Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-12-16 / 50. szám
Állítólag Olszewski Walesa miniszterelnöke Lech Walesa megválasztott lengyel köztársasági elnök szombaton a hatvanéves Jan Olszewskit bízta meg kormányalakítással , az AFP francia hírügynökség értesülése szerint. Walesa szóvivője Gdanskban az AFP tudósítójával közölte: az elnök a jogász végzettségű Olszewskinek teljhatalmat adott a kabinet megalakítására. Jelezte azt is, hogy biztató tárgyalások zajlanak az ország különböző politikai csoportosulásai között a miniszteri tárcák szétosztásáról. Olszewski hivatalos kormányfői megbízatása azonban csakis Walesa jövő hét végén esedékes parlamenti eskütétele után várható. Varsóban szombaton megtartotta első ülését a Demokratikus Unió, Tadeusz Mazowiecki hívei két hete létrehozott szervezetének tanácsa. Közfelkiáltással a volt kormányfőt választották elnökükké. A tanácskozáson határozatot fogadtak el, amely méltatta a Mazowiecki-kormány történelmi szerepét Lengyelország átvezetésében a totalitáriánus rendszerből a demokráciához és a piacgazdasághoz. KGB : oroszul Vége a parlamenti ülésszaknak Szombaton véget ért az Oroszországi Föderáció népi küldötteinek rendkívüli kongresszusa. Az egyik határozatuk értelmében Oroszországban létrehozták az önálló köztársasági biztonsági bizottságot. A határozat szerint a KGB, az Államvédelmi Bizottság átadja az új szervezetnek Oroszország területén működő minden szervezetét. Borisz Jelcin, az OSZSZSZK parlamenti elnöke tájékoztatta a küldötteket, hogy az elképzelés nem ütközött Vlagyimir Krjucskov KGB-elnök ellenkezésébe. Egy másik bizottság a készülő szövetségi szerződés tervezetéhez fűzendő észrevételeket dolgozza ki és összegzi. Az NKK ezenkívül elfogadott egy határozatot arról, hogy törvénytervezetet készítenek elő a föderáció államhatalmi rendszerének átszervezéséről. Ennek keretében kell dönteni arról, hogy bevezessék-e a köztársasági elnöki tisztséget. A rendkívüli ülésszakot lezáró beszédében Jelcin a háromhetes munka legfontosabb eredményének a földreformról szóló törvény elfogadását nevezte, amely lehetővé teszi a föld magántulajdonát. (MTI) A románság kongresszusán Újjászervezett szövetség A Magyarországi Románok Szövetségének megalakítását, a korábbi MRDSZ helyett alulról építkező autonóm érdekképviseleti szervezet létrehozását tűzte ki célul a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének rendkívüli munkakongresszusa, amely szombaton kezdődött meg Gyulán. A Nicolae Balcescu Gimnáziumban a három, románok által is lakott megye, valamint a Budapesten élő románság 91 küldötte vesz részt a kétnapos kongresszuson. A helyi közösségekre támaszkodó új szervezet programjáról és alapszabályáról folytatott vitában románul és magyarul szólalnak fel a küldöttek. A kongresszus féligmeddig tárt, mert sem hivatalos személyiségeket, sem szervezeteket nem hívtak meg. Az újjászerveződő román szövetség egyik sajátossága, hogy belépett a szervezetbe a hazai román ortodox egyház, valamint a méhkeréki és kétegyházi baptista egyház is. A hazai románság rendkívüli kongresszusa vasárnap a tisztújítással, az új elnökség megválasztásával fejeződik be. Pozsgay nélkül, rendületlenül Az ügyet lezárták, marad elvtárs Hiedelmek a frakcióról Az ügyet a párt véglegesen lezárta. Érdemeire tekintettel Pozsgay Imre esetében „megemésztette” a sajátos érvelést: a jelölt a párté, a képviselő a nemzeté. Az MSZP országos egyeztető bizottságának tegnapi, szombati ülésén