Vasárnapi Kelet, 2012. január-június (15. évfolyam, 1-24. szám)
2012-01-08 / 1. szám
2 HÍRSÁV Eszközkezelő: indul az állami ingatlanfelvásárlás A HÓNAP KÖZEPÉTŐL értesítik a bedőlt lakáshiteleseket arról, hogy kinek az ingatlanát veszi meg a banktól az állam, s maradhatnak bérlőként a lakásban. Fontos változás, hogy már az egygyermekesek is esélyesek erre a segítségre. Sorra zárják be a falusi fogadókat A FALUSI VENDÉGLÁTÓK harmada bezárt, de a megmaradtak is a túlélésért küzdenek. A legnagyobb gondban azok vannak, akik hitelből fejlesztettek, mert ezeket a fogadókat jó áron értékesíteni sem lehet. Egyes szálláshelyeket a törzsvendégek tartanak életben. Vizsgálják a vörösiszap nyomait a Marcalban A VÖRÖSISZAP-KATASZTRÓFA által érintett Marcal folyót vizsgálja az idén a győri Reflex Környezetvédő Egyesület. A munkához 2 millió 78 ezer forint támogatást nyertek a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A program fontos eleme a környező települések lakóinak szemléletformálása is. Az ügyészség az LMP-t támadja a „láncolásért” Az illetékes ügyészség szerint a személyi szabadság korlátozását jelenti, hogy a december 23-i láncolós blokád során az LMP-s képviselők nem engedtek távozni két autót a Parlamenttől. Az LMP szerint abszurd a vád, a személyi szabadság ugyanis személyekre vonatkozik, gépjárművekre nem. Vágó Gábor (LMP) „láncra verve’ 3 t X KÖZELET A csoki és chips bűvkörében felmérés Sokan nem ismerik fel a szilva, a paradicsom és répa ízét A magyar gyerekek 80 százaléka eszik naponta csokit, chipset és cukrot, zöldséget viszont csak minden ötödik fogyaszt. Kedvencük a tv és a számítógép, s alig mozognak. Nem is csoda, hogy az elmúlt tíz évben megháromszorozódott az elhízottak aránya. Kun J. Viktória A gyerekek fele nem ismeri fel a szilva ízét, harmada a paprikáét, negyede a körtéét és az uborkáét, de sokaknak a paradicsom és a répa is fejtörést okoz. Ezt az eredményt hozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és egy étrendkiegészítő-gyártó 14 év alatti gyerekek között végzett felmérése. A kép a szakemberek szerint lesújtó, a „vakteszten” például sokaknak gondot okozott a gyümölcsök, zöldségek ízének felismerése. Az óvodás-iskolás korosztály ugyanis leginkább csokit, cukrot és chipset fogyaszt, 82 százalékuk naponta többször is. A 6 és 10 év közöttiek élnek a legegészségtelenebb módon: közülük minden második gyerek naponta többször fogyaszt édes nassolnivalót. Ugyanakkor a gyerekek mindössze 21 százaléka eszik rendszeresen gyümölcsöt. Noha ebben az életkorban a napi ötszöri étkezés lenne ideális, a kicsik 90 százaléka csak háromszor ül asztalhoz. A gyermekek negyede nem reggelizik, minden tizedik az ebédet, 15 százalékuk a vacsorát hagyja el. A vizsgálat igazolta, hogy a gyerekek keveset mozognak. A tévézés vezeti a népszerűségi listát, a második a számítógépezés, és a fiatalok fele egyáltalán nem sportol. Egyre többen küzdenek súlyproblémákkal: Európában évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos felnőttek, s 80 ezerrel az elhízott gyerekek száma. „Magyarország is csatlakozott a WHO gyermekkori elhízást monitorozó kezdeményezése Hamis énkép GONDOK VANNAK a gyerekek énképével a 7-14 évesek közül sokan fogyni szeretnének, 20-30 százalék már túl van az első fogyókúrán. A fiúk 18 százaléka túlsúlyos, 7 százaléka elhízott, a lányoknál a túlsúlyosak aránya 20, az elhízottaké több mint 6 százalék. A felső tagozatosok táplálkozásában már jelen vannak a felnőttkorra jellemző szokások: sok állati fehérjét, zsiradékot, sót, cukrot fogyasztanak het, így most országosan csaknem 1300 hétéves kisdiákot vizsgáltunk meg a nemzetközileg elfogadott módszerekkel - mondja dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vezetője. - Ez alapján minden ötödik fiú és minden negyedik lány túlsúlyos vagy elhízott. A tíz év alatti korosztályokban megháromszorozódott a kövér gyermekek aránya. Ennek komoly veszélye, hogy a kövér gyermekek jelentős százalékban kövér felnőttek lesznek. Ma már gyermekkorban is egyre gyakrabban találkozunk az elhízás szövődményeivel: magas vérnyomással, cukorbetegséggel, zsíranyagcsere-zavarokkal, szív- vagy mozgásszervi problémákkal. Ennél is döbbenetesebb, hogy az elhízáshoz társuló krónikus betegségek közül nem egy már gyermekkorban is megjelenik.” Az OÉTI szakemberei évek óta ennek megelőzésén dolgoznak. Iskolai programjaikkal az elhízás valószínűségét növelő táplálkozási kockázati tényezők elkerülésére tanítják a gyereket Ilyen a reggeli elhagyása, a cukros üdítők, a túl nagy adagok vagy az „üres kalóriák” fogyasztása. De a dietetikusok szerint egyértelműen elhízáshoz vezet, ha a képernyő előtt eltöltött idő meghaladja a napi