Vasárnapi Hírek, 2006. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-29 / 4. szám

A-W Külföld Izrael kiváró állásponton Peresz hajlik tárgyalni, Bush megvonná a segélyt a Hamásztól Izrael esetleg tárgyalhat a Hamász részvételével megala­kuló új palesztin kormánnyal, feltéve hogy a radikális szerve­zet lemond a terrorizmusról - sugalmazta Simon Peresz vete­rán izraeli politikus pénteki nyi­latkozataiban. Bush amerikai elnök viszont a segélyek meg­vonásával fenyegette meg a palesztinokat. A svájci Davosban rendezett Vi­lággazdasági Fórumon tartózkodó Peresz az AP amerikai hírügynök­ségnek nyilatkozva leszögezte: or­szága nem tárgyal a szerdai pa­lesztin parlamenti választásokon abszolút többséget szerzett Ha­­másszal, ha az „nem változtat po­litikáján”. A politikus ezzel arra utalt, hogy a Hamász célja Izrael elpusztítása, és ezt erőszakos úton kívánja elérni. Peresz megjegyezte, hogy a Hamász még nem vizsgálta felül politikáját, s ha nem akar tárgyalni (a zsidó állammal a békekötésről), erre nem lehet rá­kényszeríteni. A veterán politikus a BBC brit tévének úgy nyilatko­zott, hogy Izrael kiváló álláspont­ra helyezkedik, amíg kiderül: a Hamász visszatér az erőszak és a terrorizmus útjára, vagy pedig a béke felé vezető útra lép. Peresz szerint a Hamász erről még nem döntött, s a radikális szervezetet is meglepetésként érte választási győzelme. A 82 éves, Nobel-béke­­díjas Peresz nemrég kilépett a bé­kés rendezés híveként ismert Iz­raeli Munkapártból, hogy csatla­kozzon az újonnan létrehozott, centrista Kadima párthoz, amely várhatóan győzelmet arat a már­cius végén esedékes izraeli parla­menti választásokon. Peresz ez esetben ismét fontos kormány­­tisztséget töltene be. A palesztinoknak folyósított amerikai segélyek beszüntetésével fenyegetőzött George Bush elnök pénteken arra az esetre, ha a pa­lesztin parlamenti választásokat megnyerő Hamász radikális szer­vezet nem mond le az erőszak al­kalmazásáról és kinyilvánított cél­járól, Izrael elpusztításáról. Bush a CBS amerikai tévének nyilatkozva A Fatah hívei állnak felgyújtott gépkocsik körül a palesztin parlament gázai épülete előtt hangsúlyozta, hogy ha a Hamász hatalomra kerülve nem tesz eleget az említett feltételeknek, az Egye­sült Államok beszünteti a segélye­zést és nem tárgyal a Hamásszal. „Rajtuk áll a döntés (...) mi azon­ban nem fogunk segíteni egy olyan kormányt, amely el akarja pusztí­tani szövetségesünket és barátun­kat”, Izraelt - hangoztatta Bush. Az amerikai elnök nem részletezte, hogy a palesztinoknak nyújtott összes amerikai segélyt, vagy csak egy részét állítanák le. A segélyek kérdését jövő hétfőn vitatják meg Londonban a közel-keleti rende­zést támogató nemzetközi „kvar­tett” többi tagja, az ENSZ, az Eu­rópai Unió és Oroszország kép­viselőivel. A palesztin választások nagy vesztesének számító Fatah moz­galom több ezer dühödt aktivistá­ja tüntetett szombaton több ciszjordániai városban, követelve a pártvezetők lemondását, s né­hány tucat fegyveres Rámalláh­­ban és a Gázai övezetben meg­szállta a parlament épületét, vala­mint a tetőről a levegőbe lövöldö­zött. A párt szimpatizánsai a veze­tőket, különösen a fő döntéshozó szerv, a központi bizottság tagjait teszik felelőssé amiatt, hogy az eddig kormányzó mozgalom jelentős vereséget szenvedett a Hamász