Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)

1990-11-25 / 47. szám

A két Szent-Györgyi alapítvány Ú­jságból tudnak egymásról Alighanem ez is csak Magyarországon történhet meg. Szin­te azonos időben, hasonló szándékkal két megegyező nevű ala­pítvány létezik egyszerre. Ráadásul mindkettő bejegyezve a bíróságon. Az egyiknek Szent-Györgyi Albert Alapítvány a neve. A másiknak ugyanaz. Közismert személyiségek munkálkodnak egyébként mindkettőben. Az egyik Szent- Györgyi Albert még élő két szegedi tanítványa Straub F. Brúnó és Márta Ferenc aka­démikusok támogatásával ala­kult meg; a másik Marcia Szent-Györgyi , a Nobel-dí­­jas tudós amerikai özvegye — elhatározásából, dr. Ruttner György ügyvéd közreműködé­sével. Az első a természet- és a műszaki tudományos kuta­tások 35 éven aluli művelőit akarja segíteni, a magyar— szovjet tudományos együttmű­ködést szeretné elősegíteni, a második az alsó, a közép- és a felsőfokú kémia, biológia, biokémia oktatás (Szent-Györ­gyi tudományágai) és a gyógy­szerkutatás fejlesztését célozza meg. Az előbbi alapítvány pá­lyázatának elnyerői a szovjet tudomány eredményeit ismer­hetik meg behatóbban a kura­tórium által finanszírozott ta­nulmányúton; az utóbbi azok­ba az amerikai gyógyszergyá­rakba és kutatóintézetekbe biztosít betekintési lehetőséget a magyar fiataloknak, ame­lyeknek Szent-Györgyi Albert dolgozott. A pályázatot mindketten ki­írták. Az Alapítvány I-nek két és fél millió, az Alapítvány II-nek közel egymillió forintja van. Különben egységesen fél­fél millió indítótőkével kezd­tek. Az egyiket az MSZBT áll­ta, a másikat a Marcia Szent- Györgyi festőművésznő buda­pesti kiállításán eladott képek árából fedezték. Az időközben csatlakozók pedig mindkét esetben megemelték az össze­get. Azon nincs vita, hogy egy­mástól függetlenül is nemes célokat határoztak meg. Illet­ve, nincs is semmiféle vita kö­zöttük. Amikor — most októ­berben — az újságokból kide­rült, hogy ketten vannak, köl­csönösen léptek. A kezdő lé­pést Alpári Lászlóné, az első­nek bejegyzett alapítvány ku­ratóriumának titkára tette meg. Bekopogtatott a 21. sz. ügyvédi munkaközösségbe, dr. Ruttner Györgyhöz, Marcia Szent-Györgyi magyarországi jogi képviselőjéhez. Úgy tűnik, hogy a furcsán indult história manapság nem megszokott módon végződik majd. Hiszen azt mondja Al­pári Lászlóné: — Mi nem féltékenykedünk egymásra, azt tervezzük, hogy magyar—szovjet—amerikai irányú alapítványban egyesít­jük a szellemi potenciát és a tőkét is. Ruttner György pedig azt nyilatkozta a Vasárnapi Hí­reknek:, — Hiszem, hogy a mi cse­lekedetünk üzenet lehet a ma­gyar közéletnek, amelyben a pártok és mozgalmak arról csatáznak, hogy ki a legitim. Mi összefogunk. Meggyőződé­sem, hogy annak a Szent- Györgyi Albertnak a szellemé­ben, akivel volt szerencsém találkozni, s akinek a cso­­dálója vagyok. Borzák Lajos Slachta Margit-e­mléknapot tartott tegnap a Magyar Szo­cialista Párt hívő csoportja. Mint azt a tagozat vezetője, Vankó Magdolna elmondta: fontos, hogy a méltatlanul el­feledett egyházi mártírokat, hősöket felkutassák, és mások­kal is megismertessék. Gergely Jenő egyetemi do­­cens előadásában megemléke­zett a keresztény szociális nő­szervezetekről, így a „Szürke nővérekről”, a Szociális Test­vérek Társaságáról. Vadász Ferenc József Attila-díjas író, újságíró pedig Slachta Margit embermentő munkájáról szólt, arról, miként járult még XII. Pius pápa elé is, hogy meg­akadályozza 20 ezer szlovák zsidó deportálását. Extra árfolyam, félnetek nem kell Több, korábban magas rangú személyi­séget is kihallgatott tanúként a rendőr­ség abban az ügyben, amely a külszol­gálatot teljesítők javadalmazásával kap­csolódik össze. Még a rendszerváltás előtt, a nyolcvanas éveikben, jó ideig élt az a rendszer, amely a­­tartósan­ külföldre hi­vatalosan­­kiküldötteknek lehetővé