Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-11-04 / 44. szám
Kelet-európai fegyverplafon Budapest - állomás Párizs felé A hatos csoport szombati budapesti tanácskozásán az újságírók körében némi meglepetést okozott, hogy az előzetes tervekkel ellentétben a Cseh és Szlovák Köztársaságot, illetve a Szovjetuniót nem a diplomácia első emberei képviselték. A házigazda magyar külügyminisztérium szóvivője, Herman János arról tájékoztatta a magyar és anemzetközi sajtó nagy számban összegyűlt tudósítóit, hogy Eduard Sevardnadze „belpolitikai problémák miatt” nem látogathatott Magyarországba, míg Jiri Dienstbier külügyminiszter látogatását egészségügyi problémák akadályozták. Így a tanácskozáson a Szovjetuniót Jurij Kvicinszkij külügyminiszterhelyettes, Csehszlovákiát pedig Robert Karencár első külügyminiszter-helyettes képviselte. A bolgár küldöttséget Ljuben Gocev, a lengyel delegációt Krzysztof Skubiszewski vezette, Romániát Adrian Nastase képviselte. A kormány Béla király úti vendégházában összeült külügyminiszterek és kíséretükben lévő szakértők még szombaton is hosszas vitát folytattak a nemzeti haderők platformjait rögzítő megállapodástervezet részleteiről. A hat ország diplomáciájának vezető képviselői végül is a kora délutáni órákban írták alá a már részleteiben is kimunkált dokumentumot. A tanácskozás szünetében Kvicinszkij külgyminiszterhelyettes lapunknak nyilatkozva kijelentette: ami a politikai együttműködést illeti az itt jelenlevő országok képviselői közt, úgy tekintetbe kell venni, hogy ezeket az államokat komoly politikai, biztonságpolitikai, gazdasági szálak kötik össze és ezeket nem lehet következmények nélkül elvágni. Az aláírás ünnepi aktusa alkalmából a vendéglátó Magyarország nevében beszédet mondott Jeszenszky Géza külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője örömmel nyugtázta, hogya hatos csoport szakértőinek igenrövid idő, mindössze néhány hét alatt sikerült megállapodniuk ebben a bonyolult, országaik biztonságát követlenül érintő, ezért mindenki számára igen érzékeny kérdésben. A mai nappal — hangoztatta — újabb fontos feltételét teremtették meg annak, hogy a párizsi csúcstalálkozón aláírhassák az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről" szóló megállapodást. Reményét fejezte ki, hogy a most aláírt megállapodás gyors kidolgozását lehetővé tevő együttműködés a jövőben is folytatódik. Erre annál is inkább nagy szükség van, mivel nagy feladatok állnak még az európai államok előtt. Antall József kormányfő az aláírás után, délután a Parlamentben fogadta a hatos csoport külügyi vezetőit. A megbeszélésen egybehangzó véleményként fogalmazódott meg, hogy a közép-kelet-európai térség országai rengeteg közös problémával küszködnek, amelyekre a demokrácia hozhat gyógyírt. A magyar miniszterelnök irodájában fogadta Julij Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-helyettest, aki elmondta, hogy a szovjet fél számít a kormányfő mielőbbi moszkvai látogatására. Hit-hadállás a Dózsa György úton Indul a segélyoffenzíva Üdv a Hadseregnek! — mondhatnánk, hiszen az 1924- től 1949-ig hazánkban is működő Üdvhadsereg ismét folytatja magyarországi szolgálatát. Aki utazott már nyugaton, az láthatta, hallhatta, amint a kék egyenruhások csapata ének- és gitárszóval próbálta jobb belátásra bírni az örömtanyák „személyzetét” vagy a közömbös kábítószereseket. A szervezetet 1865-ben William Booth alapította, s Nagy-Britanniából indult hódító útjára ez a katonai felépítési mintát követő lelki hadsereg. Az Üdvhadsereg a szegények és az elesettek érdekében folytat békés hadviselést. A Magyarországon több mint száz taggal bejegyzett szervezet a hagyományos agitáció mellett elsősorban segélyakciókkal kezdi itteni ténykedését. Tegnap új magyarországi otthonukban, a Dózsa György út 84. szám alatti irodaházban tartott ünnepi gyűlésükön — ahol megjelent dr. Surján László népjóléti miniszter — Willy