Vasárnapi Hírek, 1993. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-03 / 1. szám

Ma írják alá a START—2-t Bush Moszkvában Moszkvába érkezett szombat délután George Bush. Az amerikai elnököt a seremetyevói repülőtéren — a moszkvai protokolláris szokásoktól eltérve — személyesen Borisz Jelcin orosz államfő üdvözölte, ezzel is aláhúzva a látogatás különleges jelentőségét. Az orosz elnök azt reméli Bush látogatásától és a START-2 meg­állapodás aláírásától, hogy né­mileg sikerül helyreállítani a de­cemberi népképviselői kong­resszuson megtépázott tekinté­lyét. •­­ Délelőtt érkezett meg Moszk­vába az amerikai first lady, Bar­bara Bush, valamint az elnök két közeli munkatársa, Lawrence Eagleburger külügyminiszter és­­ James Baker, a washingtoni kül­­ügyek volt irányítója. Baker, aki kulcsszerepet játszott az elmúlt négy év során a szovjet—ameri­kai, illetve az orosz—amerikai kapcsolatok fejlesztésében és a leszerelési megállapodásokban, ezúttal mint a Fehér Ház appa­rátusának főnöke vesz részt a csúcstalálkozón. Az előzetesen egyeztetett program szerint vasárnap dél­előtt Bush és felesége rövid sétát tesz a Kremlben, majd ezután _______l—£TN ÍN_______ kerül sor a nagyfontosságú, két­órásra tervezett államfői eszme­cserére. Délután, közvetlenül a díszebédet követően, a látogatás csúcspontjaként írja alá a két el­nök a START—2 szerződést. A hadászati támadófegyverek további korlátozásáról aláíran­dó START—2 szerződés orosz és amerikai oldalon egyaránt két­harmaddal csökkenti az atom­tölteteket és hordozóeszközeik számát. Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt Oroszország 3 ezerre, az Egyesült Államok pedig 3 és fél ezerre csökkenti a másik fél te­rületét veszélyeztetni képes nukleáris robbanófejek számát. Az államfői eszmecserén, mint azt a moszkvai amerikai nagykövetség munkatársa az MTI kérdésére elmondta, a le­szerelési témakör mellett a má­sik fő napirendi pont az orosz belső helyzetről való tájékozó­dás, illetve ezzel szoros össze­függésben a jugoszláv válság megvitatása lesz. Amerikai részről legfőképpen azt szeret­nék kipuhatolni, hogy a jelenlegi orosz belpolitikai viszonyok mekkora mozgásteret engednek Jelcinnek a délszláv válság kezelésében, kész-e támogatni, s ha igen, milyen mértékben, a nemzetközi közösség esetleges boszniai katonai beavatkozását. Eredetileg Szocsi lett volna a helyszín, ám jól értesült források szerint az e város melletti Adler repülőterének leszállópályája nem kifejezetten a Boeing—747- es óriásgépekre van méretezve, s így rossz idő esetén nem igazán biztonságos a landolás. A hely­szín megváltoztatásának másik közszájon forgó magyarázata, hogy az orosz fél — mivel a dön­tés az utolsó pillanatban szüle­tett meg — nem tudta megte­remteni Szocsiban a csúcstalál­kozó szükséges feltételeit. Arról nem is beszélve, hogy a fekete­tengeri orosz város mindössze néhány kilométerre fekszik a há­ború dúlta Abházia határától. (MH) 1 3 2-S­-2. 1­­4.