tette, hogy kemény valutájukat a hivatalos ár­folyam kétszeresén váltsák be. A vizsgá­latot — a rendszerváltás kapcsán azóta megszűnt­­— Központi Népi Ellenőrzési Bizottság indította olyan gyanú alapján, hogy az államot megkárosították és több jogsértés történt. Voltak, akik úgy vél­ték, hogy a KNEB ezzel a vizsgálattal kívánja magát átmenteni az új rendszer­be, e feltételezés nem bizonyítható. Vol­tak, akik azt gyanították, hogy a dolog egy korábbi miniszterelnök-helyettes el­len irányul; neve első helyen szerepelt azok listáján, akik éltek a kétszeres­­t­ Nyújtott műszakban a honatyák Adódömping a parlamentben Idő­szűkében a parlament. Arról aligha lehet szó, hogy a sietős tempó miatt elnagyolják a vitát — hangzott el a mina­pi sajtótájékoztatón. Viszont a tárgyalási napokat, ha szüksé­ges, késő estéig megnyújtják, nem akarván megrövidíteni a bizottsági műhelymunkára, az esetleges politikai egyezteté­sekre szánt időt. A hétfői és a keddi ülés elé egyébként ezt a mottót is írhatnánk: adózásról minden mennyiségben — hiszen négy törvényjavaslat is érinti a pol­gárok, a vállalkozók zsebét. Szó kerül továbbá az illeté­kekről, a bírák és ügyészek javadalmazásáról, a külföldiek magyarországi befektetéseiről. S például­ arról is, hogy mi­lyen jogai és kötelességei lesz­nek a köztársasági megbízot­taknak. Egyes nagyobb tele­pülések úgynevezett megyei jogú városokká léphetnek elő — derül ki egy másik törvény­javaslatból. A jelek szerint többeket foglalkoztat az autók PB-gázzal való üzemeltetésé­nek lehetősége, ez ügyben ugyanis interpellációt nyúj­tottak be, hasonlóképpen az elavult közlekedési járműpark dolgában is. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) képviselő jó néhány kérdést tesz fel inter­pellációjában a miniszterel­nöknek. Így például: tervezi-e a kormány szerkezetének át­alakítását; megtartja-e a tár­cák elosztását a különféle koalíciós pártok között? — Mindaz, amit tudakolok, nyilvánvalóan csak érdeklődés — mondotta a Vasárnapi Hí­reknek Tamás Gáspár Mik­lós —, a miniszterelnöknek al­kotmányos joga a kormány összetételében dönteni. Az is jogszerű volna, ha nem vála­szolna a kérdéseimre, ugyan­akkor én­ azt szeretném, ha ebben ,a bizonytalan helyzet­ben világosan lehetne látni. Amúgy is csak azokat a kérdé­seket tettem fel, amiket lép­­ten-nyomon én is megkapok. Gondolom az is természetes, hogy minderről az ellenzék a nyilvánosság előtt információt kérjen. P. S. Randevú Párizsban Egy héttel ezelőtt jelentette rovatunk: sor kerül Antall és Gorbacsov csúcsta­lálkozójára a párizsi multinacionális nemzetközi rendezvényen. Senki más nem jelentette ezt. Másnap sokan érdek­lődtek magyar és szovjet hivatalos for­rásoknál, de nem kaptak sem igenlő vá­laszt, sem cáfolatot. Rovatunk elkönyvel­te egy semleges diplomata elismerését: „A »Bem rakpart« nem erősítette meg, Önökre hivatkozva jelentettem — kö­szönöm.” váltási lehetőséggel. (Csak az alapos rendőri vizsgálat után­ derült ki, hogy a név ugyanaz, csak a személyek mások: az engedélyező min­iszterelnök-helyettes­nek semmi köze a listái szereplő kül­ke­­reskedőhöz, mindössze névrokonok.) A vizsgálat most tudomásunkra jutott ered­ménye: vád nem emelhető, bűncselek­mény nem történt. A megfigyelőknek úgy tűnik, hogy Justitia (az istenasszony és nem a párt­terv) sz­ellemében valóban jogi megfontolások vezették a vizsgála­tot végzőket, akikre semmilyen politikai nyomás nem nehezedett. BM vezetők szobájában talált lyukak fényképét, amelyek bizonyítani látsza­nak, hogy ezek korábban lehallgató be­rendezések lejtésére szolgáltak. Valószí­nű? Elképzelhető. Egy lyuk kivételével, amely egy magas rangú belügyi vezető irodájának padlójában van. A korábbi lakó, BM-államtitkár, szomjas természetű volt­­és az „operatív technikai” osztály elkészített számára egy pedált, amellyel meghatározott