Vasárnapi Hírek, 1991. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-06 / 1. szám

A még csupán szárnyait is alig bontogató Albán Demok­rata Párt szombaton megje­lentette az ország első ellen­zéki újságját. A lap 50 ezer példányban került az utcákra, s két órán belül szétkapkod­ták, pedig háromszor annyiba került, mint az Albán Munka­párté. Szombaton mindössze 150 albán menekült érkezett Gö­rögországba. A menekültek számának gyérülését megfi­gyelők azzal magyarázzák, hogy az albán hatóságok ala­posan megerősítették a határ őrizetét, egyelőre csak figyel­meztető lövésekről érkezett hír, áldozatokról nem. (Reuter) KGB-felfigyelet A szovjet titkosszolgálat (KGB) növekvő súlyára utal, hogy a szervezet újabban ka­tonai hatalomra kezd szert tenni — írja vasárnapi számá­ban a Drezdában megjelenő Dresdner Morgenpost. A szovjet katonai körökre hivatkozó újság szerint egy ideje a szovjet hadsereg regu­láris egységei közül többet közvetlenül Vlagyimir Krjucs­­kov KGB-főnök parancsnoksá­ga alá helyeztek. Ezek első­sorban olyan ezredek, ame­lyek az egykori NDK-iból, le­szerelés után kerültek vissza a Szovjetunióba. Például a KGB irányítása alatt áll az a páncélosokkal és páncélozott járművekkel felszerelt építő­ezred, amely 1990 közepéig Jüterbog közelében állomáso­zott. Úgyszintén Krjucskov pa­rancsnoksága alá tartozik több gépesített zászlóalj, amelyeket Neustreli­tzből (Mecklenburg tartomány) vontak kii az el­múlt évben. Tizenötmillión felül a nemzet spórkasszájában Itthonról és külföldről a hármas célért Veszteséges cégek tartózkodjanak Jó egy hete kezdődött meg az úgynevezett Nemzeti Alapítvány szervezése, amely a kezdeményező Csengey Dénes országgyűlési képviselő szavaival szólva: szimbó­lum értékű. Az alapítvány — a szerkesztőségünkbe is megküldött szándéknyilatkozat szerint — hármas célt tű­zött maga elé. A Nemzeti Alapítvány cél­ja a gazdasági szerkezetátala­kítás folyamatában a szegény­ségküszöbre sodródó társadal­mi csoportok segítése, karita­tív egyesülések ösztönzése és támogatása, továbbá fiatal szakemberek külföldi képzé­sének támogatása, a gazda­ságtudományok, a társadalom­­tudományok, a bölcsészettu­dományok, az orvostudomá­nyok és a műszaki tudomá­nyok területén, valamint a nemzeti egység, a nemzeti ön­azonosság és a nemzeti kul­túra fenntartásában, tovább­fejlesztésében és európai szín­vonalú művelésében szerepet vállaló állampolgári kezdemé­nyezések, szellemi műhelyek, alkotó közösségek, világi és laikus egyházi mozgalmak ösztönzése és támogatása. Az első napokban — mint köztudottá vált — hetven or­szággyűlési képviselő aján­lotta föl e célra egy havi jö­vedelmét, köztük Darvas Iván, Németh Miklós, Szabad György, Szűrös Mátyás, Kása Ferenc, dr. Török Ferenc, Fo­dor István, Király Zoltán, s Antall József és Göncz Árpád is. Időközben helyeslő és el­lenérzésű vélemények egya­ránt napvilágot láttak. Van­nak ugyanis, akik a gyűjtést a rosszemlékű békekölcsönök­höz hasonlítják vagy az új Nemzeti Színház javára szer­vezett, de keserű szájízt ha­gyott adakozást említik. A nemzet perselye azonban mégiscsak egyre inkább telik, telik , amint arról szomba­ton Csengey Dénes tájékoztat­ta a Vasárnapi Híreiket. El­mondotta a kezdeményező képviselő, hogy a legfrissebb adatok szerint már 15 millió forint feletti összeg gyűlt be. Az akciót kezdeményező, és először adakozó országgyűlési képviselők is kisebbségben vannak már a felajánlók kö­zött. Az ügy­­túllépett a Par­lament, sőt az országhatár ke­retein