Vasárnapi Hírek, 1993. július-december (9. évfolyam, 27-51. szám)

1993-12-05 / 49. szám

Középszintű önkormányzatok utat hagynak a Jobbiknak — mondta Deutsch Tamás A középszintű önkormányzatok jövőjéről vitázott a Fidesz ön­­kormányzati kabinetje pénteken és szombaton Kecskeméten. Az országos szakmai konferencián a párt új önkormányzati törvény­­tervezetének részeként tanácskoztak a megyékkel kapcsolatos elképzelésekről. Amint azt Deutsch Tamás, az önkormányzati kabinet elnöke lapunknak elmondta, sikerült kritikus szakmai közönséget to­borozniuk a találkozóra. A párt elképzelése szerint — amivel egyébként a jelen lévők többsége is egyetértett —, az új önkor­mányzati törvényben tételesen meg kell határozni, mi az önkor­mányzati középszint feladata és hatásköre. A koncepció másik részével viszont — amely átlago­san két és fél szereplőt határoz meg önkormányzati középszint­ként — többen is elégedetlenek voltak. Ide ugyanis egyrészt a megyét — mint intézményt —, másrészt — kényszertársulás formájában, alapvetően a tele­pülésközösségi logika alapján fölépülő — kisebb területi egy­ségeket sorolna a Fidesz. Ezen­kívül önálló szerepet szánnának a megyei jogú városoknak is. Az eredeti elképzelés mellett a Fidesz alelnöke a szakmai té­nyek mellett azzal érvelt, hogy ezzel a tervezettel olyan törvény jönne létre, amely nyitva hagyja az utat a már évszázada folyó, az ország közigazgatási felépítésé­vel kapcsolatos viták előtt. A Fi­desz koncepciója éppen így egyik fejlődési lehetőség elé sem gördít akadályt — véli Deutsch Tamás . -pété- Hírsorok szombatról A MAGYAR MŰVÉSZE­TÉRT DÍJ kuratóriuma és a Magyar Nemzeti Bank közös szervezésében rendeztek gá­laműsort szombaton a Vár­színházban. A gálán jelentet­ték be azt, kik részesülnek díjban az idén. Elismerést kap: Buda Ferenc költő, Czi­­mer József dramaturg, Dresch Dudás Mihály muzsi­kus, Finta József építész, Földi Péter festőművész, Kallós Zoltán erdélyi folklo­rista, Kányádi Sándor erdé­lyi költő, Kardos István film­rendező, Kozák András szín­művész, Melocco Miklós szobrászművész, Nagy-Ká­­lózy Eszter színművész és Szokolay Sándor zeneszerző. Ketten — Hervay Gizella költő és Havasi István, a Gyulai Várszínház egykori igazgatója — posztumusz díjban részesültek. Az átadó­ünnepséget december 18-án, a Nemzeti Színházban tart­ják. .DROG ÉS IFJÚSÁG. Ez­zel a címmel kezdődött szom­baton kétnapos országos ta­nácskozás Kecskeméten, a TIT szervezésében. Vitaindí­tójában Gyulai Sándor, a Mi­niszterelnöki Hivatal taná­csosa arról beszélt, hogy ke­vés a tüneti kezelés. Értelmes elfoglaltságot kell adni a fia­taloknak, mert csak ez segít­het. Hangsúlyozta a társada­lom felelősségét és az iskolá­ét is. SZÖVETSÉG AZ ÁL­LAMPOLGÁROKÉRT. Nagy­gyűlést rendeztek szombaton Gyöngyösön, az Állampolgá­rok Érdekképviseleti Szövet­ségének tagjai. A kazánki­rályként ismert Morvai Fe­renc elnök a jelenlévők előtt arról beszélt: tömörülésük valamennyiünk érdek- és jo­gi képviseletét ellátja a ható­ságokkal szemben. Ellen­őrizni kívánják azt, hogyan hasznosítják, értékesítik a köz tulajdonát, valamint fi­gyelni a polgármesterek és a fizetett hivatalnokok mun­káját. Az elnök bejelentette: pályázatot hirdetnek azok számára, akik vállalják, hogy színeikben indulnak a vá­lasztásokon. VASASOK A MUNKA­BÉREKÉRT. Szombaton be­fejezte munkáját a Vasas Szakszervezet XXXI., rend­kívüli kongresszusa. Pasz­ternák László elnök tájékoz­tatójában elmondta, hogy 1990 óta minden igyekezetük ellenére mélyül az ágazat válsága. Több mint 130 cég jelentett csődöt, vagy felszá­molták. Ebben a helyzetben erős érdekvédelemre szorulnak a vasasok, arra, hogy minél több szakértő segítsen kol­lektív szerződéseket és mun­kaügyi megállapodásokat kötni. Ezért a szövetség kasszájába mostantól a tag­díj felét fizetik be az alap­szervezetek. A kongresszus felkérte az Érdekegyeztető Tanács mindhárom oldalát arra, hogy folytassa