Huguenin, a svájci, osztrák és magyar terület parancsnoka mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy számukra ez nem a kezdet, hanem az újrakezdés időszaka. Igaz, a magyarországi hadtest parancsnoka — a szervezetben szokásos vezénylés útján nálunk szolgálatot teljesítő — Victor R. Doughty őrnagy és felesége, csak négy hónapja él Magyarországon, de a hazai tisztek — akik még 1949 előtt is az Üdvhadseregben szolgáltak — úgy vélik, hogy kiválóan megismerték a magyarországi körülményeket. É. M. Z. A mártírok özvegyeinek Az 56-os mártírok özvegyeinek, hozzátartozóinak adtak át szombaton alapítvány díjat Győrött. Az alapítvány Szigethy Attilának, a Győri Nemzeti Tanács egykori elnökének nevét viseli, értéke 100 ezer dollár. Az alapító az USA-ban élő Rokob József és felesége. Az alapítvány első kamatából "a mártírok még élő özvegyei, illetve közvetlen hozzátartozói — Árvai Lászlóné Szigethy Piroska, özvegy Földes Gáborné, özvegy Tihanyi Árpádné, Andrásiné Gulyás Anikó, Gulyás Csilla, özvegy Weintrager Lászlóné, özvegy Zsigmond Imréné —, és az MDF mosonmagyaróvári szervezete 40-40 ezer forintot kaptak. Két kivégzettnek nincs olyan hozzátartozója, aki a méltó temetésről gondoskodhatna, ezért az MDF mosonmagyaróvári szervezete vállalta eltemettetésüket. / ■—■ Vasárnapi Tizek. Hármas sajtókonferencia (Munkatársunktól) A tanácskozás végeztével tartott sajtókonferencián hazánk, valamint Románia és Lengyelország külügyminisztere vett részt. A sajtótájékoztatót megnyitván Jeszenszky Géza kijelentette: az emberiségben ősi vágy és a félelem és a szükség nélküli életre. A demokrácia eszméjének térnyerésével ez közvetlen közelbe került. Kérdésekre válaszolva a magyar diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a most született megállapodás nem a Varsói Szerződésnek mint olyannak, hanem az itt képviselt államoknak az okmánya. Mint mondotta, hazánk sem idén, sem jövőre nem vesz részt a VSZ hadgyakorlatain, ha egyáltalán lesznek ilyenek. Kijelentette, nincs még dátum a PTT-ülésre, vagyis a részt vevő országok csúcstalálkozójára, de erre minden valószínűség szerint az esztendő vége előtt sor kerül. A lengyel és a román külügyminiszter sok tekintetben hasonlóan ítélte meg a VSZ jövőjét, mint Jeszenszky Géza, a katonai szervezetet gyakorlatilag holttá nyilvánították. (A varsói diplomácia feje egyébként nagy hangsúlyt adott a Szovjetunióval kiépítendő jó viszonynak.) Jeszenszky egyebek közt hangoztatta: nincs ok attól félni, hogy VSZ nélkül destabilizálódhat Európa, hiszen e földrész a háború utáni legfenyegetőbb időszakot is úgy élte át, hogy nem volt Varsói Szerződés. Mind a magyar, mind a román külügyminiszter pozitívan értékelte kettőjük találkozóját, amely hozzájárult bizonyos félreértések tisztázásához. Meiszter Dávid nagykövet, az ismert leszerelési szakértő, eddig kevéssé ismert részleteket közölt a fegyverkategóriák csökkentésével kapcsolatban, aláhúzván, negyven hónap áll rendelkezésre szigorúan körülhatárolt fegyverzetcsoportok csökkentésére, illetve megsemmisítésére. Eltemették a szocdemek nagyasszonyát Két lila Anna hazatért Az MSZDP csendesen búcsúzott működött a hangosító bérén Sándor miniszterek koszorúzdezésétnk. A gyászszertartáson Vá-Göncz Árpád köztársasági sárhelyi Miklós, a TIB elnöke, elnök nevében Regéczy Nagy országgyűlési képviselő és Ré László helyezett el koszorút, vész András, a Szociáldemokat Országgyűlés nevében Szarata Párt egykori alelnöke Kach György, az Országgyűlés méltatta Kéthly Anna életútelnöke, a kormány nevében jár. Bod Péter Ákos és Győriványi — vpg — Hazai földbe helyezték szombat délelőtt Kéthly Annának, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom külföldi emigrációban elhunyt kimagasló személyiségének hamvait, amelyet Belgiumból hozatott haza a Franciaországban élő Nagy Ernő, az egykori demokratikus emigráció mecénása. Kéthly Anna hamvait a rákoskeresztúri temető 300- as parcellájában ravatalozták fel, majd Nagy Imre és mártírtársainak sírja közelében helyezték örök nyugalomra. