Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-12-24 / 51. szám
Három lecke honatyáknak Forró január a parlamentben Ezúttal kimaradnak a honatyák a két ünnep között kellemesnek ígérkező össznépi dagonyázásból, mert a jövő évi költségvetés megtárgyalása nem tűr halasztást. Az év végi parlamenti hajrá december 27-én kezdődik, s valószínűleg 30-ig tart. Ahogyan dr. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára a Vasárnapi Híreknek elmondta: e négy nap alatt kellene tető alá hozni a jövő évi költségvetést, határozni a szakképzési alapról, a központi műszaki, fejlesztési alapról, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosításáról és a helyi adókról intézkedő tervezet elfogadásáról. A hideg januárban is forró hangulatra lehet számítani a parlamentben, mert igen fontos törvényjavaslatok szerepelnek a 14-én kezdődő ülés napirendjén. Határozniuk kell a honatyáknak a társadalombiztosítási alap 1991. évi költségvetéséről, hiszen erről egyelőre csak átmeneti szabályokat alkottak. Legkésőbb január 31-ig azonban döntésre kell vinni a dolgot, mert e nélkül — példának okáért — a nyugdíjak emelése sem képzelhető el. A több hétig tartó elkerülhetetlen technikai előkészületek okán — a hírek szerint — így is csak februárban kaphatják kézhez a nyugdíjasok az emelt összeget, természetesen visszamenőleg. Sürgősséggel tárgyalja a parlament a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló előterjesztést is. Ismeretes, hogy eleddig annak csupán egyetlen elemével, az özvegyi nyugdíjak körüli visszás helyzet megszüntetésével foglalkoztak, a javaslatot azonban részleteiben is meg kell vitatni. A családi pótlékról szóló törvény módosítása a parlament harmadik januári leckéje. K. L. Alapítvány településekért A települési önkormányzatok kialakulásával változóban van a településfejlesztés filozófiája, jogi szabályozása, szervezete, az állam településfejlesztési szerepe, s változóban vannak az ezt szolgáló technikák is. A tudományosan megalapozott fejlesztési irányok kidolgozására, az erre irányuló kutatások támogatására tett alapítvány azonban nem csupán közhasznúsága okán érdemel figyelmet, hanem azért is, mert az alapítványtevők együttműködése példaértékű lehet. Az alapítók közül a Belügyminisztérium 5 millió forintot; a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja 500 ezer; a Települési önkormányzatok Országos Szövetsége 400 ezer; a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet és a Magyar Közigazgatási Intézet pedig 300- 300 ezer forintot bocsátott az alapítvány rendelkezésére. A hat és fél millió forintos vagyont — amely magyar és külföldi magán- ésjogi személyek csatlakozásával vélhetően gyarapodni fog — az alapítvány képviseletét is ellátó Magyar Közigazgatási Intézet kezeli. Se szó, se beszéd Villányi antennák Stúdió a községben Villányban elkészült a nagyközségi kábeltelevíziós antennarendszer. 435 lakásban 4 földi adót és 6 műholdas programott lehet fogni. Hamarosan a községi rendszerre kötik a már korábban kiépített kisközségi antennarendszert, kialakítanak egy helyi községi tévéstúdiót. Valószínűleg aki a vállalkozás műszaki részleteit pontosabban érti, az még jobban örül, mint az e tekintetben laikusok. Akikben némi aggodalom is ébred. Szegény villányiak — gondolja — ezután nekik is kevesebb idejük jut majd az egymással való beszélgetésre, arra, hogy emberi szót váltsanak egymással, leginkább csak nekik beszélnek az elektronikus csodarendszerben . .. Átrendezett gépekkel Charterben repülnek Igaz, a Malévnél ezekben a napokban elsősorban a repülőgép-vásárlások miatt fő a cég vezetőinek feje, de emellett is jócskán akadnak kérdőjelek a felhőbe