is. Ausztráliától Kana­dáig, Svédországtól az Egye­sült Államokig érkeznek újabb adományok. A szép számú hazai fel­ajánlók között van már ter­melőszövetkezet, nagyvállalat és magánszemély egyaránt. Arra azonban a szervezők fel­tétlenül felhívják a figyelmet, hogy csak nyereséges vállala­toktól fogadhatnak el ado­mányt. Furcsa lenne ugyanis, ha a veszteséges vállalat a költségvetési támogatását ajánlaná fel jótékony célokra. Az új nemzeti intézmény ala­pítói és támogatói között is különbséget kell tenni — mondta Csengey Dénes. — Alapító tag csak független személy lehet, vállalat nem. Ezzel azt is próbálják elke­rülni, hogy a cégek közpén­zekből adakozzanak. Szívesen fogadják a munkahelyi cso­portok jelentkezését is, de nem szeretnék, ha ezt hivatali úton, a régi látszatönkéntes­ség alapján tennék. A leg­újabb csatlakozók egyébként magánszemélyek, többek kö­zött Pozsgay Imre, aki egy havi jövedelmét; Köpe Sán­dor, 84 éves nyugdíjas, aki egy havi nyugdíját; Simon Gyula Ausztráliából 1000 dol­lárt ajánlott fel. Tanácsokat, javaslatokat és az adományok bejelentését vasárnap is várja a Nemzeti Alapítvány délután 2-től 6-ig a 132-5922-es telefonszámon. Ez a szám minden szombat - vasárnap ebben az időben hív­ható. Az Alapítvány számlaszá­ma : Postabank és Takarék­­pénztár Rt. 219-98636 021-05840. Postacím: Magyar Or­szággyűlés Nemzeti Alapít­vány, Budapest, Kossuth tér 1-3. — 1051. cs. Balás képviselő szóbeszédre épített Vádak - negyedosztályú anyagból Fejti: Ha per, hadd legyen per... Megfejtik-e a Fejti-villa titkát? — tettük fel a kérdést legutóbbi lapszámunkban. Mégpedig annak okán, mert dr. Ba­lás István, az MDF országgyűlési képviselője a legfőbb ügyész­hez eljuttatott feljelentésével adott nyomatékot annak a gya­nújának, hogy Fejti György, az egykori Borsod megyei párt­­bizottság első embere, majd az MSZMP KB volt titkára soro­zatos kedvezmények elfogadása révén hozta tető alá fővárosi villáját. A cikkünkre érkezett vélemények, észrevételek alap­ján ezúttal újabb kérdéssel kell előállnunk: mennyire meg­alapozott a képviselő úr gyanúja, van-e titok egyáltalán? A választ persze nem a Va­sárnapi Híreknek­­kell megad­nia, hanem a Borsod-Aba­új- Zem­plén Megyei Főügyész­ségnek, amely — dr. Nyíri Sándornak, a legfőbb ügyész helyettesének tájékoztatása szerint — január 15-ig befe­jezi a feljelentés kiegészítését, azaz a tények és adatok szám­­bavé­telét. Kit kell itt helyreigazítani ? A Vasárnapi Hírek is a té­nyekhez kíván ragaszkodni. Tény ugyanis, hogy dr. Balás István a december 30-i parla­menti ülés egyik szünetében kötetlen beszélgetésre invitál­ta az újságírókat. Ezen emlí­tést tett e feljelentésbről, majd ennek kapcsán két lapnak is interjút adott. A képviselő a bekecsi termelőszövetkezetet nevezte meg a­z építkezés ki­vitelezőjének. Pisák János téeszelnök azóta arról értesí­tette szerkesztőségünket: ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Ezek után természetesen is­mét felkerestük dr. Barlás Ist­vánt, aki elmondta: a bekecsi téeszről szóló információt nem volt módjában ellenőrizni. Majd a beszélgetést megsza­kítva, a­z írógéphez ült, és a Vasárnapi Hírek címére hely­­reiga­zítási kérelmet fogalma­­­zott. Egyebek között ezt írja: „Ténybelileg téves annak tényként való közlése, mintha a kérdéses kétszintes villát a békecsi téesz építette volna. A kötetlen beszélgetésen jelen lévő újságírók figyelmét föl­hívtam arra, hogy ez csupán ellenőrizetlen szóbeszéd, ame­lyet a titokzatoskodás