Vasárnapi Hírek, 2000. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-02 / 1. szám

2000. január 2 Kultúra, Művészet, Szórakozás Időkérés Talán valóban túl vagyunk a huszadik század, a második évezred utolsó karácsonyán, az utolsó újévi koccintáson. Az időszámítás misztikusai most is két táborra szakították az emberiség azon részét, amely a Gergely-naptár alapján méri múltját és jövőjét; a vita, vitájuk oka­­ közismert. Amelyben most, talán, igazságot tehetünk... Tegyük félre a szokásos fo­gadkozást, hogy „új életet kezdünk”, s álljunk meg egy esz­­tendőnyi pillanatra. Szusszanjunk, hallgassunk, figyeljünk. Kérjünk időt­­ az időtől... Ne végződjék bennünk a régi szá­zad s el se kezdődjék az új. Legyen a kétezres év: a számve­tés kora. Lépjünk túl a mai kocsmán, szakadjunk el a perc­emberkék keltette, országosnak tűnő, ám mégis csak por­­szemnyi kiterjedésű­­ hatású vitáktól; tekintsünk úgy a jövő időre, mint egy hatalmas hegycsúcsra, amelyet meg kell másznunk, de közben benépesítve, belakva sok-sok egymást követő nemzedékkel a felfelé vezető utat. Először persze­­ nézzünk a hátunk mögé. Mi az, amit idáig hoztunk, s mi az, ami csak sodródott, velünk? A számvetés tartalmassá tételéhez persze fejet hajthatunk egy kétezer évvel ezelőtti sorsfordító pillanat előtt; elgon­dolkodhatunk egy ezer évvel ezelőtti politikai döntés euró­pai súlyán - innen s onnan nézvést egyaránt; mindkettő mellett azonban fontos (talán fontosabb) egy száz- és egy kétszáz éves dátumra gondolni. Mert kétszáz éve született Vörösmarty Mihály, a legpon­tosabban gondolkodó költő. Aki jól tudta, európai kompro­misszumok nélkül hiába hirdetjük: „Nem félek tőled, sors, bármit is akarsz. ” Vörösmartyra gondolva azon is eltűnőd­hetünk, milyen eredményeket tud felmutatni a nyelvi s nemzeti megújulásra törekvő, szabadságáért küzdő s elbu­kó, végül valahogyan mégis­ mégis talpra álló magyar tizen­kilencedik század? S mi minden maradt torzóban a már ak­kor megfogalmazott szabad gondolatokból!? De száz esz­tendő, írtam, hogy elég tán annyi is. Igen, ha Márai Sándor­ra gondolunk, ki idén lenne százesztendős épp, s kinél pol­gáribb szellem nemigen született századunkban. „A mű­veltség nemcsak hősiesség, a műveltség erkölcs is. ” - írta le, szinte csak félmondatban, az ember és az emberiség szabad­dá válásának alfáját és ómegáját. Aki nem így érez e sorról, az menthetetlen, de aki így érez, sincs még­­ ennyi­től... - biztonságban. Mi van hát poggyászunkban? Nézzük át figyelmesen, lehúzódva a vágtató idősztrádáról. Múl­tunknak már vége, de jövőnk nem szilveszterkor kezdődött. Az még odébb van egy kicsit... Torday E. Kornél Kőben virágzó bronzfák árnyékában Madarassy István tárlatának csodái között Nincs még egy ilyen kert kerek e hazában. Nem a fekvésével, nem is méreteivel, a panorámájá­val, még csak nem is zöld nö­vénycsodáival érdemelte ki ezt az egyediséget. Pusztán azzal, hogy néhány éve ideköltözött a Néprajzi Múzeum tetejét meg­koronázó óriás szoborcsoport, a Triga. A diadalszekér és a há­rom ló - több tonna az együttes súlyuk - az alkalmi sátor alatt „tűrik” a restaurálást, a méltó­ságteljes nőalak szétszedve he­ver a kert gyepén. Miközben munkatársai pon­tosan követik precíz szakmai utasításait, Madarassy István legújabb kiállításán fogadja a gratulációkat. Vannak, akiket kövekbe ültetett bronzfái gyö­nyörködtetnek, másoknak ötvös­reliefjei tetszenek, sokakat pe­dig a