Vasárnapi Hírek, 2008. október-december (24. évfolyam, 40-52. szám)
2008-10-26 / 43. szám
.2-v. Külföld Slota szítja a szlovák kedélyeket Már magyar zavargások rémképével riogat A magyar külügyminisztert többször is ápolatlan „kócos asszonynak" nevező Ján Slota szombaton a szlovák nemzet sértegetésével vádolta meg Göncz Kingát, amiért az a héten egy televíziós beszélgetésben úgy vélekedett, hogy Szlovákiában „idegenellenesség" tapasztalható. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességének rendszeresen hangot adó vezetője szerint Göncz Kinga „összeférhetetlenséggel és további dolgokkal” vádolta meg az országot. „Legyünk hát éberek, drága szlovák fivéreim és nővéreim, különösképpen ezen a helyen, ahol 101 évvel ezelőtt 15 ártatlan szlovák élete hunyt ki. Zárjuk sorainkat, fogjunk össze, semmiképpen hagyjuk magunkat félrevezetni, eltájolni, legyünk szilárdak, mint a szikla, mint (Szent) Péter a szlovák nemzet és az állam ellenségeivel szenvben” - idézte Slota Cernován elhangzott szavait a SITA hírügynökség. A Rózsaheggyel (Ruzomberok) egybeépült Cernován 1907-ben a magyar csendőrség a felháborodott helyi szlovák hívők közé lövetett. Tizenöt ember meghalt, többen megsebesültek. A szlovák hívők a helyi templomszentelés ünnepén azért lázadtak fel, mert a megyés püspök nem volt hajlandó beengedni a templomba a helyi születésű pappolitikust, a magyar uralom ellen lázadó szlovák nemzeti mozgolódások élén álló Andrej Hlinkát, aki két évtizeddel később önmagát „szlovák Hitlernek” nevezte. Cemová a szlovákok emlékezetében a magyar megtorlás jelképe. Az évfordulón Cemován koszorúzó Slota - aki a magyarokat korábban görbe lábú mongol gyilkosoknak, Szent Istvánt lovas bohócnak, a magyar külügyminisztert ápolatlan „kócos asszonynak” nevezte - azzal riogatta a hallgatóságot, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a magyar mondatokba csakis szlovák helységneveket ékelő honismereti tankönyv ellen lázítva utcai zavargásokat tervez. Slota nem csak Göncz Kingát, de az MKP vezetőit és „egyes magyarországi politikusokat” is azzal vádolt, hogy „folyton Szlovákia szuverenitására törnek”. Egyúttal azt állította, hogy a Magyar Gárda Rajkán, a Pozsonnyal határos magyarországi településen „szlovák zászlókkal masírozott, majd elégette” a szlovák államiság jelképeit. Sólyom bejárja Székelyföldet A történelmi Székelyföld helyszíneit kívánja végiglátogatni Sólyom László köztársasági elnök, aki MTI-tudósítás szerint erről a szándékáról a szombaton Kézdivásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Az államfő elmondta: mostani utazásán szeretne a lehető legtöbb helyre elmenni, a lehető legtöbb emberrel találkozni. Hangsúlyozta: igyekezett olyan településeket is felkeresni, amelyek a történelmi Székelyföld részét képezték, vagyis nem csupán a mai földrajzi felosztás szerinti Székelyföldre korlátozza útját. Emlékeztetett arra, hogy ennek a látogatásának az egyik célja az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplése volt. Egy újságíró azzal kapcsolatosan tett fel kérdést, hogy bukaresti körökben állítólag elterjedt a gyanú. Sólyom látogatása „politikai és választási célokat szolgál” (Romániában november 30-án parlamenti választások lesznek). A köztársasági elnök válaszában elmondta: látogatása során tanácskozott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel. Meghallgatta elképzeléseiket a romániai helyzetről, a választási előkészületekről. Határozottan leszögezte azonban: Magyarország köztársasági elnökeként óvakodnia kell attól, hogy beleszóljon e kérdésbe. Sólyom erdélyi látogatásáról a nyíltan magyarellenes Gardianul című napilapban véleménycikk is olvasható. Igor Drag újságíró a Sólyom László Románia államfője című írásában kifejti: a magyar állam Európában valamennyi kisebbségért agresszív módon felelősséget vállal, s a kisebbségek hasonló erőszakossággal követelik azt a területet, amelyen élnek, így a magyar állam - legalábbis érzelmileg - úgy fogja