a decem­ber 3-án megszakadt tárgya­lásokat, és állapodjon meg a legkisebb munkabérek janu­ári felemeléséről. Vasárnapi­­Hírek A Fidesz kisebbségbarát - hangoztatták szombati műhelybeszélgetésükön Fontos az azonosságtudat megőrzése Kisebbségi napra invitál­ta a Fidesz szombaton párt­tagjait és szimpatizánsait a Bibó István Szakkollégium­ba, mint az a helyszínen ki­derült, az újságírók kizárá­sával. A műhelybeszélgetés után Németh Zsolt és Tirts Tamás alelnökök sajtótájé­koztatón ismertették, mi­ként vélekedik a Fidesz a ki­sebbségi kérdésekben, és mit tartalmazzon a párt ki­sebbségi programja. A megbeszélésen alapelvnek fogadták el, hogy a Fidesz ki­­sebbségségbarát. Ennek lénye­ge, hogy értékként fogadják el a kisebbségi azonosságtudat megőrzését. Mint Németh Zsolt mondotta, a Fidesz ebből a szempontból is azonos elvekkel méri a határokon túli és belüli kisebbségeket. Meggyőződésük, hogy a kisebbségek egészének kollektív és tagjainak egyéni jo­gai nem játszhatók ki egymás el­len, azok egymást feltételezik. Az utóbbi kapcsán kiemelkedő fontosságúnak ítélték meg az au­tonómiát, melynek határokon belüli szinonimáját az önkor­mányzatiságban látják. A kisebbségek választójogá­val kapcsolatban a párt jelentős kedvezményeket tartana szük­ségesnek. Például — hátrányos helyzetükre hivatkozva — elte­kintenének attól a bizonyos 4 százalékos küszöbtől; lehetővé szertnék tenni, hogy ne legyen a területilista-állításnak feltétele a bizonyos számú egyéni válasz­tókerületben való indulás, az or­szágos listaállításnak pedig ne legyen feltétele bizonyos terüle­ti lista fölállítása. S még jó né­hány ponton vitatkozik a párt a kormány jelenlegi, a választójo­gi törvénymódosítással kapcso­latban hangoztatott álláspontjá­val. Ezen túl a Fidesz kisebbségi titkársága hangsúlyozottan hív­ta fel a figyelmet a vajdasági ma­gyarok súlyos helyzetére. A párt, csatlakozva a Külügyminiszté­rium által indított Voks Humana Alapítvány akciójához, helyi szervezeteit adományok gyűjté­sére sarkallja. —téesé— Ötvenezer magyar állampolgár aláírásával hitelesített javaslata esetén az országgyűlés köteles napirendre tűzni a televízió és a rádió társadalmi felügyelőbizottságának létrehozásáról szóló tör­vényjavaslatot. Az MSZP által kezdeményezett akcióhoz szomba­ton reggelig mintegy negyvenezren adták aláírásukat, de a szocia­listák a hét végén széles körű akcióba kezdtek: fővárosszerte alá­írásgyűjtő helyeket állítottak föl. Képünkön: Fi­ló Pál országgyű­lési képviselő az EMKE-aluljáróban gyűjti az íveket. Lehet, hogy e sorok megjelenésekor már megvan az ötvenezer?... A lapunkban is közölt aláírás­gyűjtő íveken egyébként — a töb­biekhez hasonlóan — a személyi számot és más személyi adatot is fel kell tüntetni. Olvasóink szóvá tették: a személyi adatokkal és lakcímnyilvántartással kapcsola­tos törvény kimondja, hogy csak törvény általi felhatalmazás alap­ján kérhető személyi szám. Meg­nyugtatásul közöljük, hogy a nép­szavazás és az úgynevezett népi kezdeményezés (mint ez esetben) támogatására van ilyen fölhatal­mazás, tehát a személyi számot in­dokoltan kérik. Annál inkább, ne­hogy hamisítások fordulhassanak elő, például kétszer írja alá valaki az ívet. Polgármestert közvetlenül a J)áN Petőt ajánlják a fővárosi SZDSZ-lista élére Az SZDSZ országos tanácsa Pető Iván pártelnököt javasolja a budapesti választási lista élére — derült ki a testület szombati ülésének szünetében rendezett sajtótájékoztatón. A tanácskozáson a jelöltállítással összefüggő tennivalókat és a párt önkormányzati programját vitatták meg. Az SZDSZ a polgármesterek közvetlen választása mellett tör lándzsát — jelentette be az ön­­kormányzati programot vázoló Wekler Ferenc. A legnagyobb el­lenzéki párt álláspontja szerint a helyhatósági választásokat 1994-ben kell megtartani, és át­fogóan felül kell vizsgálni az ön­­kormányzatokra vonatkozó jog­szabályokat. Kormányra jutása