felfedezés öröme tölt el a főfalon sorjázó rajzok láttán. Főiskolás kora óta nemigen ke­rültek ki a keze alól ceruzával finoman „formált” impressziók. Most a francia Savoie-beli kis falu, Bessons és környéke ihlette meg, ahová már másodízben ka­pott meghívást a nyári nemzet­közi művésztelepre. Az Alpok kőrengetege között megbúvó, pár száz lelket számláló telepü­lés hangulatát adják vissza a ké­pek. A magasból lezúduló ví­zesések zúgását, a morénák kies magányát, a Krisztus után 500- ban épült, lavinák által több­ször lerombolt templom szikár méltóságát. Fémszobrainak, köztéri ötvös­munkáinak ismerői és kedvelői új oldaláról ismerték meg Ma­darassy Istvánt. Miként a tava­szon is meglepett bennünket a kolozsvári Magyar Opera Na­­bucco-előadásának díszleteivel. A felkérést nem az 1994-es ra­­vennai Dante Biennálé aranyér­mének köszönhette, sokkal in­kább az ember örök reményét szimbolizáló Életfa erőteljes üzenetével, amelyet a rendező itthonról ismert. De szeretik al­kotásait Hollandiában, Itáliá­ban és Ausztriában is, ahol a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Aka­démia tagja. Németországban pedig olyan sikerei vannak­­ a tübingeni Kunsthalle-ban ma­gam is megtapasztaltam­­, hogy legújabb tárlatának kedvéért utazott Budapestre művészeté­nek egyik csodáló­ja... Bayer Ilona Tisztelgés Verdi emléke előtt Rico Saccani hét operát vezényel a budapesti fesztiválon Giuseppe Patané 1982-es karmesteri maratonja óta nem igen hallhattunk arról, hogy egy dirigens hét operát is vezényel a Magyar Állami Operaház­ban. 2000. január 4. és 16. között ren­dezik meg a Verdi-fesztivált hazai és nemzetközi sztárok részvételével, Ri­co Saccani vezényletével. A vendég­­művészek sorában szerepel többek között Sherrill Milnes, Daniel Munoz, Fokanov Anatolij, Polgár László, Rost Andrea, Tokody Ilona. Rico Saccani hűséges vendége a magyar ze­nei életnek. A főként olasz operarepertoárra „szakosodott” karmester jogi diplomával a zsebében lett hivatásos muzsikus. Koncert­­zongoristaként kezdte pályafutását, majd Giuseppe Patané tanácsára váltott a dirigá­lásra. Egy éve kinevezték a Budapesti Filhar­monikus Zenekar állandó karmesterének. Legutóbb Verdi Aidáját vezényelte nálunk. Ez alkalomból beszélgettünk vele magyar vonzalmairól és a Verdi-fesztiválról. - Budapest kitüntetett helyet foglal el zenei pályafutásomban; gyakorlatilag szinte min­den operát itt vezényeltem először. A Traviá­­tát, az Aidát, a Rigolettót, Az álarcosbált, a Bohéméletet. A budapesti bemutatkozások­nak köszönhetően ismertek meg külföldön is. Csodálatosnak tartom a magyar zenészek felkészültségét, elhivatottságát, munkabírá­sát. Magyarországon mindig zeneértő, zene­rajongó közönséggel találkozom. - Az olasz operairodalom specialistája­ként Verdi különösen közel állhat a szívé­hez. Milyen előzmények után született meg a fesztivál gondolata? - Hivatalosan tavaly, Berlinben, az ide­genforgalmi vásáron született meg a feszti­vál ötlete. Én voltam a kezdeményezője a Magyar Idegenforgalmi Hivatal exigazga­tójánál, Medgyes Istvánnál. Abból indul­tunk ki, hogy most, az ezredfordulón min­den város igyekszik kitenni magáért, és hogy egy ilyen rangos zenei eseménynek mind kulturális, mind turisztikai téren nagy vonzata lehet. Természetesen közvetett mó­don kapcsolódik ez a fesztivál Giuseppe Verdi halálának századik évfordulójához. Világszerte 2000 szeptemberében kezdőd­nek majd a megemlékezések. El