kapott hangot ez az egyöntetű vélemény, ahol is a többi között a párt és parlamenti frakciójának viszonyát értékelték. Hangsúlyozták azt is, hogy a jövőben mindazoknál, akik listán kerültek a parlamenetbe, azt tekintik politikailag és etikailag hiteles magatartásnak, ha a frakcióból való távozásuk esetén a képviselői mandátumról is lemondanak. A jogos aggodalom ellenére Pozsgay Imre kilépése következtében nem rendült meg a Szocialista Párt, bár még ma is fodrozódnak az esemény hullámai — hangzott el ugyancsak a tegnapi tanácskozáson. Az MSZP tehát túljutott a rendszerváltást követő első, igazi próbatételen. (Egyébként Pozsgay és elvtársai között továbbra is közvetlen maradt a kapcsolat.) Ráadásul a kezdeti ellenzéki elszigeteltség is oldódni látszik. Ahogy dr. Gál Zoltán, az új frakcióvezető megfogalmazta: nem tekintik már sem pofozógépnek, sem csodabogárnak az Országgyűlés padsoraiban ülő szocialistákat. Kezd beérni a higgadt politizálás gyümölcse. Hogy a frakció tevékenysége a biztató jelek ellenére mégis az országos egyeztető bizottság napirendjére került? Nyomós indok: a tagság értetlenül fogadta és éles kritikával ,illette egyes képviselők megnyilatkozásait. A bírálat lényege: sokan nem tartják elég markánsnak — ahogy korábban mondták volna — a párt irányvonalának képviseletét. Dr. Balogh Sándor, az egyeztető bizottság elnöke találóan fogalmazott: sok még a hiedelem, az illúzió a parlamenti frakció szerepével, lehetőségeivel kapcsolatban. Ezek tájékozatlanságból, a politikai kultúra érthető hiányából egyaránt táplálkoznak. A többpártrendszer teremtette politikai versenyben — számos nemzetközi példa bizonyítja — az egységes, profi csapaté a jövő. Az elmúlt hetek, napok eseményei pedig azt jelzik: a szocialisták esélyei észrevehetően növekedtek... M. J. Hírsorok szombatról • Évzáró munkásgyűlést tartottak szombaton a válsághelyzetben lévő Diósgyőri Gépgyárban. A gyűlést a legszorultabb , helyzetben lévő melegalakító gyár 730 tagú kollektívája kezdeményezte, de arra meghívták a csaknem 6000 dolgozót foglalkoztató DIGÉP többi gyárának képviselőit is. Varga István gyárigazgató elmondta, hogy november 28-ától felszámolási eljárás kezdődött a gépgyár ellen. A munkásgyűlés felszólalói megfogalmazták, hogy a dolgozók tartanak a munkanélküliségtől. Kijelentették, hogy a DIGÉP jól képzett, tisztességes dolgozói jogosan ragaszkodnak munkahelyükhöz, követelik, kapjanak esélyt és lehetőséget a bizonyításra. Szót kért Horn Gyula is, aki országgyűlési képviselőként azt ígérte a jelenlévőknek, hogy szakértőkkel felülvizsgálják a Diósgyőrben kialakult súlyos helyzetet. • Rendkívüli kongresszust tartottak szombaton Kecskeméten a Vállalkozók Pártjának küldöttei. Az országos elnökség a párt legmagasabb szintű fórumát azért hívta össze, hogy az elmúlt hónapokban bekövetkezett és a jövő évben várható politikai, gazdasági változásokkal kapcsolatban megfogalmazza álláspontját. A Vállalkozók Pártja eddig is kinyilvánította, hogy progreszszív, liberális, polgári értékeket képvisel. E törekvést a párt nevének is ki kell fejeznie. Vállalkozók Liberális Polgári Szövetsége — végül e név mellett döntött a kongresszus. A tanácskozáson megválasztották a párt új vezetőségét. Országos elnökké ismét Rigó Józsefet választották. • Az MSZMP Központi Bizottságának szombati ülésén a párt újjászervezése óta (1989. dec. 17.) eltelt egy esztendő munkáját tekintette át Thürmer Gyula elnök. Hangsúlyozta, hogy a munkáspárt szocialista és