esetén az SZDSZ olyan elosz­tási, támogatási rendszert kíván több lépcsőben bevezetni, amely elősegíti a településfejlesztési, üzemeltetési és szolgáltatási feladatok biztonságos, tervez­hető ellátását. Ennek sarkalatos pontja az, hogy a helyben kelet­kező személyi jövedelemadó na­gyobbik része az önkormányza­toknál maradjon. A szabad demokratáknak ed­dig 76 biztos, elfogadott jelölt­jük van a közelgő országgyűlési képviselői választásokra, s janu­ár közepéig valamennyi válasz­tókerületben véglegesítik az in­dulók névsorát. Néhány helyen közös jelöltet állítanak a Fi­desszel, a Köztársaság Párttal, a Vállalkozók Pártjával és az Ag­rárszövetséggel. Ahogyan Ma­gyar Bálint kampányfőnök el­mondta: a jelenlegi kormányko­alíció pártjaival és az MSZP-vel nem terveznek ilyen együttmű­ködést. Több ismert személyiség — például Haraszti Miklós, Solt Otília, Darvas Iván — nem jelöl­teti ismét magát, de ez nem poli­tikai elkötelezettségük, hanem személyes életpályájuk módosu­lását jelenti. Ezt Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos ta­nácsának elnöke tartotta szük­ségesnek hozzátenni, aki ugyan­csak kivonja magát a parlamenti csatározásokból. K. L. Erkölcsi értékek az ezredfordulón Horn Gyula hívő szocialisták között A mai modern egyházak és a szociáldemokrácia az, amely meg­próbálja lenyesegetni a kapita­lizmus vadhajtásait — idézte II. János Pál pápa gondolatait Horn Gyula, az MSZP elnöke azon a szombati tanácskozáson, melyet a szocialisták hívő tagozata szerve­zett Erkölcsi értékek a XXI. szá­zad fordulóján Európában cím­mel Debrecenben. A pártelnök szerint a szocialisták, illetve magyar baloldal és a hazai egy­házak között számos kérdésben egyetértés van. Hazánkban a privatizáció és a korrupció rokon fogalmak lettek — jegyezte meg egyebek között Horn Gyula a politika és az er­kölcs összefüggéseit taglalva. Hangsúlyozottan szólt ugyanak­kor a megbocsátásról: csak ezál­tal léphet új szakaszba a társa­dalom —mondotta —, ítéletet poli­tikusokról, kormányokról, tár­sadalomról csak a választópol­gárok mondhatnak, senki más. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püs­pöke az istentisztelet és az em­berszeretet együttes igényére, a szociális igazságosság kálvini szemléletére mutatott rá. S a té­máról előadásban fejtette ki vé­leményét Bölcskei Gusztáv teo­lógus professzor, Donáth László evangélikus lelkész és Vankó Magdolna, a tagozat vezetője. Nagyszülők gyesen­ Nőpolitikai programj­avaslat Sorra bezárnak a bölcső­dék, mind kevesebb az óvo­da, s már csak kevesen tud­ják a drága szolgáltatásokat megfizetni. Sok család él az asszony keresetéből. A sem­miből is valamit varázsolni kész szerep is a nőkre vár. Ám a szocialisták szerint e szűkös időkben is lehet az ő gondjaikon segíteni. Ezért készítettek nőpoli­tikai programot, amelyben foglalkoztatásról, szociálpo­litikáról, egészségügyről, ér­dekképviseletről szólnak. Erről tárgyalt — Horn Gyula részvételével — az MSZP nőtagozata. Olyan megoldásokat kínál a következő kormánynak, amelyre előteremthető a pénz. Többek között azt ajánlják, tör­vény garantálja a döntés szabad­ságát, életének mely szakaszá­ban szentelne a nő többet a csa­lád, a gyermek számára, és mi­kor részesíti előnyben hivatását. Szeretnék, ha a gyes olyan ál­lampolgári jogon járó ellátás lenne, amelyet minden kisma­ma, ha kell apa, mi több, nagyszülő is igénybe vehet. Ha kormányzati szerephez jut a párt, legkésőbb a választási cik­lus második felétől a legrászo­rultabb gyermekek ingyen jut­hatnak tankönyvhöz, taneszköz­höz és ételhez az iskolában. -fazekas- Megtáncoltatott katonák Szombaton táncba mentek a budapesti katonák, csakúgy, mint hajdanán a hagyományos tiszti bálok idején. Ezen a helyőrségi bálon azonban nem­csak tábornokok ropták, hanem tiszthelyettesek, közalkalma­zottak is — több mint négyszá­zan látogattak el a Honvédelmi Minisztérium Hűvösvölgyi úti dísztermébe, ahol