került Malév-gép körül. Az mindenképpen öröm az ürömben, hogy amíg az olajárrobbanás miatt emelkednek a jegyárak, addig a forgalomvisszaeséstől megrettent nyugati légitársaságok jócskán visszamondják repülőgép-megrendeléseiket, ami jelentősen növeli a Malév — olcsó vásárlásra irányuló — tárgyalási esélyeit. Kérdés persze, hogy a privatizáció előtt álló vállalat végül is melyik új tulajnak mutathatja fel a frissen szerzett gépeket. Mint érdeklődésünkre Kálnoki Kiss Sándor a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium államtitkára elmondta, a független szakértői vizsgálat eredményeképpen a jövő év elején várható döntés: eladják a céget, és ha igen, ezzel ki foglalkozik. Az államtitkártól megtudtuk, hogy a minisztérium asztalára a szerveződő charter légitársaságról eddig semmilyen konkrét anyag nem került — bár ennek létrehozása szerinte a privatizáció előtt nem lenne szerencsés —, mégis elképzelhető, hogy az olcsó tömeges turistajáratok hamarosan elindulhatnak. Cséti Gábor, a Malév kereskedelmi igazgatója tájékoztatása szerint első nekifutásra két felújított TU 154-es gép székeit rendezik át, így 143 helyett 163 embert szállíthat egy-egy repülő, ami mindenképpen olcsóbbá teszi az utakat. Az adminisztrációs költségeken is lehet spórolni, hiszen a charterkedvezmény minden szolgáltatását a Malévtől vásárolja majd meg. Igaz, korábban még a vezérigazgató szájából is elhangzott, hogy a charterforgalom leszálló ágban van, a vállalatnál most mégis úgy vélik, lehet esélyük a sikerre. Ezért is tervezik, hogy a jövőben még további TU 134-es gépet átrendeznek. A kereskedelmi igazgató határozottan cáfolta azokat a híreket, hogy a charter légitársaságot a zsidó emigránsok Szovjetunióból Izraelbe való szállítása tenné jövedelmezővé, mint mondta, a chartergépeken emigránsokat nem utaztatnak. (A hírek szerint ebben az elhatározásban a kormánynak is szerepe volt.) Számukra marad a menetrendszerű vagy — az előre nyilvánosan meghirdetett — sűrített járat. (érsek m.) 1990. DECEMBER ?,4. HÉTFŐ Moszkvában csak dollárért — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — azonban semmi garancia nincs. Arra sem, hogy valamelyik kelet-európai országban ne hoznának szankciókat a magyar turisták ellen, miként tették azt Moszkvában, ahol a szállodákban már csak dollárral fizethet a hazánk fia. Viszontlépésre azonban mi a későbbiekben sem készülünk. A kereskedelmi bankok —a bátor turistáknak — január végéig adhatják el a birtokukban lévő keleti valutákat, az MNB viszont január végéig veszi át tőlük ezeket a pénzeket. Várhatóan márciustól a kereskedelmi bankok szabadon kereskedhetnek azokkal a valutákkal — így például a dél-amerikai pénzekkel is — melyet az MNB nem jegyez hivatalosan; az árfolyamot itt a piac szabályozza majd. Tehát aki keletnek indul, jó, ha visz magával nyugati valutát és — Lengyelország és Csehszlovákia kivételével, ahol a helyi fizetőeszköz eredetét mind kevésbé firtatják — célszerű ezeket előrelátóan átváltani. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy sokhelyütt még a hivatalos átváltási papír ellenére is helyben dollárfizetést várnak. Érsek M. Zoltán Ünnep táján jön a válság Vonalban az ÉLET Halló! Itt a lelki elsősegély telefonszolgálat! A bizalmat ébresztő hang tulajdonosa jó ember lehet. Ez az első benyomásom, s nem tévedek. Nem sieti el, hogy firtassa, miért is hívtam. Megvárja, míg félénken magam kezdem el, de a beszélgetés alatt is végig érzem, hogy csak velem foglalkozik, válaszai, tanácsai nekem szólnak. — Ez is a célunk — mondta Búza Domokos, a budapesti lelki elsősegély telefonszolgálat, az ÉLET-vonal munkatársa, aki egyiken az országos szervezet titkára