kell monda­nom azt is: jóérzéssel és némi büszkeséggel tölt el, hogy Budapest élen jár ebben. Mi le­szünk a legeslegelsők világviszonylatban. Az itáliai megemlékezések programjáról például még szinte semmit nem lehet tudni. - És milyen szempontok vezérelték a re­pertoár, valamint a vendégművészek kivá­lasztásában? - Szerencsére sikerült megnyerni néhány igazán nagy nevet, kiváló énekest, mind­amellett az anyagi lehetőségeink eléggé kor­látozottak. Verdi esetében a repertoár szinte adja magát. Olyan műveket választottunk, amelyek jelenleg is szerepelnek a Magyar Állami Operaház műsorán és amelyeket itt vezényeltem. A Rigolettót például ősszel mutattuk be új előadásban, novemberben a Requiemet dirigáltam, és tudatos választás volt, hogy a Requiemmel zárjuk ezt a közel kéthetes Verdi-maratont. Ami pedig a többi előadást illeti, a nagyközönség számára legis­mertebb és vizuálisan legérdekesebb operák kerültek bele a válogatásba, úgy mint az Ai­da, a Traviata, A trubadúr, az Othello és a Rigoletto. Szentgyörgyi Rita Rico Saccani Verdi-áradatra készül TV­ Filmínyenceknek való alkotás látható ma este 21 óra 45 perckor az RTL Klubon. A Találd meg önmagad! című kétrészes ameri­kai film Shirley MacLaine életé­ről, kalandjairól írt saját regénye alapján készült. A könyvből, il­letve a filmből kiderül: a sikeres és boldognak látszó hollywoodi sztár elégedetlen önmagával, ed­digi életével. Talán ezzel magya­rázható Shirley MacLaine elmé­lyült érdeklődése a miszticizmus és az okkultizmus iránt. A film­ben a nagy utazó és kalandozó hírében álló színésznő tapaszta­­latgyűjtő helyszínei közül láthat­juk az Andok csúcsán lévő, egy­kori azték főváros, Machu Pic­­chu sejtelmes romjait is. Vannak filmek, amelyek meg­­unhatatlanok, akárhányszor is látjuk, így vagyunk ezzel többek között Sándor Pál 1973-ban Mándy Iván műve nyomán for­gatott mozijával, a Régi idők fo­cija című magyar filmmel. Tö­retlen népszerűségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a tény, hogy a film alapgondolata, a „kell egy csapat” ma is gyakran idézett szállóige. Aligha túlzunk, ha a főhőst, Minarik Ede moso­­dást megszemélyesítő Garas De­zső játékát a magyar filmművé­szet egyik csúcsának tartjuk. (MTV 2, péntek, 21 óra 25 perc) A romantikus szerelmi törté­netek kedvelőinek legnagyobb örömére a Duna Televízió szom­baton 19 óra 40 perckor műso­rára tűzte a Büszkeség és balíté­let című hatrészes brit tévéso­rozat első két epizódját. Egy vi­déki kúrián, Shropshire-ben él Mr. és Mrs. Bennett. Azon igyekszenek, hogy öt lányukat méltóképp kiházasítsák... (erős) Szomorkás szép szabadság Djabe. Ashanti nyelven szabadságot jelent. Magyar nyelven egy gyorsan ismertté, nép­szerűvé vált együttes nevét takarja a szó. Koncertjeik sikeresek, csakúgy, mint leme­zeik. A legújabbat néhány napja vehettük kézbe. Címe: Ly-O-Lay Ale Loya. Az albumot a világzenei irányzatot tartalmazó polcokon kereshetjük az üzletekben, hasonlóan a Djabe eddigi felvételeihez. Most azonban még do­­minánsabban érvényesül az afrikai népzene rit­musvilága, mint korábban. A kongákon mintha több évezredes ritmusok elevenednének fel; a hallgatóban rég elfeledett ösztönöket szólaltatva meg, élesztve fel. Néha táncba hív a ritmus, más­kor azonban úgy figyelünk rá, mintha szavakat hallanánk, távoli, ám jól hallható üzeneteket. Majd megszólal a szaxofon, a gitár, s máris vál­toznak bennünk az időzónák... Mi a