kommunista szervezet, a jelenlegi társadalmi folyamatok és a kormány nyílt ellenzéke. A vitában felszólaló Berecz János szerint már nemcsak kormányzati, politikai és gazdasági, hanem teljes nemzeti válság van. Ebből a kiutat egy szakértő kormány, valamint a minden pártot magába foglaló köztársasági elnöki konzultatív tanács működésében látná az MSZMP, amely különben nem érdekelt az idő előtti parlamenti választásokban — fogalmazták meg. Ezúttal határoztak arról is, hogy 1991-ben összehívják a Munkáspárt XV. kongresszusát. Horváth Balázs a helyek után a kártyűveket veszi kébe MDF: A kapitány a helyén van! Lezsák: Nem a hajó süllyed — a víz kevés A Magyar Demokrata Fórum egyesíti magában a nép-nemzeti, a kereszténydemokrata és a nemzeti liberális eszméket, s aki ezeket az irányzatokat szembeállítja egymással, az belülről bomlasztja a pártot. Aki ezt kívülről sugallja, az a kormányzó párt megosztására törekedik — hangzott el tegnap az MDF országos gyűlésén, ahol Antall József pártelnök megerősítette: nem közjogilag, de lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. Ugyanakkor óvott attól, hogy e kijelentését ismét félremagyarázzák. A Budapesti Műszaki Egyetemen összesereglett ezer küldött a hét végén megalkotja a politikai, mozgalmi programot, az alapszabályt és új tisztségviselőket választ. Az országos gyűlés ma, vasárnap 8 órai kezdettel a Budapest Sportcsarnokban folytatja munkáját. Aki a karzatról letekintett, nem boldogságtól sugárzó arcú embereket látott a széksorokban, amint az normális körülmények között elvárható lenne egy kormányzó párt esetében. Lezsák Sándor ügyvezető alelnök meg is jegyezte: egyesek szerint süllyed a hajó. Pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy kevés a víz. Két választás, a kormányzás roskadozó terhe, kudarcai és örömei hagytak nyomot a hajó — s nem bárka vagy lélekvesztő — utasain. Menre leng az inga ? Annyi bizonyos, hogy ennek a hajónak a parancsnoki hídján nem várható változás. " A tagság bizalma teljes Antall József iránt, aki majd’ kétórás beszédében úgy jellemezte pártja helyzetét: a Magyar Demokrata Fórum történelmi fordulóponthoz érkezett. Csakúgy, mint az egész ország. Ezért újra kell értékelni a párt eddigi működését és hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez. A tét óriási: az ország politikai, gazdasági rendszerének stabilitása, a magyar nemzet — még tágabb kitekintésben — az egész közép-kelet-európai térség léte, jövője. E feladatokkal szembesülve igen nehéz helyzetben van a kormányzat, amely egykori ellenzéki mozgalomként nagy próbatételt vállalt az ország sorsának alakításában. A nehézségek ellenére is kivételes helyzetben vagyunk, mert első alkalommal nyílik meg a lehetőség arra, hogy a történelem ingája a szélsőséges kilengések után végre középen álljon meg, s a centrum a nemzet akaratát testesítse meg. Az MDF gyökereit feltárva Antall József hangsúlyozta, hogy a lakitelki nyilatkozatban a mozgalom, majd később a párt vállalta az egykori Független Kisgazdapárt szellemiségét, miként a Bibó István nevével fémjelzett Nemzeti Parasztpárt eszmeiségét is. Magáénak vallotta a kereszténydemokrácia és a nemzeti liberalizmus legjobb hagyományait is. A Magyar Demokrata Fórum mindezt nem szétbontva, hanem szintézisben képviseli. A párt ezeknek az eszméknek az egysége, nem pedig szétdarabolt irányzatok halmaza". Antall József utalt a jelenlegi kormánykoalíció megalakulásának körülményeire. Mint mondotta: az MDF-nek nem volt