-31 Egyházé a Kreml­­ lesz Lenin mauzóleumával? Hosszú idő után visszakerült az orosz ortodox egyházhoz a Kreml, ez a XV. században épült erőd. A szerződés értelmében a Vörös téri épületegyüttesbe be­letartozik a gyönyörű, színes hagymakupolás Vaszilij Bla­­zsennij-székesegyház is. Kérdés, vajon igényt tart-e az egyház a Kreml falában nyugvó pártvezé­rek földi maradványaira vagy a fal előtt álló mauzóleumra, ahol Lenin bebalzsamozott testét­ől­ (4^)355 ›"‚■‹» Szovjet (!) katonaszökevények Öt haditengerész szökött meg a volt szovjet katonai támasz­pontról a lengyelországi Swi­­noujsciében, mielőtt egységük végleg hazatért volna Oroszor­szágba. Két hétig bujkáltak a vá­ros környéki erdőben, míg né­gyet közülük lerongyolódva, ki­éhezve, betegen megtaláltak a lengyel katonai csendőrök. Az év első napján a szökevényeket át­adták az orosz katonai hatósá­goknak, az ötödiket tovább keres 3 'csflq r-Q ) 3 S& ■ ^ Az 1983-as tragédia titka A kamcsatkai radarrendszer hibája vezetett a dél-koreai légitársaság KAL —007-es jelű járatának lelövéséhez szovjet vizek fölött 1983-ban. Ezt a meglepő bejelentést tette az amerikai CBS televíziónak adott — vasárnap adásba kerülő — interjúban az egykori szovjet légierő tisztje, Alekszandr Zujev százados. A Reuter által ismertetett beszélge­tésben az egykori szovjet pilóta azt ál­lítja, hogy a sarkvidéki viharok miatt — tíz nappal a gép szeptember 1-jei lelö­­vése előtt — meghibásodott a kamcsat­kai figyelmeztető radarrendszer. Zujev beszámolója erősíteni látszik azokat a feltételezéseket, hogy a 269 polgári utas életét követelő szerencsétlenség nem szándékos támadás, hanem tragikus üzemzavar következménye volt. Zujev volt a hidegháború időszaká­nak utolsó híres szovjet disszidense, MiG—29-es vadászgépével 1989-ben Törökországba menekült. Később az Egyesült Államokba vitték, ahol a tit­kosszolgálat több ízben kihallgatta. Ha a radarrendszer működött volna, a szovjet légvédelem már Kamcsatka fölött elfoghatta, azonosíthatta és le­szállásra kényszeríthette volna a dél­koreai gépet — állítja Zujev. A hi­bás radar miatt azonban csak órákkal később, Szahalin fölött érték utol, és lőtték le az utasszállítót. (MTI) 2 R­adarfüggöny a határon Rudolf Seiters német belügy­miniszter radarral és infravörös sugarakkal kívánja a német— lengyel és a német—cseh határt figyeltetni — közölte a Bild című lap szombaton. A nagy példány­­számú újság rendelkezésére áll egy belső irat, amelyben a mi­nisztérium leszögezi: bevezetik, illetve kipróbálják a határ auto­matizált ellenőrzését, figyelését radar és infravörös készülékek segítségével. Ilyen eszközöket szórványosan már eddig is alkal­maztak. Mint a Bild írja, a határőrség nem képes tökéletesen eleget tenni feladatának, a határ „lyu­kas”: ötezer állás betöltetlen, az elektronikát hívják segítségül. Tavaly november végéig közel 54 ezren kerülték meg a határállo­másokat, keltek át Németor­szágba a zöld határon keresztül, zömmel Lengyelország és Cseh­ország irányából. (MTI) 1993. JANUÁR 3., VASÁRNAP 3 HA- 43­.3py Még januárban amerikai csapatok érkezteteek Boszniába Jacques Delors rémálma a szláv összefogásról Miközben Boszniában újra harcolnak, Genfben szombaton dél­előtt megkezdődött a boszniai szembenálló — szerb, muzulmán, horvát — felek közvetlen találkozója, amely az első a háború kezdete óta. A három boszniai vezető anélkül ült le a tárgyalóasz­talhoz, hogy kezet fogott volna egymással — írja a Reuter. Delors, az EK bizottságának elnöke kifejezetten pesszimista. A tervek szerint 3 napig tartó megbeszéléseken a Jugoszlávia­­konferencia két társelnöke, Cyrus Vance és Lord Owen elnö­köl. Ők ismertették meg a tíz autonóm tartományból álló demilitarizált állam térképét a résztvevőkkel. Borúlátó