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által szervezett gyászszertartáson részt vettek a pártok, a szakszervezetek, a munkástanácsok, a Bajcsy- Zsilinszky társaság, a TIB képviselői, valamint Kéthly Anna egykori barátai, tisztelői. Ott voltak a Magyar Szociáldemokrata Párt kongresszusának küldöttei is, akik a temetés miatt megszakították tanácskozásukat. A sírnál Erdődy János, az 1956-os forradalmi Népszava főszerkesztője egy hetvenéves pártjelvényt helyezett el az urnán. Petrasovits Anna és Baranyai Tibor, az MSZDP Vezetői búcsúszavait csak a közelben állók hallhatták, mert amikor a mikrofonhoz léptek, valamilyen okból nem (Kiss Ferenc felvétele) Szabad György, az Országgyűlés nevében koszorúzott Hírsorok szombatról Ha a Független Kisgazdapárt jelenlegi mélypontján nem jut túl, s nem képes megújulni, akkor a pártnak nincs helye a magyar politikai közéletben — hangzott el azon a kisgazda-nagygyűlésen, amelyet szombaton Berettyóújfaluban rendezett a párt bihari területi központja. A központhoz tartozó kisgazdaszervezetek ezért követelik a nagyválasztmány soron kívüli, azonnali összehívását, ott a teljes vezetőség lemondását, és ideiglenes ügyvivői testület felállítását. Az 1945-ig Magyarországon is virágzó katolikus legényegyleteket újjáélesztve, szombaton a József Attila Gimnázium dísztermében, megalakult a Magyar Kolping Szövetség. A német Adolph Kolping által 150 éve elindított mozgalom lényege, hogy közössége keretet ad a hívő embereknek, életkortól, társadalmi rangtól, iskolai végzettségtől függetlenül. A nyolc családközösséget számláló Magyar Kolping Szövetség elnöke Körinek László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, az egyházi vezető pedig Borbericz Pál apát, a Hittudományi Egyetem tanára lett. Se föl, se le nem változik az adó A héten másodszor ültek össze a miniszterek A költségvetés szorongatott helyzete miatt a kormány jövőre az adóterhek némi növelését tervezte, ettől azonban — mint ez a szombati kabinetülés után kiderült — végül is elállt. Az adómentes „sáv" megszüntetésével például valamelyest növekedtek volna a költségvetés bevételei — mondotta dr. Botos Katalin, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a Vasárnapi Hírek munkatársának. — Az intézkedés kompenzálására azonban csak részlegesen lenne mód. S mert a lakosságot amúgy is sújtják a külső hatások és a támogatások leépítése miatti áremelések (energiahordozók stb.), a kormány változtatott elképzelésén a személyi jövedelemadózás dolgában. Hasonló álláspontra jutottak az általános forgalmi adó esetében is. Az eddig gyakorlatilag nem adózó „0-kulcsos” termékek adóját nem emelik tíz százalékra, mert a döntésnek — ha realizálják — hatszázalékos inflációnövekedési többlet lenne a következménye. S ez leginkább éppen a kisjövedelmű rétegekre nehezedett volna, akik pedig a legtöbbet fogyasztják a „0-kulcsos” termékekből, vagyis alapvető élelmiszerekből, gyógyszerekből, szolgáltatásokból. A napidíj ügye is szerepelt az ülésen. Mint azt László Balázs kormányszóvivőtől megtudtuk: a kormány nem tartja szükségesnek, hogy felső határt szabjon meg, mert máris van lehetőség arra, hogy a napidíjat a gazdálkodók saját hatáskörben alakítsák és számlával igazolt elszámolást is alkalmazzanak. Minderről egyébként kikérik az Érdekegyeztető Tanács véleményét. Ami pedig az úgynevezett költségvetési egységeket illeti, a kormány a Pénzügyminisztérium feladatává tette a napidíj felső határának megállapítását. Egyebekről még annyit: tekintettel arra, hogy megváltozott annak rendszere, milyen alkalmakkor kerül sor az állami zászló le- és felvonására, úgy döntöttek, hogy egyedileg rendelkeznek erről, mindaddig, amíg nincs új szabályozás. P. S. Petrasovits a pilóta Mélyrepülő szocdemek Petrasovits Anna légies hasonlata szerint a tavalyi kongresszus