Vasárnapi Ujság – 1854
1854-03-05 / 1. szám - Arany; Toldi 5. oldal / Irodalmi ismertetések és viták - Teleki; Hunyadiak kora 5. oldal / Irodalmi ismertetések és viták
fejedelem figyelmét vonván magára, ez pénzen megvásárlá s ajándékul küldé a szép rableányt a török szultánnak. Bármennyi szenvedéseken mehetett is keresztül e fiatal kebel, mig helyzetét valódilag ismerheté meg, rendkivüli szépségének s tehetségeinek a sorail számos rabnői között nem sok fáradságába kerülhetett, az akkori szultán Abdul Hamed figyelmét lekötni. Ez nem sokára kedvencz szultánnővé emelé. így történt , hogy a Martinique szigetből, franczia családból származó Dubuc Aimée kisasszony II. Mahmud szultán anyja s a most uralkodó szultán Abdul Medsidnek nagyanyja jön. Miveltségénél fogva igen nagy része van azon reformokban, mellyekkel később II. Mahmud Törökország polgárosodását igyekezett előmozdítani. Ő adta fiának azon nevelést, ő csepegtette belé azon elfogulatlanabb világnézeteket , mellyek által a korábbi szultán annak idejében Európa figyelmét és méltánylatát érdemelte ki. Az anya szultánnő (valideh) 1817-ben halt meg s fia ekkor pontos adatokat igyekezett szerezni anyja származása felől Martinique szigeten Miután pedig e szigeten minden előkelőbb család kisebb nagyobb rokonságban áll egymással, a mostani franczia és török császárnak nagyanyai részrőli rokonsága is bizonyos, legalább felette valószínű. X 5 Irodalmi ismertetések. E rovatban olvasóink sem kimerítő, sem tüzetes bírálatokkal nem fognak találkozni. Ez túlhaladná lapunk körét. Czélunk csak az lehet, hogy irodalmunkat figyelemmel kisérve, kiemeljük a szempontot, melly valamelly könyv felfogását elősegíti, s egy pár megjegyzésben némi tájékozást nyujtsunk annak becse iránt. Szükség, hogy a magyar néphez, melly olly lelkes buzgalommal csüng irodalmán, józan szó intéztessék. E szükséget akarjuk pótolni. Elveink és irányunkat ismertetéseink folytán lesz idő bemutatnunk. Ezért minden hoszabb programm nélkül megkezdjük szemlénket. Toldi, költői beszély tizenkét énekben. Irta Arany János. Második kiadás Pest, 1854. Kiadja Heckenast Gusztáv. Ara 1 pft. Alig van irodalmunkban mű, melly költőibb, magyarabb s nemesebb irányú volna, mint Arany „Toldi"-ja. Három olly érdem, melly népköltőt kétszerte nagygyá tesz. Méltán koszorúzta meg „Toldi"-t 1847-ben a Kisfaludy-társaság, méltán fogadta tapssal a nemzet s méltán jelent meg már német nyelven is második kiadásban. A mű hőse az ismert Toldi Miklós, kiről nem egy mondát tud még a gyermek is Magyarországon s kinek viselt dolgait ezelőtt mintegy harmadfél századdal Ilosvai irta meg verses krónikákban. E mondatöredékek és adomákból, mellyek ugy szólva csak vasvillával voltak egybehányva, Arany olly költői beszélyt alkotott, melly ritkitja párját nem csak nálunk, de idegen nemzeteknél is. Minden magyar embernek olvasni kell ezt, mert Toldi jellemében minden megvan, mi a magyar ember természetében nagy, szép, becsülendő szóval mi igazi magyar. Kiben magyar sziv dobog, az önérzéseit fogja feltalálni a Toldiéban. Öreg ifjú egyaránt érteni s érteni fogja, s midőn leteszi a könyvet, büszke lesz reá, hogy magyar. Ezért Arany nagy népköltő, igazi népköltő , mert érzi, a mit népe érez , mert tudja mi az, mi kedves népe képzeletének, mert úgy adja elő, hogy az is megérti, ki olvasni nem tud, s az is gyönyörködik benne, ki legmiveltebb. Toldi kalandjai azon kezdve, mint él a béresek közt egész addig, midőn Budán Lajos király udvarában legyőzi a csehet, a legérdekesb, legtermészetesebb s épen ezért a legköltőibben van elbeszélve, mert az a költői, mi igaz, természetes, miről meg vagyunk győződve, hogy megtörténhetett volna, ha nem is történt meg. Sajnáljuk Miklóst, remegünk érte, nagy érdekkel kisérjük végig viszontagságain s örvendünk, midőn sorsa jóra fordul. Miklós vitéz, mint egy oroszlán, anyjához gyöngéd, mint egy kis gyerek, szolgájához ollyan, mintha testvére volna. A természetes romlatlan sziv, a testi és lelki erő, a férfiasság képe ő. Milly szép jelenésekkel ajándékoz meg a költő szüntelen. Midőn elbúcsúzik anyjától, midőn bujdosik, midőn vigad a csárdában, midőn megjelen mint