Vasárnapi Ujság – 1854

1854-08-20 / 25. szám - Maurocordato Sándor 25. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.) - A kávéfa. Schouv után Dr. Hegedüs 209. oldal / Ipar-; müvészet-; gazdászat-; természettudomány

A­­ Vasárnapi Újság­' hetenként egyszer egy nagy negyedrétü íven jelenik meg. — j CCf" Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : julius—decemberi folyamra Előfizetési dij helyben : julius—decemberi folyamra azaz : hat hónapra 1 pft. i azaz : hat hónapra 1 ft. 30 kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bér­ Házhoz küldve 1 ft. 30 kr. p._p. i mentve utasítandó.— Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. sz. a.). A görög szabadsághá­boru egyik hős bajnokát, később ügyes diploma­tát s jelenleg az újra fel­zilált s alig lecsillapított Görögország ügyeinek rendezőjét, miniszterel­nökét mutatja ez arcz­kép. Az agg férfiú élet­rajzát illetőleg mult va­sárnapi számunkra uta­sitjuk az olvasót. A kávéfa. Schour nyomán Dr. Hegedűs, Maurocordato Sándor. Valamint nemcsak az egész világ, de egyes né­pek sőt egyes nevezetes emberek története is, a mennyiben kitü­nő szere­pet viseltek, az emberre nézve érdekes,— ugy ér­dekes egyes növények is­merete is, ha ezek az emberi nem mivelödésére tetemes­ befolyást gya­koroltak. Ezen növények közé méltán sorolandó a kávé­fa, mellynek magvaiból készitjü­k ama fekete le­vest, a kávét, mit lapjaink egyik legszorgalmasabb olvasója, a Vasárnapi új­ság czimlapján látható magyar polgár, olly kedélyes nyugalom­ban látszik szörpölgetni, fűszerezvén ezt jó kospalaghi vagy csetneki dohány kedvelt illatjával, s közbe közbe elmélkedvén a világ változatos forgásáról, mellynek hirét, mindenfelé el­mondogatni s mindenki tudomására hozni sietnek az általa for­gatott lapok. Meg lévén győződve, miszerint dohányfüst és fekete kávé nélkül a hirlapok félannyi élvezetet sem nyújtanának, — re­mélhetem , hogy szíves olvasóink rosz néven nem veendik, ha a kávéval s ennek történetével köze­lebbi ismeretségbe hozni szándékozzuk. A kávéfa Arábia és Ja­vában 15 egész 20 lábnyi­­ magasra nő. — Nyugot Indiában azonban, hogy terebélyesb gyümölcse könnyebben szedhető le­gyen, metszetik, s ezért ott ritkán éri el a fentebbi magasságot. A szemközt álló páros galyák s levelek, a babér­fához hasonlítnak s mint ezek, örökzöldek. Fehér, illatos virágai, rövid száraikon a levelek tövéből hajtanak kifelé s virágzás idején olly sü­­­rün lepik a fát, mintha hóval volna beborítva, — se kellemes látvány azt, mellyet virágzó gyü­mölcsfáink nyújtanak , szépségre sokkal felül­múlja. A virágot csakhamar veres bogyó alaku gyü­mölcs követi, mind alak­ra mint színre cseres­nyéinkhez hasonló, — s húsos burokja két kifelé domború, belülről lapos magot rejt, mellyböl pörkölés után készítjük a kávé­italt. Hogy tenyésszen, meleg éghajlatra van szüksége; a meleg­nek tiz foknál alantabbra nem szabad szállania; s bő öntözést akár mesterségesen akár természetes uton kíván, — melly körülmények között azonban már második évétől kezdve terem, bőven azonban csak negyedik évétől fogva. Az arab félsziget száraz, homokos síkjain, esőzés nélküli éghajlata alatt nem tenyészik, de annál inkább e félsziget déli

Next