Vasárnapi Hírek, 2006. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-29 / 4. szám
A-W Külföld Izrael kiváró állásponton Peresz hajlik tárgyalni, Bush megvonná a segélyt a Hamásztól Izrael esetleg tárgyalhat a Hamász részvételével megalakuló új palesztin kormánnyal, feltéve hogy a radikális szervezet lemond a terrorizmusról - sugalmazta Simon Peresz veterán izraeli politikus pénteki nyilatkozataiban. Bush amerikai elnök viszont a segélyek megvonásával fenyegette meg a palesztinokat. A svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon tartózkodó Peresz az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: országa nem tárgyal a szerdai palesztin parlamenti választásokon abszolút többséget szerzett Hamásszal, ha az „nem változtat politikáján”. A politikus ezzel arra utalt, hogy a Hamász célja Izrael elpusztítása, és ezt erőszakos úton kívánja elérni. Peresz megjegyezte, hogy a Hamász még nem vizsgálta felül politikáját, s ha nem akar tárgyalni (a zsidó állammal a békekötésről), erre nem lehet rákényszeríteni. A veterán politikus a BBC brit tévének úgy nyilatkozott, hogy Izrael kiváló álláspontra helyezkedik, amíg kiderül: a Hamász visszatér az erőszak és a terrorizmus útjára, vagy pedig a béke felé vezető útra lép. Peresz szerint a Hamász erről még nem döntött, s a radikális szervezetet is meglepetésként érte választási győzelme. A 82 éves, Nobel-békedíjas Peresz nemrég kilépett a békés rendezés híveként ismert Izraeli Munkapártból, hogy csatlakozzon az újonnan létrehozott, centrista Kadima párthoz, amely várhatóan győzelmet arat a március végén esedékes izraeli parlamenti választásokon. Peresz ez esetben ismét fontos kormánytisztséget töltene be. A palesztinoknak folyósított amerikai segélyek beszüntetésével fenyegetőzött George Bush elnök pénteken arra az esetre, ha a palesztin parlamenti választásokat megnyerő Hamász radikális szervezet nem mond le az erőszak alkalmazásáról és kinyilvánított céljáról, Izrael elpusztításáról. Bush a CBS amerikai tévének nyilatkozva A Fatah hívei állnak felgyújtott gépkocsik körül a palesztin parlament gázai épülete előtt hangsúlyozta, hogy ha a Hamász hatalomra kerülve nem tesz eleget az említett feltételeknek, az Egyesült Államok beszünteti a segélyezést és nem tárgyal a Hamásszal. „Rajtuk áll a döntés (...) mi azonban nem fogunk segíteni egy olyan kormányt, amely el akarja pusztítani szövetségesünket és barátunkat”, Izraelt - hangoztatta Bush. Az amerikai elnök nem részletezte, hogy a palesztinoknak nyújtott összes amerikai segélyt, vagy csak egy részét állítanák le. A segélyek kérdését jövő hétfőn vitatják meg Londonban a közel-keleti rendezést támogató nemzetközi „kvartett” többi tagja, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország képviselőivel. A palesztin választások nagy vesztesének számító Fatah mozgalom több ezer dühödt aktivistája tüntetett szombaton több ciszjordániai városban, követelve a pártvezetők lemondását, s néhány tucat fegyveres Rámalláhban és a Gázai övezetben megszállta a parlament épületét, valamint a tetőről a levegőbe lövöldözött. A párt szimpatizánsai a vezetőket, különösen a fő döntéshozó szerv, a központi bizottság tagjait teszik felelőssé amiatt, hogy az eddig kormányzó mozgalom jelentős vereséget szenvedett a Hamász szélsőséges szervezettel szemben a szerdai parlamenti választásokon. A vezetők lemondását követelő megmozdulások azóta egyre hevesebbek. Mahmúd Abbász palesztin elnök is tagja a központi bizottságnak, de a szombati tüntetők név szerint nem említették őt. A fegyveresek közül néhányan kijelentették, hogy csatlakoznak az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezethez, és annak tagjaihoz hasonlóan ezután nem tartják magukat az Izraellel szembeni nem hivatalos tűzszünethez. Az Iszlám Dzsihád hat öngyilkos merényletet követett el Izrael ellen az elmúlt egy évben. Partnerségre törekszik a többi palesztin szervezettel a Hamász - jelentette ki szombaton damaszkuszi sajtókonferenciáján Háled Masaal, a palesztin választásokon győztes szélsőséges iszlám csoport politikai vezetője. Ugyanakkor megfenyegette azokat, akik akadályozni akarnák a kormány munkáját csak azért, mert kikerültek belőle. Egyúttal közölte, hogy szervezete kész egyesíteni a különböző fegyveres csoportokat, beleértve a Hamász harcosait, hogy hadsereget hozzanak létre, amely „megvédi a palesztin népet az agressziótól”. Közben Iszmáil Hanije, a Hamász választási listavezetője elutasította, hogy a szervezet letegye a fegyvert és lemondjon az erőszakról annak érdekében, hogy a Palesztin Hatóság továbbra is kapjon külföldi segélyeket. Izrael megtiltja a Hamász megválasztott parlamenti képviselőinek a szabad átjárást a Gázai övezet és Ciszjordánia között - közölte szombaton az izraeli védelmi minisztérium illetékese. Bush Teherán büntetéséről Folytatás az 1. oldalról A szenátorok emellett felszólították a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező állandó tagjait - elsősorban Oroszországot és Kínát hogy gyorsan cselekedjenek. Az állandó BT-tagok - Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína valamint Németország képviselői hétfőn Londonban várhatóan összeülnek nézeteltéréseik elsimítása érdekében. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a nagy nyilvánosság előtt első ízben nem zárta ki a gazdasági szankciók lehetőségét Iránnal szemben, amennyiben a közép-keleti ország az atomvitában nem lenne hajlandó együttműködni. Steinmeier a Der Spiegel német hetilapnak adott interjút, s a szombaton nyilvánosságra hozott részletben kijelentette: "A gazdasági szankciók lehetőségének kizárása nem lenne okos dolog. Iránnak nem kellene alábecsülnie azt, hogy mily mértékben szorul rá a nyugati országokkal való műszaki-gazdasági együttműködésre”. Németország, Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt a közelmúltig tárgyalásos úton igyekezett eltéríteni Iránt attól a feltételezett tervétől, hogy atomfegyverre tesz szert. Az Európai Unió nevében tárgyaló hármas csoport azonban felfüggesztette a tárgyalásokat, s a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen (NAÜ) keresztül az ENSZ Biztonsági Tanácsát is szeretné bevonni az ügybe. Rakétaválasszal fenyegette meg az iráni Forradalmi Gárda vezetője az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát arra az esetre, ha megtámadják országát. Jahaj Rahim Szafavi tábornok emlékeztetett arra, hogy Iránnak 2000 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétái vannak. Izrael ezen a távolságon belül van Irántól. „Nem akarunk egyetlen országot sem megszállni. Hatékony védelmi intézkedéseket hozunk, ha megtámadnak minket” - mondta az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka. A tábornok, akinek szavait szombaton az iráni állami televízió idézte, azzal is vádolta Washingtont és Londont, hogy nyugtalanságot provokál Irán olajban gazdag délnyugati területén és robbanószerkezetekhez szükséges anyaggal látják el az iráni ellenzéket. A délnyugati Ahváz városában két pokolgép összesen kilenc embert ölt meg január 21-én. A város Irak déli határa közelében fekszik, ahol jelenleg 8500 brit katona állomásozik. Megállapodás született az iráni külügyminiszter szombati bejelentése szerint Teherán és Moszkva között arról, hogy további országokat vonnak be annak a tervnek a végrehajtásába, miszerint Iránon kívül végzik el a közép-keleti országban kinyert urán dúsítását. A tavaly december végén megtett orosz ajánlat szerint Irán és Orosz-ország egy olyan vegyes vállalatot alapítana, amely Oroszországban - iráni műszakiak közvetlen rész-vétele nélkül - dúsítaná az Iránban bányászott és elsődlegesen feldolgozott uránt, amelyet aztán iráni polgári atomlétesítményekben használnának fel. 2006. JANUÁR 29. rl » -KOMMENTÁR !- Vissza a kezdőkörbe! Lett egy jó és egy rossz híre a világpolitikának: a jó, hogy tökéletesen rendben zajlottak le, az arab világban párját ritkítóan a palesztin választások, a rossz pedig a Hamász átütő sikere. Olyan szervezet szerzett tehát - kormányalakításra elegendő biztos többséget a palesztin parlamentben, amelyik tagadja Izrael létjogosultságát, fegyveres harcát a zsidó állam felszámolásáért folytatja. Miáltal persze nem is jöhet szóba békepartnerként, a nagyhatalmak békemenetrendjét lehet a fiókba tenni, s alighanem a palesztinok nyugati, de legalábbis amerikai segélyezését is. Magyarán: ebben a véres és tragikus játszmában a felek és velük a külvilág is visszakerült a kezdőkörbe, nagyjából ott vagyunk, mint a kilencvenes évek elején a Rabin-Arafat kézfogáshoz vezető oslói titkos izraeli-palesztin tárgyalások előtt. Nem csoda, ha egyelőre mindenki tanácstalan, s még a legderűlátóbbak is csak annyit mernek megkockáztatni, hogy