Vasárnapi Ujság – 1854

1854-04-23 / 8. szám - Samyl cserkesz vezér 57. oldal / Életirások; jellemrajzok - Samyl 8. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.)

A­­ Vasárnapi Ujság­ hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. — Előfizetési dij helyben : márczius, április, május és junius hónapokra, azaz : négy hónapra 40 pkr. (Házhoz küldve 1 pft.) —Márcziustól fogva utolsó decemberig, azaz: Itt hónapra 1 ft. 40 kr. pp. (Házhoz küldve 2 ft. 24 kr. pp.) C^T" Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : márczius, április, május és ju­nius hónapokra, azaz : négy hónapra 1 pft. — Márcziustól fogva utolsó decemberig, azaz : tiz hónapra 2 ft. 24 kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bérmentve utasitandó. — Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. szám alatt). Samyl, cserkesz vezér. (ELETRAJZ.) Távol Kaukáz bérczei között, hol egykor őseink hazája volt, hol a regényes Kuma partján még nem rég álltak Magyarvár omladékai, miket egy orosz tábornok hordatott el onnan, távo­labb egy telepitvényt épitve azokból, mellynek Kis-Magyari ne­vet adott; ottan él a cserkesz nemzet,viseletére,szokásaira nézve őseinkhez an­­nyira hasonló, három törzsök még most is a magyarok ma­radékainak vallja magát, e törzsökök a Balkárok, Ka­racsajok és Ri­zinglik. Mind­össze sem nagy e nemzet; alig­megy pár mil­lióra a lelkek száma, és mégis ez a maroknyi nép az, melly az óriás orosz bi­rodalommal to­vább, mint fél­század óta vív egyenetlen, de dicsőséges har­czot, melly egy örökké vérző seb a nagy bi­rodalom olda­lán , hová el­vérzeni sietnek az orosz nép legjobb hadseregei, legvitézebb tábornokai, s annyi áldozat, annyi veszteség után is meghódí­tatlanok a bérezek, mik közt a cserkesz nép lakik. A czár legjobb hadvezérei kifáradtak e harczban, sokan el­veszték ott másutt szerzett babéraikat, maga a czár is megjelent már a harcz színhelyén, s a korona örökös saját kardját is össze­mérte a cserkesz szablyákkal, és ki az, ki a túlsó oldalon annyi hatalomnak ellene áll? egy egyszerű sejk fia, kinek neve Samyl. 1797-ben látott napvilágot Samyl, Himri faluban s harmincz­hét éves volt, midőn a Csecsenez faj főnökévé lett. Gyermekko­rában komoly, elzárt kedélyű volt, büszke és parancsoló. Erőt­len testalkatát gyakorlat által szilárditá meg, s gyakran nap­hosszam el volt a magányban, hol a bölcs Dzselaleddin a Korán szavait olvasá előtte. Itt szivá be azon hitet, melly szerint a választottak közvetlen ma­gával Istennel érintkezhetnek, és ezen hit kö­vetőinek prófé­tájává lett. Szabályos, szenvedélyte­len arcza, ve­reses szőke haj­fürtei és sza­kálla,nagy,ma­gas homloka inkább szelid, mint hősi te­kintetet adnak neki , de ha lován ül , s kardját kivon­va, seregeit a harczba vezeti, akkor kigyu­lad ez egy hős, arcz, egy próféta áll elő, kiről a cserkesz költő Berek bey így szól : „ajkain virágok, szemeiben villámok vannak." Életének minden eseménye csodákkal határos. Háromszor veszett ugy el, hogy holtnak tárták s megünneplék, meggyászo­lák halálát, s háromszor támadt ismét elé, híveinek diadalára, ellenei rémületére. « 1832. október 18-kán Himrit ostromlá az orosz sereg. Az oroszoknak nagy ágyúik voltak, a cserkeszeknek csak kardjaik

Next