Vasárnapi Újság, 1836 (3. évfolyam, 91-141. szám)

1836-05-29 / 112. szám

470 fogni, hogy néhelyen mint két felöl gabona lévén, azokban kárt ne te­gyenek, és keservesen fizetni ne kel­lessék gazdájoknak a­ projectum sze­rint. De még az is történhetik ezen esetben, hogy néhol mindenik oldal, betű földek bélévén vetve, maga Ugarjához másképpen sem szántás, sem legelés véget nem járulhat a* bir­tokos (itt értelednek a* jobbágyok is), hanem szomszédjának gaboná­ján átgázolva, *s már ezen kárt is tartoznék-e megfizetni. Azonban a’ fent említett nehéz­ségek csak az ugarlóké, kikjuhaikat, sertéseiket, 's más apróbb marháikat tulajdon legelőjükre sem bocsáthat­nák az elkerülhetetlen kártételek , és azokból következendő fájdalmas fi­zetések mián , és hát a­ bevetők is mit nem szenvednének ezen esetben ? ká­rokat, még pedig sokakat.—Ugyan ki vállalna határ­pásztorságot ilyen környülmények között? senki bizo­nyára, mert száz vigyázók is elégte­lenek lennének az ilyetén határnak megőrzésére, magának a­ birtokos­nak is éjjel nappal talpon kellene ál­­lani egész háza népével gabonája mel­lett, és talán még sem jutna minden darab mellé külön vigyázó, — hát az ujvarláskor mennyi kár nem történne CJ • gabonájában szomszédja szántásá­val? néha minden bizonnyal csatára, tépelődésre, főbetörésre , *s talán még gyilkolódásra is kerülne a* dolog. Mit kellene tehát mivelni a­ kár­nak elhárintására ? talán bekeztetni, vagy sánczolni külön minden dara­bot? és ezt mindenik határban meg­tenni, minthogy esztendőnként, vál­tozik az ugar, igen de hol fog annyi vesszőt, vagy deszkát szerezni, és azt is úgy­szólván minden esztendőben, mivel az irigység, vagy más gonosz­ság mind­annyiszor­ elpusztítaná ker­­teleteit, a­­mit a­ tapasztalásnak tu­dunk szájából.— A5 sánczokat tulaj­don földeiből kellenék ásnia, mert a’ szomszédéhoz nincs jusa; ez, ha a* rettentő költséget fel nem számilta­­nák is, a’ földek megkissebiítésével, és némely keskenyebb daraboknak éppen semmivé tételével szép gaz­daság lenne úgy-e? ezen hármas ol­talom közül pedig egyiknek szükség­képpen meg kellenek történnie a*pro­jectum esetében, a­ mi elméjébe sem­ tűnt a' projectans G. urnak. Hát már hol legelteti marháit az ugart mago­lás által használó birtokos? mert a’ hypothesis esetében lemondott nem csak lakos társa földjeihez, hanem sl* közönséges legeidhez való jussá­ról is, és ám ez is egy elbirhatatlan teher reája nézve, *s így az egész projectum nem egyéb azon álomnál, melyben megrakjuk arannyal zseb­­jeinket, és fel­serkenvén, üressen ta­láljuk azokat. — — Azonban ha valamit akart G. úr projectálni, nem a* privatismust, ha­nem az egésznek boldogulását kelle­tik vala czélirányba venni, és azt mutatni meg, hogy előmenetelesebb a* közjóra nézve az ugar határoknak véve, mint a’ szabad legelő, ámbár nem kevesebb munka ezen kettő kö­zött az igasságot kitalálni, mint a’ circulus quadraturáját. — Én magam vélekedésemet minden idealisták el­lenére a­ szabad legelőnek ajándéko­zom, és ezt pedig a­ következendő okokra nézve, senki nem tagadhat­

Next