Vasárnapi Hírek, 2008. október-december (24. évfolyam, 40-52. szám)
2008-10-26 / 43. szám
• 4 -11 Magyarország Már az egész politikai elitre rossz fényt vet az ügynökkérdés impotens kezelése Nem igaz a tétel, miszerint vajúdtak a hegyek és egeret szültek az eredmény, ha nem is elefánt, de egy méretes - ha a szürke színnél tartunk - ír farkaskutya... Nyilvános a jelentés, a Miniszterelnöki Hivatal internetes honlapjáról, a www.meh.hu-n bárki belenézhet, ha érdekli az „ügynöktéma", s akár le is töltheti magának mintegy családi-felebaráti használatra, közel félezer (!) oldalas PDF-formátumban. A Kenedi János történész vezette héttagú testület - a Kenedi-bizottság egy egész esztendőn át vizsgálódott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának és más illetékes levéltáraknak át nem adott egykori titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, 13 ilyennél a helyszínen is. A jelentés nyilvánosságának „bukésát" többek szerint az is adja, hogy úgy tíz nappal október 23. előtt került fel a honlapra... A levéltáros, politológus, történész, politológus tagokból - Baráth Magdolna, Palasik Mária, Ripp Zoltán, Sipos Levente, Varga László, Ungváry Krisztián - álló szakértői bizottság mandátuma az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának át nem adott állambiztonsági iratok feltárására, valamint szabadabb kutathatóságára, nagyobb nyilvánosságára vonatkozó javaslatok kidolgozására terjedt ki. Azt is vizsgálták, elemezték, hogy milyen forrásanyagokat miért nem adtak vajon át a „szervek” a korábbi irategyesítések során, amelyekből az elmúlt másfél-két évtized során sokan „csemegéztek”, úgymond kis és nagy neveket is feldobva egykorvolt, a régi rendszert „hazaszeretetből”, vagy érdekből, netán megzsarolva másokról adatokat kiszolgáltatókról... A bizottság javaslatcsomagját várhatóan az előttünk lévő egy-két hétben tárgyalja meg a Nemzetbiztonsági Kabinet - amely egyébként már foglakozott vele - és a kormánykabinet, mondta el a Vasárnapi Híreknek tegnap Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter. Mint megtudtuk: lesz ötpárti megbeszélés, vita is a múltról, amelyet eddig egyetlen kormánynak sem sikeredett valahogy úgy kezelnie, hogy „végleg tisztázódjanak dolgaink”, valahogy úgy, mint az Németországban, az egykori NDK titkosszolgálatának, a STASZ-nak több bérháznyi iratanyagával precíz német módra megtörtént. Sőt, mint az a miniszter közölte, társadalmi vita is várható - a nyilvánossághoz vezető első út pedig a világhálón át vezet. A bizottság leszögezte: a diktatúra állambiztonsági szolgálataival való bárminemű együttműködés ténye közérdekű adat, ezért alkotmányellenesnek tekintik azt a kialakult gyakorlatot, hogy tudománytól idegen testületek, például bíróságok döntik el egy tudományos megállapítás helyességét. Ezzel jószerivel arra a mindmáig bevett gyakorlatra utalnak, miszerint a feltételezett ügynökök - akiknek nevét nyilvánosságra hozták így, vagy úgy - szinte sorra pert nyertek, mert egyetlen beszervezési karton, a 6-os karton aláírása nem elegendő bizonyíték a bíróságok szerint. A testület elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a „megfigyeltek” kizárólag a vele „kapcsolatba hozhatók” személyes adatait ismerheti meg, miközben a kutató a teljes iratot. A bizottság javaslata szerint az érintettek és az iratokban szereplő adatok megismerésére jogosult más személyek az iratokban szereplő „érzékeny” személyes adatokba ne nyerjenek betekintést. Ungváry egyébként a minap egy rádióinterjúban azt találta mondani: az embereket az ügynökkérdés olyan szinten érdekli, mint a szex. Hogy ki kivel, mikor, hogyan. Pedig az egész „diktatúrakérdés”, s a kádári diktatúra leggyengébb láncszeme az ügynök, a III/III-as. Rainer M. János történész, az 1956- os Intézet és Dokumentációs Központ főigazgatója szerint - az intézetnél kutató Kenedi és Ungváry - a bizottság a lehetőségek szerint alapos munkát végzett a korábban vissszatartott iratokról is kimondva azt, hogy váljanak kutathatóvá, hozzáférhetővé a múlt teljes feltárása