Vasárnapi Kelet, 2003. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-05 / 1. szám

2KORKÉP Kérhetnek-e a rendőrök fizetésemelést? Nemcsak a rendőrök, több más foglalkoztatási ág dolgozói is azt szeretnék, ha a bérük az EU- csatlakozás idejére elérné a tag­államok átlagának 60-65 száza­lékát. A gazdasági kutató szerint ez irreális követelmény, ehhez még ideális esetben is legalább 10-12 évre lenne szükség. ■ Hiába volt a szeptemberi, októ­beri nagy béremelés a közszférá­ban, forrong egyik-másik szak­­szervezet. Ma dőlt el, a volánosok holnap két órára beszüntetik a munkát, s ezzel megkezdődhet az idei sztrájkhullám. A rendőrök ér­dek-képviseleti szervezete pedig bejelentette: 2004 végéig a mosta­ni fizetésük másfélszeresét szeret­nék kapni, hogy elérjék az EU- átlag 60 százalékát. A Honvédszakszervezet elnö­ke lapunknak úgy nyilatkozott, ők még nem végeztek hasonló szá­mításokat, de nagyjából ugyan­azok az igényeik, mint egyen­ruhás kollégáiknak. Farkas László őrnagy ugyanakkor kijelentette, némi késés tapasztalható a fize­tésemelésekben, pedig hazánk tagja a NATO-nak, tehát ők ugyanolyan katonák, mint a szö­vetségesek fegyveresei. A Pedagógusok Szakszerveze­tének titkára a VB-nek úgy fogalmazott, az 1998-as kongresszusu­kon határoztak a kétlép­csős bérfelzárkóztatási igényük­ről. Akkor azt mondták, 2003 nyarára szeretnék elérni a nem­zetgazdasági átlag 120-130 száza­lékát, ez - Varga László titkár sze­rint - az őszi fizetésemelésekkel teljesült. Természetesen ők is szeretnék, hogy az EU-csat­lakozás idejére bérük érje el a ta­gok átlagának 60 százalékát. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke nem hangoztatott ilyen el­várást. Lapunknak azt állította, jelenleg az Unióban a szakképzet­tek bére négy-ötszöröse annak, mint amennyit hazánkban kap­nak az ugyanolyan végzettségűek, ami hatalmas különbségnek szá­mít. Ezért a következő másfél-két évben legalább két és fél-három­szorosára kellene emelni az orvo­sok és a diplomás szakdolgozók fizetését, de a nővérek, ápolók esetében is drasztikus javulásra lenne szükség. Cser Ágnes azon­ban erre nem sok esélyt lát. A mostani költségvetésben nincs forrás az idei emelésre, de a szak­tárca egyébként sem hajlandó a javaslataikkal foglalkozni. A szak­­szervezeti vezető szerint az egész­ségügyben nagy robbanás várha­tó, s folytatódik a szakemberek nyugatra vándorlása. A gazdasági szakember szerint teljesen irreális a szakszervezetek igénye. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója la­punknak azt nyilatkozta, ahhoz, hogy a hazai fizetések az uniós át­lag 60 százalékát tegyék ki, az egy főre jutó GDP-nek is el kellene ér­ni legalább ezt a teljesítményt, je­lenleg viszont kevesebb mint 50 százalék. Ha a magyar gazdaság a kö­vetkező esztendőkben kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint az EU, akkor évenként nagy­jából egy százalékponttal közelít­jük meg az Uniót, így 10-12 év alatt érhetnénk el a fejlettebb világ teljesítményének 60 százalékát. Ám nálunk 100 aktív dolgozóra 180 eltartott jut, míg az EU-ban csak 120-130. Ugyanakkor a hiva­talos statisztikai adatokban meg­jelenteknél magasabb a magyar bérszínvonal, hiszen sokan mini­málbérre vannak bejelentve. A szakértő pesszimista vélemé­nyét támasztja alá az a kimutatás is, miszerint a hazai munkaerő­­költségek már felzárkóztak a ma­gasnak tartott csehországiakhoz - azaz jelentősen drágult a munka­erő -, így tovább romlott a magyar versenyképesség. Ezek alapján - legalábbis a versenyszférában - aligha várható drasztikus fizetés­­emelés, így a közszférában dolgo­zók sem hivatkozhatnak erre. A gazdasági szakember szerint teljesen irreális a szakszervezetek követelése. HÍREK Tálib vegyi támadás várható? • PESHAWAR - Vegyi fegyverekkel rendelkeznek az afganisztáni rendszer ellen harcoló radikális iszlám erők - közölte tegnap egy korábbi tálib diplomata. Naszir Ahmed Rohi elmondta: a szóban forgó fegyve­reket a megbuktatott tálib rezsimmel szoros kapcso­latban álló baráti államok szállították, s azokat meg­felelő időben be is vetik. Kijelentette: a tálib harco­soknak joguk van arra, hogy a vegyi fegyvereket be­vessék az amerikaiak ellen. Schröder nem teríti ki lapjait KÜ BERLIN - Gerhard Schröder német kancellár nem árulta el, miként szavazna Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsában Irak ügyében. „A szavazási magatartást a testületekben csak akkor határozzák meg, ha már ismerik a keretfeltételeket” - közölte a kormányfő, majd leszögezte: Németország nem ven­ne részt katonai akcióban. Németország nemsokára az ENSZ BT elnöki teendőit látja el, és egyes értesü­lések szerint Bush amerikai elnök „békülési beszél­getésre” meghívná Schrödert Washingtonba. Izraeli-palesztin összetűzés ■ DZSENÍN - Öt izraeli katona és egy palesztin fegyve­res megsebesült tegnap reggel a ciszjordániai Dzse­­nínben egy összecsapás következtében. Körülbelül tíz páncélos szállító járműből és dzsipből álló izraeli hadoszlop vonult be a palesztin autonóm városba, s ekkor robbant ki a tűzharc. Izraeli katonai források szerint csupán „rutinszerű járőrözést” hajtottak vég­re. Volt két fegyveres incidens a Gáza-övezet déli ré­szén is, ezeknek azonban nincsenek sebesültjei. Musarraf nem atomháborúra gondolt ■ ISZLÁMÁBÁD - Pervez Musarraf pakisztáni államfő gerillaháborúra és nem atomháborúra gondolt, ami­kor hétfőn úgy fogalmazott, hogy India „ne számítson hagyományos háborúra” Pakisztán részéről, ha indiai csapatok átlépik a kasmíri tűzszüneti vonalat. „Ép­eszű ember nem beszélhet nukleáris háborúról” - je­lentette ki Musarraf, aki megfigyelők szerint olyan ge­rillaharcra utalt, amelyet a Kasmír pakisztáni részén élő „150 ezer nyugállományú katona” folytatna. Az iraki helyzet megosztja a világot j ■ MOSZKVA - DAMASZKUSZ­­ „Üres szócséplésnek” nevezte az iraki fegyverrejtegetésekről szóló ameri­kai vádakat tegnap Vjacseszlav Trubnyikov orosz külügyminiszter-helyettes, hozzátéve: az ilyen kije­lentések csak azokat a félelmeket erősítik, hogy az iraki fegyverek kérdése más célok leplezésére szol­gál. Eközben a Damaszkuszban tárgyaló Abdullah Gül török kormányfő Bassár al-Aszad szíriai elnökkel egyetértett, hogy el kell kerülni egy Irak elleni hábo­rút. A török kormányfő hozzátette: Iraknak be kell bi­zonyítania, hogy nem igazak az ellene hozott vádak. Amerika nem masíroz Észak-Koreába ■ WASHINGTON - George Bush tegnap felszólította a világ országait, hogy az észak-koreai konfliktus kap­csán egy hangon beszéljenek. A phenjani rezsimnek fel kell hagynia nukleáris ambícióival - jelentette ki az elnök. Ezzel egy időben az újonnan megválasztott dél-koreai elnök, Ro Mon Hjun egyik tanácsadója megerősítette, hogy Szöul közvetíteni próbál Észak- Korea és az USA között. „Azt várjuk, hogy