Vasárnapi Hírek, 1992. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-19 / 3. szám

Figyelünk-e az értékeinkre? Itt van például Schöffer Miklós esete. Nicholas Schöfferként jobban ismeri a világ, jószerivel nem is tudja, hogy a földkerekség leg­híresebb képzőművészeinek egyi­ke Magyarországon született 1912 őszén. Most, hogy egy hete meghalt és szerdán már el is te­mették Párizsban, kíváncsian fi­gyeltem, hogy mi, a honfitársai elbúcsúzunk-e tőle. Nos, nem kapkodtuk el. Alig olvastam róla valamit, az országos tömegkom­munikáció szinte teljesen meg­feledkezett világhírű hazánk­fiáról. Élete a tér meg a fény bű­völetében telt el. Már itthon is a képzőművészet, megújítójának készült, második hazájában, Franciaországban azonban még inkább a csillogó-villogó, sőt hangzó-forgó szobrok meghono­sítására tett kísérleteket. Nem is eredményteleneket. Láttam fény­­tornyait Párizsban és a belgiumi Liége-ben, aztán Németország­ban, de a szakirodalom szerint Kalifornia szintén tele van kiber­netikus vezérlésű térplasztikái­val. Szokatlan, már-már a hu­szonegyedik századot idéző fény­­tornyok ezek; ha egy város valami különlegeset akart felmutatni az odalátogatóknak, előbb-utóbb Schöffertől rendelt fémből való mozgó szobrot. Szülővárosában, Kalocsán múzeum — néhány napja immár emlékmúzeum — őrzi nevét. A bajai út mentén található, a főut­ca végén. A szépen helyrehozott házban titokzatos szerkentyűk hozzák lázba a fiúgyerekeket, ta­pasztalataim szerint ők méltá­nyolják leginkább a homályból kibontakozó, majd mesterséges fényforrásokkal hirtelen meg­világított látványosságokat. A vendégkönyvben elragadtatott megjegyzések, bár a magyar nyel­vű ákombákomokat többnyire német, angol és japán felnőttek mondatai egészítik ki. A hazai és különösképpen a helybéli felnőtt­társadalom szemlátomást nem tud mit kezdeni a furcsa hagya­tékkal. Azzal például, ami legföljebb egypercnyire van a múzeumtól. A buszállomás fölé magasodik, a művész ajándékozta szülővá­rosának. Aki autóval húz dél felé, óhatatlanul elhalad a járdába épített szenzorok fölött. A kalo­csai fénytoronynak, amelyhez fogható nincs Közép-Európában, reagálnia kéne a forgalomra. De nem világít, évek óta nem működik. A régi rendszerben, még a mostaniban sem került pénz rá. A magyarázat alighanem abban rejlik, hogy a Duna-menti tele­pülés lakossága idegenül szemléli a messze földre származott „mechanista” kétségkívül meg­hökkentő életművét. E megál­lapítást persze korántsem elma­rasztalásnak szánom. A kalocsai Vajas és Eperföld, Rokkanttelep és Csajda népe talán egyszer meg­barátkozik a kalocsai Schöffer Miklós hagyatékával. Addig pedig legalább mi, kép­zőművészet iránt érdeklődők tartsuk ébren a fényszobrász emlékét. Zöldi László Kalocsa furcsa tornya Párizsban csoda Szabadon választva Siklós pályákon Programturmix a Union Tourstól A síelés és a téli sportok ked­velőinek a Union Tours nem csak a környező országok síparadicsomaiban, Szlovákiában az Alacsony- és Magas-Tátra ismert terepein és a Fehér-Kárpátok külön­legesen szép vidékén, vala­mint Ausztria kedvelt síüdü­­lőhelyein kínál lehetősége­ket, hanem távolabb is, pél­dául Bulgáriában. A bolgár kínálatban szereplő Szemkovo üzletközpont isme­retlen a magyar turisták előtt, mivel ez idáig nem is volt nyil­vános. Szemkovo a Rila hegység délkeleti lejtőjén, a tengerszint felett 1600 méterre helyezkedik el. Az üdülő minden