érdekében. Rainer elmondta: a több mint 440 oldal során a bizottság azt javasolta a kormányzatnak, hogy készítsen elő törvénymódosítást e témában, ennek mihamarabbi elfogadását viszont ő személy szerint eléggé reménytelennek látja, mert jelenleg nem hogy az öt pártban, de egyenként a pártokban is nagyon-nagyon sokféle nézet uralkodik a „nemzetbiztonsági érdekek” értelmezéséről. Rainer egyébként két éve közölte, maguk is feltennének a honlapjukra egy „teljesnek betudható” ügynöklistát, ám a történettudomány még jó darabig kutakodhat, míg az így lesz. Ám a történettudománynak van ideje... Varga László levéltáros, a Kenedibizottság tagja a VH-val közölte: a jelentésből is kitűnik: közel négyezer „folyómérternyi” pártállami irat átadása már korábban megtörtént, azt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában - a történeti levéltárban - őrzik, ez a fennmaradt iratsummának a 92 százaléka. Ám a maradék is 320 folyóméternyi. Ám azt nem tudja, hogy az asztalra letett jelentésüknek hosszú távon mi lesz a sorsa, annak van a legnagyobb realitása, hogy lesznek elfogadott pontok, s lesznek olyanok, amelyeket nem fogad el a kormányzat. Mint fogalmazott, az elmúlt hat évben is több variáció áll elő törvény tekintetében, amikor Medgyessy Péter D-209-es szt-tisztként lelepleződött, ő maga mondta: „mindent az asztalra kell teríteni!”, ám háromnégy törvényjavaslat is kilúgozódott. Pedig az anyagoknak csupán egészen icipici töredéke az, amely ma még nemzetbiztonsági érdekből vagy pedig azért mert netán emberileg „nemkívánatos” következményeiből kifolyólag visszatartható lehetne a nyitr kutatástól. Úgy véli Varga: már az egész magyar „politikai elitre” dehonesztáló árnyékot vet a múlt - az ügynökmúlt. Gündisch Mónika rosszban. Ne pánikolj a legújabb ügynöklista miatt, Jenő! Tudhatnád, hogy a te kis Gizid, csak azért írt alá az egyik utód-titkosszolgálatnál, hogy kimentse a rólad szóló összes aktát...! KRENNER ISTVÁN RAJZA Kövér fenyegetően ígéri a „felelősségre vonást" Folytatás az 1. oldalról Mindenesetre a Fidesz-választmány jelenlegi elnökének semmi kifogása nem volt az ellen, hogy párttársa az immár jó ideje „jobbszélső” MVSz rendezvényén szónokoljon. Igaz, Kövérnek ezúttal igen kevés alapja lett volna ahhoz, hogy Wittner mondandóját tartalmi bírálatnak vesse alá. A fiatal demokraták második embere ugyanis különösen messze ment,október 23. alkalmából. Mármint az ígéretek dolgában, megtorlást helyezett kilátásba a párt győzelme utánra. A Magyar Hírlap munkatársa élve az alkalommal ezt a kőkemény kérdést szegezte a politikusnak: „Eddig egyetlen jogi lépést tett a Fidesz a megfigyelési ügyben, amikor feljelentést tett hivatali visszaélés gyanújával. Elegendőnek tartja ezt?” A válasz: „Egyelőre ennyit tehetünk, ám amikor kormányra kerülünk, elérkezik az igazság pillanata. Amit lehet, mindent feltárunk, és amit csak lehet, a közvélemény elé is tárunk. Amint csak lehet, mindenki meg fogja fizetni annak az árát, hogy politikusként, vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjaként átlépte a demokratikus politikai normákat és a törvényesség határait.” Nem előzmény nélküli a kemény fenyegetés. Némi támponttal szolgál a vonatkozó politikai normák tekintetében egy jó tízéves miniszteriális irat: „A Miniszterelnök Úr augusztus 25-én levélben kérte fel a tárca nélküli minisztert helyettesítő Demeter Ervin államtitkár urat, hogy osztályvezetői szintig bezárólag írásban nyilatkoztassa a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársait arról, kaptak-e utasítást az előző kormány működése alatt a Fidesz politikusainak, családtagjaiknak megfigyelésére, velük kapcsolatban környezettanulmány elkészítésére, vagy egyéb adatgyűjtés elvégzésére, vettek-e részt ilyen munkában, illetőleg jutott-e tudomásukra ilyen tevékenység folytatása.” Kövér a jelek szerint ott és úgy folytatná, ahol és ahogy abbahagyta. Ami azt a kérdést illeti, hogy van-e különbség a párt első és második emberének hangvétele között, erre fideszes beszélgető partnerünk azt válaszolta, esetenként más a két