Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 29. kötet (Budapest,1901)
ERZSÉBET-SZANATÓRIUM. A tevékeny hazaszeretet ritka szép ünnepe folyt le a székesfőváros szomszédságában fekvő budakeszi erdőségben november 17-én : az első magyar jótékony tüdőgyógyintézet alapkövének letétele.. Németország, Anglia, az amerikai Egyesült- Államok, Svájcz, Oroszország, stb. mind versenyeznek ily intézetek létrehozásában. Hazánkban ime az «Erzsébet királyné-szanatórium »lesz az első nagy szabású intézet vagyon- talan és szűk vagyonú tüdőbajosok gyógyítására. Egy kiválóan humánus és nagy fontosságú közö s egészségi czélra törekvő egyesület, a «Budapesti Szegény sorsú Tüdőbetegek Szanatórium-Egyesülete» építteti a budakeszii tölgyerdőségnek egyik napfényes tisztásán. Az egyesületet Korányi Frigyes főrendiházi tag, egyetemi orvostanár alapította 1897-ben. Ak- kor, június 3-án gyűlt először össze a budapesti kir. orvosegyesület házában egynéhány ember- barát, akik Harkányi Frigyes bárót elnökükké választván, megalakították a szanatórium-egyesület előkészítő bizottságát. 1898 május 3-ikán már alakuló közgyűlést tarthatott az egyesület s elnökévé gróf Batthyány Lajos valóságos belső titkos tanácsost, a volt fiumei kormányzót, alelnökeivé Korányi Frigyest és báró Harkányi Frigyest választotta meg. 1898 október 24-ikén I. Ferencz József Ő Felsége elfogadta az egyesület védnökségét s engedelmét adta hozzá, hogy az első tüdőgyógyintézet, melyet a nemeslelkű emberbarátok szegény sorsú tüdőbetegek számára létrehoznak, a Budapest melletti szanatórium, boldogult Erzsébet királynénk emlékére az ő áldott nevét viselhesse. 1899 június 21-én a székesfőváros közönsége egyhangúlag megszavazta a szanatórium építésére szükségelt 24.000 négyszögölnyi telket a budai erdőségnek az egyesület által e czélra kiszemelt egyik legszebb pontján, a János-hegy délnyugati lejtőjén, sőt az oda vivő út és vízvezeték kiépítését is magára vállalta. 1899 október 1-én indította meg a szanatórium-egyesület Ormódy Vilmos rendezésével az országos gyűjtést, melylyel egyes jótékony adományokból már korán összegyűlt pénz alapját növelhesse. Jókai Mór felhívásával mentek szét a gyűjtőívek. Megkapó volt az az egyetértő lelkesedés, melylyel az ország napi sajtója a szanatóriumi mozgalom eme zászlóbontását fogadta. Az ugyanazon időben valamennyi napilapban megjelent vezérczikkek mind megannyi írott emléke maradnak a magyar faj emberbaráti érzületének s áldozatkészségének. A társadalom pártfogása, egy már megelőzőleg megszavazott, bár szerény segítség az állam részéről s a székesfőváros bőkezű gyámolítása abba a helyzetbe juttatták a derék egyesületet, hogy első gyógyintézetének, az «Erzsébet-szanatóriumnak» építéséhez 1900 szeptember havában hozzáláthasson. Czigler Győző műegyetemi tanár vállalta el díjtalanul a tervek készítését, melyek az egyesület egy külön bizottsága által (Müller Kálmán miniszteri tanácsos elnöklete alatt) orvosilag is kitűnőeknek találván, megkezdődött a kivitel munkája. Őszre hajlott az idő, mikor az első csákányütés a budakeszi-i erdő tisztásának gyepszintjét megbontotta s még nincs itt az igazi tél, midőn immár fedél alatt áll a telep épületeinek nagy része. Az Erzsébet-szanatórium főépületének balszárnya (a jobbszárny kiépítése pénz htán későbbre marad) 100 betegre készülékét emeletes, kettős folyosórendszerrel; összes szobái dél felé tekintenek ; előttük földszint is, az emeleteken is nyitott, csupán az eső ellen védett folyosók, erkélyek futnak végig, melyeken a betegek nyugvó pamlagaikon heverészve élvezhetik majd az erdő portalan, üdítő levegőjét. A főépülettel összefügg az ebédlő épülete; előtte ismét egy fekvő folyosó a légkúra számára; az ebédlő mögött a konyhaépület. Messzebb, facsoportok által a főépülettől elválasztva a gép- és mosóház, orvoslakás és istálló egészítik ki a telepet. Alacsony nyomású gőzfűtés, villamos világítás lesz az emberszerető gondoskodás e hajlékában, együtt az egészségtudomány egyéb vívmányaival a berendezésben, hogy a szanatórium, hozzávéve a szakértő orvosi felügyelést is, mindent egyesíthessen a kezdődő tüdőbaj megfékezésére. Meg is fog itt menteni a mai higiénikus-diétás kezelés,ha az intézet a jövő év derekán megkezdheti áldásos működését, soksok veszendőnek indult magyar polgárt s példaadásával áldásos terjesztője lészen a tüdővész elleni védekezés észszerű módjának országszerte. Dr. Kuthy Dezső. * A szanatórium alapkőletételének ünnepélyére a fővárosból hosszú kocsisor vonult ki a most elhagyatottan álló budai nyaralóvillák és kertek közt. A «Szép Juhászné»-tól nem messzire, az erdőbe vágott külön, mély út visz a szanatórium telepére, útmutatóul egy diadalkapu, s az út két oldalán lengő nemzeti és fővárosi zászlók sora szolgált. Az út két oldalát hosszú sorban ellepte Budakesz sváb népe, mely kíváncsian kutatta a sárral lepett fogatokban a notabilitásokat. A telepen félig kész épületek fogadták az érkezőket, még vakolatlan téglafallal, üres ablakokkal, szétszórva hatalmas területen. Hármuk már tető alatt van, míg a főépület, a háromemeletesre tervezett tulajdonképeni szanatórium csak félig-meddig kész, építése azonban gyorsan halad előre, úgy hogy már 1901 augusztu s19