fel ezeket a területeket, mintha a sajátjai lennének. A lap szerint Sólyom Csíkszeredában területi autonómiát kért Székelyföldnek, s ezzel „olajat öntött a romániai magyarság körébenégő tűzre”, és „magyar hazafiságra lázított román területen” - írja a Gardianul. A szombaton megjelenő bukaresti országos lapok zöme azonban nem tulajdonított nagy jelentőséget az eseménynek. A Romania libera című napilap tudósításának azt a címet adta, hogy „Sólyom Erdélyben sétáltatja az autonómiát”. Globális pénzügyi alkotmány kell Kína is segíti a nemzetközi stabilitás helyreállítását Folytatás az 1. oldalról Az eddig hozott kormányintézkedések nem bizonyultak elégségesnek a pénzügyi válság leküzdésére. A bizalom helyreállítása, az együttműködés és a felelős magatartás jelentik a megoldás kulcselemeit - fogalmazott a kínai miniszterelnök. A kormányoknak minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használniuk annak elhárítására, hogy a mostani válság kárt okozzon a világgazdaságnak. „Cselekednünk kell, amilyen gyorsan csak lehet, hogy helyreállítsuk a pénzügyi rendszer stabilitását” - toldotta meg. Ven jelezte, hogy Peking támogatni fogja Franciaország elképzelését a globális pénzügyi szabályozás megszigorítására a novemberi válságtanácskozáson. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szabályozás és az újítás között. „Szükség van pénzpiaci reformra, de még inkább szükség van pénzpiaci felügyeletre” - hangsúlyozta. Nicolas Sarkozy francia államfő, az Európai Unió soros elnöke sajtótájékoztatóján közölte: konkrét döntéseket vár a washingtoni tanácskozástól, amelyen véleménye szerint nemcsak a válság hatásaival, de mélyben gyökerező okaival is foglalkozni kell. „Nem lehet csak az adókról és a pénzügyi válságról beszélni anélkül, hogy szólnánk a valutákról és kölcsönös egymásra hatásukról” - fejtegette. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy mihamarabb egyezségre jussanak a válság rendezéséről. Angela Merkel német kancellár szerint Washingtonban már egy munkatervet kellene rögzíteni. „Ez azt jelenti, hogy felhatalmazást adnánk pénzpiaci reformról szóló tárgyalásokra, amelyek végül elvezetnének egy valódi, az egész világra kiterjedő pénzügyi alkotmányhoz” - mondta hazautazása előtt. A pekingi csúcstalálkozón 27 EU- tagállam és 16 ázsiai ország vezetői vettek részt, Magyarországot Göncz Kinga külügyminiszter képviselte. A tanácskozás súlyát jelzi, hogy az ASEM-csoportba tartozó államok adják a világ lakosságának 58 százalékát, míg a világkereskedelemben betöltött részesedésük 60 százalékos. A mostanáig legnagyobb Ázsia- Európa csúcstalálkozón a résztvevők megállapodtak abban, hogy a pénzügyi rendszer mélyreható reformjára, valamint gyors és közös cselekvésre van szükség a válság leküzdéséhez. Egyetértettek abban is, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) fontos szerepet kell játszani a pénzpiaci szereplők szigorúbb felügyeletében, és a washingtoni válságtanácskozáson már meg kell hozni az első döntéseket a pénzügyi rendszer megújításáról és hatékonyabb ellenőrzéséről. Bár a tanácskozást a pénzügyi válság uralta, a résztvevők szót ejtettek többek között az élelmiszerbiztonságról, az éghajlatváltozásról és az ENSZ fejlesztési céljairól is. Megegyeztek abban, hogy a fenyegető gazdasági problémák miatt a klímavédelem nem szorulhat háttérbe és a jövőre esedékes koppenhágai csúcsértekezleten is becsvágyó célokat kell kitűzni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Göncz Pekingben a Nabuccóról A Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték mellett is kiállt Göncz Kinga Pekingben, a 7. Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) második napján. A magyar külügyminiszter szombaton elsőként az energiabiztonság ügyében szólalt fel. Mint kifejtette, a magyar kormány egyaránt törekszik a források és az útvonal diverzifikálására. Előbbi szempontjából alapvető jelentőségű a Nabucco-terv sikere. A grúz viszály alátámasztotta, hogy fel kell gyorsítani a vezeték megvalósítását, ami magában foglalja, hogy mielőbb szülessen meg a szükséges kormányközi megállapodás. Göncz Kinga az energiabiztonság szemszögéből ugyancsak fontosnak nevezte azt a magyar javaslatot, hogy kössék össze a térség államainak gáz- és áramhálózatát. Az adottságok miatt ezután is Oroszország marad a magyar fél legfőbb gázszállítója - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy új ellátási útvonalat jelentene a Déli Áramlat vezeték. Magyarország számára elsődleges fontosságú az ellátás biztonsága, hiszen az ország nagy mértékben függ a gázimporttól. Az energiapolitikának egyúttal a viszonylag olcsó beszerzést, a gazdaság versenyképességét, valamint a környezetvédelmet is szolgálnia kell. A hatékony energiafelhasználással kapcsolatban a megújuló források arányának növelés mellett Magyarország a nukleáris energia jövőbeni szerepének növelését is tanulmányozza, beleérte új reaktor vagy reaktorok építését. 2008. OKTÓBER 26. fi -KOMMENTÁR ~~É_ Csúcson a cunamiról Ha nem buktak nagyot a tőzsdén, dörzsölhetik a kezüket a Kasszandrák, akik - nem is kevesen - évek óta megjósolták, hogy előbb-utóbb összedől a hitelekből felépített pénzügyi kártyavár. A szombaton befejeződött ázsiai-európai csúcson szigorú globális szabályozást sürgettek, vagyis végre-valahára kötőféket raknának az elszabadult spekulációra. Mi egyebet is tehetnének, amikor szó szerint eltűnt több ezer milliárd dollárnyi „papírvagyon”, ahogyan az amerikaiak szerették emlegetni a részvényekre alapozott gazdagságot. A korlátlan piacgazdaság mániákus hívei vitathatatlanul defenzívába szorultak, ami nem csoda, ha meggondoljuk, hogy nemcsak a hétköznapi vevők után „dobták” a kölcsönöket olykor már önerőt (és fedezetet) sem kérve a bankok, hanem ami végzetesebbnek bizonyult: elképesztő spekulációs manőverekbe kezdtek gyakran minimális tőkére és - mára behajthatatlannak bizonyult - túlnyomó követelésre alapozva. Hát hogyne igazolódtak volna a Kasszandrák, köztük kiemelkedően a pénzügyi spekulációban is bajnok Soros, akinél kevesebben tudták felmérni a veszélyeket. S a politikusok, akik nem mertek időben lépni, kénytelenek immár válságintézkedések sorára és nemzetközi együttműködésre. Hiszen ez a globális cunami mindenkit elér, bár sajnos nem egyformán sújt. A szegényebbek -akár országok, akár egyének - megint megfizetik a gazdagabbak meggondolatlanságának árát (miközben most is vannak, akik mások bajára spekulálnak, s árgus szemmel pécézik ki a sebezhetőnek tekintett országokat). Semmi kétség, a közös fellépés halaszthatatlan, belátták ezt a pekingi csúcson is, amely amolyan előkészület a november 15-i washingtonira, azon a húsz legnagyobb gazdasági hatalmú államának vezetői próbálnak egy új pénzügyi rendszert, valamiféle második Bretton Woodsot létrehozni (az első a világháború után elég sokáig biztosította a stabilitást, ám a többi közt sikere láttán is dobták a gyeplőt a spekulciós lovak közé). E washingtoni csúcsot persze még (a január 20-ig hivatalban lévő) Bush kormánya hívta össze, de már a 4-i elnökválasztás utáni hétre. Vagyis annak igazi főszereplője a Fehér Ház jövendő lakója lesz, a külvilág nem is titkolt - és felettébb nagy - várakozása szerint Obama. Az ő alelnökjelöltje, Biden a minap megjósolta neki, hogy - híven a hagyományhoz - amint elnök lesz, „próbára teszik” a nemzetközi porondon. Ami azt illeti, meg sem várják eskütételét. A.J. Klaus kitúrná Topoláneket Nagy ellenzéki előretörés a szenátusban Václav Klaus beavatkozása a Polgári Demokratikus Párt dolgaiba meghaladja azt a szerepet, amelyet a politikában a köztársasági elnöknek játszania kellene - jelentette ki péntek este Mirek Topolánek, a párt elnöke. Topolánek, akit pártjának a múlt heti regionális önkormányzati választáson elszenvedett kudarcáért egyre több kritika ér, megjegyezte: Úgy érzem, hogy az elnök aktívabb, mint ígérte. Ebben az értelemben a pártok feletti elnöki szerep jobban illene hozzá. Klaus, aki