Vasárnapi Kelet, 2004. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-04 / 1. szám

ugyanis sokan amiatt tartották ezt megvalósíthatatlannak, mert az ál­latoknak nincs alkotmányos jo­guk.) Elindult az aláírásgyűjtés, majd több képviselő kezdeménye­zésére kezdett el vele foglalkozni az Országgyűlés. Ha a honatyák is rábólintanak, az lesz büntetendő, aki gerinces ál­latot indokolatlanul úgy bánt, hogy attól az elpusztul vagy mara­dandó egészségkárosodást szen­ved, illetve ha állattartóként a házi­asított emlős állatot vagy a veszé­lyes állatot elűzi vagy kiteszi az ut­cára. De az is bíróság elé kerül, aki tiltott eszközzel és módon vadá­szik vagy halászik, horgászik. Pénzbüntetés, közérdekű munka vagy akár két évig tartó börtön is lehet mindennek az ára. Lényeges, Gusztos Péternél, az SZDSZ képviselőjénél a húga talán még jobban szereti az állatokat, kóbor kutyákat, macskákat ment meg a pusztu­lástól. Ő „adta utasításba" bátyjának a meg­választása után: ha már egyszer parlamenti képviselő lett, kötelessége mindent megtenni, hogy megszülessen ez a törvény. A honatyának kutyája van. Csutak nagyon hűséges idős fo­­xi-tacskó keverék, egy menhelyből hozták el. Szili Katalinnak, a parlament elnökének korábban nem volt semmilyen állata, de amióta Morgan, a gyönyörű hófehér golden retriever másfél éve csat­lakozott a családjukhoz, és annak teljes jogú tagja lett, azóta már elfogult is az állatokkal. Tudja, mire van szükségük ahhoz - tér, mozgás, gondoskodás, figyelem, szeretet -, hogy a mai, civilizált, termé­szettől kissé elszakadó világunkban ők is komforto­san érezhessék magukat. Mátrai Márta vidéken élő szüleinél korábban ren­geteg állat volt. A fideszes képviselőnek most egy nem tenyésztett, udvaron élő macskája van. Na­gyon ragaszkodó, azért szereti. A politikus állítja: nagy szükség van erre a törvényre, de azt is fontos­nak tartaná, ha a tulajdonosok sokkal többet tudná­nak állataikról. Meggyőződése, ha a korábban jám­bornak tartott kutya támad a gazdájára, annak az lehet az oka, hogy nem megfelelően bántak vele. RIPORT Az állatokat megvédik, ugye? Aki napokig éhezteti a macská­ját vagy sántára rugdossa, az a jövőben akár börtönbe is kerül­het. De nyugodtan leszúrhatjuk a disznónkat, kolbászként meg is ehetjük, semmi bajunk nem lehet. Ám akkor sem kell aggód­nunk, ha nyáron naponta száz szúnyogot agyonütünk. ■ A parlament már megkezdte an­nak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely szerint a jövőben bűncse­lekmény lenne az állatkínzás. A természetbarátok, állatvédők már régóta követelik ezt, mégis egy biztonsági őr brutalitása - néhány hónapja kikötött egy kutyát a ko­csijához, majd vonszolta, s a négy­lábú ebbe belepusztult - gyorsítot­ta föl a folyamatokat. (Korábban hogy a már évekkel ezelőtt meg­született állatvédelmi törvény is tiltja a kínzást - pontosan meg is határozza, hogy ez milyen cseleke­detekkel valósulhat meg, s aki el­követi, pénzbüntetésre számíthat­­, de csak most, a büntető törvény­­könyv módosítása után számít majd bűncselekménynek. Ám csak annak kell büntetéstől tartania, aki gerinces állatot - hül­lőt, kétéltűt, madarat, emlőst - kí­noz.­­ Élettanilag ezek azok a fa­jok, amelyek fájdalmat éreznek, szenvednek, így őket kell elsősor­ban védeni - fogalmaz Rodics Ka­talin, a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese. A biológus szerint valahol meg kell húzni a határt, a legyek agyonütését mégsem lehet szankcionálni. Ugyanakkor elis­meri, hogy az állatok közötti kü­lönbségtétel mellett azt a problé­mát sem lehet teljesen kiküszöböl­ni, hogy míg büntetlenül leszúrha­tunk egy malacot, majd föltálalhat­juk újévi csemegeként, addig az a kamionsofőr, aki összezsúfolva ét­­len-szomjan szállítja a lovakat, sú­lyos büntetés elé nézhet. Az elvi, etikai aggály feloldása az lehet, hogy amíg a természet rendjébe beletartozik, hogy a mindenevő ember húst is fogyaszt, addig el­várható tőle, hogy indokolatlanul ne kínozza, ne pusztítsa el az álla­tokat. Sokak szerint nem csak az álla­tok