Vasárnapi Hírek, 2008. október-december (24. évfolyam, 40-52. szám)

2008-10-26 / 43. szám

.2-v. Külföld Slota szítja a szlovák kedélyeket Már magyar zavargások rémképével riogat A magyar külügyminisztert többször is ápolatlan „kócos asszonynak" nevező Ján Slota szombaton a szlovák nemzet sértegetésével vádolta meg Göncz Kingát, amiért az a héten egy televíziós beszélge­tésben úgy vélekedett, hogy Szlovákiában „idegenellenes­­ség" tapasztalható. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyar­­ellenességének rendszeresen hangot adó vezetője szerint Göncz­ Kinga „összeférhetetlenséggel és további dolgokkal” vádolta meg az országot. „Legyünk hát éberek, drága szlovák fivéreim és nővéreim, különösképpen ezen a helyen, ahol 101 évvel ezelőtt 15 ártatlan szlovák élete hunyt ki. Zárjuk sorainkat, fogjunk össze, semmikép­pen hagyjuk magunkat félrevezetni, eltájolni, legyünk szilárdak, mint a szikla, mint (Szent) Péter a szlovák nemzet és az állam ellenségeivel szenv­ben” - idézte Slota Cernován elhang­zott szavait a SITA hírügynökség. A Rózsaheggyel (Ruzomberok) egybeépült Cernován 1907-ben a magyar csend­őrség a felhá­borodott helyi szlovák hívők közé lövetett. Tizenöt ember meghalt, töb­ben megse­besültek. A szlovák hívők a helyi temp­lomszentelés ünnepén azért lázadtak fel, mert a megyés püspök nem volt hajlandó beengedni a templomba a helyi születésű pap­politikust, a magyar uralom ellen lázadó szlovák nemzeti mozgolódá­sok élén álló Andrej Hlinkát, aki két évtizeddel később önmagát „szlo­vák Hitlernek” nevezte. Cemová a szlovákok emlékezetében a magyar megtorlás jelképe. Az évfordulón Cemován koszorú­zó Slota - aki a magyarokat koráb­ban görbe lábú mongol gyilkosok­nak, Szent Istvánt lovas bohócnak, a magyar külügyminisztert ápolatlan „kócos asszonynak” nevezte - azzal riogatta a hallgatóságot, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a magyar mondatokba csakis szlovák helységneveket ékelő honismereti tankönyv ellen lázítva utcai zavargásokat tervez. Slota nem csak Göncz Kingát, de az MKP veze­tőit és „egyes magyarországi politiku­sokat” is azzal vádolt, hogy „folyton Szlovákia szuverenitására törnek”. Egyúttal azt állította, hogy a Magyar Gárda Rajkán, a Pozsonnyal határos magyarországi településen „szlovák zászlókkal masírozott, majd eléget­te” a szlovák államiság jelképeit. Sólyom bejárja Székelyföldet A történelmi Székelyföld hely­színeit kívánja végiglátogat­ni Sólyom László köztársasági elnök, aki MTI-tudósítás szerint erről a szándékáról a szom­baton Kézdivásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Az államfő elmondta: mostani uta­zásán szeretne a lehető legtöbb helyre elmenni, a lehető legtöbb emberrel találkozni. Hangsúlyozta: igyekezett olyan településeket is felkeresni, ame­lyek a történelmi Székelyföld részét képezték, vagyis nem csupán a mai föld­rajzi felosztás szerinti Székelyföldre korlátozza útját. Emlékeztetett arra, hogy ennek a látogatásának az egyik célja az 1956-os forradalom évfordu­lójának megünneplése volt. Egy újságíró azzal kapcsolatosan tett fel kérdést, hogy bukaresti körök­ben állítólag elterjedt a gyanú. Sólyom látogatása „politikai és választá­si célokat szolgál” (Romániában november 30-án parlamenti válasz­tások lesznek). A köztársasági elnök válaszában elmondta: látogatása során tanácskozott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselő­ivel. Meghallgatta elképzeléseiket a romániai helyzetről, a választási elő­készületekről. Határozottan leszögezte azonban: Magyarország köztársasági elnökeként óvakodnia kell attól, hogy beleszóljon e kérdésbe. Sólyom erdélyi látogatásáról a nyíltan magyarellenes Gardianul című napilapban véleménycikk is olvasható. Igor Drag újságíró a Sólyom László Románia államfője című írásában kifejti: a magyar állam Európában valamennyi kisebbségért agresszív módon felelősséget vál­lal, s a kisebbségek hasonló erősza­kossággal követelik azt a területet, amelyen élnek, így­ a magyar állam - legalábbis érzelmileg - úgy