kényelmet megad, van benne uszoda, szau­na, több konditerem, sportfel­szerelés-kölcsönző, étterem, bár, videó-, játékterem. Az üdülő köz­vetlen közelében négy sípálya és nyolc felvonó várja a turistákat, melyekre bérlet leváért váltható. Ezt az utat a Union Tours egyéni utazással és repülős program keretében is kínálja. A síprogramok mellett az iroda Európa közeli és távoli városaiba egyaránt tervez 3—5 napos túrá­kat. Ebben az évben lényegében a tavalyi árakon 72 személyes Bist­ro luxusautóbuszszal szervezik az amszterdami, brüsszeli és párizsi utakat, valamint az elő- és utósze­­zoni spanyol üdüléseket. Minden igényt kielégít benne a légkondi­cionálás, az értékmegőrző, a fek­vőhely, a videó, a drinkbár, a gye­rekek játszósarka. A Union Tours — gondolva a kispénzű utasokra — rendkívül gazdag látnivalókkal tervez köru­­takat 3—5 nap időtartamra Auszt­riába és Olaszországba. Az osztrák kínálatban baran­golás a tavak vidékén ugyanúgy szerepel, mint a burgenlandi ka­landozások, sok magyar vonatko­zású emlékkel. Olaszországban a történelmi emlékekben páratlanul gazdag északolasz városok szerepelnek, mint például Velence, Trieszt, Pa­dova, Verona, Ravenna és a cso­dás Garda-tó vidéke. A kora tavaszi kínálatban cip­rusi üdülés is szerepel kétféle útvonalon, közben pedig egyipto­mi és izraeli hajókirándulást is lehet tenni. Természetesen a Union Tours bármilyen útvonalra összeállít és szervez utazást, mindenféle köz­lekedési eszközzel, tetszőleges lét­számra, az utazók igénye és anya­gi lehetőségei szerint. -is- Olajból termett mesevilág Az Egyesült Arab Emirátusok eddig nem tartozott a magyar turisták mindennapos úticéljaihoz. A kel­lően tehetősek ma már például a Union Tours utazá­si irodával eljuthatnak e számunkra egzotikus országba is. A felvételek jól érzékeltetik a kontrasz­tot az ősi hagyományok továbbélése és az olajból származó gazdagság között. A felhőkarcolók világa (?) békésen megfér a szigorúan vallásos (iszlám) életformával, ahogy a középkort idéző halpiac is a modern bevásár­lóközponttal. (Újhelyi István felvételei) 1992. JANUÁR 19., VASÁRNAP Végletes szokások Még mindig sláger az apartman Az utazási divatoknak és az idegenforgalmi piac tendenciavál­tozásainak megfelelni nem éppen könnyű feladat ma Magyar­­országon. Az elmúlt években egyre csökkent a kereslet, az em­berek sokszor kénytelenek lemondani a nyaralásról. Az egyik legnagyobb hazai utazási iroda, a Coopturist Rt. adatai szerint csökkent mind a kül-, mind a belföldi turizmus. A kiutazások forgalma 25, lét­száma 18 százalékkal esett visz­­sza, amíg belföldön fordított helyzet állt elő; a forgalom 17, a létszám 25 százalékkal csökkent. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyon olcsó és a nagyon drága utakra van ma Magyar­­országon kereslet. Nem véletlen hát, hogy az idei nyári Coopturist­­programok 67 százaléka 20 ezer forint alatti , a legolcsóbb egy májusi, Lido de Jeselóban töltött hét, egy főnek 2100 forintjába kerül­­, míg a 100 ezer forint feletti utak aránya 0,6 százalék — a legdrágább út a 13 napos In­dia—Nepál—Thaiföld körutazás, 167 ezer forintért. A különböző formák közül mindinkább előretör az egyéni üdülés, ezen belül pedig külön említést érdemel az apartmanos szállás. Nem véletlen, hiszen a külföldi utak közül ezeket tudják a legkedvezőbb áron adni. A három leginkább kedvelt ország ma Ma­gyarországon Görögország, Olasz­ország