miatt nem tudok sem megerősíteni, sem megcáfolni". A továbbiakban pedig ezt írja i:­t.Az információ ellenőri­zetlenségére történő figyelem­­felhívásom nyilvánvalóan el­kerülte kollégájuk figyelmét, de ez nem változtat azon, hogy nincs alapja annak, hogy tényként állítsanak be egy szóbeszédet." Az új­ságíró kissé értetlenül áll a történtek előtt. Először is azért, mert a beszélgetésről készült magnetofonf­elvételről nem állapítható meg, hogy a figyelmeztetés tényleg elhang­­zott-e vagy sem. Azután el­gondolkozhat azon is, hogy­­mennyibre lehet komolyan ven­ni azokat az információkat, amelyeket egy országgyűlési képviselő háttérbeszélgetésen­­közöl a sajtó munkatársaival. Hiszen az információhoz nem a kocsmaasztalnál, nem is a piacon cseverészve, hanem a Parlamentben jutottunk hoz- A villának is csak a fele igaz Jelentkezett szerkesztősé­günkben Fejti György is. Át­adott sorait az alábbiakban közöljük: „Nagyra értékelem, hogy a Vasárnapi Hírek újságírója december 30-án, késő este fel­keresett­­a lakásomon, hiszen ■tőle értesültem ar­ról, hogy Balás István a parlamenti ülésszak alatt » háttértáj­ékoz­­itattóna« invitált néhány újság­írót, amely után kiosztotta és kommentálta a legfőbb ügyés­z úrhoz intézett levelét. Az in­terjút azzal hárítottam el, hogy mindaddig, amíg nem is­merem pontosan az ellenem felhozott vádakat, addig nincs mit kommentálnom. Tekintettel arra, hogy a Va­sárnapi Hírekben dr. Balás István a személyemet, a be­csületemet durván sértő, sej­telmes célozgatásokkal és csúsztatásokkal teletűzdelt ki­jelentéseket tett, a jó hírhez való jogomra és a jó ízlésre hivatkozva, hozzá kívánok já­rulni a »Fejti-villa titkának megfejtéséhez«. A Fejti-villa valójában egy kétlakásos családi ház, amely­ből feleségemmel közös tulaj­donunkat — igaz, hogy szép, kellemes környezetben — egy háromszobás lakás képezi. Ezt természetesen tudja, vagy leg­alábbis tudhatja dr. Balás Ist­ván is, ha nemcsak arra ala­poz, amit a „képviselői foga­dóórán­ bizalmasan megsúg...” neki valaki. Hiszen egy koráb­bi parlamenti döntésnek meg­felelően — 1990. február 17-én már vagyonnyilatkozatot tet­tem, amit eljuttattam az Or­szággyűlés hivatalához. A vagyonnyilatkozatban le­írtam, hogy családi házré­szünk felépítését korábbi la­kótelepi háromszobás laká­sunk értékesítéséből, banniki kö­l­­csönök­ből, továbbá — sok máshoz hasonlóan — a tágabb családjunk szinte minden anyagi lehetőségét mozgósítva finanszíroztam. Ehhez nincs hozzáfűzni valóm. Legfeljebb csak annyi, hogy nem túl ere­deti ötlet újra vagyonelszá­moltatással fenyegetni. Továb­bá nem hangzik jól egy jogász szájából, miszerint »Nyilván­való számomra, hogy Fejti György nem tud elszámol­ni... « Ezt ugyanis prejudi­­kációnak hívják.” „Dr. Balás István azt állítja — folytatódik Fejti György nyilatkozata —, hogy a kivi­telező a »Borsod megyei beke­csi tsz volt, amelyik negyed­osztályú anyagokat számlázott a megrendelőnek«. Ezzel szemben én kijelentem, hogy a bekecsi termelőszövetkezet­tel semmiféle­­kapcsola­tom nem volt. Az építőanyagot az erre­­rendszeresített telepeken szereztem be, azok­­túlnyomó többsége első osztályú, azokért ennek megfelelő árat fizettem, és minderről »első osztályú« számlákkal rendelkezem. Számlaháborús felkészülés Nem felel meg a valóság­nak dr. Balás István azon ál­lítása sem, hogy a terveket az Északterv társadalmi munká­iban készítette volna­. A való­ság ezzel szemben az, hogy az Éls­zakterv írásbel­i megrende­lésemre elvállalta a