Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 26. kötet (Budapest,1899)

A bánhidai turul­­ dalárda kezdte meg a «Szózat» eléneklésével; majd Tóth Pál, a ref. felsőbb leányiskola igaz­gatója lépett a szónoki emelvényre s nagy ha­tású beszédet tartott, melyben Erzsébet királyné fejedelmi és női erényeit költői lendületű sza­vakkal dicsőítve, ecsetelte a boldogult Nagyasz­­szony élete történeteit. Erre a lepel lehullott a kitűnően sikerült szoborról, melyet Soltész Nagy Kálmán polgármester vett át a város örök gondozásába. Végül a dalárda előadván a «Dalszabadság» czímű énekdarabot, ezzel a legszebb rendben lefolyt ünneplés befejeződött. Az közadakozásból állított jeles mellszobor Strobl Alajos mintázása után bronzból van öntve s legszebb női kora teljes bájában ábrá­zolja az örökre felejthetetlen királynét. A szobrot ábrázoló egyik képünkön az a jele­net látható, midőn az annak megtekintésére kivezetett kisdedóvói növendékek, kezekben apró nemzeti zászlókat tartva, az emlékművet cso­portosan körüljárják. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZOBRA MISKOLCZON. A BÁNHIDAI TURUL. Közelebb egy új emlékszobor készült el, ama hatalmas turul-alak, melyet a komárom­­megyei Bánhida mellett emeltek annak az em­lékére, hogy itt győzte le Árpád döntő csatá­ban Szvatoplukot. A szép eszme, hogy eme történeti nevezetes-­­­ségű helyen valamely méltó emléket állítsanak és épen egy kardot tartó hatalmas turul-alakot, Jókai Mórtól és Feszty Árpádtól származott. Az eszme Komárom megye hazafias közönsé­génél lelkes visszhangra talált, megalakult a szoborbizottság Sárközy Aurél főispán és Tuba János országos képviselő elnöklete alatt, a­­ gyűjtések is megindultak, melyekhez filléreik­kel a legszegényebbek is szíves készséggel já­rultak. Az óriási mintát jeles szobrászunk, Donáth Gyula tervezte és készítette, az érczmunkálatok­­­kat a Zellerin-gyár hajtotta végre. Mind Donáth I Gyula, mind a Zellerin-gyár vezetői, mindenek-­­ előtt azt tekintvén, hogy a szobor csakugyan­­ nagyszerű s ama nevezetes esemény emlékéhez­­ méltó legyen, részükről is tetemes anyagi áldo­­­­zatokat hoztak. A most már helyén álló szobor valójában megkapó, nagyhatású mű, mely a hegytetőről mérföldekre ellátszik. Szárnyait kiterjesztő ko­­­­ronás turul-madarat ábrázol, mely kardot tart karmai között. Az egész turul vörösrézből van kiverve s hogy arányai mily roppant nagyok, arról fogal­mat nyújthat az, ha elmondjuk, hogy a magas­sága a lábától a szárnyhegyig 20 méter 84 centiméter, a két szárnyhegy közti távolság 14 méter 26 centiméter, a kard, melyet a madár tart, 12 méter 38 centiméter hosszúságú, a turul egyik középső karmának az üregébe pedig 5 liter víznél több férne el. Ez a turul Európa legnagyobb szobra. Erre vonatkozólag a következő adatokat kaptuk: A többi nagyságukról híres szobrok ily sorban kö­vetkeznek utána: a müncheni Bavaria, a niederwaldi Germania, a Hermann szobra a teutoburgi erdőben, a belforti oroszlán. Nagyobb szobor a turulnál csak egy van a világon s ez a new-yorki szabadság-szobor. A turul vasszerkezetét Czekélius Aurél mi­niszteri tanácsos és jeles hídépítő rajzolta, a szoborfelállítási nehéz munkálatok pedig Do­náth Gyula vezetése alatt mentek végbe. Végül megjegyzendő még, hogy eme sikerült alkotás minden munkáját a legnagyobbaktól a legapróbbakig csupán és kizárólag magyar em­berek csinálták.

Next