fogja fel ezeket a területeket, mintha a saját­jai lennének. A lap szerint Sólyom Csíkszeredában területi autonómiát kért Székelyföldnek, s ezzel „olajat öntött a romániai magyarság körében­­égő tűzre”, és „magyar hazafiságra lázított román területen” - írja a Gardianul. A szombaton megjelenő bukaresti országos lapok zöme azon­ban nem tulajdonított nagy jelentősé­get az eseménynek. A Romania libe­ra című napilap tudósításának azt a címet adta, hogy „Sólyom Erdélyben sétáltatja az autonómiát”. Globális pénzügyi alkotmány kell Kína is segíti a nemzetközi stabilitás helyreállítását Folytatás az 1. oldalról Az eddig hozott kormányintézkedé­sek nem bizonyultak elégségesnek a pénzügyi válság leküzdésére. A biza­lom helyreállítása, az együttműkö­dés és a felelős magatartás jelentik a megoldás kulcselemeit - fogalmazott a kínai miniszterelnök. A kormá­nyoknak minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használniuk annak elhárítására, hogy a mostani válság kárt okozzon a világgazdaságnak. „Cselekednünk kell, amilyen gyor­san csak lehet, hogy helyreállítsuk a pénzügyi rendszer stabilitását” - tol­dotta meg. Ven jelezte, hogy Peking támogat­ni fogja Franciaország elképzelését a globális pénzügyi szabályozás meg­szigorítására a novemberi válság­­tanácskozáson. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szabályozás és az újítás között. „Szükség van pénzpiaci reformra, de még inkább szükség van pénzpiaci felügyeletre” - hangsúlyozta. Nicolas Sarkozy francia állam­fő, az Európai Unió soros elnöke sajtótájékoztatóján közölte: konk­rét döntéseket vár a washingtoni tanácskozástól, amelyen véleménye szerint nemcsak a válság hatásai­val, de mélyben gyökerező okaival is foglalkozni kell. „Nem lehet csak az adókról és a pénzügyi válságról beszélni anélkül, hogy szólnánk a valutákról és kölcsönös egymásra hatásukról” - fejtegette. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy mihamarabb egyezség­re jussanak a válság rendezéséről. Angela Merkel német kancellár sze­rint Washingtonban már egy mun­katervet kellene rögzíteni. „Ez azt jelenti, hogy felhatalmazást adnánk pénzpiaci reformról szóló tárgyalá­sokra, amelyek végül elvezetnének egy valódi, az egész világra kiterjedő pénzügyi alkotmányhoz” - mondta hazautazása előtt. A pekingi csúcstalálkozón 27 EU- tagállam és 16 ázsiai ország vezetői vettek részt, Magyarországot Göncz Kinga külügyminiszter képviselte. A tanácskozás súlyát jelzi, hogy az ASEM-csoportba tartozó államok adják a világ lakosságának 58 szá­zalékát, míg a világkereskedelemben betöltött részesedésük 60 százalé­kos. A mostanáig legnagyobb Ázsia- Európa csúcstalálkozón a résztvevők megállapodtak abban, hogy a pénz­ügyi rendszer mélyreható reformjá­ra, valamint gyors és közös cselek­vésre van szükség a válság leküzdé­séhez. Egyetértettek abban is, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) fontos szerepet kell játszani a pénz­piaci szereplők szigorúbb felügye­letében, és a washingtoni válságta­nácskozáson már meg kell hozni az első döntéseket a pénzügyi rendszer megújításáról és hatékonyabb ellen­őrzéséről. Bár a tanácskozást a pénzügyi válság uralta, a résztvevők szót ejtettek többek között az élelmiszer­biztonságról, az éghajlatváltozásról és az ENSZ fejlesztési céljairól is. Megegyeztek abban, hogy a fenye­gető gazdasági problémák miatt a klímavédelem nem szorulhat háttér­be és a jövőre esedékes koppenhágai csúcsértekezleten is becsvágyó célo­kat kell kitűzni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésé­re. Göncz Pekingben a Nabuccóról A Nabucco és a Déli Áramlat gázve­zeték mellett is kiállt Göncz Kinga Pekingben, a 7. Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) második napján. A magyar külügyminisz­ter szombaton elsőként az ener­giabiztonság ügyében szólalt fel. Mint kifejtette, a magyar kormány egyaránt törekszik a források és az útvonal diverzifikálására. Előbbi szempontjából alapvető jelentősé­gű a Nabucco-terv sikere. A grúz viszály alátámasztotta, hogy fel kell gyorsítani a vezeték megvalósítását, ami magában foglalja, hogy mielőbb szülessen meg a szükséges kormány­közi megállapodás. Göncz Kinga az energiabizton­ság szemszögéből ugyancsak fon­tosnak nevezte azt a magyar javas­latot, hogy kössék össze a térség államainak gáz- és áramhálóza­tát. Az adottságok miatt ezután is Oroszország marad a magyar fél leg­főbb gázszállítója - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy új ellátási útvonalat jelentene a Déli Áramlat vezeték. Magyarország számára elsődleges fontosságú az ellátás biztonsága, hiszen az ország nagy mértékben függ a gázimport­tól. Az energiapolitikának egyúttal a viszonylag olcsó beszerzést, a gaz­daság versenyképességét, valamint a környezetvédelmet is szolgálnia kell. A hatékony energiafelhasz­nálással kapcsolatban a megújuló források arányának növelés mellett Magyarország a nukleáris energia jövőbeni szerepének növelését is tanulmányozza, beleérte új reaktor vagy reaktorok építését. 2008. OKTÓBER 26. fi­­ -KOMMENTÁR ~~É_ Csúcson a cunamiról Ha nem buktak nagyot a tőzsdén, dörzsölhetik a kezüket a Kasszandrák, akik - nem is kevesen - évek óta megjósolták, hogy előbb-utóbb összedől a hitelekből felépített pénzügyi kártyavár. A szombaton befejeződött ázsiai-európai csúcson szigorú globális szabályozást sürgettek, vagyis végre-valahára kötőféket raknának az elszabadult spekulációra. Mi egye­bet is tehetnének, amikor szó szerint eltűnt több ezer milliárd dollárnyi „papírvagyon”, ahogyan az amerikaiak szerették emlegetni a részvé­nyekre alapozott gazdagságot. A korlátlan piacgazdaság mániákus hívei vitathatatlanul defenzívába szorultak, ami nem csoda, ha meggondoljuk, hogy nemcsak a hétköznapi vevők után „dobták” a kölcsönöket olykor már önerőt (és fedezetet) sem kérve a bankok, hanem ami végzetesebbnek bizonyult: elképesztő spekulációs manőverekbe kezdtek gyakran minimá­lis tőkére és - mára behajthatatlannak bizonyult - túlnyomó követelésre alapozva. Hát hogyne igazolódtak volna a Kasszandrák, köztük kiemelkedően a pénzügyi spekulációban is bajnok Soros, akinél kevesebben tudták felmérni a veszélyeket. S a politikusok, akik nem mertek időben lépni, kénytelenek immár válságintézkedések sorára és nemzetközi együtt­működésre. Hiszen ez a globális cunami mindenkit elér, bár sajnos nem egyformán sújt. A szegényebbek -akár országok, akár egyének - megint megfizetik a gazdagabbak meggondolatlanságának árát (miközben most is vannak, akik mások bajára spekulálnak, s árgus szemmel pécézik ki a sebezhetőnek tekintett országokat). Semmi kétség, a közös fellépés halaszthatatlan, belátták ezt a pekingi csúcson is, amely amolyan előkészület a november 15-i washingtonira, azon a húsz legnagyobb gazdasági hatalmú államának vezetői próbálnak egy új pénzügyi rendszert, valamiféle második Bretton Woodsot létrehoz­ni (az első a világháború után elég sokáig biztosította a stabilitást, ám a többi közt sikere láttán is dobták a gyeplőt a spekulciós lovak közé). E washingtoni csúcsot persze még (a január 20-ig hivatalban lévő) Bush kormánya hívta össze, de már a 4-i elnökválasztás utáni hétre. Vagyis annak igazi főszereplője a Fehér Ház jövendő lakója lesz, a külvilág nem is titkolt - és felettébb nagy - várakozása szerint Obama. Az ő alelnök­­jelöltje, Biden a minap megjósolta neki, hogy - híven a hagyományhoz - amint elnök lesz, „próbára teszik” a nemzetközi porondon. Ami azt illeti, meg sem várják eskütételét. A.J. Klaus kitúrná Topoláneket Nagy ellenzéki előretörés a szenátusban Václav Klaus beavatkozása a Polgári Demokratikus Párt dolgaiba megha­ladja azt a szerepet, amelyet a poli­tikában a köztársasági elnöknek ját­szania kellene - jelentette ki péntek este Mirek Topolánek, a párt elnöke. Topolánek, akit pártjának a múlt heti regionális önkormányzati választáson elszenvedett kudarcáért egyre több kritika ér, megjegyezte: Úgy érzem, hogy az elnök aktívabb, mint ígérte. Ebben az értelemben a pártok felet­ti elnöki szerep jobban illene hozzá. Klaus, aki a polgári