Vasárnapi Újság, 1838 (5. évfolyam, 194-244. szám)
1838-04-22 / 209. szám
Mindenik négyszög* szélére keletről, délről és nyugatról 5—7 kendermagot dugnak. Július*elején lassan lassan kiemelkednek a* jövések; illyenkor gyakran friss trágyát kell reá vetni. Némi idő múlva , midőn az ágak már magasak, azzá lettek, a mit paja eperfáknak neveznek. Egy két esztendős korukban még kevés nedvük van és törzsökük nagyon vékony. A* tavaszi napéjegyenlőség után felássák a* négyszegeket, kiveszik a* fákat 's más helyre ültetik. A*négyszeg*észak felőli részén egy töltést csinálnak földből 's ennek alján egy czövekkel néhány likat, mellyekbe egy kevés vizet öntenek. Aztán veszik az ültetvényeket és elültetik a' töltés felé megdöntve. A'gyökereket egyenlőleg ki kell terjeszteni. Aztán a' fiatal fa'tövét meg kell tömni jól megvert földdel. A' földtöltésnek és mindenik négyszeg'földjének 3—4 hüvelyknyire kell emeltetniük. Az aljában semmi rezzenést vagy elmozdítást nem szenvednek az ültetvények és fiatal fák' gyökerei, azért hányja fel az ember a' töltéseket, mi által az északi szelektől óvatnak 's egyszer’smind a' nap' sugarai összeszedetnek.Mostanság megesik, hogy a' vékony gyökerű 's gyökér-szálú fiatal eperfa-plánták’kiültetésekor alig hagynak rajtok egy ujjnyi földet. Ha már ezen ültetvényeket távolra viszik, a' szél és nap életnedvöket kiszárasztja, 's elültettetvén, ritkán hajtanak ki, vagy ha kihajtanak, erőtelenek. Ekkor a' föld' természetét vádolják, mi tévelygés, inkább saját gondosságuk* hiányát vádolnák. Ha sok ültetvényt kiveszen az ember a' földből, hogy hosszú útra küldje kiültetni, összeköt belőlök tíz tíz darabot, beönti a* gyökereit 's gyökérszálait híg sárral 's vastagon földdel betakarja. Ezután gondosan szénába vagy kákába bebonyolítja. Mielőtt becsinálnák a gyökereket befedő földet, még beboríthatni jó erős agyaggal. Aztán hosszára fektetve, ládába rakjuk az ültetvényeket és felül betakarjuk gyékénynyel. Mi módon kell ültetni az eperfát őszszel. Rendszerint a* tavaszi hónapokban ültetik ki az eperfákat, de ezen évszakban könnyen megrendítik az erős szelek é s ehhez járulnak a* tavaszi esők , úgy hogy a* fák nem egy könnyen tenyésznek. Ez még nem elég; a* légmérséklet lassanként felhevül é s a* rügyek és levelek nem állhatják ki a* hőséget, azért sok ültetvény kivész. Ha kihajt is, sok idő kell, míg megerősödik. Ha az első törzseket levágják, egy más erősebb nő réá, mert a* fák, ha a* kés élét érzik, életre és erőre kapnak. A* metszésnek ezen szerencsés foganata különösen a* paja eperfáknál nevezetes. A* déli tartományokban novemberben ültetik a* csemetéket, de a* sárga folyótól északra a* klíma nagyon hideg, mi okból hasznosabb őszszel ültetni. Legkedvezőbb erre a* sűrű esőzések időszaka. A* négyszegeknek egy láb, vagy valamivel több mélységűeknek kell lenni. A* törzsek-