és Spanyolország (ide az elmúlt évben megkétszereződött a Coopturist szervezésében az uta­zók száma), amelyek kiegészülnek a még kevésbé felkapott ciprusi vagy francia tengerparttal. Apró érdekesség, hogy az ajánlatok között már (még) egy két jugosz­láv szálloda is szerepel. Cs. S.... Vasárnapi­­Hírek Valuta szabadabban, de drágábban Külföldre forintért Védelem a dilettánsok Évente két hétig forintért nyaralhatunk, üdülhetünk, ha a szervezett turizmus keretében vágunk neki a világnak. Újdonság az is,hogy naponta 500-1800 forintnak megfelelő valutát igényel­hetünk az utazási irodáktól költőpénz gyanánt. Az erről szóló kormányrendelet a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. Az utazási irodák eddig valu­tabevételeik felét fordíthatták külföldi programok szervezésére, ez a kötöttség megszűnik. A vál­tozás hátterében az áll, hogy egyre több állampolgárnak van deviza­­számlája, másrészt pedig vissza­esett a fizetőképes kereslet, ezért az utazási irodák azt a bizonyos 50 százalékot sem tudták felhasznál­ni. Ilyen körülmények között pe­dig fölösleges fenntartani a kor­látozásokat. Az állampolgárok számára ez azt jelenti, hogy — mint elöl­járóban is írtuk—évente 14 napra a világ bármely országában fo­rintért üdülhetnek. Ahogyan Sásdi Gábortól, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetőjétől megtudtuk: e tekintetben teljesen mindegy, hogy mondjuk olcsó bulgáriai, vagy például fényűző riói nyara­lásról van szó. A lényeg mindkét esetben az, hogy az utazási irodánál forintban kifizessük az adott idegenforgalmi szolgáltatás díját. Legyen az szállodai szoba, vagy éppen múzeumi belépőjegy. Mindez nemcsak a szervezett utazások résztvevőire, hanem az önállóan nekiinduló turistákra is vonatkozik, ha például a szállást vagy más szolgáltatást az irodánál rendelik meg. A turistáknak ezenfelül köl­tőpénz is jár a két hétre. Ennek mértéke a szolgáltatás színvo­nalához igazodik, így például 500 forintnak megfelelő valutát kap­hat naponta az, aki teljes panzióra tart igényt, 1800 forintot az, aki­nek csak szállásra van szüksége. Méghozzá személyenként, tehát egy négytagú család esetében a két gyermek ugyanúgy jogosult a költőpénzre. A valutához a váltóhely, azaz az idegenforgalmi iroda, s nem a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán juthatunk hozzá. Mennyi lehet az eltérés? Ezt ellen összegszerűen vagy százalékosan lehetetlen megmondani. Tény az, hogy a hatályos törvények szerint a váltóhelyek eladás és vétel ese­tén is egyenlő mértékben térhet­nek el az általuk megszabott középárfolyamtól. Van azonban egy olyan kötöttség, hogy a vál­tóhelyek vételkor nem halad­hatják meg, eladáskor pedig nem érhetik el az MNB hivatalos kö­zépárfolyamát. A valutavásárlás szabályainak változásával összefüggésben az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um szintén rendeletben írja elő az utazásszervezői tevékenységhez szükséges feltételeket. Erre azért van szükség, mert immár ezernél több cég működik a piacon, s a turisták a megmondhatói annak, hogy közülük nem egy a minimális hozzáértést, technikai felszerelt­séget is nélkülözi. A jövőben az utazásszervezőknek minősítő szakvizsgát kell tenniük, a cégek­nek pedig egy bizonyos összeget letétbe kell helyezniük. Ez utóbbi az utasokkal szembeni kártérítési kötelezettség teljesítésére szolgál, ha annak másként nem lenne fe­dezete. K. L.

Next