hátha a hatalom birtokában a Hamász észbe kap és maga is arra az útra lép, amelyre egykor Arafattal a Fatah. De ha meggondoljuk, hogy ők is megtorpantak a békekötés küszöbén, s Arafat utóda, Abbász eleddig könnyűnek találtatott népe igazi vezérlésére, akkor ismét berendezkedhetünk a csodavárásra. Találgatni persze lehet, sőt muszáj. Szemben a harcok hamaros felújulását sejtő borúlátókkal, az optimistábbak úgy okoskodnak, hogy a hatalom terhe még a Hamászra is hathat, sikerét pedig korántsem a teljes tagadásának köszönheti, hanem inkább a Fatah korrupt kormányzásával szembeni palesztin elégedetlenségnek. Vagyis immár neki kellene „szállítania”, ha nem akar hamar kudarcot vallani. Ehhez pedig még inkább szüksége lenne a külső támogatásra és az izraeliekkel való szót értésre. Némelyek abban reménykednek, hogy éppenséggel most jöhetne el az „igazi Oslo”, hiszen Arafat, de utóda is a Hamásztól való félelmében sem tudott bátrabb békepartner lenni, annak híján Saron ezért is vágott bele a gázai kivonuláshoz hasonló egyoldalú megoldásokba. Ami a legreménytelenebb, az most a jóslás, ami a Közel-Keleten amúgy is kockázatos vállalkozás. De annyit meg lehet kockáztatni, amennyit a Washington Post publicistája, a palesztinok hírek szerint azért döntöttek így, mert nem volt veszteni valójuk, ám a Hamász bebizonyíthatja nekik, mennyire tévedtek. AJ. Cseh lap Orbánról „Nacionalizmusa és populizmusa elhíresült Európában” Nehezen keresi helyét és szövetségeseit a közép-európai régióban a cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS), amely a júniusi csehországi parlamenti választások egyik esélyese. Problematikus a viszonya Orbán Viktor Fideszével is - írja szombati kommentárjában MTI-jelentés szerint a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. Magyarországon bizonyos értelemben egyszerűbb Topolánek pártelnök dolga, mert ott ma gyakorlatilag már csak két politikai párt van, a szocialisták és a jobboldali Fidesz. „Topolánek elismeri, hogy a Fidesz egy kissé problematikus partner, ami tekintettel arra az elterjedt vélekedésre, miszerint Orbán az osztrák Jörg Haiderhez hasonló, eltúlzott eufemizmus” - írja a konzervatív újság. Leszögezi: „Orbán keményen, már szinte a (szudétanémet) kitelepítettek legszélsőségesebb köreinek szintjén bírálja a Benes-dekrétumokat és követeli megszüntetésüket. Ezzel kormányzása idején Visegrádot válságba sodorta. Az ODS számára, amely utolsó kampányát a köztársaság érdekei védelmének a színeiben a Benesdekrétumok érvényességét tagadók ellen vezette, Orbán nehezen megemészthető, de ennek ellenére keresett partner” - mutat rá a Lidové Noviny. A tekintélyes cseh konzervatív napilap már csütörtökön bírálta az ODS-t, hogy lengyel tanácsadókat kíván szerződtetni választási kampányához. Az újság szerint nagyon „furcsa szövetség” lenne az, amelyet a közép-jobb kormányok, vagy pártok Közép-Európában esetleg kialakítanának. „Ennek a furcsa szövetségnek lenne további tagja Orbán Viktor, akinek nacionalizmusa és populizmusa már oly áldatlanul elhíresült Európában” - jegyezte meg a Lidové Noviny. Túsztartó hadsereg? Amerikai katonák legalább két esetben feltételezett felkelők feleségeit vették őrizetbe Irakban, hogy rábírják a férjeket arra, adják fel magukat - jelentette az MTI szerint szombaton az amerikai tömegtájékoztatás. A sajtóértesülés a washingtoni védelmi minisztérium 2004-es irataiból származik. Az egyik dokumentált eset szerint az arab országban állomásozó amerikai hadsereg az északnyugat-iraki Tarmíjában egy háromgyerekes - többek között egy hat hónapos csecsemőt nevelő - anyát tartott fogva két napig. A másik esetben az amerikai katonák állítólag egy üzenetet ragasztottak egy feltételezett ellenálló házának ajtajára, miszerint „jöjjön, és vigye magával a feleségét”. Az amerikai polgárjogi szövetség (ACLU) elfogadhatatlannak nevezte a hadsereg ezen módszereit. Nagy-Britannia reméli, hogy az idén csökkenteni tudja az Irakban szolgáló katonáinak számát, de erre csak akkor kerülhet sor, ha az iraki hatóságok már garantálni tudják a biztonságot - jelentette ki Jack Straw brit külügyminiszter szombaton a Világgazdasági Fórum davosi helyszínén. Straw nem beszélt sem pontos számokról, sem időpontokról, de azt leszögezte, hogy a 8500 fős iraki brit kontingens bázisául szolgáló Bászra tartományból nem vonnak ki erőket.