tervek el­készítését, szerződéstervezetet és árajánlatot küldött szá­momra­, amit én — minden változtatás nélkül — elfogad­tam, a megküldött számlát pedig kifizettem. Végül nem szeretném el­hallgatni azt a rossz érzése­met sem, amit dr. Balás Ist­ván stílusban és jogértelme­zésben számomra nem rokon­szenves megnyilatkozásai kel­tettek bennem. Ez lehetne ma­gánügy is vagy a túlérzékeny­ség jele, hiszen személyesen érintett vagyok, és a korábbi hatalmi elithez tartozók ne legyenek túlérzé­­enyek. A magam csatáit — ha ezekre sor­­kerül — én természetesen vállalom, bízva az igazság­szolgáltatás pártatlanságában és objektivitásában. Azt azon­ban el kellene kerülnünk, hogy miközben szép beszédek hangzanak el a demokráciá­ról és a jogállamiságról, aköz­ben egyre több embert új fé­lelmek és fenyegetések kösse­nek gúzsba.” K. L. Indul az ár­rakéta Addig jár autós a kútra... — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — Ha anyagilag nem is, de lé­lekben már mindenki felké­szült arra, hogy hamarosan ismét többet kell fizetnünk az autózásért. Ám hogy mikortól lesz drágább a benzin, azt még a leginkább érintett cé­geknél sem tudják. Az OKGT-nél — ahová az Áfor tartozik — dr. Dankné Szentgyörgyi Vera főosztály­­vezető nem sok konkrétumról tudott beszámolni, mivel — mint mondta — ők csak akkor cselekedhetnek, ha a rendelet szövegét a Magyar Közlöny­ben kézhez kapják; ettől szá­mítva 2-3 napra lesz szüksé­gük a kutak átállításához. A magasabb fogyasztási adó a törvény kihirdetésének napjá­tól él, ami azt jelenti, hogy az Áfor mindaddig veszít az ügy­leten, amíg töltőállomásait nem tudja átállítani. Kérdésünkre válaszolva a benzinkutakat üzemeltető vál­lalatok mindegyike megerősí­tette, hogy a leendő árakat nem egyeztették, ugyanakkor a várhatóan 33 forintos fo­gyasztási adó és az egyéb adó­tételek mellett senkinek nem marad „játéktere”. A közeljö­vőben már csak azért sem várható árverseny, mert az újonnan alakult nyugati ve­gyes vállalatok is az OKGT finomítóiból szerzik be a ben­zint, új beszerzési forrásokat ők is csak félév múlva ígér­nek. Ez esetben nekik is tá­rolniuk kell majd az import 8 százalékát. Igaz, abban is mindenki megegyezik, hogy verseny eleinte nem az árak­ban, hanem a szolgáltatások­ban — a benzin minőségét nö­velő adalékanyagokban és a kutak melletti üzletek áruvá­lasztékát tekintve — várható. Az áremeléssel kapcsolat­ban Temesi László, a Fővárosi Garázsipari Vállalat igazgató­ja, az Aral ügyveze­tő igazga­tója is csak annyit mondott, hogy a pénteki postán semmi­lyen hírt nem kaptak a nö­vekvő benzinárakról, így nem is tudják, mit lehet és kell tenniük. Őt arról is faggat­tuk, hogy a közeljövőben el­­képzelhető-e, hogy — miként a fejlettebb országokban — egy-egy helyen nálunk is egy­más mellett sorakozzanak a különféle cégek töltőállomá­sai. Mint megemlítette, ez egy­hamar nem valószínű, mivel külhonban is rendre zárnak be a benzinkutak: ott felülről csökkenve közelítenek az op­timumhoz, mi viszont alulról építkezve tesszük ezt. Az Aral az elkövetkezendő öt év­ben 30-40 töltőállomást kíván telepíteni — főként vidékre. A Shell—Interág Kft. ke­reskedelmi főosztályvezetője, Kapitány István úgy véli, hogy az árverseny helyett az lenne az i­gazi, ha a benzinért végre mindenütt annyit fizethet­nénk, amennyi mindenkinek megérné. Miint mondta, ma még az árban olyan tételek jelennek meg, amelyeket nem neki kell minősítenie. Termé­szetesen a Shell is keresi azokat az importlehetősége­ket, amelyek