszerhez szükségesek. Az MSZP és a többi párt viszonyára vonatkozóan Horn Gyula kijelentette: „A szocialista párt nem adja fel szuverenitását”. Ez a szándék egyébként többször visszatért a kongresszuson. Vitányi Iván, a párt választmányának elnöke hangoztatta, hogy nem a második erő segédcsapata, hanem a harmadik erő kíván lenni a szociáldemokrata eszméket is képviselő Szocialista Párt. Ennek megteremtése a szándékuk, és ezt tartalmazza programjuk is. A szociáldemokrata jelleg minden eddiginél erősebben és árnyaltabban jelent meg ezen a kongresszuson. Ezzel kapcsolatosan Vitányi Iván kijelentette, hogy olyan szociáldemokrata párt híve, amely magáénak vallja a Kéthly Anna és politikustársai mellett Erdei Ferenc és Veres Péter . *Új frakcióvezető: Gál Zoltán A kongresszus természetesen foglalkozott Pozsgay Imre levelével is, melyben — mint a szombati napilapokból már ismeretes — bejelentette lemondását tisztségeiről, és kilépését az MSZP-ből. Az ügyben nem nyitottak vitát, hanem tudomásul véve szándékát, köszönetüket fejezték ki eddigi tevékenységéért. Az MSZP parlamenti csoportja vezetőjének megválasztásáig a frakcióvezetői teendők ellátásával Gál Zoltánt, az eddigi helyettes vezetőt bízták meg. 1 . A kongresszus egyébként még pénteken este zárt ülésen más személyi ügyekkel is foglalkozott, öt ügyvivő megválasztásáról döntöttek a kulcsfontosságú területek felelős gazdájaként. Közülük egyelőre négyet választottak meg: Tóth Andrást, Csintalan Sándort, Kovács Lászlót és Jánosi Györgyöt. A szocialisták kongresszusa ma, vasárnap folytatja munkáját. fej párt, mozgalom indulhat el Pozsgay Imre nyilatkozata a Vasárnapi Híreknek Bács-Kiskunban megértik Pozsgay Imre lemondásának ügye, ha nem is állt a szocialisták kongresszusának előterében, de természetesen mindenkit foglalkoztatott. Már a péntek esti zárt ülésen a küldöttek elé tárták elhatározását és levelét. Erről videofelvétel készült, amelyet szombaton bemutattak Siófokon az újságíróknak, így alkalom nyílt érzékelni a fogadtatást. Horn Gyula pártelnök nemcsak maga, hanem az elnökség nevében mondotta el, hogy kinek-kinek a szíve joga egy tisztségről lemondani, de más a helyzet a kilépéssel. Mint mondotta: Pozsgay távozása keserűséget okoz, hiszen kiemelkedő szerepe volt a pártállam lebontásában, a demokratikus rendszer kialakításában, ám abban is, hogy a Szocialista Párt olyan, amelyben állítása szerint már nem tud tovább dolgozni. Azért, hogy Pozsgay Imre ma parlamenti képviselő lehet, pártaktivisták százai dolgoztak. Információink szerint Pozsgay Imre képviselői mandátumát megtartja. Ezzel egyébként a Bács-Kiskun megyeiek is egyetértenek, akiknek a listáján választották meg. Nagy Attila színművész, az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy ezt már meg is beszélték a megyei küldöttek gyűlésén. Ők Pozsgayt olyan történelmi személyiségnek tartják, akit még évszázadok múltán is emlegetnek majd. Szerinte döntése nem is politikai lépés volt, hanem menekülés: vissza akarja nyerni szuverenitását, meg akar szabadulni azoktól a kötöttségektől, amelyek nem engedik, hogy újra egyensúlyba kerüljön önmagával. Őszinte szeretet veszi körül a megyében, ahol évekig politizált és ez megadja azt a jogot Pozsgaynak, hogy saját emberi kísérletét végigvigye, mandátumával zavartalanul elmenjen a függetlenek közé. Pozsgay Imrének a kongresszushoz írt leveléből tudjuk, hogy nem a szocialistákkal van baja, hanem a kialakult pártrendszerrel és lépésére politikai, erkölcsi megfontolások késztették. Egyebek között ezt is írta: — „Nem ott vagyok, ahol kellene lennem”. A Vasárnapi Hírek munkatársa telefonon megkérdezte, hogy miként érti ezt pontosabban. — Azt a mellényt, amelyet a politikai átalakulásban roszszul gomboltak be, újra kellene gombolni — mondotta lapunknak Pozsgay Imre —. Nem a többpártrendszer ellen vagyok, sőt meggyőződésem, hogy pluralizmus nélkül nem lehet demokratikusan politizálni. Ám nem hiszem, hogy ennek csak pártdimenziói lehetnek. Az elmúlt fél évben kiderült, hogy a közmegegyezés eléréséhez — ami egy nemzet életében legalább olyan fontos mint a politikai tagolódás — nincsenek megfelelő intézményeink. — Az a benyomása kerekedik az embernek, hogy ön talán új párt megalapítására gondol. Van ennek valószínűsége? — Egy politikus gondolkodásából nem hiányozhat az a szándék, hogy eszméinek érvényesítéséhez szervezetre vagy valamilyen intézményre van szükség. A gondolat önmagát is érlelheti, ezért nem zárható ki az a következmény, ami egy új párt, mozgalom elindításához vezet. Jelenleg addig a felismerésig jutottam el, hogy bár vannak számomra rokonszenves törekvésűek a mostani pártok között, de pillanatnyilag egyiket sem látom olyannak, amely az általam vallott elveknek minden oldalról megfelelne. P. S.