demokraták köre­iben az egyre inkább előtérbe kerülő Topolánek-ellenes frakciót támogatja, szóvivője útján üzent Topoláneknek: a pártelnöknek a regionális szenátusi választás napján inkább a voksolással, semmint az államfő bírálatával kelle­ne foglalkoznia. MTI-jelentés szerint a prágai sajtó úgy tudja: Klaus nem titkolja, hogy a Polgári Demokratikus Párt decemberi tisztújító kongresszusán szeretné elér­ni Topolánek távozását a pártelnöki tisztségből. Saját jelöltje Pavel Bém prágai főpolgármester, aki az utóbbi napokban szintén nem fukarkodott Topolánek bírálatával. Az államfő a héten - félretéve pártok felettiségét -két olyan polgári demokrata szená­torjelölt kampánygyűlésén is felszó­lalt, akik nyáran Topolánek ellenfelei a párton belül. Topolánek nyilatkozatában felszó­lította Klaust, aki államfőként is a Polgári Demokratikus Párt tisztelet­beli elnöke, hogy vasárnapi televíziós interjújában ne foglalkozzon a párt belső ügyeivel, illetve az ő személyével. Radim Ochvat, az államfő szóvivője megerősítette, hogy Klaus vasárnap valóban egyórás interjút ad a Prima kereskedelmi televíziónak. Elsöprő győzelmet aratott az ellen­zéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) a hét végi részleges szená­tusi választásokon Csehországban. A szombaton délután befejeződött két­fordulós választásokon a 81 tagú sze­nátus egyharmadáról, tehát 27 man­dátumról született döntés. A 2. forduló voksainak összeszámlálása alapján a Cseh Szociáldemokrata Párt 23, a kor­mányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) három, míg az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) egy szenátori mandátumot szerzett. A választás eredménye alapján a Polgári Demokratikus Párt elveszítet­te a felsőházi többségét. Az ODS-nek eddig 41 szenátora volt, ez a szám most 35-re apadt. Jirí Paroubek, a szo­ciáldemokraták elnöke a kormánypo­litika vereségének minősítette a múlt heti regionális önkormányzati és a mostani részleges szenátusi választás eredményét, kijelentve, hogy pártja előre hozott képviselőházi választást fog követelni. „Erre a választásra a jövő év közepén, az európai parlamen­ti választással egy időben kerülhetne sor” - szögezte le Paroubek. Helyi megfigyelők szerint az előre hozott választás megtartása nem túl reális, mert az érvényes csehországi szabá­lyok szerint ehhez túl sok feltételt kell teljesíteni. Müncheni modell Berlinnek: CSU-FDP koalíció Több mint négy évtized óta először koa­líciós kormány alakul Bajorországban. Pénteken késő este jött létre­ az erről szóló megállapodás a tartomány­ban mostanáig egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) és a helyi törvényhozásba 14 év után ismét bejutott liberális német Szabad Demokrata Párt (FDP) között. A kon­zervatív-liberális koalíció megfigye­lők szerint egyben egyfajta modell­ként szolgálhat a jövő őszi országos parlamenti választások előtt, különös tekintettel arra, hogy az előzetes nyi­latkozatok szerint a konzervatívok és a liberálisok az országos választásokra egyaránt az egymással való koalíciós szövetség elsőbbsége mellett tették le a garast. A szeptember végén tartott bajoror­szági tartományi parlamenti választá­sokon a CSU elvesztette több évtizedes egyeduralmát, abszolút többségét a törvényhozásban. A CSU ezt követően kezdett tárgyalásokat az FDP-vel, amely hosszú idő után ismét képviselő­ket küldhet a müncheni parlamentbe. A német kormány mezőgazdasági miniszterét, Horst Seehofert válasz­tották a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) új elnökévé a párt szom­bati rendkívüli kongresszusán. Az 59 éves politikus az egyetlen jelölt volt a tisztségre, s a küldöttek 90,3 százalé­ka támogatta őt. Miután a választási kudarc nyomán lemondott Günther Beckstein korábbi tartományi minisz­terelnök is, az előzetes jelölés alapján Seehofer lesz Bajorország új kormány­fője is. Seehofer korábban bejelentette, hogy miniszterelnökké történő meg­választása után lemond a szövetségi kormányban betöltött mezőgazdasági miniszteri tisztségről.

Next