hős, midőn a király előtt megöleli anyját a legszebb részletek. A fiúi szeretetet alig festette költő meghatóbban. E mellett milly szép alföldi tájképek s a magyar családi élet milly érdekes rajzaival találkozunk. Smilly tősgyökeres s mégis a legköltőibb nyelven szól a költő. Semmi erőltetés, semmi idegen szag, igazi magyar, költői nyelv, épen azért a legművészibb. Olvasóink sokszor hallhatták emlegettetni a népies költészetet. Olvassák el „Toldi"-t. Itt feltalálják egész fényében, egész dicsőségében. Csak az illy müvek olvasása s hü felfogása őrzi meg az izlést azon urficska költők rakonczátlanságaitól, kik a magyar népet csak betyárkodásban szeretik feltüntetni, megtanulnak egy-egy pórias s körmönfont kifejezést vagy tájszót s azt hiszik, hogy már birják a kulcsot a nép szivéhez. Toldinak egy magyar ember könyvtárából sem szabad hiányozni. Hunyadiak kora. I. II. III. és X. köt. Irta gr. Teleki József. Pest, 1852—1853. Emich nyomdája. Egy kötet ára3ft.20 kr. pp. A Hunyadiak kora, mellynek halhatlan hősei a nagy Hunyadi János és dicső fia Mátyás, hazánk történetének legfényesbé tett, hatalom és dicsőségben leggazdagabb korszaka. E korszak történetét tárja elénk gr. Teleki munkája Zsigmond király halálától a nagy Mátyás király haláláig s igy 1437—1490-ig: ben foglaltatik tehát abban a Hunyadi János kormányzóságán és Mátyás uralkodásán kivül osztrák Albert, lengyel László vagy I. Ulászló a kis vagy német László uralkodási idejök is, kiknek korában már Hunyadi János volt tulajdonkép az ország lelke, a nemzet legelső embere. Csaknem harmincz évi folytonos tanulmány gyümölcsét adja át nemzetének a köztiszteletben álló szerző. Egy több, mint hatvan éves s mintegy negyven magas és fényes országos hivataloskodás gazdag tapasztalásai szólnak hozzánk komoly nyugodt, szenvedély és pártnézettől tiszta felfogás hangján, lelkesült hévvel emelve és dicsőitve mindenütt a haza, emberiség ügyeért küzdött és élt nagy férfiak erényeit és sújtva mindenütt a gazt, erkölcstelent. Gróf Telekit e munkája minden eddigi történetíróink fölé emeli. Hasonlithatlan szorgalommal s lelkiismeretességgel gyűjtött össze és birált meg minden adatot. Ö minden állításának, minden szavának urát adja s igy az olvasónak csak igazat nyújt. Korrajzot ad, melly minden oldalról elé van állitva. S e korrajz fölött egy nyugodt, higgadt, önmagával teljesen önhangzó, tiszta kedély, és erős ítélet varázsa lebeg. E mellett azon magas hivatalos állás, mellynél fogva sok zárt vagy nehezen használható levéltárak előtte megnyiltak, számos eddig használatlan történettani kincset juttatott kezébe. Gazdag könyvtára mellett a közdolgoktól ment óvást egészen tanulmányának szentelhetve nagy előnye volt abban, hogy szeretett nemzetét egy illy emberileg szólva tökéletes történeti műkinccsel megajándékozhatta. Az egész munka 12 nagy kötetre fog terjedni, mellyek közöl a három első és a tizedik már a közönség kezében, a negyedik sajtó alatt. A három első kötet hazánk történeteit adja 1437—1467 igy egy-egy darab mintegy tiz esztendőt. A tizedikben a munka közben felhasznált és idézett csaknem mint ismeretlen oklevelek vannak közölve 1437—1460-ig leghűbb másolatban s magyar kivonatokkal. A negyedik és ötödik kötetben be lesz fejezve a tulajdonképeni történeti előadás, s a következő négy kötet hazánk polgári, egyházi, katonai kormányát, az ország szerkezetét és földrajzát, a nemzet szellemi beléletét, a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem állását, törvények, szokások, erkölcsök ismeretét fogja adni. A tizedikhez még két kötet járuland, mellyek kiegészitendik a gazdag „oklevéltárt." Az előadás világos, mint világosak a szerző gazdag ismeretei, tiszta, mint szerző élet és politikai elvei, komoly méltóságos, mint a tárgy, melylyel foglalkozik, egyszerűen szép, természetesen folyékony. A nyelvujjitásokat szerző nem hajhászsza, de azért a helyes ujat meg nem veti s némi régiség zománczával tündöklik, melly jól illik a tárgyhoz s mi legfőbb, igen érthető tiszta magyar. Sehol sem találhatni keresettség vagy erőszakoltságot. E munkát nem csak a szaktudós, de minden értelmes magyar gyönyör és haszonnal olvashatja.