nyilatkozatot tett a békekonferencia előestéjén Jacques Delors, az Európai Kö­zösségek Bizottságának elnöke. Óvatos párhuzamot vonva az I. világháború előtti helyzettel azt mondta, hogy sötét felhők ár­nyékolják be az 1993-as év indu­lását. A politikus el tudja kép­zelni azt a „rémálomszerű forga­tókönyvet”, amelyben Oroszor­szág eltávolodik a Nyugattól, és Szerbia oldalára áll. Delors bí­rálta az EK-t, amiért nem látta előre a délszláv háború veszélye­it, és azt mondta, beigazolódott azon, korábban is hangoztatott véleménye, hogy csak a nyugati katonai beavatkozás fenyegeté­se rettentheti el a szerbeket. Az amerikai védelmi minisz­térium arra készül, hogy Bill Clinton megválasztott amerikai elnök már a január 20-ikai hiva­talba lépését követő napon uta­sítást ad a boszniai intervenció­ra — írta szombaton a The Times című londoni lap. A Pentagon úgy tervezi, hogy már a Clinton Fehér Házba költözését követő héten amerikai csapatokat küld­hetnek az egykori Jugoszláviába — mondta egy amerikai stratéga. A boszniai rádió péntek esti jelentése szerint minden készen áll a Szarajevó környéki szerb állások elleni muzulmán ellentá­madás megindítására, sőt az át­fogó támadásban részt vevő egy­ségek egy része már meg is kezd­te az offenzívát. A rádiónak nyi­latkozó egyik boszniai paran­csok szerint a támadás minimá­lis célja a szerb ostromgyűrű megnyitása, míg a maximális cél a boszniai főváros teljes felsza­badítása. 7 Német lapvélemény Magyarországról Veszélyeztetett stabilitás A Süddeutsche Zeitung buda­pesti tudósítása szerint a létmi­nimum alatt élők társaságának aláírásgyűjtő akciója, az esetle­ges népszavazás a parlament idő előtti feloszlatásáról és új vá­lasztások kiírásáról „kockára teszi azt, ami a fordulat óta eddig az ország legfontosabb vívmá­nyának számított: a politikai stabilitást”... A lap szerint egyébként az MDF jobbratoló­­dása egyértelmű. A müncheni lap szombat-va­sárnapi számában megjelent magyar belpolitikai áttekintés megállapította azt is, hogy egyelőre nem tudni, miként vég­ződne egy referendum — mely­nek megtartását a mérvadó pár­tok egyike sem támogatja —, mennyiben csorbítaná az ország kormányozhatóságát. A belpolitikai körkép kitért a médiavitára, magára az aláírás­­gyűjtő kampányt kiváltó döntés­re, s azt állapította meg, hogy „az elégedetlenség mélyebben rejlő okai a pártoknál keresendők, mindenekelőtt a kormánykoalí­ció vezető erejénél, a Magyar De­mokrata Fórumnál”, amely sze­rinte „nyugtalanabbá és intole­­ránsabbá” vált, s a Csurka-ta­nulmány augusztusi közzététele után a párt jobbratolódása egyértelmű. A tanulmányból vett, illetve az író elvbarátainak tulajdonított néhány tétel is­mertetése után a tudósító kije­lenti: „Antall József kormányfő, aki mindig azzal vigasztalta ma­gát, hogy még mindig jobb Csurkát a pártban, s ezzel el­lenőrzés alatt tartani, fokozato­san saját taktikájának foglyává vált, és kénytelen volt engedmé­nyeket tenni Csurkának”. Keresztény értékek a lengyel tévében­­k/­ : 1 Nem lesz történelmi film az inkvizícióról A Slowo Powszechne című lengyel katolikus lap (amely a hírek szerint néhány napon belül már a katolikus egyház első hivatalos, országos napilapjaként fog megjelenni) első oldalán üdvözölte a parlament döntését, amellyel az új rádió- és televíziótörvénybe foglalta a keresztény értékrend és a