Észak- Korea ellenőrizhető módon felhagy nukleáris prog­ramjával” - mondta Richard Bouchert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, majd a diplomáciai szándékokat megerősítendő kijelentette: „Nem áll szándékunkban bemasírozni Észak-Koreába”. ■ Bukos falu, Dragana, Mirko rendőr mamája, 1999. Miután az albá­nok meggyilkolták a fiát, evakuálták. Szandelszky Béla fotóriporter, az EBESZ-misszió tagjaként 1998-tól tudósított a vérző Koszovóból. Tavaly visszatért a tartományba, hogy megkeresse azokat, akiknek szenvedésük nem ért véget a háborúval, s megörökítse mai sorsukat. Megrázó képpárokat állított össze most megjelent, az Egy elfeledett történet, Koszovó 1000 nap után címet viselő albumában. 2003. JANUÁR 5. Sztrájkolnak hétfőn a buszvezetők ■ Nem született megállapodás tegnap délután a Közúti Közlekedési Szakszerve­zet és a munkáltató között a bérfelzárkóztatásról, így hétfőn megtartják a Volán­dolgozók 4.30 és 6.30 óra között országos sztrájkjukat. A tárgyaló felek legköze­lebb a sztrájk után egyeztetnek. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke elmondta: a 2003. évi bérajánlat lényegesen túlmegy az Országos Érdekegyeztető Tanács aján­lásán. A Volán-társaságokban a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. elnöke sze­rint javítottak ajánlatukon, mert a versenyszféra átlagához való felzárkóztatást az eredetileg tervezett 2005 helyett már 2004 végére vállalták volna. Inokai Géza, a szakszervezet elnöke szerint az ÁPV Rt. konkrét ajánlatai keve­sek, mert azok még az 1997-2002 közötti lemaradást sem pótolják. Távolinak tart­ják az ÁPV Rt. konkrét ajánlatát is, szerintük nagyobb lépésekkel kellene haladni. Elmondta: bíznak abban, hogy a hétfői tárgyalások eredményesek lesznek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megtette az intézkedéseket, hogy a Volán-társaságok a még elégséges ellátást biztosítsák a hétfőre meghirdetett figyel­meztető sztrájk idején. Eszerint az egészségügyi intézmények működtetéséhez kapcsolódó járatokat, valamint a szerződéses járatokat közlekedtetik. A hajnal fél öt előtt induló járatok a végállomásokig közlekednek. A fél ötkor induló távolsági járatok a sztrájk kezdete előtt az utasokat elszállítják a legközelebbi vasútállomás­ra, ahol az utasok várakozhatnak, vagy vonattal utazhatnak tovább. Egy nyaralás kommunikációs tanulságai ■ Medgyessy Péter miniszterelnök január 6-án áll munkába, és a jövő héten, pén­teken lesz az első kormányülés - jelentette be tegnap Gál J. Zoltán. A kormányszó­vivő közölte: addig Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter he­lyettesíti Medgyessy Pétert. A miniszterelnök ez évi szabadsága ügyének tanulsá­gai alapján döntöttek arról, hogy meg kell változtatni a kormányfő szabadságával kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatot. A részletesebb információkkal a kormány­­szóvivő szerint elkerülhetők az olyan csúsztatások és támadások, amilyenek az el­lenzék részéről érték a kormányfőt az elmúlt napokban kubai üdülése kapcsán. Roma kampányzáró Budapesten • Kampányzáró nagygyűlést tartott tegnap a Demokratikus Roma Koalíció. Hor­váth Aladár, a Magyarországi Roma Parlament elnöke a rendezvény után elmond­ta: az összefogás tagjai többséget szerezhetnek az OCÖ-ben és ezzel átvehetik a ci­gány önkormányzat vezetését a Lungo Dromtól. A nagygyűlésen jelen volt Kiss Péter munkaügyi