Vasárnapi Újság, 1844 (11. évfolyam, 504-554. szám)
1844-09-15 / 540. szám
kisebb darabokat legtöbbnyire kerti ágyak módjára szokták szántani. Szükségesnek tartják ezt főképp oly helyen hol a’ birtokosok holdnyi, félholdnyi, és kisebb földjeik is egyenkint a* határon szétszórva és összeelegyedve fekszenek; továbbá oly helyen, hol a’ földek nedves helyen vannak, azt hívén hogy az által a3 szerfeletti nedv ártalmaitól megmenekednek. Megengedjük, hogy olyas helyeken a3 környületek ezen ágyásokra mivelést szükségessé tehetik; de károsnak tartjuk azon felette gyakori visszaélést, a3 mi azzal történik, t. i. azt, hogy a* földet sokkal gyakrabban össze (a 3 darab v. hasáb közép vonala felé,) mint széjjel szántják, úgy hogy végre csaknem boltot képeznek. Sok apró birtokostól és paraszt gazdától azt az okot hallottam erre, hogy így a3 szomszéd nem szánthat el oly könnyen a’ földjökből. Igen de az összeszántással a3 jó föld szüntelen a3 darab közepe felé takarodik; ellenben a3 barázdák (mesgyék) felé és mellett csekélyen és szegényül marad. No már, ha a3 szántóföld alja a’ vizet nem issza bé,és a3 fekvése sem olyan, hogy a3 sok eső- vagy héviz gyorsan elfolyhasson, ekkor a3 lesz, hogy a3 válasz-barázdáknál levő kevés termőföldet felázlatja és a3 vetést megrontja, mivel a3 gyökér szálacskák kirothadnak. Ha pedig nyárban nagy és tartós szárazság támad, olyankor a3 szántóföld a3 barázdák mellett keményen megcserepzik, minek következése az, hogy a3 gabona nagy része kivesz. Ismét ha a3 szántóföld alja a3 vizet beissza, (midőn t. i. a3 mélyebben fekvő föld erősen kövecses, homokos, likacsos), megint csak rész a3 föld széleinek, mert az elvékonyitott termőföld-réteg töstént kiszárad; tudnivaló ugyanis, hogy a3 termőföld minél vastagabban fekszik annál jobban tartja a3 tápláló nedvet magában. Ellenben ha a3 földeket egészen lapos és egyenlő magas felszínü ágyakba, vagy éppen egy darab lábba szántják, melyeken a3 szerfeletti nedvesség elvezetésére fő-és mellékárkokat hoznak, mind a3 bő nedvesség egyenlőbben oszlik el 3s nem gyűl meg károsan egy helyre, mind pedig a3 szükséges nyirok nem asz ki oly hamar. *) Továbbá a3 feldombositott és ágyakra osztott földek még azt is okozzák, hogy az igen sükeres és hasznos keresztbe szántást és koronálást nem lehet használni rajtuk, holott minden gazda a3 ki egyszer látta vagy éppen próbálta, megvan győződve annak becses és szükséges voltáról. A* felboltozott keskeny dűlőket mindig csak egy irányban kéntelen az ember mind szántani, mind boronálni és azért nedves években a3 barázda gyakran a3 második szántással éppen oly roncsolatlanul és dudváson fordul egyik oldalról a3 másikra, mint az elsőkor, miszerint az ily föld soha sem puhul és tisztul úgy meg, mint a3 laposan és különböző irányokban szántott lábakban. Még az is megemlítendő hogy az ily felmagasított földekben, ha keletről nyugotra irányozodk, az északi oldal Örökké gyen*) A’ki tavasszal kizöldítit és már már szárba induló vetéseinkre egy pillanatot vet, tüstént észreveendi, hogy a’ feldombositott földeken soha sem egyenlők. Középen a’ föld gerinczén (hol leginkább felgyűlt a’ termőföld) egy hasáb haragos-zöld, magosra felkapott jó erőben levő gabonatő tünik fel, mely mellett kétfelől mindjárt sárgább a’ vetés, és a’ földek szélén éppen aggasztólag el van sokszor nyomorodva.