olcsóbb beszer­zési forrást nyújtanak, ugyan­akkor még fokozottabb köve­telményeket támasztanak a benzinkutasokkal szemben. (Törők Érsek) Olajat terem a türelem? — FOLYTATÁS Az 1. OLDALRÓL — másféle gazdasági együttmű­ködést igényel és­­kínál. Iránt olyan piacnak tekinti Magyarország, ahol nemcsak eladhat, hanem vásárolhat is — jelezte. Konkrétan felvetet­te, hogy az iráni kőolaj hasz­nálható volna Magyarország számára, ám a magyar fél el­adósodottsága miatt leginkább csak termékekkel tudna fizet­ni az energiahordozóért. Meg­említette, hogy az iráni félnél van már tanulmányozás végett a kettős adóztatást megszünte­tő egyezmény tervezete. A kooperáció új területeként be­szél arról a lehetőségről, hogy ha Magyarország társult tag­jává válik az Európai Közös­ségeknek, a csatlakozás alkal­mat teremthet Iránnak, hogy például közös vállalkozások útján hozzáférkőzzön a nyu­gat-európai piacokhoz. A ma­gyar­­közvetítő szerep” egy további vetülete lehet az, hogy a környező országokba szánt iráni kőolajat tárolnának Ma­gyarországon. Felajánlotta a magyar mezőgazdasági tech­nológiai szaktudás és tapasz­talatt átadását­­is. Az indít­ványt az iráni partner öröm­mel vette. Ali Akbar Velajati rendkí­vül élénken érdeklődött a ke­let-európai változások, Ma­gyarország és a szomszéd álla­mok viszonyai iránt. Külön kikérte a magyar fél vélemé­nyét a szovjetunióbeli fejle­ményekről és kilátásokról. Az utóbbi témánál megjegyezte, hogy Irán nem kíván beavat­kozni a szovjet ügyekbe. A tárgyalások első forduló­jának befejeződése után Je­szenszky Géza tisztelgő látoga­tást tett Mahdi Karrubinál, az iráni parlament, a Madzslisz­­befolyásos elnökénél. Mahdi Karrubi részletesen ismertette Irán nézetét az Öböl-válságról. Tájékoztatója alapján Teherán álláspontjá­nak fő elemei: Iraknak be kell szüntetnie az agressziót — a konfliktust békésen kell ren­dezni — szükségtelen a külső nagyhatalmak beavatkozása — a térségben regionális bizton­sági rendszert kell létrehozni. Az iráni megítélés szerint az Egyesült Államok nem mon­dott le a szándékáról, hogy rátegye a kezét a közel-keleti olaj­lelőhelyekre, ezért vonul­tatott fel olyan nagy erőket az Öbölben. A Madzslisz elnöke a­­talál­kozón külön köszöntötte a magyar iszlám közösség veze­tőjét, aki elkísérte Jeszenszky Gézát Teheránba. Vasárnap folytatódnak a magyar külügyminiszter tár­gyalásai. Magyar utóvéd a VSZ-nél — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — rési terve nem tartalmaz a magyar honvédségre vonatko­zó előírásokat, rendezvénye­ket, vagy a közös fejlesztést célzó elképzeléseket. A fegy­verek, főleg a pótalkatrészek beszerzésére vannak ugyan megállapodások, de ezek az ügyletek már nem a Varsói Szerződés parancsnokságán keresztül, hanem az egyes or­szágok közötti áruforgalom ke­retében zajlanak. Egy ideje a magyar hadse­reg vezetőit nem hívják meg a közös katonai tanácskozások­ra, valamint nem ülésezik a VSZ egyesített fegyveres erői­nek katonai tanácsa, honvédel­mi miniszteri bizottsága sem. Ismeretes az is, hogy június végéig Magyarországról és Csehszlovákiából is kivonul­nak a szovjet csapatok, ami szintén azt a feltevést erősíti, hogy az idén feloszlik a VSZ katonai szervezete. Keleti György megerősítette, hogy az utóbbi időben több erre utaló bejelentés hangzott el. Ameny­­nyiben a politikai tanácskozó testület budapesti ülésén ilyen értelmű döntés születik, úgy — szakértők szerint — csupán néhány hónap szükséges a szervezet felszámolására. (kövess)

Next