sok választási lehetősége. Az MSZP-vel nem kívánt szövetségre lépni, miként az SZDSZ-szel sem. A szabad demokratákkal — a két különböző szellemi irányvonal okán — csupán parlamenti együttműködés lehetséges, de közös kormányzás nem. A Fideszt úgy jellemezte, hogy az jelenleg még nem kormányképes, de generációs kereteiből kilépve, valódi európai liberális párttá válhat. Emiatt a kisgazdák és a kereszténydemokraták jöhettek csak szóba partnerként. Zárt ajtók mögött A három irányzat együttélésének témája a későbbiekben is szóba került. Úgy a felszólalásokban, mint a folyosókon. Az itt-ott feltűnő Csoóri Sándor elmondta a Vasárnapi Híreknek: néhány politikus és újságíró kreált csak ebből problémát, holott az MDF egységes és az országos gyűlés után is az marad. Ezt erősítették meg a régiók vezérszónokai is, akiknek többsége úgy vélte: a pártvezetés, a parlamenti frakció és a választmány elszakadt a tagságtól. Olyan új szervezeti rendet javasoltak, amely biztosítja a párt demokratikus működését és javítja a belső tájékoztatást. E felvetések megvitatása már a délután zárt ajtók mögött ülésező tizenhat munkacsoportra tartozott. Az alapszabályt előkészítő szekció napirendjén szereplő javaslatok szerint választókerületi szerveződéseket és megyei választmányokat kellene létrehozni. A stratégiai kérdésekkel foglalkozó országos elnökségen belül pedig ügyvezető elnökséget kell alakítani. A politikai programot kidolgozó szekcióból kiszivárgott hírek szerint az MDF-nek tulajdonképpen az eddig megfogalmazott feladatait kellene megvalósítani. De most már hatalmi pozícióból, a kormány és a parlament közreműködésével. Nyerő, a huszonegy A küldöttek ma, vasárnap választják meg a vezető szerveket és a tisztségviselőket. A huszonegy tagú elnökségbe hetvennél több jelöltet javasoltak. A hírek szerint Lezsák Sándor nem vállalja az ügyvezető alelnökséget, miként Furmann Imre sem kíván álésnak maradni. Az elnökség munkájában azonban mindketten részt vennének. Nem úgy, mint Kulin Ferenc, Kozma Huba és Bogárdy Zoltán, akik parlamenti elfoglaltságukra hivatkozva állítólag nem vállalják a jelölést. Az ügyvezető alelnöki posztra Horváth Balázst, a minap menesztett belügyminisztert tartják a legesélyesebbnek, aki — mint ismeretes — tárca nélküli miniszteriként továbbra is tagja marad, a kormánynak. Ahogyan a Vasárnapi Híreknek elmondta: vállalja a megtisztelő megbízatást, amennyiben a küldöttek alkalmasnak találják. K. L. Kisgazda-nagyválasztmány Botrány a levegőben Dr. Torgyán kiesett • Pénzügyi vizsgálat a vezetőség ellen A sajtó munkatársai lehangolódva vették tudomásul, hogy szombaton a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országos nagyválasztmányi ülésének másnapján is jórészt a folyosón kellett maradniuk. Információik is zömben innen eredtek, amelyek azonban általában megbízhatónak bizonyultak. Mint megtudhatták: ismét Nagy Ferenc József lett a párt elnöke, főtitkárnak Oláh Sándort, a párt főügyészének meglepetésként, dr. Torgyán József helyett dr. Bartal Ferencet választották meg. A péntek késő esti voksolást követően éjszaka a szavazatokat többször is átszámolták — vehettük hírét —, mert akadtak zökkenők. Találtak például szavazólapot a helyiségben, ami valamilyen oknál fogva nem került bele az urnába. Többen kétkedve vették tudomásul: mindössze egy szavazaton múlott, hogy dr. Torgyán József elesett a főtitkári poszttól. Akadt olyan vélemény is, hogy a valós helyzetből kiinduló, a szükséges kompromisszumokra