a jelmondat ez volt: Hivatásosok a nyugdíjaso­kért. A bál egyrészt azt a célt szol­gálja, hogy erősödjék a bajtársi szellem, s időnként összejöjje­nek a fővárosban szolgálatot tel­jesítő katonák. A másik nem tit­kolt cél pedig a jótékonykodás: az ezerötszáz forintos belépők javarészt annak az alapítvány­nak a pénztárcáját gyarapítják, amely a rászoruló nyugdíjas ka­tonáknak hivatott segíteni — mondotta Kelemen István ve­zérőrnagy, budapesti helyőrség parancsnok. Reményeik szerint évente leg­alább egymillió forint összeke­rekedik, amit az idős, egyedülál­ló, kis jövedelmű nyugdíjas katonák között szétosztanak, 8—12 ezer forintos tételekben. Mindebből — csekkbefizetés formájában — azok is részt vál­lalhatnak, akik nem voltak ott a helyőrségi bálon. p. s. Hazánk tekintélyének alapja: a gazdasági-politikai stabilitás Népszavazás a NATO-tagságról A Magyar Szocialista Párt az Európai Közösséghez való csatla­kozás híve. Úgy látja, hogy ez számunkra és nem Nyugat-Európa számára létfontosságú, ezért nekünk kell alkalmazkodni. Nemzet­közi politikai, gazdasági és technikai szempontból sem tartják azonban valószínűnek, hogy hazánk a közeljövőben a NATO tagjá­vá válik — ebben összegezhetők egy szombati szakmai fórum megállapításai. Mind az EK-csatlakozás, mind a NATO-tagság kérdésé­ben az MSZP álláspontja szerint majdan csak népszavazás dönt­het, mert ilyen sorskérdésekben a demokratikusan választott parlamenteknek, a kormányok­nak sincs igazán kompetenciá­juk — hangzott el szombaton Kecskeméten, ahol országos szakmai vitafórumot rendeztek a Magyar Szocialista Párt prog­ramjának külpolitikai, bizton­ságpolitikai és honvédelmi fejezeteiről. Kovács László, az országgyű­lés külügyi bizottságának elnö­ke, Tabajdi Csaba és Keleti György országyűlési képviselők tartottak előadást, majd többen fűztek kiegészítést a program­­tervezetnek és az előadásoknak elsősorban a NATO-tagsággal, a szomszédos országokhoz fűződő viszonyunkkal és a határokon túl élő magyarság helyzetével kapcsolatos megállapításaihoz. A jövőbeni külpolitika sarka­latos célkitűzése hazánk bizton­ságának garantálása, biztosítani Magyarország számára a piaco­kat, a jó kapcsolatokat a nem­zetközi gazdasági, pénzügyi szervezetekkel, és növelni ha­zánk nemzetközi tekintélyét. Ez utóbbi csak eredményekkel ér­hető el, és nem a szépítő propa­gandával. Ha pedig biztonságot akarunk, akkor tudnunk kell, hogy csak kölcsönös biztonság létezik. Szóba került, hogy rontaná-e Magyarország megítélését, ha az MSZP 1994-ben kormányzati tényezővé válna. Ezt Kovács László határozottan cáfolta: az Európai Közösség tagállamai­nak felében jelenleg is szocialis­ta pártok kormányoznak, s más országokban is erős a baloldal. Korábbi és jelenlegi tapasztala­tok igazolják, hogy a Nyugatot nem a kormányzó pártok színe­zete, hanem a demokrácia sza­bályainak betartása és a gazda­sági-politikai stabilitás érdekli. Mindenekelőtt szomszéda­inkkal, köztük Szlovákiával és Romániával kell rendezni viszo­nyunkat­­– mondotta a Vasárna­pi Híreknek Kovács László. Sze­rinte az államszerződések rövid idő alatt megköthetők, a sokol­dalú gazdasági kapcsolatok ki­építésével pedig megakadályoz­hatnánk, hogy Európában új vasfüggönyök épüljenek, s ez ja­vítaná a határokon túl élő ma­gyarság helyzetét is. Sz. Kozmikus kavicsok Kozmikus akusztikus tárgyak kö­zött válogathattak mindazok, akik teg­nap délután elfogadták a Budapest Art Stúdió Alapítvány meghívását a Kos­suth Klubba. A kozmikus akusztikus tárgyakat Terebessy László nemes ke­rámiából készíti, és azokat 1200 fokon égeti ki. A balszárnyú madarak, csilin­gelő, kék színű, tenyérbe simuló óriás kavicsok nem ólom, hanem kristály­mázat kapnak, üreges belsejükbe por­celángolyócskákat helyez az alkotó. A rendezvény célja az volt, hogy pártolókat szervezzenek egy alkotó kulturális és turisztikai bázis létesíté­séhez. 1993. DECEMBER 5., VASÁRNAP3

Next