szabadság? A választ nagyon sok elvont és még több gyakorlati definícióba próbáltuk már belegyömöszölni, a lé­nyeg azonban - az érzés... - megfogalmazhatatlan. De valami olyasmi lehet, mint ami a Djabét hall­gatva költözik belénk... Egységes, lágyan szerkesztett, jól felépített al­bumukról (bár nem lenne szabad), egy dallamot külön is kiemelnék. Az Above The Skies méltó­ságteljes szomorúságát. „A csend ismerete - a ze­ne ismerete” - jegyezte fel Sandburg. Mélyebbet e dallamról sem mondana... (Jorday) A Djabe muzsikusai: Barabás Tamás, Égerházi Attila, Muck Ferenc, Sipos András Kék képek az Eklektikában „Minden igazi nő a maga mód­ján szép, a maga módján egyéni. De alighanem az úgynevezett nőies nő tetszik a legjobban. Szeretem az ízlésesen és nőiesen öltözködő nőket. A finom illato­kat, az ápolt külsőt-belsőt. Egy kicsit titokzatos, egy kicsit szexi. Szerintem egy igazi nő olyan, akár egy távoli, egzotikus kert, ahol minden lépésnél meglepetés éri az embert. Ez a titokzatosság teszi igazán kívánatossá a szeb­bik nemet” - vallja Larion Oscar új tárlata, „A nőség zavara” el­nevezésű bemutató kapcsán. A Luca napján, december 13-án nyílt kiállítás, amelyet a Sem­melweis utcai Café Eklektiká­ban láthat a közönség, rendha­gyó, festett­ rajzott világot tár a látogatók elé. A „Blue Ambition” alcímet vi­selő tárlat ihletője az ibolyaszín; a királykék kontúrok encián em­lékeket, tengerkék titkokat, égszínű édent jelenítenek meg. Nők kékben. Kékharisnyák és könnyűvérűek, kacérok és karak­teresek, kihívóak és különlege­sek. A kék koloritok a sejtelmes, egymásba olvadó formákkal képpé vált hangulatokat, szen­vedélyeket, szerelmeket feste­nek. Az érdeklődők január 31-ig te­kinthetik meg A nőség zavarát az Elektikában, akit pedig érdekel Larion Oscar következő tárlata, az a Tavaszi Fesztiválon nézhe­ti meg újabb, negyedik bemuta­tóját. Absolute Spring című ki­állítása 2000. március 17. és áp­rilis 23. között az Erkel Galériá­ban látható. R. Zs. Tallózó a budapesti mozik vasárnapi műsorából Átrium (II., Margit krt. 55.) Ideglelés - The Blair Witch Project (am.) 11, 1, 3, 5,7,9. Campona Ster Century Megaplex (XII., Nagytétényi út 37-45.) Ideglelés - The Blair Witch Project (am.) fl2, h2, f5, h7, 9, éjjel nl2. Hippolyt (ma­gyar) hl2, n3, h5, 7, este fll. Életfogy­tig (am.) fl, f4, 6, h9. Tarzan (am.) 10, nl, 3. Csepel Plaza (XXI., Rákóczi út 154-170.) Ideglelés - The Blair Witch Project (am.) hl2, h2, h4, h6, 8, éjjel fll. Hippolyt (magyar) n9, este n­l. Háborgó mélység (am.) nl2, f2, h4, 6. Asterix és Obelix (francia) 12, 2, 4, 6, 8, este n­l. Cineplex Odeon Pólus Mozi (Pólus Center, XV., Szentmihályi út 131.) Ideglelés - The Blair Witch Project (am.) nl2, n2, f4, f6, h8, este hlO. Bosszúból jeles (am.) h1, n4, h6, n9. A világ nem elég -007 (am.) 6. Asterix és Obelix (francia) 11, f2, n5, h7, este nll. Tarzan (am.) 10, f2, 2. Star Wars I. rész - Baljós árnyak (am.) nil. 1. Corvin Budapest Filmpalota (VIII., Corvin köz 1.) Ideglelés - The Blair Witch Project (am.) nil, 12, f2, n4, 5, h7, f9, este nil. Bosszúból jeles (am.) 4, n7, f9, éjjel hll. ítéletnap (am.) 10, fl, 3, f6, 8, éjjel fll. Egérút (magyar) 10, f 12. Hippolyt (magyar) fl, n5, 8, este 10. As­­terix és Obelix (francia) dll, 1, n4, f6, h8, este 10. Tarzan (am.) n­l, 12, 2. Duna (XIII., Hollán Ernő u. 7.) Tar­zan (am.) 11,1, 3, 5. Hippolyt (am.) 7, 9. Hollywood Multiplex Duna Plaza (Duna Plaza