Vasárnapi Ujság – 1854

1854-03-05 / 1. szám - Arany; Toldi 5. oldal / Irodalmi ismertetések és viták - Teleki; Hunyadiak kora 5. oldal / Irodalmi ismertetések és viták

fejedelem figyelmét vonván magára, ez pénzen megvásárlá s ajándékul küldé a szép rableányt a török szultánnak. Bármen­­nyi szenvedéseken mehetett is keresztül e fiatal kebel, mig hely­zetét valódilag ismerheté meg, rendkivüli szépségének s tehet­ségeinek a sorail számos rabnői között nem sok fáradságába ke­rülhetett, az akkori szultán Abdul Hamed figyelmét lekötni. Ez nem sokára kedvencz szultánnővé emelé. így történt , hogy a Martinique szigetből, franczia családból származó Dubuc Aimée kisasszony II. Mahmud szultán anyja s a most uralkodó szultán Abdul Medsidnek nagyanyja jön. Miveltségénél fogva igen nagy része van azon reformokban, mellyekkel később II. Mahmud Tö­rökország polgárosodását igyekezett előmozdítani. Ő adta fiának azon nevelést, ő csepegtette belé azon elfogulatlanabb világné­zeteket , mellyek által a korábbi szultán annak idejében Európa figyelmét és méltánylatát érdemelte ki.­­ Az anya szultánnő (valideh) 1817-ben halt meg s fia ekkor pontos adatokat igyeke­zett szerezni anyja származása felől Martinique szigeten Miután pedig e szigeten minden előkelőbb család kisebb nagyobb ro­konságban áll egymással, a mostani franczia és török császárnak nagyanyai részrőli rokonsága is bizonyos, legalább felette való­színű. X 5 Irodalmi ismertetések. E rovatban olvasóink sem kimerítő, sem tüzetes bírálatok­kal nem fognak találkozni. Ez túlhaladná lapunk körét. Czé­lunk csak az lehet, hogy irodalmunkat figyelemmel kisérve, ki­emeljük a szempontot, melly valamelly könyv felfogását előse­gíti, s egy pár megjegyzésben némi tájékozást nyujtsunk annak becse iránt. Szükség, hogy a magyar néphez, melly olly lelkes buzgalommal csüng irodalmán, józan szó intéztessék. E szüksé­get akarjuk pótolni. Elveink és irányunkat ismertetéseink foly­tán lesz idő bemutatnunk. Ezért minden hoszabb programm nélkül megkezdjük szemlénket. Toldi, költői beszély tizenkét énekben. Irta Arany János. Második kiadás Pest, 1854. Kiadja Heckenast Gusztáv. Ara 1 pft. Alig van irodalmunkban mű, melly költőibb, magyarabb s nemesebb irányú volna, mint Arany „Toldi"-ja. Három olly érdem, melly népköltőt kétszerte nagygyá tesz. Méltán koszo­rúzta meg „Toldi"-t 1847-ben a Kisfaludy-társaság, méltán fo­gadta tapssal a nemzet s méltán jelent meg már német nyelven is második kiadásban. A mű hőse az ismert Toldi Miklós, kiről nem egy mondát tud még a gyermek is Magyarországon s kinek viselt dolgait ezelőtt mintegy harmadfél századdal Ilosvai irta meg verses krónikákban. E mondatöredékek és adomákból, mellyek ugy szólva csak vasvillával voltak egybehányva, Arany olly költői beszélyt alkotott, melly ritkitja párját nem csak nálunk, de ide­gen nemzeteknél is. Minden magyar embernek olvasni kell ezt, mert Toldi jellemében minden megvan, mi a magyar ember természetében nagy, szép, becsülendő szóval mi igazi magyar. Kiben magyar sziv dobog, az önérzéseit fogja feltalálni a Toldié­ban. Öreg ifjú egyaránt érteni s érteni fogja, s midőn leteszi a könyvet, büszke lesz reá, hogy magyar. Ezért Arany nagy nép­költő, igazi népköltő , mert érzi, a mit népe érez , mert tudja mi az, mi kedves népe képzeletének, mert úgy adja elő, hogy az is megérti, ki olvasni nem tud, s az is gyönyörködik benne, ki leg­miveltebb. Toldi kalandjai azon kezdve, mint él a béresek közt egész addig, midőn Budán Lajos király udvarában legyőzi a csehet, a legérdekesb, legtermészetesebb s épen ezért a legköltőibben van elbeszélve, mert az a költői, mi igaz, természetes, miről meg va­gyunk győződve, hogy megtörténhetett volna, ha nem is történt meg. Sajnáljuk Miklóst, remegünk érte, nagy érdekkel kisérjük végig viszontagságain s örvendünk, midőn sorsa jóra fordul. Mik­lós vitéz, mint egy oroszlán, anyjához gyöngéd, mint egy kis gye­rek, szolgájához ollyan, mintha testvére volna. A természetes rom­latlan sziv, a testi és lelki erő, a férfiasság képe ő. Milly szép jelenésekkel ajándékoz meg a költő szüntelen. Midőn elbúcsúzik anyjától, midőn bujdosik, midőn vigad a csárdában, midőn meg­jelen mint