vezető célközönsége. Kövér hallgatósága inkább csak a korosztály tekintetében különbözik a Wittnerétől, de a radikalizmus ugyanaz. Orbán célközönsége sokkal szélesebb, és ehhez az adott publikumhoz alkalmazkodik hangvétele is: a jelenlegi pénzügyi válság ügyében, ha ezt elkerülhetetlennek tartja, nem áll a közös cselekvés útjába. De arról, ami ez ügyben is elsődleges motívuma, valószínűleg az árulkodik, amit múlt heti, a BÉT-en tett látogatása után mondott: a forintválságra szerinte a miniszterelnök csere a megoldás, új, „cselekvőképes vezetőnek” kell az ország élére állnia... Ennek fényében érdemes tovább gondolni azt, amit Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke mondott a napokban, azok érdekeivel kapcsolatban, akik ebben a partiban a forint ellen játszanak. „Felépíthető egy olyan pozíció, amiben az illető euróban követel és forintban tartozik: ha a forint veszít az értékéből, akkor a tartozása euróban számolva kevesebbet ér, tehát egy csomó pénzt fog keresni. Amint kiépülnek ezek a pozíciók, az adott piaci szereplő megmozgatja sajtókapcsolatait, és folyamatosan arról beszél az elemzőknek, hogy a magyar gazdaság a tönk szélén van... a spekulánsunk pedig pár hónap alatt akár 20-25 százalékot is nyerhet, ami, ha tőkeáttételt használ, végül a száz százalékot is elérheti.” Ismételten aláhúzva a piaci hangulati tényező hatását, a bankár találó elemzése lényegében eddig megy el. De a forintválság politikai vetületéhez alighanem hozzátartozik az is, hogy a „tönk széle-világvége-egyedül vagyunk” hangulat kihasználásában érdekeltté válhatnak olyanok is, akik a válságot trambulinnak tekintik a hatalom felé vezető úton. Felcsutival szólva: ők is meg tudják mozgatni sajtókapcsolataikat. B.B. 2008. OKTÓBER 26. A Lánchíd lesz az új 200 forintoson? Vegyen részt Ön is az új kétszázas érme kialakításában! - invitálta szavazásra október 13-ától a nagyérdemű publikumot a Magyar Nemzeti Bank „hogy mindenki által jól használható és természetesen kedvelt fémpénzünk legyen”. A www.forint.hu inrnetes címre kattintva érhető el az oldal, ahol a jegybank hat érmeterve látható, amelyek közül hazánkban először egy fémpénz képét „azok választhatják ki a voksolással, akik nap mint nap kézbe veszik”. A választékban szerepel két növény - a magyarföldi cifra , kankalin és a kövér daravirág -, két madár - a nagy fakopáncs és a fehér | gólya -, valamint két híd - a vadonat|új Megyeri híd és a patinás Lánchíd - képe. Az MNB ígérte szerint a legtöbb szavazatot elnyerő érmekép lesz az, amelyet 2009-ben a kétszázas érmén láthatunk majd, s a „referendum” éppen ma, október 26-án zárul. A hét utolsó munkanapján, szerdán érdeklődött a VH, hogyan is áll a szavazás. Addig a beérkezett 150 ezernyiből a legtöbb voksot, az összesnek mintegy 50 százalékát egyetlen képre adták le. Ám a bank legnagyobb sajnálatunkra nem kívánta közölni, hogy melyik is volt az. (Szerintünk a Lánchídé, ám ezt nem voltak hají landók megerősíteni vagy cáfolni). Csupán annyit mondtak: miután ma | lezárul a szavazás, egy-két napon | belül ismertetik a nyilvánossággal a végeredményt. vgp Enyhülhet a zsúfoltság az M5-ösön 2010-ben Budapest határában Az M5-ös Budapestre bevezető szakaszán 2010-ben enyhülhet a zsúfoltság; ekkor adják át a tervek szerint az autópálya és az 51-es út közötti úgynevezett átkötést - mondta az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hálózatkezelési igazgatója az MTI-nek. Jákli Zoltán emlékeztetett arra, hogy az M0-s körgyűrű déli szakaszán már 2000-ben akkora volt a forgalom, mint amekkorát 2010- re prognosztizáltak: átlagos napi forgalma 2007-ben 51 ezer jármű volt. A déli szektor legnagyobb forgalmú szakasza a városi Duna-híd, amelyen tavaly átlagosan 70 ezer jármű haladt át naponta. Az M0-s útgyűrű elődjét először Vásárhelyi Boldizsár említette 1942- ben a Magyarország és Budapest gyorsforgalmi útjainak tervezetéről írt tanulmányában. A tervet évtizedekkel később vették újra elő. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1974-ben készítette el A magyarországi autópálya-hálózat terve és megvalósítási lehetőségei című tanulmányt. Ebben azt javasolták, hogy készüljenek részletes tanulmánytervek egy olyan budapesti autópálya-körgyűrű létesítésére, amely a Hungária körút telítődése után gyűjti és szétosztja a forgalmat a beépített területek határán. A körgyűrűnek egyszerre kellett biztosítania a főváros elkerülésének lehetőségét, összekötnie az autópályákat, segítenie a tranzitforgalmat és összekötnie a külső városrészeket. Az 1974-es tervek határozták meg a „szektorokat” is, illetve azt, hogy ezeket milyen sorrendben kezdik építeni. Az építkezést a déli szektorral kezdték, 1982-ben döntöttek arról, mlyen nyomvonalon haladjon az út. Ekkor határozták el, hogy egyelőre a majdani autópálya egyik pályáját építik meg, és azon 2x2 forgalmi sávot alakítanak ki. Az igazgató hozzátette: akkor még szó sem volt a rendszerváltozásról és Jugoszlávia háborús körülmények közötti széteséséről - mindkettő növelte a tranzitforgalmat -, így hosszú évtizedekre elegendő keresztmetszetnek tűnt a majdan 2x3 forgalmi sávval és leállósávokkal kiépülő autópálya félpályáján négy forgalmi sáv tervezése leállósáv nélkül, középen kettős záróvonallal. Mint felidézte, az autóút építése 1987-ben kezdődött, 1990 végén helyezték forgalomba az első nagyobb (I./B-vel jelölt) szakaszt, amely kapcsolatot létesített a 6-os főút és az M 5-ös autópálya között, Csepel déli határában új hidakkal keresztezve a Dunát és a soroksári Duna-ágat. 1994-ben adták át az I./A szakaszt, amely a 6-os főút és az 1-es főút között húzódik, összeköti az M1-es, az M7-es és az M5-ös autópályát, s tehermentesíti a Petőfi hidat és Dél-Budapestet az átmenő forgalomtól. 2005-ben átadták az M5-ös autópálya és a 4-es főút közötti, 2008-ban pedig a 4-es főút és az M3-as autópálya közötti szakaszt. 1998-ban elkészült még az északi szektor két eleme - a 2/A és a 2/B szakasz -, 2008-ban pedig a Megyeri híd, így a főváros körül az 1-es főúttól a 11-es főútig csaknem háromnegyed körben, mintegy 80 kilométer hosszon lehet autózni. A körgyűrű érdekessége, hogy az M0-s déli szektora az M5-ös autópályán keresztül csatlakozik a keleti szektorhoz. Ennek az az oka, hogy még nem készült el az 51-es úttól az M5-ös autópályáig húzódó úgynevezett átkötés, amely már nem teszi szükségessé az M5-ös autópálya érintését. Ennek építését a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. várhatóan 2009-ben megkezdi. Emiatt tehát egy rövid szakaszon, de együtt halad az autópálya és a körgyűrű forgalma. A forgalom a körgyűrűnek ezen a szakaszán tavaly mintegy 40 ezer jármű volt naponta. A megnövekedett forgalom jelentős torlódásokat okoz az autópályán is. Ez az ÁAK hálózatkezelési igazgatója szerint ideiglenes állapot, és vélhetően 2010-ig tart; a tervek szerint akkor adják át az MO-s déli szakasza és az 51-es főút, valamint és az MO-s keleti szektora és az M5 autópálya csomópontjai közötti szakaszt. Jákli Zoltán elmondta: a forgalmat nem lehet alternatív útvonalra terelni, mivel az alsóbbrendű úthálózaton is rövid időn belül dugók alakulnak ki. Annyit tudnak tenni, hogy előre jelzik a veszélyt az autósoknak, és igyekeznek fenntartani az „eseménymentes állapotot” - magyarázta. Hangsúlyozta, hogy az M0-s déli szakaszának kapacitása tökéletesen kimerült, bármilyen forgalmi zavar - műszaki hiba, baleset - azonnali, több kilométeres torlódást eredményez. Alternatív, terelésre alkalmas útvonalak nem állnak rendelkezésre. A déli szektor zsúfoltsága miatt csak a legszükségesebb fenntartási és üzemeltetési munkálatokat tudják elvégezni ezen a szakaszon, azt is többnyire éjszaka vagy hétvégén, amikor kisebb a forgalom a pályán. A rendőrséggel közösen fix telepítésű sebességmérőket helyeznek el a déli szakaszon, hogy kevesebb legyen a gyorshajtás miatti baleset. Támogatják a rendőrség azon törekvését, hogy a pályán nagyobb legyen a rendőri jelenlét, és megpróbálják gyorsítani a műszaki hibás járművek elszállítását - mondta. Az igazgató szerint a megoldás az lenne, ha minél gyorsabban 2x3 sávosra bővítenék a déli szakaszt. MTI