is. — Mindenki csak maga oldhatja meg problémáit, mi csak segíthetünk valamennyit és ezt lelkiismeretesen tesszük. Az ország minden nagyobb városában él legalább egy olyan egyirányú, ingyenes telefonvonal, amelyen megtalálhatnak bennünket. Igaz, többségük csak estétől reggelig hívható, de zömmel ekkor jönnek a rossz gondolatok, ekkor kell leginkább a lelki segítség. — Ünnepek táján talán még nagyobb szükség van a szolgálat munkájára. Ilyenkor kik hívják leggyakrabban telefonszámaikat? — Elsősorban az idősebbek, a magányosak, de a társas magányban élőkkel is „találkozunk”. Az előbbieknél érthető, hogy egy többnapos ünnep feszültséget okoz. Az egyébként családos embereknél a pár napos együttlét, összezártság hozza felszínre a sokáig lappangó gondokat, felborul a látszategység és -béke. Ilyenkor hívnak bennünket. A másik körbe tartoznak azok, akiket a szociális, egzisztenciális helyzetük nyomaszt, és sajnos számuk gyarapodik. Sok fiatal is hív bennünket, leggyakrabban azért, mert elhagyatottnak érzik magukat. — Mit tudnak tenni, hogy az, aki segítségre szorul, ne keveredjen bele gondolatai labirintusába? — Egy-egy ilyen telefonbeszélgetéskor azt próbáljuk elérni, hogy aki bajban van, az saját maga mérje fel a helyzetét, és azt is, hogy tisztázza magában, merre tud a kiút reményében elindulni. Ehhez nyújtunk segítséget. — És milyen sikerrel? Kapnak-e visszajelzést egy-egy korábbi kliensüktől? — Úgy van ez általában, hogy ha valaki megszabadult pszichés bajától, az tájára sem megy annak, aki emlékezteti erre vagy segített neki a megoldásban. De néha visszahívnak, megköszönik a tanácsokat, sőt továbbadják a telefonszámainkat. — Mit tanácsol azoknak, akik az ünnepeket magányosan töltik vagy annak érzik magukat? — Elsősorban azt, hogy ne várjanak csodát az ünneptől, s ha tehetik, ők adjanak szeretetet, kedvességet, netán ajándékot, mert ezzel kapnak is. És hívhatnak bennünket akár az utcáról is, elég egy kétforintos, amit a beszélgetés végén még vissza is kapnak. Talán segítünk néhány olvasónknak azzal, hogy mi is közreadjuk ezeket a telefonszámokat, remélve, hogy a rászorulók akár az utolsó pillanatban is, de felemelik a kagylót. Telefonszámok: Budapest: 122-9600, 122-9609 (napipal), a református egyház szolgálata: 118-7187, a katolikus egyház szolgálata: 142-7762; Debrecen:(52)12-165; Győr: (96)111-722; Hatvan: (38)111-700; Kecskemét: (76) 28-222; Miskolc: (46)88-884; Salgótarján: (32)11-600; Szeged: (62) 11-000; Szombathely: (94) 22-000; Veszprém: (80)22-203; Békéscsaba: (66)21-256; Pápa: (89)24-713; Pécs: (72)12-390; Székesfehérvár: (22) 11-127. Törő András A Vöröskereszt próbálkozik Megtalált pénzforrás A nimbusz kötelez. A Vöröskereszt olyan szervezetként él a tudatunkban, amelyik segít, ha rászorulunk. Még akkor is, ha egyre kevesebb pénzből gazdálkodhat. Képes-e helytállni a mindenirányú szűkösségben az intézmény? A kérdést dr. Morzsányi Évának, a Vöröskereszt budapesti titkárának tettük fel. — Eddig soha nem tapasztalt számban és a legkülönbözőbb gondokkal keresnek fel bennünket, kerületi munkatársainkat — mondotta. — A legtöbben anyagi támogatásra szorulnának, nincs mit enniük, nincs mit felvenniük, nincs otthonuk, nincs aki ápolja őket. A központi költségvetés azonban velünk sem bőkezű, így magunknak kell pénzügyi forrásokat keresni. Sok mindennel próbálkoztunk, hogy pénzhez jussunk. Többek között elkezdtünk könyvterjesztéssel és könyvkiadással foglalkozni olyan témakörökben, amelyek nem állnak távol profilunktól. Terjesztettük az elmúlt hónapokban Maria Treben gyógyfüves könyvét, a Kalóriakalauzt, a szójarecepteket közlő, a Nagymami konyháját bemutató füzetet és karácsonyra