Vasárnapi Ujság – 1854
1854-04-23 / 8. szám - Samyl cserkesz vezér 57. oldal / Életirások; jellemrajzok - Samyl 8. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.)
A Vasárnapi Ujság hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. — Előfizetési dij helyben : márczius, április, május és junius hónapokra, azaz : négy hónapra 40 pkr. (Házhoz küldve 1 pft.) —Márcziustól fogva utolsó decemberig, azaz: Itt hónapra 1 ft. 40 kr. pp. (Házhoz küldve 2 ft. 24 kr. pp.) C^T" Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : márczius, április, május és junius hónapokra, azaz : négy hónapra 1 pft. — Márcziustól fogva utolsó decemberig, azaz : tiz hónapra 2 ft. 24 kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bérmentve utasitandó. — Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. szám alatt). Samyl, cserkesz vezér. (ELETRAJZ.) Távol Kaukáz bérczei között, hol egykor őseink hazája volt, hol a regényes Kuma partján még nem rég álltak Magyarvár omladékai, miket egy orosz tábornok hordatott el onnan, távolabb egy telepitvényt épitve azokból, mellynek Kis-Magyari nevet adott; ottan él a cserkesz nemzet,viseletére,szokásaira nézve őseinkhez annyira hasonló, három törzsök még most is a magyarok maradékainak vallja magát, e törzsökök a Balkárok, Karacsajok és Rizinglik. Mindössze sem nagy e nemzet; aligmegy pár millióra a lelkek száma, és mégis ez a maroknyi nép az, melly az óriás orosz birodalommal tovább, mint félszázad óta vív egyenetlen, de dicsőséges harczot, melly egy örökké vérző seb a nagy birodalom oldalán , hová elvérzeni sietnek az orosz nép legjobb hadseregei, legvitézebb tábornokai, s annyi áldozat, annyi veszteség után is meghódítatlanok a bérezek, mik közt a cserkesz nép lakik. A czár legjobb hadvezérei kifáradtak e harczban, sokan elveszték ott másutt szerzett babéraikat, maga a czár is megjelent már a harcz színhelyén, s a korona örökös saját kardját is összemérte a cserkesz szablyákkal, és ki az, ki a túlsó oldalon annyi hatalomnak ellene áll? egy egyszerű sejk fia, kinek neve Samyl. 1797-ben látott napvilágot Samyl, Himri faluban s harminczhét éves volt, midőn a Csecsenez faj főnökévé lett. Gyermekkorában komoly, elzárt kedélyű volt, büszke és parancsoló. Erőtlen testalkatát gyakorlat által szilárditá meg, s gyakran naphosszam el volt a magányban, hol a bölcs Dzselaleddin a Korán szavait olvasá előtte. Itt szivá be azon hitet, melly szerint a választottak közvetlen magával Istennel érintkezhetnek, és ezen hit követőinek prófétájává lett. Szabályos, szenvedélytelen arcza, vereses szőke hajfürtei és szakálla,nagy,magas homloka inkább szelid, mint hősi tekintetet adnak neki , de ha lován ül , s kardját kivonva, seregeit a harczba vezeti, akkor kigyulad ez egy hős, arcz, egy próféta áll elő, kiről a cserkesz költő Berek bey így szól : „ajkain virágok, szemeiben villámok vannak." Életének minden eseménye csodákkal határos. Háromszor veszett ugy el, hogy holtnak tárták s megünneplék, meggyászolák halálát, s háromszor támadt ismét elé, híveinek diadalára, ellenei rémületére. « 1832. október 18-kán Himrit ostromlá az orosz sereg. Az oroszoknak nagy ágyúik voltak, a cserkeszeknek csak kardjaik