hős, midőn a király előtt megöleli anyját a legszebb részletek. A fiúi szeretetet alig festette költő meghatóbban. E mellett milly szép alföldi tájképek s a magyar családi élet milly érdekes rajzaival találkozunk. S­milly tősgyökeres s mégis a legköltőibb nyelven szól a költő. Semmi erőltetés, semmi idegen szag, igazi magyar, költői nyelv, épen azért a legművészibb. Olvasóink sokszor hallhatták emlegettetni a népies költésze­tet. Olvassák el „Toldi"-t. Itt feltalálják egész fényében, egész dicsőségében. Csak az illy müvek olvasása s hü felfogása őrzi meg az izlést azon urficska költők rakonczátlanságaitól, kik a magyar népet csak betyárkodásban szeretik feltüntetni, megta­nulnak egy-egy pórias s körmönfont kifejezést vagy tájszót s azt hiszik, hogy már birják a kulcsot a nép szivéhez. Toldinak egy magyar ember könyvtárából sem szabad hiá­nyozni. Hunyadiak kora. I. II. III. és X. köt. Irta gr. Teleki József. Pest, 1852—1853. Emich nyomdája. Egy kötet ára3ft.20 kr. pp. A Hunyadiak kora, mellynek halhatlan hősei a nagy Hu­nyadi János és dicső fia Mátyás, hazánk történetének legfé­nyesb­é tett, hatalom és dicsőségben leggazdagabb korszaka. E korszak történetét tárja elénk gr. Teleki munkája Zsigmond ki­rály halálától a nagy Mátyás király haláláig s igy 1437—1490-ig: ben foglaltatik tehát abban a Hunyadi János kormányzóságán és Mátyás uralkodásán kivül osztrák Albert, lengyel László vagy I. Ulászló a kis vagy német László uralkodási idejök is, kiknek korában már Hunyadi János volt tulajdonkép az ország lelke, a nemzet legelső embere. Csaknem harmincz évi folytonos tanulmány gyümölcsét adja át nemzetének a köztiszteletben álló szerző. Egy több, mint hatvan éves s mintegy negyven magas és fényes országos hiva­taloskodás gazdag tapasztalásai szólnak hozzánk komoly nyu­godt, szenvedély és pártnézettől tiszta felfogás hangján, lelke­sült hévvel emelve és dicsőitve mindenütt a haza, emberiség ügyeért küzdött és élt nagy férfiak erényeit és sújtva mindenütt a gazt, erkölcstelent. Gróf Telekit e munkája minden eddigi történetíróink fölé emeli. Hasonlithatlan szorgalommal s lelkiismeretességgel gyűj­tött össze és birált meg minden adatot. Ö minden állításának, minden szavának urát adja s igy az olvasónak csak igazat nyújt. Korrajzot ad, melly minden oldalról elé van állitva. S e korrajz fölött egy nyugodt, higgadt, önmagával teljesen önhangzó, tiszta kedély, és erős ítélet varázsa lebeg. E mellett azon magas hiva­talos állás, mellynél fogva sok zárt vagy nehezen használható levéltárak előtte megnyiltak, számos eddig használatlan törté­nettani kincset juttatott kezébe. Gazdag könyvtára mellett a közdolgoktól ment óvást egészen tanulmányának szentelhetve nagy előnye volt abban, hogy szeretett nemzetét egy illy embe­rileg szólva tökéletes történeti m­űkinc­csel megajándékozhatta. Az egész munka 12 nagy kötetre fog terjedni, mellyek kö­zöl a három első és a tizedik már a közönség kezében, a negye­dik sajtó alatt. A három első kötet hazánk történeteit adja 1437—1467 igy egy-egy darab mintegy tiz esztendőt. A tizedik­ben a munka közben felhasznált és idézett csaknem mint isme­retlen oklevelek vannak közölve 1437—1460-ig leghűbb máso­latban s magyar kivonatokkal. A negyedik és ötödik kötetben be lesz fejezve a tulajdonképeni történeti előadás, s a következő négy kötet hazánk polgári, egyházi, katonai kormányát, az or­szág szerkezetét és földrajzát, a nemzet szellemi beléletét, a tu­­­domány, művészet, ipar és kereskedelem állását, törvények, szo­kások, erkölcsök ismeretét fogja adni. A tizedikhez még két kö­tet járuland, mellyek kiegészitendik a gazdag „oklevéltárt." Az előadás világos, mint világosak a szerző gazdag isme­retei, tiszta, mint szerző élet és politikai elvei, komoly méltósá­gos, mint a tárgy, melylyel foglalkozik, egyszerűen szép, termé­szetesen folyékony. A nyelvujjitásokat szerző nem hajhászsza, de azért a helyes ujat meg nem veti s némi régiség zománczával tündöklik, melly jól illik a tárgyhoz s mi legfőbb, igen érthető tiszta magyar. Sehol sem találhatni keresettség vagy erőszakolt­ságot. E munkát nem csak a szaktudós, de minden értelmes magyar gyönyör és haszonnal olvashatja.

Next