miniszter, aki elmondta: a hazai cigányság felemelkedésének kulcsa a tudásban rejlik, ezért a romák képzését segítik. Demszky Gábor főpolgár­mester kiemelte: a roma fiatalok oktatása a legfontosabb feladatok egyike. A puccsisták Csurkára tüzelnek Nyílt háború robbant ki a MIÉP-en belül. A reforme­rek - akiknek a szóvivője Grespik László - el akarják mozdítani székéből Csurka Istvánt. A vezetők többsége azonban kitart az elnök mellett, más kérdés, hogy mi lesz a harc kimenetele a februári országos gyűlésen. ■ A politológusok nem azon vannak meglepődve, hogy palotaforradalom tört ki a MIÉP-ben, sokkal inkább azon, hogy csak most. A parla­menti válasz­­­­tás ugyanis­­ akkora orrba­­ verést jelen­­­­tett a vezetők­­ számára, hogy a mai napig szédelegnek az ütéstől, s az önkormányzati voksolás sem jelentett gyógyírt. Mégis több mint fél év kellett ah­hoz, hogy a magát reform­­szánynak nevező csoport feltűnjön, és követelje Csur­ka távozását. Grespik László egykori közigazgatási hiva­talvezető lapunknak azt mondta, a december köze­pén szárnyat bontott kezde­ményezésnek több ismert országos és m­w 4 megyei ve­­­­­z­e­t­ő­j­e van, s egyre gya­rapodik a táboruk, de eddig csak Bognár Lász­ló alelnök és Roz­­gonyi Ernő volt par­lamenti képviselő nevét ismerheti a közvélemény. Az ügyvéd szerint a párt­elnök és főleg az­­­ élettársa - aki személyi kérdé­sekben élet-halál ura -, Papolczy Gizella kam­pányfőnök már nem alkal­masak a párt modernizáció­jára, ráadásul számos politi­kai hibát követtek el, vala­mint pénzügyi visszaélések történtek a pártban. A refor­misták - akik önálló jelöltet indítanak a párt elnökválasz­tó országos gyűlésén mo­dern nemzeti keresztény pártot szeretnének a MIÉP- ből létrehozni. Grespik azt nem tartja problémának, hogy ő nem tagja a pártnak, hiszen Papolczy és Győri Béla szóvivő sem. A haza­­fiság - fogalmazott - nem pártfüggő. Csurka István nem tart a pártütőktől, esze ágában sincs távozni, és Papolczy Gizella elmozdítására sem hajlandó. A kampányfőnök egyébként lapunknak azt mondta, olyanok támadják, akik semmit nem tettek a pártért, holott valószínűleg épp azért lett belőle kam­pányfőnök, mert egy nő ak­kor is tud főzni, ha üres a hű­tőszekrény. Grespik pedig valószínűleg azért pécézte ki éppen őt, mert egy interjú­ban közhülyének nevezte. Papolczy Gizella szerint ebben semmi túlzás nincs, amióta ugyanis hivatalveze­tőként színre lépett, ostoba­ságokat beszél. S ha másban nem, Grespik megítélésében nemzeti megegyezés alakult ki a jobb- és baloldalon. Győri Béla szerint a pár­ton belül vannak és lesznek is viták, de az elnök szerepét nem kérdőjelezik meg a pártban. Bognár László al­elnök - állítja a szóvivő - ugyan egy elnökségi ülésen lemondott, és megkérdője­lezte, hogy egy ilyen válasz­tási eredmény után szükség van-e egyáltalán a MIÉP-re, de azóta is dolgozik. Bognár nem nyilatkozik az ügyben, Rozgonyi Ernőt pedig meg­tévesztették. Győri állítja, a kudarc váltotta ki ezekben az emberekben a dühöt, de előbb-utóbb lehiggadnak. Ha máskor nem, az országos gyűlésen minden bizonnyal nagy többséggel választják újjá Csurkát. Úgy véli, Grespik valójában stróman, s egy ma még nem meghatá­rozott politikai erő áll mö­götte, amely bábfiguraként mozgatja. A szóvivő szerint leginkább a Fidesznek állhat érdekében a MIÉP meg­­gyöngítése. (Almási) Grespik László, a reformisták szóvivője

Next