szélsőséges szervezettel szemben a szerdai parlamenti vá­lasztásokon. A vezetők lemondá­sát követelő megmozdulások az­óta egyre hevesebbek. Mahmúd Abbász palesztin elnök is tagja a központi bizottságnak, de a szom­bati tüntetők név szerint nem em­lítették őt. A fegyveresek közül néhányan kijelentették, hogy csatlakoznak az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezethez, és annak tagjaihoz hasonlóan ezután nem tartják magukat az Izraellel szem­beni nem hivatalos tűzszünethez. Az Iszlám Dzsihád hat öngyilkos merényletet követett el Izrael el­len az elmúlt egy évben. Partnerségre törekszik a többi palesztin szervezettel a Hamász - jelentette ki szombaton damasz­kuszi sajtókonferenciáján Háled Masaal, a palesztin választáso­kon győztes szélsőséges iszlám csoport politikai vezetője. Ugyanakkor megfenyegette azo­kat, akik akadályozni akarnák a kormány munkáját csak azért, mert kikerültek belőle. Egyúttal közölte, hogy szervezete kész egyesíteni a különböző fegyveres csoportokat, beleértve a Hamász harcosait, hogy hadsereget hoz­zanak létre, amely „megvédi a palesztin népet az agressziótól”. Közben Iszmáil Hanije, a Hamász választási listavezetője elutasította, hogy a szervezet le­tegye a fegyvert és lemondjon az erőszakról annak érdekében, hogy a Palesztin Hatóság to­vábbra is kapjon külföldi segé­lyeket. Izrael megtiltja a Hamász megválasztott parlamenti képvi­selőinek a szabad átjárást a Gá­zai övezet és Ciszjordánia között - közölte szombaton az izrae­li védelmi minisztérium illeté­kese. Bush Teherán büntetéséről Folytatás az 1. oldalról A szenátorok emellett felszólítot­ták a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező állandó tagjait - első­sorban Oroszországot és Kínát hogy gyorsan cselekedjenek. Az állandó BT-tagok - Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Oroszország és Kína vala­mint Németország képviselői hét­főn Londonban várhatóan össze­ülnek nézeteltéréseik elsimítása érdekében. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a nagy nyilvános­ság előtt első ízben nem zárta ki a gazdasági szankciók lehetőségét Iránnal szemben, amennyiben a közép-keleti ország az atomvitá­ban nem lenne hajlandó együtt­működni. Steinmeier a Der Spie­gel német hetilapnak adott inter­jút, s a szombaton nyilvánosságra hozott részletben kijelentette: "A gazdasági szankciók lehetőségé­nek kizárása nem lenne okos do­log. Iránnak nem kellene alábe­csülnie azt, hogy mily mértékben szorul­ rá a nyugati országokkal való műszaki-gazdasági együtt­működésre”. Németország, Fran­ciaországgal és Nagy-Britanniával együtt a közelmúltig tárgyalásos úton igyekezett eltéríteni Iránt at­tól a feltételezett tervétől, hogy atomfegyverre tesz szert. Az Euró­pai Unió nevében tárgyaló hármas csoport azonban felfüggesztette a tárgyalásokat, s a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen (NAÜ) keresztül az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát is szeretné bevonni az ügy­be. Rakétaválasszal fenyegette meg az iráni Forradalmi Gárda vezető­je az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát arra az esetre, ha meg­támadják országát. Jahaj Rahim Szafavi tábornok emlékeztetett arra, hogy Iránnak 2000 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétái vannak. Izrael ezen a távolságon belül