két órát, miközben a felmérések szerint a gyermekek hétvégén csaknem négy órát töltenek képernyő előtt. Az iskolai büfékből nagyrészt már száműzték az egészségtelen élelmiszereket A gyerekek étkezési szokásai mégsem vettek jó irányt. Szolgálatban az új palotaőrök hagyomány Minden délben fegyveres alaki bemutató lesz Schmitt Pál köztársasági elnök jelenlétében szolgálatba álltak a honvédség palotaőrei szombaton a Sándor-palota előtt. A köztársasági elnök beszédében rámutatott: a magyar őrhagyományok erősek és komoly múltra tekintenek vissza. Példaként említette a magyar királyi testőrséget, amely a védelmi erőn felül képviselte a magyar államiságot, a korszakokon és személyeken túlmutató, közösségi értékrendet. A palotaőrök felvonták a köztársasági elnök főparancsnoki lobogóját, és megkezdték az őrséget. Ezentúl óránként tartanak őrségváltást, délben pedig fegyveres alaki bemutatót is. ■ Schmitt Pál: a királyi testőrség a közösségi értékrendet is képviselte 2012. JANUÁR 8., VASÁRNAP Martonyi: bármit megvitatunk a Valutaalappal és az unióval TÁRGYALÓKÉSZSÉG A magyar kormány kész mindent megvitatni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal - jelentette ki Martonyi János a Le Figaro című francia lapnak. A külügyminiszter visszautasított minden vádat, amely szerint a kormány lépései korlátoznák a demokráciát Magyarországon. A konzervatív újságnak adott interjúban a magyar diplomácia vezetője meggyőződését fejezte ki, hogy az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások nem fognak kudarcot vallani. „Amit nem tudok elfogadni, az az európai értékek iránti mély elkötelezettségünk kétségbe vonása” - mondta Martonyi, aki szerint különbséget kell tenni egy konkrét kérdésben gyakorolt bírálat és azok között a politikai megfontolások által motivált sommás ítéletek között, amelyek szerint Magyarország lebontja a demokráciát. A politikus védelmébe vette Orbán Viktort, akinek demokratikus elkötelezettségét szerinte „nem szabad kétségbe vonni”, s akit - mint mondta - „diktátornak minősíteni is teljesen abszurd és rossz ízlésre vall”. ■ Már lehet „söralátéten” bevallani az adót • HÁROM ADAT Letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjáról a „söralátétként” elhíresült adóbevallási nyomtatvány. A dokumentumon az azonosító adatokon kívül három számot kell megadni: az éves keresetet, az ebből számított adó összegét és a munkáltató által levont adóelőleget. Az adóhivatal útmutatója szerint 13+1 kérdésre kell igenlő választ adnia az adóalanyoknak ahhoz, hogy ezt a nyomtatványt tölthessék ki. Nem élhetnek vele egyebek mellett a külföldi jövedelemmel rendelkezők, az egyszerűsített közteherviselést választók, az önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot tevők, a családi kedvezményeket egymás között megosztó házastársak és az adójóváírást igénybe vevő, 2750 000 forint felett keresők. ■ Hazánkról szól a külföldi sajtó kritikák Irányváltást, a demokrácia helyreállítását sürgetik A külföldi sajtóban ismét vezető helyen szerepel a magyar gazdaság és a politikai helyzet. A konzervatív Die Welt „Semmi pénzt Orbán Viktornak" című írása „arcátlanul pimasznak” nevezi Orbán Viktort, aki előbb megsért számos európai értéket, kiüresíti a demokráciát, majd hitelt kér az uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A szerző szerint „aki nem tartja be a demokratikus alapszabályokat, az nem várhatja el, hogy Németország, Franciaország és más EU-s országok adófizetőitől származó pénzzel tömjék ki”, ezért Budapestnek változtatnia kell az irányvonalán. A baloldali Berliner Zeitung Magyarország „drámai problémájának” nevezi Orbán Viktort, s szintén arra figyelmezteti az uniót, hogy ne támogassák az Orbán-kormányt pénzzel, amíg az „semmibe veszi a demokráciát és az alapvető szabadságjogokat”. A liberális Der Tagesspiegel szerint a rendkívüli mértékben megemelkedett állampapírhozamok miatt hazánk „kiszorult a tőkepiacról”, s gyors segítség nélkül hamarosan csődveszélybe kerülhet. Az osztrák Die Presse szerint Magyarország államcsődje esetén Ausztria is elbúcsúzhat kiváló adósosztályzatától. A konzervatív napilap szerint Orbán Viktor „makacsul kitart” korábbi elképzelései, például a jegybanktörvény jelenlegi formája mellett, pedig Magyarország sürgősen az IMF és az EU „tőkeinjekciójára” szorulna. A brit Independent meglátása szerint Magyarország hátat fordít a demokráciának. A lap szerint „Orbán Viktor, az 1989-es forradalom ellenzéki hőse”, aki egyrészt továbbra is népszerű, másrészt a kétharmados parlamenti többség révén „gyakorlatilag bármit megtehet”. A cikk szerzője szerint ugyanakkor „csúszós lejtőre kerül" az az ország, ahol a zsarnokság megveti a lábát. ■