jeleket adott hű titkárnő­jének. Egy hosszú, két rövid, nekem fröccs, a vendégnek üdítő. (Ennek fordí­tott jele nem volt). Két hosszú, két rövid, két fröccs. Abban a nyílásban­ lehallgató berendezés bizonyosan nem volt, csak jelzőpedál. Kijevi Olajmegálló Egy igen magas rangú szovjet személyi­ség tárgyalt a közelmúltban a hazai po­litikai élet egy mindennap címoldalon szereplő alakjával. Elmondotta: az a tény, hogy Magyarország a forrongó Nyugat-Ukrajnával határos, rövid távon nehezen belátható módon bonyolíthatja a kétoldalú gazdasági­­kapcsolatokat. Az olajvezetéket ott „meg lehet csapolni”, ugyanez előfordulhat az elektromos ener­giával is. Más szóval annak ellenére, hogy Gorbacsov zöld jelet ad — előfordulhat, hogy fennakadás lesz létfontosságú szfé­rákban. Magyar szakemberek alaposan elemezték ezt a beszélgetést és voltak olyanok is, akik egyfajta mögöttes törek­vést is látni véltek: értse meg Magyar­­ország, hogy érdeke Gorbacsov hatalom­­összpontosítású törekvéseinek támogatása. Titkosított fröccs Hallgattak-e le minisztereket, vagy sem? Egy népszerű hetilapunk körbe is járta e kérdést és közzétette bizonyos Felvásárlás A Földművelésügyi Minisz­térium Piaci Információs Szol­gálata pofonegyszerű megol­dást talált az információára­moltatás ellentmondásainak megszüntetésére. A rendszer­ben közreműködők számára nem ír elő kötelező adatszol­gáltatást, ám aki ezt vállalja, az térítés nélkül megkapja a központi számítógépből a neki fontos információkat, a napi felvásárlási árakat. A minisztérium Kossuth té­ri épületének negyedik emele­tén, a számítógép-terminálon sorolnak az üzleti ajánlatok. A gép folyamatosan elérhető a rendszerben közreműködőik számára, mert postai telefon­­vonalon hívható, és a chipek munkaideje huszonnégy órá­ból áll. Eddig ötven termelő­­szövetkezet, állami gazdaság, szakmai egyesülés, áfész, ke­reskedelmi vállalat és egyéni vállalkozó csatlakozott a rend­szerhez. Rajtuk kívül a Képúj­ság, a Naptévé, a Falutévé, a Szabad Föld, a Figyelő és még jó néhány lap gazdasági rova­ta igénybe veszi az informá­ciós szolgálat piaci adatait, ár­prognózisait, ők azonban már fizetnek ezért. Ebből termé­szetesen nem lehetne fenntar­tani ezt a rendszert, a költsé­geket a tárca vállalja, a piac­­gazdaság kialakulását segíten­dő. Cs. B. Ki látott az­ Unicumot ? Operatív technikai eszközök előállítá­sával a HM megfelelő részlege is foglal­kozott. Egy most nyugdíjba vonuló szak­ember állítja: Farkas Bertalan űrrepü­lése előtt, értesülvén arról, hogy a szov­jet űrhajóparancsnok kedvenc itala a Zwack-recept szerinti Unicum, felsőbb utasításra­­elkészítették a fedélzeti napló pontos mását, de ibenne egy légmentesen záró üveget helyeztek el és megtöltötték a keserű nedűvel. Űraltatónak szánták állítólag. Az elképzelés az volt, hogy Farkas ezt átadja az űrhajó pályára té­rése után szovjet kollégájának. Valóban így történt-e? Nem tudjuk, é s ha tud­nánk, sem közölhetnénk, mivel az űrben alkohol fogyasztása nem tartozott a hi­vatalos programba, s ilyen módon eset­leg személyiségi jogokat is sérthetnénk. V. S­zerveződik P­ozsgay csapata? Most pártot alapítani politikai kalandorság — mondta Kukorelli Ist­ván A nagypolitikában tett villámlátogatása óta — rövid ideig a népfront ügyvezető elnöke volt — alig hallani dr. Kukorelli István alkotmányjogászról, az ELTE jogi karának docenséről. Azt is csak barátai és a szakmai közvélemény tartja számon, hogy kisebb-nagyobb publikációkkal véteti észre magát, a par­lamenti pártok olykor szakértőként foglalkoztatják, s hogy szí­vesen tesz eleget kis közösségek meghívásainak. Mostanában azonban ismét forog a neve. Úgy emlegetik, mint Pozsgay Imre leendő csapatának oszlopos tagját. — Ez csupán találgatás, vagy olyan szándék, amit ko­molyan kell venni? — Azt hiszem, hogy nem­csak találgatás, hiszen a 80-as