van Irántól. „Nem akarunk egyetlen országot sem megszállni. Hatékony védelmi intézkedéseket hozunk, ha megtámadnak minket” - mondta az iráni Forradalmi Gár­da parancsnoka. A tábornok, aki­nek szavait szombaton az iráni ál­lami televízió idézte, azzal is vá­dolta Washingtont és Londont, hogy nyugtalanságot provokál Irán olajban gazdag délnyugati te­­­­rületén és robbanószerkezetekhez szükséges anyaggal látják el az iráni ellenzéket. A délnyugati Ahváz városában két pokolgép összesen kilenc embert ölt meg ja­nuár 21-én. A város Irak déli hatá­ra közelében fekszik, ahol jelenleg 8500 brit katona állomásozik. Megállapodás született az iráni külügyminiszter szombati bejelen­tése szerint Teherán és Moszkva között arról, hogy további orszá­gokat vonnak be annak a tervnek a végrehajtásába, miszerint Iránon kívül végzik el a közép-keleti or­szágban kinyert urán dúsítását. A­­ tavaly december végén megtett­­ orosz ajánlat szerint Irán és Orosz-­­­ország egy olyan vegyes vállalatot­­ alapítana, amely Oroszországban­­ - iráni műszakiak közvetlen rész-­­­vétele nélkül - dúsítaná az Iránban­­ bányászott és elsődlegesen feldol­gozott uránt, amelyet aztán iráni­­ polgári atomlétesítményekben használnának fel. 2006. JANUÁR 29. rl » -KOMMENTÁR !-­ Vissza a kezdőkörbe! Lett egy jó és egy rossz híre a világpolitikának: a jó, hogy tökéletesen rendben zajlottak le, az arab világban párját ritkítóan a palesztin vá­lasztások, a rossz pedig a Hamász átütő sikere. Olyan szervezet szer­zett tehát - kormányalakításra elegendő­­ biztos többséget a palesz­tin parlamentben, amelyik tagadja Izrael létjogosultságát, fegyveres harcát a zsidó állam felszámolásáért folytatja. Miáltal persze nem is jöhet szóba békepartnerként, a nagyhatalmak békemenetrendjét le­het a fiókba tenni, s alighanem a palesztinok nyugati, de legalábbis amerikai segélyezését is. Magyarán: ebben a véres és tragikus játszmában a felek és velük a külvilág is visszakerült a kezdőkörbe, nagyjából ott vagyunk, mint a kilencvenes évek elején a Rabin-Arafat kézfogáshoz vezető oslói tit­kos izraeli-palesztin tárgyalások előtt. Nem csoda, ha egyelőre min­denki tanácstalan, s még a legderűlátóbbak is csak annyit mernek megkockáztatni, hogy hátha a hatalom birtokában a Hamász észbe kap és maga is arra az útra lép, amelyre egykor Arafattal a Fatah. De ha meggondoljuk, hogy ők is megtorpantak a békekötés küszöbén, s Arafat utóda, Abbász eleddig könnyűnek találtatott népe igazi vezér­lésére, akkor ismét berendezkedhetünk a csodavárásra. Találgatni persze lehet, sőt muszáj. Szemben a harcok hamaros fel­­újulását sejtő borúlátókkal, az optimistábbak úgy okoskodnak, hogy a hatalom terhe még a Hamászra is hathat, sikerét pedig korántsem a teljes tagadásának köszönheti, hanem inkább a Fatah korrupt kor­mányzásával szembeni palesztin elégedetlenségnek. Vagyis immár neki kellene „szállítania”, ha nem akar hamar kudarcot vallani. Eh­hez pedig még inkább szüksége lenne a külső támogatásra és az izrae­liekkel való szót értésre. Némelyek abban reménykednek, hogy ép­penséggel most jöhetne el az „igazi Oslo”, hiszen Arafat, de utóda is a Hamásztól való félelmében sem tudott bátrabb békepartner lenni, annak híján Saron ezért is vágott bele a gázai kivonuláshoz hasonló egyoldalú megoldásokba. Ami a legreménytelenebb, az