védelmében kellene törvényt hozni, hiszen egyre gyakoribb, hogy kutyák támadnak meg embe­reket. - Ma a média felkapja az ilyen eseteket - mondja dr. Miklósi Ádám, az ELTE Etológiai Tanszé­kének tudományos főmunkatársa. - A kutya sosem szándékosan, elő­re megfontolt szándékkal harap, hanem bizonyos helyzetek váltják ki belőle, hogy támadnia kell. Az egyik leggyakoribb ok, hogy terü­letet véd, a másik, amikor ismeret-A Pa-Dö-Dőről köztudott, hogy mindenütt ott van­nak, ahol az állatok védel­me mellett kell kiállni. Ha az emberi méltóságot tud­juk védeni különböző tör­vényekkel, szabályokkal - mondja Falusi Mariann -, akkor pontosan ugyan­ilyen fontosságú az álla­tok védelme. Számomra természetes, hogy az em­ber a körülötte lévő házi­állatok, akik gyakorlatilag családtagok, méltóságát szem előtt tartsa. - Az állatok ugyanolyan jo­gú élőlények, mint az em­berek. Ha őket szadizzák, ugyanolyan büntetést ér­demelnek, mintha embere­ket kínoznának - csatlako­zik Lang Györgyi. - Az a véleményem magunkról, emberekről, hogy egyálta­lán nem vagyunk külön­bek, sőt, azzal, hogy vis­­­szafojtjuk az indulatainkat és első reakcióinkat, sokat rontunk magunkon. Épp ezért szeretném, ha az állatoknak ugyanannyi joguk lenne, mint nekünk, felsőbbrendű állatoknak. Másutt máshogy szabályozzák NÉMETORSZÁG: az követ el bűncseleményt, aki gerinces álla­tot alapos ok nélkül megöl, neki garázda módon jelentős, illetve hosszan tartó vagy rendszeres fájdalmat, szenvedést okoz. SVÉDORSZÁG: az, aki szándékosan vagy gondatlanul állatot rossz bánásmód, agyondolgoztatás, elhanyagolás útján vagy más módon indokolatlanul szenvedésnek teszi ki. SZLOVÉNIA: a törvény szerint az büntetendő, aki kegyetlenül bánik az állattal, vagy annak szükségtelen szenvedést okoz. Külön bűncselekményként szabályozzák a vadorzó tevékenysé­get, az állatok kezelésére szolgáló ártalmas gyógyszerek készí­tését, illetve a megfelelő gondosság és figyelem nélkül nyújtott állatorvosi segítséget. 2004. JANUÁR 4. len helyzetbe kerül, úgy érzi, veszélyben van. Félelmében tá­mad. Ezeket az állatokat általában nem viszik emberek közé, láncon tartják. Ezért is kell a kutyakölyköt minél előbb más kutyák és embe­rek közé vinni. A harmadik leg­gyakoribb ok, hogy az emberek fe­lelőtlenül, minden tapasztalat és tájékozódás nélkül nem maguk­hoz való kutyát választanak. S az is előfordul, hogy egyes fajtákat hozzá nem értő gazdáik hobbiból szándékosan agresszívvá nevel­nek. Az ilyen kutyák veszélyes fegyverként működhetnek. Vágó kontra Való Világ Megint levették az RTL Klub műsoráról a Legyen ön is mil­liomost! Történt ez annak ellené­re, hogy az elmúlt hetekben Vágó István magánszáma tönkre­verte a konkurens látnivalókat Az óesztendőben közel három­­millióan kísérték figyelemmel a kereskedelmi tévé elmés fel­adványokkal előálló programját.­ ­ A gigakvíz mögött messze le­maradt az Irigy Hónalmirigy ak­tuális ökörködése, a Gálvölgyi­­show, a Fábry Sándor-féle Show­­der, sőt a Hangyák a gatyában cí­mű altesttáji mozimestere is. Ám a jelek szerint a biztos folytatás­hoz mindez édeskevésnek bizo­nyult. A külföldön is méltán nép­szerű Milliomost ugyanis ismétel­ten beelőzte a Való Világ. S a kul­­sishow-ban néhány napja már egy pornószínésznő bájairól kaphat közelebbi képet a tévénéző. Vágó és stábja viszont jó időre kény­szerpihenőre vonul (t)... A „kvízprofesszor” mégsem tű­nik elégedetlennek. Mint mondja, a szünet eleve be volt kalkulálva.­­ Úgy egyeztem meg a kereskedel­mi televízió programfőnökével, hogy egy időre le fog állni a mű­sor, és csak a W3 kapuzárása után indul újra a széria. Mindez megtörtént korábban is. És az a szünet sem tett kárt a játékban. Az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter hasonlóképpen érvel. - Nyugaton is megesik az ilyesmi. Ezek a rövidebb-hosszabb ideig tartó pauzák megnövelik a Legyen ön is milliomos! játék élettarta­mát. Az érdeklődést - ezt igazol­ták korábbi tapasztalataink és a felmérések is - egyértelműen fel­jebb srófolja az átmeneti stop. Kérdés persze, miért ép­pen most, a sikerek csú­csán kell rizikóznia a csatornának. Ezt a ri­vális műsorkészí­tő, Sváby And­rás sem igen érti.