nézők vallásos érzelmeinek kötelező tiszteletben tartását. A lap szerint e döntést öröm­mel fogadta mindenki, aki úgy véli, hogy a demokrácia és a plu­ralizmus „nem jelenthet teljes erkölcsi káoszt és relativizmust, amelyek nihilizmussal, ideoló­gianélküliséggel, az erkölcsi ér­tékek és tekintélyek cinikus ki­gúnyolásával mérgezik a társa­dalmi életet”. A Gazeta Wy­­borcza főszerkesztője, Adam Michnik rövid kommentárjában ezzel szemben kétségeinek adott hangot. Mint írta, senki sem tud­ja, mit jelent majd a gyakorlat­ban a keresztény értékrend tisz­teletben tartásának előírása, „hacsak nem egy új típusú cen­zúra” bevezetését. Az egykori el­lenzék egyik vezéregyénisége szerint „a keresztény értékek tiszteletét nem lehet kikénysze­ríteni rendelettel, ifjúsági dalok elkobzásával, filmek cenzúrázá­sával. Ezzel csak ellenszenvessé és nevetségessé lehet tenni a ke­resztény értékeket.” A lap megpróbált utánajárni, ki lesz hivatott e rendelkezés be­tartását ellenőrizni, illetve mi­lyen szankciót von maga után az előírás megsértése. A megkérde­zett katolikus párti képviselők többsége úgy vélte, hogy az el­lenőrzés a püspöki kar által erre felhatalmazott újságírók vagy az e célra létrehozandó bizottság dolga lesz. Ez azonban egyikük szerint sem jelent cenzúrát. A még meglehetősen homályos el­képzelések szerint valamiféle utólagos kontrollra van szükség, abban azonban nagyjából egyet­értettek, hogy a törvénysértő új­ságírót el kell távolítani munka­helyéről. A Gazeta ezután néhány jel­legzetes műsorfajta televízióbeli jövőjéről érdeklődött honatyák­nál és papoknál egyaránt. A ka­tolikus pártok képviselői és a pa­pok gyakorlatilag egyöntetűen nyilatkoztak (bár a papok sokkal kevésbé mereven, mint a képvi­selők). Álláspontjuk szerint a keresz­tény értékrendet és a vallásos érzéseket sérti, így (például) nem sugározható: erotikus film, a fogamzásgátló szerek haszná­latáról felvilágosító műsor, az abortusz szabadsága mellett ér­velő program, olyan film, mint a Krisztus utolsó megkísértése, történelmi film az inkvizícióról, kabaréműsor, szatíra, karikatú­ra a katolikus egyházról, papok­ról, a pápáról és a katolikus egy­ház lengyelországi fejéről. (MTI) (~ A világ 4 tájáról ♦ Több lapban is megjelent Bill Clinton fényképe leánya fe­kete-fehér macskájával. Nem­rég, amikor Little Rockban anyagot adtak ki a hivatala el­foglalására készülő elnök heté­ről, a tájékoztatóban felkérte az újságírókat: hagyják békében a macskáját. ♦ Hajlandó volt Gerard Noel francia fotós fényképezőgépe elé állni a világ legfiatalabb vallása, a kaudaizmus 72 éves főpapja. A nagymester, aki ifjú korában a francia hadsereg őrmestere volt, ezzel meglepte paptársait, mert eddig sohasem hagyta el fényes nappal a sötét kolostori szobát. ♦ A birminghami egyetem tu­dósai könyvet adnak ki az emberi hibák miatt bekövetkezett ka­tasztrófákról. A maga nemében ez az első olyan összeállítás, amelynek célja, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg a mulasz­tások. Ilyen hiba következménye volt például a csernobili kataszt­rófa. ♦ Az örökifjú Tony Curtis ra­jongóit nem riasztja el, hogy a ma már 67 éves, ősz mozihősről, a nők bálványáról egyik volt sze­retője nem éppen hízelgően nyi­latkozott. A „minél fiatalabb, an­nál jobb” alapon barátnőkre va­dászó hollywoodi veterán Gitte szerint egy valóságos