évek közepén, végén én is a Pozsgay-csapat tagja voltam. Akkoriban sokaknak két vá­lasztási lehetőségük volt. Az egyik az, hogy a szerveződő el­lenzékkel vállalnak közösséget. A másik pedig az, hogy a rendszeren belül azokhoz a demokratikus személyiségek­hez kötődnek, akik irányvál­tást jelezve fölemelték a zász­lót. Én az utóbbi mellett dön­töttem és így kerültem kapcso­latba Pozsgay Imrével. — Ez ugye nem eszmei, ideológiai közösséget jelentett, hiszen ön például sohasem volt tagja az MSZMP-nek. — Más irányú világnézeti kötelezettségeim voltak és van­nak. Ám ezt nagyon nehéz most hitelesen megfogalmazni, hiszen mindenki kozmetikázza a múltját, igyekszik elhatáro­lódni a pártállami rendszertől. Én annak a csapatnak voltam a tagja, ami a 80-as években a népfrontban aktivizálódott. Ilyen értelemben kötődtem Pozsgay Imréhez, de világné­zetileg másfelől közelítettük meg a politikát. Mint ahogy most is vannak különféle tö­rekvések. Sok ember nem ta­lálja a helyét a mai pártstruk­túrában, mert több irányból is elfogadnak értékeket. Erre Pozsgay Imre is utalt lemon­dólevelében. Hozzám is közel áll a liberalizmus, a baloldali­­ság, a kereszténység számos értéke, de nem tudom ezeket pártok szerint földarabolni magamban. — A jelzés személyesen Pozsgay Imrétől érkezett? — Nem tárgyaltunk szemé­lyesen, régóta nem is találkoz­tunk, de barátaink szerint könnyen megeshet, hogy való­ban megkeres. Sokat beszélge­tünk mostanában arról, hogy hiányzik a politika porondjá­ról az az erő — amit Pozsgay Imre nemzeti centrumnak ne­vez —, amely képes megszó­laltatni a választásokról távol­maradók rétegeit. Hiszen ha­zai és nyugati elemzők szerint is egyensúlytalan a demokrá­cia. Több politológus is úgy tartja, hogy a magyar társa­dalom — rétegeiben, irányza­taiban és érzelmeiben — szo­ciáldemokrata beállítottságú, ám ez a szín hiányzik a poli­tikai palettáról. Nem véletlen, hogy a liberális parlamenti pártok és az MSZMP is be akarnak törni ebbe az űrbe, csak hát szavazóbázisuk nem jogosítja föl őket erre. Úgy vélem, hogy Pozsgay Imre is ebben a vákuumban keresi meg politikai helyét. — Ez a törekvés a már meg­lévő kezdeményezések felé ta­lálhat utat, vagy új mozgalom születik? És kik vennének részt ebben? — Nyilván felszínre kerül­nek a közeli hetekben, hóna­pokban és években azok az emberek, akik korábban belül­ről politizáltak, de a rendszer­­váltás tüzében megpörkölőd­­tek, visszahúzódtak. Ám ez a mozgalom valószínűleg újólag szerveződik meg és valamikor a következő parlamenti válasz­tások előtt bonthat zászlót. Meggyőződésem, hogy nem szabad és értelmetlen most pártot szervezni. Jó lenne, ha ledolgozná ezt a négy évet a parlament, mert a stabilitást megőrizve kell végrehajtani a korrekciókat. Én személy sze­rint nem is vennék részt olyan kalandor akcióban, amely a parlament és a kormány legi­timációját vitatva lép a po­rondra. Erre nincs szüksége az országnak. — Ha ez a mozgalom elfo­gadható lesz az ön számára, akkor ismét feltűnik a politi­kai életben? — Erre nehéz igennel vagy nemmel válaszolni. Ez olyan, mint amikor a labdarúgótól megkérdezik: szögre akasztot­ta-e már a cipőjét? Annyi bi­zonyos, hogy­ nincsenek külö­nösebb vágyaim a közélet, a nyilvánosság, politika iránt. Jobban érzem magam szemlé­lődve, a szakmámban, a tudo­mány világában. Ez valószínű­leg befolyásolja majd a dön­tésemet. De ez nem jelenti azt sem, hogy végérvényesen szög­re akasztanám a cipőt. Kövess László (Benedák István rajza) SI & M& A U­K C 3S T g l - O X ‹ *Λ$ V tXX XX ANTIK és különleges FLAMAND bútorok-festmények csillárok órák porcelánok szőnyegek és egyéb értékek f .\.4 kerülnek. Ii . »v›› Budapest XII., Csörsz u. 18. A műtárgyak a helyszínen megtekinthetők: Nov. 23-tól 26 -ig naponta 10 h-tól 19 h-ig 4 ARIMPEX Belga-Magyar Vegyesvállalat 1990. NOVEMBER 25., VASÁRNAP

Next