után olyan repülőgépet emelt a magasba, amelynek képzetlen volt a személyzete, kevés az üzemanyaga, amelyre terroristák is felkapaszkodtak, s amelyet légi kalózok is megtámadtak. S most ezt a repülőgépet komolyabb személyi sérülés nélkül letette a kifutópályára. Ellenlábasai szerint azonban az elnök asszony-pilóta hibái is alaposan hozzájárultak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt mélyrepüléséhez. Ennél sokkal földhözragadottabb kérdés is foglalkoztatta a párt hét végi, 37. kongresszusának résztvevőit: legitim-e egyáltalán a ma, vasárnap folytatódó tanácskozás? Valóságos politikai show zajlott a budapesti pártszékházban. Kezdődött azzal, hogy miközben a résztvevők többsége kivonult Kéthly Annának, a párt egykori elnökének temetésére, addig meghallgatásra beidézték azt a 19 személyt, akiknek párttagságát a vezetés korábban felfüggesztette. Az indok: valótlan vádakkal illették a párt jelenlegi elnökét. A határozatot azonban szabálytalannak ítélte az országos ellenőrző bizottság, így fordulhatott elő, hogy a 19-ek képviselői ott toporogtak a folyosón. Órák teltek el, mire a kongresszus úgy határozott, hogy beengedik közülük azokat, akiket az alapszervezetekben küldöttnek választottak. A teremben gyászos hangulat fogadta őket, a temetésről visszatérők ugyanis bejelentették: a gyászszertartást szervező Történelmi Igazságtételi Bizottság lehetetlenné tette, hogy Petrasovits Anna elmondja beszédét Kéthly Anna sírjánál. Röplapinvázió Petrasovits Anna még el sem kezdte elnöki beszámolóját, amikor elindult a röplapinvázió. „Számoltassátok el Petrasovits Annát és csoportját! Hol a párt pénze? Zárjátok ki a Petrasovits-csoportot!” — olvashattuk. A folyosókon pedig lábra kapott a hír: irányított volt a küldöttválasztás, sok alapszervezet nem képviseltethette magát. A teremben el is akarta mondani a véleményét valaki a mandátumvizsgáló bizottság jelentéséről, de nem kapott szót. Ilyen előzmények után lépett a mikrofonhoz Petrasovits Anna, aki hosszasan taglalta a párt újkori, meglehetősen zűrzavaros történetét, a különböző klikkek ádáz és követhetetlen küzdelmeit. Majd arra a következtetésre jutott: ellenfelei a testületi munka megbénítására törekedtek, miközben az elnök alkalmatlanságát hangoztatták. Ez a helyzet előrevetítette a gyenge választási eredményt, amihez azért egyéb okok (például külső támadások) is hozzájárultak. Az elnök asszony ellentmondásosnak, de végső soron pozitívnak ítélte saját szerepét , ami a jövőt illeti,A legfontosabb feladat az egység megteremtése és az, hogy a párt intézményes kapcsolatot létesítsen a munkástanácsokkal, a független és a megújulni kész ágazati szakszervezetekkel. Mindez szükséges ahhoz, hogy az MSZDP első lépcsőben munkáspárttá, később néppárttá váljon. A küldöttek annak ellenére is nagy tapssal fogadták a szónoklatot, hogy még kora délelőtt is sokan emlékeztettek arra: a párt országos ellenőrző bizottsága októberben felfüggesztette elnöki funkciójából Petrasovits Annát. Következésképpen nem is hívhatta volna össze a kongresszust, ami már csak ezért semtekinthető legitimnek. Dr. Sík János, az ellenőrző bizottság elnöke meg is indokolta a döntést. Eszerint Petrasovits Anna lehetetlenné tette a belharcokkal és a párt gazdasági helyzetével kapcsolatos vizsgálat lefolytatását. Az ellenőrző bizottság elnöke figyelmeztetett arra is, hogy a mandátumvizsgáló bizottságot nem a kongresszus választotta, hanem előzetesen nevezték ki tagjait. Ez is okot ad arra, hogy többen kérdésessé teszik a tanácskozás jogszerűségét. Az esti órákban heves szópárbajokkal tarkított vitában mondtak véleményt a beszámolókról, valamint a párt vezető szervei és tisztségviselői megválasztásának módozatairól. A küldöttek egy része továbbra is esküszik Petrasovits Annára, míg mások szerint minimális az esélye annak, hogy megőrizheti elnöki posztját. (A vita lapzártakor még tartott.) K. L. 1990. NOVEMBER 4., VASÁRNAP 3