jelentettük meg az Anonymus Kiadóval közösen dr. Zoltán Zsófia Mit egyen a gyerek? című, kismamáknak szóló kitűnő könyvét. Ezek bevételét kizárólag szociális célokra fordítjuk. A könyv e héten jelent meg. H. Zs. Csődben a termelők Elvesztett paradicsom Mintegy három hónapja közölt tudósítást a Vasárnapi Hírek a Szeged melletti Bordányban működő paradicsomfeldolgozó Tomafruct Kft. nehéz helyzetéről. Akkor a frissen megválasztott új ügyvezető (aki főállásban az Illlés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke), Mészáros János bizakodó volt. November közepén viszont csődöt jelentett a kft. Ezzel a teljes paradicsomtermelő tájkörzet válságba került. Most az okokról és a lehetőségekről beszélgettünk. — Csalódott, hogy nem sikerült megmentenie a Torna froctot? — érdeklődtünk a kft. immár biztosan utolsó ügyvezetőjétől. — Én is rossz irányban indultam el a hibakeresésben. Kezdetben meg voltam győződve arról, hogy a tájkörzetben termelt paradicsom csak csodálatos minőségű sűrítmény alapanyaga lehet. Aztán a színe a laboratóriumi vizsgálatokkor már nem érte el a nemzetközi szabvány minimális határértékét. Az elhalt penészfonalak az előírtnál nagyobb számával is gondjaink voltak. — A csődbe mégiscsak a teljesítetlen fizetési kötelezettségei taszították a Tomafructot. — Nagyon nehezen tudtuk eladni a végül közepes minőségűre sikerült sűrítményünket. Termelési ár alatt és nagy fizetési határidővel. Az alapprobléma az volt, hogy a cégalapítást piackutatás nem előzte meg. Az építkezés és gépbeszerzés döntő része hitelből történt. Az igazán minőségi késztermékhez még ma is hiányoznak a gépek. Közben már hiteleink kamatterhe napi 230 ezer forintra nőtt. — Jövőre tízezrek maradnak munka- és paradicsomjövedelem nélkül? — Jó lenne, ha nem így történne. Ebben a pillanatban túl hosszúnak tűnik a csődeljárás. A paradicsomtermesztés érdekeit az szolgálná leginkább, ha az árverésre már januárban sor kerülhetne. Erre pedig kevés a remény. Pedig az új tulajdonosoknak szükségük lenne némi időre a fajtaváltás megszervezéséhez. A mostani vékony idéjú fajta a gyűjtőkonténerekben megroppan és gyorsan romlik. A biztonságos mennyiség ebben a körzetben csak öntözéses gazdálkodással érhető el évről évre. Ezért a gazdáknak kutakat kellene fúrniuk. A legnagyobb kárt a Szeged környéki paradicsomtermesztésnek ma is elvesztegetett napok, hetek, hónapok okozhatják. Bőle István Helyi érdekek útvesztőjében — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — zatok miatt szétzilálódott. Konspiratív alapon szerveződő képviselői csoportok a polgármester személyének felhasználásával hatalmi harcot vívnak. A leendő szakbizottságok vezetői és tagjai hatáskörüket túllépve intézkedéseket foganatosítanak. Országos jelentőségű beruházások, bevásárlóközpont megítélésében hiányoznak a megalapozott szakmai és üzleti szempontok. „Mindezekért a két aláíró, Szabó Zsolt és dr. Kaszap László képviselő felfüggeszti képviselői tevékenységét. A levelet egyébként december 21-ére datálták, vagyis ugyanarra a napra, amelyik napon a testületi ülésről kiszivárgott hírek szerint dr. Csathó István polgármester benyújtotta lemondását és amit állítólag véglegesnek tekint. Hozzá hasonlóan további két képviselő is visszaadta mandátumát. A lakosság az eseményekről különböző szórólapokon értesülhet, ugyanis a helyi tévé a választások óta nem kap működési engedélyt. Kérésüket azzal hárították el, hogy a helyi televíziózás ügyében az önkormányzat még nem lét eléggé tisztán... Sokan pedig abban szeretnénektisztánlátni, hogy egy országos ügy a bevásárlóközpont megépítése, hogyan veszhet el a helyi érdekek útvesztőiben. Valkó Béla . ...Vasárnapi