Vasárnapi Újság, 1836 (3. évfolyam, 91-141. szám)
1836-05-29 / 112. szám
470 fogni, hogy néhelyen mint két felöl gabona lévén, azokban kárt ne tegyenek, és keservesen fizetni ne kellessék gazdájoknak a projectum szerint. De még az is történhetik ezen esetben, hogy néhol mindenik oldal, betű földek bélévén vetve, maga Ugarjához másképpen sem szántás, sem legelés véget nem járulhat a* birtokos (itt értelednek a* jobbágyok is), hanem szomszédjának gabonáján átgázolva, *s már ezen kárt is tartoznék-e megfizetni. Azonban a’ fent említett nehézségek csak az ugarlóké, kikjuhaikat, sertéseiket, 's más apróbb marháikat tulajdon legelőjükre sem bocsáthatnák az elkerülhetetlen kártételek , és azokból következendő fájdalmas fizetések mián , és hát a bevetők is mit nem szenvednének ezen esetben ? károkat, még pedig sokakat.—Ugyan ki vállalna határpásztorságot ilyen környülmények között? senki bizonyára, mert száz vigyázók is elégtelenek lennének az ilyetén határnak megőrzésére, magának a birtokosnak is éjjel nappal talpon kellene állani egész háza népével gabonája mellett, és talán még sem jutna minden darab mellé külön vigyázó, — hát az ujvarláskor mennyi kár nem történne CJ • gabonájában szomszédja szántásával? néha minden bizonnyal csatára, tépelődésre, főbetörésre , *s talán még gyilkolódásra is kerülne a* dolog. Mit kellene tehát mivelni a kárnak elhárintására ? talán bekeztetni, vagy sánczolni külön minden darabot? és ezt mindenik határban megtenni, minthogy esztendőnként, változik az ugar, igen de hol fog annyi vesszőt, vagy deszkát szerezni, és azt is úgyszólván minden esztendőben, mivel az irigység, vagy más gonoszság mindannyiszor elpusztítaná kerteleteit, amit a tapasztalásnak tudunk szájából.— A5 sánczokat tulajdon földeiből kellenék ásnia, mert a’ szomszédéhoz nincs jusa; ez, ha a* rettentő költséget fel nem számiltanák is, a’ földek megkissebiítésével, és némely keskenyebb daraboknak éppen semmivé tételével szép gazdaság lenne úgy-e? ezen hármas oltalom közül pedig egyiknek szükségképpen meg kellenek történnie a*projectum esetében, a mi elméjébe sem tűnt a' projectans G. urnak. Hát már hol legelteti marháit az ugart magolás által használó birtokos? mert a’ hypothesis esetében lemondott nem csak lakos társa földjeihez, hanem sl* közönséges legeidhez való jussáról is, és ám ez is egy elbirhatatlan teher reája nézve, *s így az egész projectum nem egyéb azon álomnál, melyben megrakjuk arannyal zsebjeinket, és felserkenvén, üressen találjuk azokat. — — Azonban ha valamit akart G. úr projectálni, nem a* privatismust, hanem az egésznek boldogulását kelletik vala czélirányba venni, és azt mutatni meg, hogy előmenetelesebb a* közjóra nézve az ugar határoknak véve, mint a’ szabad legelő, ámbár nem kevesebb munka ezen kettő között az igasságot kitalálni, mint a’ circulus quadraturáját. — Én magam vélekedésemet minden idealisták ellenére a szabad legelőnek ajándékozom, és ezt pedig a következendő okokra nézve, senki nem tagadhat