emberial­­katrész-raktár. „ Tupizott a haja, kontaktlencséje van, nagyothal­ló készüléket visel, s akkor még csak a fejéről beszéltem” — val­lotta az exszerető. De Curtis csak kacag: az amerikai haditen­gerészetnél, no meg az ágycsa­tákban már alaposan meg­edződött. ♦ Francis Bacon angol festő­művész egész vagyonát, amely mintegy 11 millió fontot tesz ki, kebelbarátjára, John Edwardra hagyta. A 43 éves Edward tizenöt éven át volt barátja a 82 éves korában elhunyt festőművész­nek, és többször modellt állt neki. Az autodidakta művész 1929-ben kezdett foglalkozni festészettel, de hosszú évekig nem volt sikere. Miután világ­hírnévre tett szert, az egyik ké­pét a 80-as években 5,72 millió dollárért vették meg. ♦ Érdemes a műalkotásokba befektetni, mert az hozza a leg­nagyobb hasznot. 1970 és 1980 között a műkereskedelemben 990 százalék volt a profit, csak 1988 és 1990 között pedig 153 százalékra rúgott a tiszta nyere­ség. Az amerikai műgyűjtők egy része mindent megvásárol az ár­veréseken, hogy utána egy-két héttel tetemes nyereséggel adjon túl szerzeményén. ♦ Liz Taylor ismét ágynak esett, és egy darabig semmilyen fellépést, közszereplést nem vál­lal. Magas lázzal és egy súlyos, esetleg tüdőgyulladássá fajuló légzőszervi fertőzéssel fekszik orvosai tanácsára egyik otthoná­ban, a kaliforniai Bel Airben (mely egyébként jó levegőt je­lent). A hatvanéves Liz 1990-ben már majdnem belehalt egy ha­sonló betegségbe, de aztán fel­épült, és (immáron nyolcadszor) meg is házasodott. Gyakori egészségi problémái 1944-ben kezdődtek, amikor egyik filmje forgatásakor lovat kellett ugrat­nia, és sokszor leesett a derék állat hátáról. (5aJ)31­3 ♦ A japán újságok újra meg­ígérték, hogy békén hagyják Naruhito koronaherceget, a kri­zantémtrón örökösét, és három hónapig nem tudósítanak hosszú idő óta sikertelen próbálkozásá­ról, hogy feleséget találjon ma­gának. Mint ismeretes, még új­sághirdetést is feladott, de eddig még senki sem akart a szegény japán trónörökös mellett her­cegné lenni. A japán sajtó, amely a jelekből ítélve kevésbé szenzá­cióha­jhász, mint a brit (gondol­junk csak a szűnni nem akaró tudósításokra, cikkekre Charles és Diana meg a többi királyi csa­ládtag minden lépéséről), azért megéri a pénzét, hisz az először tavaly februárban elhatározott sajtózárlatot már kétszer is elhalasztották. (Gary Larson karikatúrája a Sterilből)­­ Hermann, itt a tűz után érdeklődnek. (W) SZ­T- SoUVm.ÍHJ ! Boldoggá avatják „Európa atyját” XX. századi politikust még nem ért olyan megtiszteltetés, mint ami­lyen az 1963-ban elhunyt Robert Schuman nevéhez fűződik. II. János Pál pápa az egykori francia pénz­ügyminisztert, kormányfőt és kül­ügyminisztert 1994-ben boldoggá kívánja avatni. A 77 évet megért po­litikus 1958 és 1960 között az Európa Parlament elnöki tisztét is betöltöt­te. Robert Schumant „Európa atyja­ként” is emlegetik, mert elsőként emelte fel szavát a kontinens népei­nek és országainak összefogásáért. 1950 májusában hangzott el nagy je­lentőségű nyilatkozata Európa újraszervezéséről, amelynek első ál­lomása az Európai Szén- és Acélkö­zösség megalkotása volt, ám végcél­ként a francia politikus az „európai föderációt” jelölte meg. Robert Schuman egy beszélgetés során az­zal indokolta törekvését, hogy hisz „Európa keresztényi elkötelezettsé­gében”. Ferenczy Europress Vasárnapi­g/Híre!

Next