most a jóslás, ami a Közel-Keleten amúgy is kockázatos vállalkozás. De annyit meg lehet kockáztatni, amennyit a Washington Post publicistája, a palesztinok hírek szerint azért döntöttek így, mert nem volt veszteni valójuk, ám a Hamász be­bizonyíthatja nekik, mennyire tévedtek. AJ. Cseh lap Orbánról „Nacionalizmusa és populizmusa elhíresült Európában” Nehezen keresi helyét és szövetsége­seit a közép-európai régióban a cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS), amely a júniusi csehországi parla­menti választások egyik esélyese. Problematikus a viszonya Orbán Viktor Fideszével is - írja szombati kommentárjában MTI-jelentés sze­rint a Lidové Noviny című cseh kon­zervatív napilap. Magyarországon bizonyos értelemben egyszerűbb Topolánek pártelnök dolga, mert ott ma gyakorlatilag már csak két poli­tikai párt van, a szocialisták és a jobboldali Fidesz. „Topolánek elis­meri, hogy a Fidesz egy kissé proble­matikus partner, ami tekintettel arra az elterjedt vélekedésre, miszerint Orbán az osztrák Jörg Haiderhez ha­sonló, eltúlzott eufemizmus” - írja a konzervatív újság. Leszögezi: „Or­bán keményen, már szinte a (szudé­­tanémet) kitelepítettek legszél­sőségesebb köreinek szintjén bírálja a Benes-dekrétumokat és követeli megszüntetésüket. Ezzel kormány­zása idején Visegrádot válságba so­dorta. Az ODS számára, amely utol­só kampányát a köztársaság érdekei védelmének a színeiben a Benes­­dekrétumok érvényességét tagadók ellen vezette, Orbán nehezen megemészthető, de ennek ellenére keresett partner” - mutat rá a Lidové Noviny. A tekintélyes cseh konzervatív napilap már csütörtökön bírálta az ODS-t, hogy lengyel tanácsadó­kat kíván szerződtetni választási kampányához. Az újság szerint nagyon „furcsa szövetség” lenne az, amelyet a közép-jobb kormá­nyok, vagy pártok Közép-Európá­­ban esetleg kialakítanának. „En­nek a furcsa szövetségnek lenne további tagja Orbán Viktor, aki­nek nacionalizmusa és populiz­musa már oly áldatlanul elhíresült Európában” - jegyezte meg a Lidové Noviny. Túsztartó hadsereg? Amerikai katonák legalább két esetben feltételezett felkelők fele­ségeit vették őrizetbe Irakban, hogy rábírják a férjeket arra, ad­ják fel magukat - jelentette az MTI szerint szombaton az amerikai tö­megtájékoztatás. A sajtóértesülés a washingtoni védelmi miniszté­rium 2004-es irataiból származik. Az egyik dokumentált eset szerint az arab országban állomásozó amerikai hadsereg az északnyu­gat-iraki Tarmíjában egy három­­gyerekes - többek között egy hat hónapos csecsemőt nevelő - anyát tartott fogva két napig. A másik esetben az amerikai katonák állí­tólag egy üzenetet ragasztottak egy feltételezett ellenálló házának ajtajára, miszerint „jöjjön, és vigye magával a feleségét”. Az amerikai polgárjogi szövetség (ACLU) elfo­gadhatatlannak nevezte a hadse­reg ezen módszereit. Nagy-Britannia reméli, hogy az idén csökkenteni tudja az Irakban szolgáló katonáinak számát, de er­re csak akkor kerülhet sor, ha az iraki hatóságok már garantálni tudják a biztonságot - jelentette ki Jack Straw brit külügyminiszter szombaton a Világgazdasági Fó­rum davosi helyszínén. Straw nem beszélt sem pontos számokról, sem időpontokról, de azt leszögezte, hogy a 8500 fős iraki brit kontin­gens bázisául szolgáló Bászra tar­tományból nem vonnak ki erőket.

Next