XIII., Váci út 178.) Ideg­lelés - The Blair Witch Project (am.) 11, f2, f4, f6, f8, este flO. Asterix és Obelix (francia) flí, hl, 3, f6, h8, este 10. Hatodik érzék (am.) 8. Egérút (ma­gyar) nil, 12, 2, 4. Tarzan (am.) 10, hl2, h2, h4, h6. Hollywood Multiplex Lurdy Ház (IX., Mester u. és Könyves Kálmán krt. sarok) Ideglelés - The Blair Witch Project (am.) nl2, f2, 4, n7, f9, éjjel hll. Asterix és Obelix (francia) ill, hl, 3, n6, f9, este hl0. Egérút (magyar) hl2, h2, h4. Hippolyt (magyar) hl2, 2, n5, f6, h8, este 10. Életfogytig (am.) 6, n9, éjjel 11. Tarzan (am.) 10, 12, 2, 4. Horizont (VII., Erzsébet krt. 13.) de szép napok (kanadai) 13, f5, h7, 9. Tarzan (am.) 10,12, 2,4. Amerikai pite (am.) 6, 8, este nlO. Kossuth (XIII., Váci út 14.) Asterix és Obelix (francia) 10, nl, f3, h 5, 7, es­te nlO. ítéletnap (am.) fll, 1, f4, 6, f9, éjjel 11. Straight Story (am.-francia) 9. Amerikai pite (am.) 10, 12, 2, 4, 6, 8. Tágra zárt szemek (am.) 3, 6. Mátrix (am.) éjjel fll. Westend Ster Century Megaplex (VI., Váci út 1-3.) Ideglelés - The Blair Witch Project (am.) fl2, 2, f5, f7, h9. Bosszúból jeles (am.) 10, fl, 3, f6, 8, éj­jel fll. Asterix és Obelix (francia) hll, n2, h4, n7, h9. Egérút (magyar) 11, f2, f4, f6. A világ nem elég - 007 (am.) n­l, n2, n5, n8, este nil. Tarzan (am.) hll, h1, 3, n6. Bem ( NI. Margit krt. 5/B.) Mézga család (magyar) 2. Kék madár (szov­­jet-am.) 14. Szellemkutya (am.) 8. Cirkó-Gejzír (V., Balassi B. u. 15-17.) 2000, ahogy én látom... Az élet könyve (am.-francia) h6, 7, n9, este flO. Hunnia (VII., Erzsébet krt. 26.) Ba­be - Kismalac a nagyvárosban (am.) 4. 2000, ahogy én látom... Az élet könyve (am.-francia) 6, n8, f9. Szellemkutya (am.) este hlO. Művész (VI., Teréz krt. 30.) Eljöven-Lőporos hordó (szerb-horvát) h6. Az alkimista és a szűz (magyar) n5, este h16. Simon mágus (magyar) n7, 8. Macska-jaj (jugoszláv) 2, n5, f7, 8,50. Örökmozgó (VII., Erzsébet krt. 39.) Stan és Pan (am.) f5. A szibériai borbély (orosz-francia-angol) 6. Puskin (V., Kossuth L. u. 18.) A szi­bériai borbély (orosz-francia-angol) 9. Eljövendő szép napok (kanadai) dl­. Hippolyt (magyar) 11, 2, h4, f6, n8. Straight Story (am.) 8, este 10. Tágra zárt szemek (am.) n6, h7, este 110. Szindbád (XIII., Szent István krt. 16.) Séta a Holdon (am.) n7, n9. Lot­tózsonglőrök (ír) 19. Toldi (V., Bajcsy-Zs. út 36-38.) Straight Story (am.) 9. Szellemkutya (am.) 19. Vili, a veréb (magyar) 5. Vörösmarty (VIII., Üllői út 4. ) Straight Story (am.) 5. Szentivánéji álom (am.) 7, 9. Polly Jean Harvey és Martin Donovan az apokalipszis sejtelmében 2000, ahogy én látom... 1999. december 31-én Jézus (Martin Donovan) a hűséges Magdaléna (Polly Jean Harvey) kíséretében megérkezik New Yorkba. Az embereket ezen a napon egyetlen kérdés foglalkoztatja: vajon az új évezred kezde­te a világ végét jelenti-e. Az ötödik pecsét feltörése, az Apokalipszis el­jövetele Jézus döntésén múlik. Hal Hartley világvége-történetét, sajátos, kaleidoszkópszerű képi világ jellemzi. 9. oldal Bosszúból jeles Ann Leigh Watson egyetlen esé­lye, hogy elhagyja szülővárosát, az iskola legjobb tanulójának já­ró ösztöndíj. Ehhez már csak a történelemötös hiányzik. Ám a rettegett Mrs. Tingle-től ezt nem is olyan könnyű megszerezni. Ann Leighnek és két legjobb ba­rátjának túl kell járniuk a tanár­nő eszén. Az izgalmas fekete ko­média a Sikoly és a Tudom, mit tettél tavaly nyáron írójának el­ső rendezése.

Next