is hajló pártelnök mellett kevés a követhető egyéniség. Más viszont éppen Nagy Ferenc József helyett látott volna szívesen új arcot. Egyébként öt alelnököt is választottak — Kiss Gyula, Cseh Sándor, Dragon Pál, Kocsenda Antal és Németh Béla személyében. A főtitkár helyettesévé ifjabb Bélafi Antalt és Ómolnár Miklóst választották meg. A párt új főügyésze, dr. Torgyán József helyett, aki nagy meglepetésre ezáltal kimaradt minden országos funkcióból — dr. Bartal Ferenc, míg a pártigazgató dr. Somodi Miklós lett. A vitában felszólaló Torgyán József, bár úgy vélte, jogilag kétségbe vonható a választás tisztasága, ezt mégsem teszi, mert előbbre valónak tartja a párt egységét. Nagy Ferenc József pártelnök megköszönte a szavazatokat, mondandójának lényegét eképp sommázhatnánk: eldöntendő mindent vagy semmit. A koalíciót fenn kell tartani. A felszólalásokból úgy tűnt: e kompromisszumkészség határai igencsak végesek. Többen egyenesen földfoglalásra buzdították tagtársaikat, s rajtuk keresztül a parasztságot, hangsúlyozva a tulajdonjog folytonosságát és örökérvényűségét. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet — ugyancsak a földek visszafoglalása mellett érvelve —, hogy nem tekinthető befejezettnek az átalakulás, amíg nem történik meg az igazságtétel. Senki nem fog felelősséget vállalni azért, ha a nép feljön Budapestre, és a kasza kiegyenesedik — hangoztatta küldött-társai egyetértő tapsvihara közepette egy másik szónok, miután többen is keserűen állapították meg: az MDF iránti lojalitásért cserébe semmit sem kapott a Kisgazdapárt. A továbbiakban ugyancsak nem kis meglepetésként hatott: a nagyválasztmány nem fogadta el a leköszönő pártvezetés beszámolóit, mert a küldöttek úgy látták: számos ponton hiányos a pénzeszközökkel történt elszámolás. Meg nem erősített információk szerint — s ezt több küldött is szóvá tette a nagyválasztmányi ülésen — mintegy 50 millió forint hiány mutatkozik a pártkaszszában. A nagyválasztmány ezért úgy határozott: egyelőre nem fogadják el a pártvezetők felmentését, s ellenőrző bizottságot hoznak létre, amely 30 napon belül jelentést tesz a párt tényleges gazdasági helyzetéről. A koalícióban való részvétel és a földtulajdon rendezése egymással összefüggésben, a várakozásnak megfelelően gyakorta kapott hangot a különböző témaköröket érintő további vitában. Volt olyan szélsőséges vélemény is: „Ha harminc napon belül nincs földtörvény, akkor ki kell lépni a koalícióból. Ha nem kapunk földet, majd foglalunk ...” Zsíros Géza viszont így hegyezte ki álláspontját: vagy kimondjuk, hogy nem fogunk lemondani semmiről, vagy pedig bizonyos engedményeket teszünk. A tanácskozás hangulatát jelzi, hogy a délután folyamán a nagy választmány a párt alkotmányának módosításában a 26. paragrafusig jutott el, amikor kiderült, hogy már határozatképtelen. A küldötteknek már több mint fele távozott a tanácskozásról, fel kellett függeszteni az alapszabályul szolgáló pártalkotmány vitáját és megszavazását. Minthogymegfogyatkoztak, a nagyválasztmány tagjai elfogadni már nem, csupán meghallgatni tudták a kisgazdapárt délután megfogalmazott határozati javaslatát. A nyilatkozattervezetben — amelynek végleges sorsáról az elnökség dönt majd — kimondják: amennyiben tavaszig nem születik számukra elfogadható földtörvény, 1991. március 31-éig visszahívják a földművelésügyi minisztert, az agrárpolitikáért való felelősséget pedig átadják a kormánykoalíció vezető pártjának. 1990. DECEMBER 16., VASÁRNAP