a polgári demokraták köreiben az egyre inkább előtérbe kerülő Topolánek-ellenes frakciót támogatja, szóvivője útján üzent Topoláneknek: a pártelnöknek a regionális szenátusi választás napján inkább a voksolással, semmint az államfő bírálatával kellene foglalkoznia. MTI-jelentés szerint a prágai sajtó úgy tudja: Klaus nem titkolja, hogy a Polgári Demokratikus Párt decemberi tisztújító kongresszusán szeretné elérni Topolánek távozását a pártelnöki tisztségből. Saját jelöltje Pavel Bém prágai főpolgármester, aki az utóbbi napokban szintén nem fukarkodott Topolánek bírálatával. Az államfő a héten - félretéve pártok felettiségét -két olyan polgári demokrata szenátorjelölt kampánygyűlésén is felszólalt, akik nyáran Topolánek ellenfelei a párton belül. Topolánek nyilatkozatában felszólította Klaust, aki államfőként is a Polgári Demokratikus Párt tiszteletbeli elnöke, hogy vasárnapi televíziós interjújában ne foglalkozzon a párt belső ügyeivel, illetve az ő személyével. Radim Ochvat, az államfő szóvivője megerősítette, hogy Klaus vasárnap valóban egyórás interjút ad a Prima kereskedelmi televíziónak. Elsöprő győzelmet aratott az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) a hét végi részleges szenátusi választásokon Csehországban. A szombaton délután befejeződött kétfordulós választásokon a 81 tagú szenátus egyharmadáról, tehát 27 mandátumról született döntés. A 2. forduló voksainak összeszámlálása alapján a Cseh Szociáldemokrata Párt 23, a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) három, míg az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) egy szenátori mandátumot szerzett. A választás eredménye alapján a Polgári Demokratikus Párt elveszítette a felsőházi többségét. Az ODS-nek eddig 41 szenátora volt, ez a szám most 35-re apadt. Jirí Paroubek, a szociáldemokraták elnöke a kormánypolitika vereségének minősítette a múlt heti regionális önkormányzati és a mostani részleges szenátusi választás eredményét, kijelentve, hogy pártja előre hozott képviselőházi választást fog követelni. „Erre a választásra a jövő év közepén, az európai parlamenti választással egy időben kerülhetne sor” - szögezte le Paroubek. Helyi megfigyelők szerint az előre hozott választás megtartása nem túl reális, mert az érvényes csehországi szabályok szerint ehhez túl sok feltételt kell teljesíteni. Müncheni modell Berlinnek: CSU-FDP koalíció Több mint négy évtized óta először koalíciós kormány alakul Bajorországban. Pénteken késő este jött létre az erről szóló megállapodás a tartományban mostanáig egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) és a helyi törvényhozásba 14 év után ismét bejutott liberális német Szabad Demokrata Párt (FDP) között. A konzervatív-liberális koalíció megfigyelők szerint egyben egyfajta modellként szolgálhat a jövő őszi országos parlamenti választások előtt, különös tekintettel arra, hogy az előzetes nyilatkozatok szerint a konzervatívok és a liberálisok az országos választásokra egyaránt az egymással való koalíciós szövetség elsőbbsége mellett tették le a garast. A szeptember végén tartott bajorországi tartományi parlamenti választásokon a CSU elvesztette több évtizedes egyeduralmát, abszolút többségét a törvényhozásban. A CSU ezt követően kezdett tárgyalásokat az FDP-vel, amely hosszú idő után ismét képviselőket küldhet a müncheni parlamentbe. A német kormány mezőgazdasági miniszterét, Horst Seehofert választották a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) új elnökévé a párt szombati rendkívüli kongresszusán. Az 59 éves politikus az egyetlen jelölt volt a tisztségre, s a küldöttek 90,3 százaléka támogatta őt. Miután a választási kudarc nyomán lemondott Günther Beckstein korábbi tartományi miniszterelnök is, az előzetes jelölés alapján Seehofer lesz Bajorország új kormányfője is. Seehofer korábban bejelentette, hogy miniszterelnökké történő megválasztása után lemond a szövetségi kormányban betöltött mezőgazdasági miniszteri tisztségről.