­­ Ebben az őrült né­zettségi verseny­ben az RTL el­veszítet­te a kont­rollt. Vé­tek egy ilyen mű­sort félre­tenni. Ez a program ugyanis a maga kate­góriájában az egyik leg­Kolláth György alkotmányjogász szerint méltán népszerű a Legyen ön is milliomos! Jól megkomponált műsorral van dol­gunk, hiszen nézhető, átélhető az egész. Ilyesmit manapság alig-alig látni a kereskedelmi csatorná­kon. Ha tehetem, megnézem. Legutóbb egy baráti társa­sággal még arra is vállalkoztunk, hogy Aggteleken egy ki­rándulás során hasonló játékkal üssük el az időt. Vágó István tavaly sem jött zavarba, amikor az RTL le­vette a műsorról a Milliomost. Akkor készítette az X­­^knák című műso­rát, s így megtorpe­dózta a közszolgá­lati tévé ezoterikus rémtörténetét. Vágót tehát nehéz leállítani jobb licencműsor, ráadásul a honi változatot kiváló kolléga, Vágó Ist­ván vezeti. Neki és ennek a vetél­kedőnek nem lehet ellenpontja a Való Világ. Sváby, aki nem is olyan régen még a konkurens kukkolós műsor, a Big Brother gyártásával foglalatoskodott, most kijelenti: „a klasszikus valóság­­show-k ideje lejárt!” Kolosi ezt kétli:­­ A Való Vi­lágnak megvan a saját karaktere, ezen felül előzetes kutatásaink is azt mutatták: hasonló nézettségi számokkal kecsegtet, mint a Le­gyen ön is milliomos! A prog­ramigazgató azt sem érzi jogos kritikának, hogy ezúttal egy ér­telmes, nívós, vállalható progra­mot cseréltek be egy meglehető­sen bugyuta szériára.­­ Az RTL Klub nem tesz különbséget értel­miségi néző és átlagnéző között. Ugyanakkor a szórakoztató, ki­csit talán harsányabb műsorok mellett szép számmal kínálunk igényes programokat is. Itt van mindjárt a saját gyártásban ké­szülő XXL század magazin vagy a karácsonykor su­gárzott Csokoládé című mozi. De én a nívós műsorok közé soro­lom a tavaly elindí­tott IQ-méréseket is. Ezt egyébként Vágó István vezeti - összegez Kolosi Péter. A kvízmester örömmel vállal­kozik az IQ-méricskélésre, de per­sze a nagy visszatérésre is készül. - Én a széria során menet közben alakultam jó szándékú tanár bá­csiból főgonosszá. Mára egyértel­művé vált mindenki előtt, hogy a nagy nyeremény gátja, akadálya egyesegyedül a műsorvezető, az­az jómagam vagyok. Ez a tévés já­ték nem a játék élvezetéről szól, sokkal inkább a játék kínjáról. De arra is bizonyíték, hogy közszol­gálati tartalommal is lehet orszá­gos sikert aratni egy kereskedelmi televízióban - említi Vágó István. Más(?) lapra tartozik, hogy előbb-utóbb az efféle licencműso­­rok megregulázására is sor kerül­het. Egy mértékadó brit lap ugyanis nemrégiben arról cikke­zett, hogy az Európai Bizottság tit­kos terve szerint betiltanák az olyan adásokat, amelyekben 100 ezer eurónál, vagyis 25 millió fo­rintnál többet lehet bezsebelni. A lap úgy tudja, hogy már dolgoz­nak is az erről szóló uniós rende­letén. A háttérben valószínűleg az áll, hogy az állami lottótársaságok szeretnék visszaszerezni a milliós nyeremények feletti monopóliu­mot. A Legyen ön is milliomos! tehát aligha élhet örökké. Egyelő­re még az sem biztos, hogy túléli a Való Világot. Sz. Z. A. Pintér Zsolt karrier-tanácsadó: - Sokat elárul valakinek az intelligenciaszintjéről, ha a Való Világra fanyalodik. Bizonyos IQ- pontszám felett az ember már nem néz ilyes­mit. Vágó István műsora volt a nagy ellenpélda, amelyet mindenki szívesen nézett, hiszen tanulni lehetett belőle. Ezzel szemben a W-széria pont azt suggalja: ha nem csinálsz semmit, csak összevissza beszélsz, már az is elegendő a sikerhez. ■ Ungár Anikó bűvész nagyon sajnálja, hogy PÄ t levették a műsorról a már csak kultúra-1 IBfcfP3­ J közvetítő jellege, szerepköre miatt is fontos vetélkedőt.­­ Ez volt az egyetlen program a r 1­mKk'­a­­ a kereskedelmi tévék sápatag palettáján, amely valamiféle színvonalat, nívót tudott garantálni. Engem nem érdekelnek a nézettségi mutatók, így most csak a bosszankodás, meg a füstölgés marad számomra.

Next