Vasárnapi Ujság – 1855
1855-04-15 / 15. szám - Pozsonyi mérő; osztrák mérő 119. oldal / Közhasznu ismeretek
119 anyagi tekintetben annyira haladt máris, hogy ha visszatekintünk 10 vagy 15 évekre, alig ismerünk magunkra. Hála a főgondviselőnek!—Hozzánk mind újságok, mind a hasznos könyvek járnak, és olvasmánynyal töltjük társas téli óráinkat s ezeknek köszönjük előhaladásunkat. — Hosszas létemért és kitérő, mintegy panasz-adataimért legtisztább érzéssel kérek engedelmet, hogy nem tudtam magam jobban kimagyarázni, arról nem tehetek , de a dolog a valóságban igy áll. Ezzel maradok szives hajlandóságaiba magamat ajánlva Dalton 1855. febr. 23-án igen tisztelt szerkesztő urnak legalázatosabb szolgája Makády Lajos m. k. földmivelő." Éljen a derék polgártárs! Ürömest óhajtom, hogy édes hazánknak minél több illy felvilágosodott, értelmes és előre haladni teljes lélekből törekvő földmivelői találkozzanak, kiktől saját községöknek is dicséretére szolgáló minél több tudósitást szivesen veszek. Munkám folyamára nézve minden ügybarátom irányában megjegyzem, hogy annak első részével „Magyarország, a Temesi bánát és Szerb vajdaság mezőgazdasági alapstatistikájával" már készen vagyok, s ezt előlegesen is választott bírálóimnak , kik velem a közügy érdekében segédkezet fogni szívesek voltak, észrevételeik után még egyszer átdolgozva, áprilló vége felé szándékozom sajtó alá adni. Az egész munka elkészülését s megjelenhetését augusztus hó elejére remélem. Tudósításokat még mindig szívesen veszek, sőt a jelesebb gazdaságokat ez iránt igen nagyon kérem. A tudósítások bérmentetlenül is igen kedvesek , de mennyire lehet, bérmentve még kedvesebbek, mert őszintén megvallva, nagyon rám jár a postabéri büntetések rúdja; amennyiben a bérmentetlen levélért büntetést is kell fizetnem a rendes posta dijon kivül. Költ Pesten, márczius 22-én 1855. Galgóczi Károly, (Széchényi-tér 4-ik szám.) Pozsonyi mérő, osztrák mérő. János gazda! Én a kend kukoriczájáért többet nem adhatok itt helyben, mint 2 ft 50 kr pp. Mert lássa kend! Pesten most ugyan 3 p. ft s 30 kr osztrák méreje, de még nekem be kell szállitani, s fuvarbért fizetni; s a mi még több, én kendtől az uj vékával veszem át, s pedig tudja kend, hogy ez az uj véka (fél osztrák mérő) csak 28 itczés, és igy minden vékánál 8 itcze a kend nyeresége, a régi vékához képest, mert az 36 itczés volt , most pedig az itcze sokkal kisebb , és igy a vékában ugyan most is 36 itcze van, de ezen 36 itcze uj itczével méretik, és igy 8 itczével kisebb azuj a régi 36 itczésnél.Kend hát minden 15 véka helyett, csak 13 vékát ad akkor, mikor 15 vékáért veszi fel tőlem az árt. Már szomszéd az elég baj, hogy kisebb a véka, de a fuvarbért is tekintetbe vévén, a véka kisebbségét is, ugy tartom 3 p. ftot mégis megadhat méréséért. Az Istenért! mit gondol ? Én a 2 ft 50 krt itt helyben ígértem ugyan, de ugy, hogy a vasútra is átszállittatja János gazda. Hát visszaalkuszik Kend Izsák ? hisz az előbb szó sem volt a vasutral szállításról. Minek is lett volna, hisz ez mindenütt szokásban van , ahol csak a vasút mellett helyben veszik át a gabonát. De ide egy jó mérföldnyire esik a vasút. Tudja meg János gazda, hogy 5—6 mérföldnyi távolság is a vasút környéke , hanem egy szó mint száz, a 3 p. ftot megadom , de a vasútra átszállitja. Itt van fölpénzül 5. ft. Hát aztán mikor szállítanám át ? Hétfőn reggel eljövök, s elhozom az uj vékát is s azonnal el is vitetem, ki is fizetem az árát. Izsák elment János gazda pedig egyet gondol s Pestre rándul, gondolván magában, hogy az uj mérőre s itczére szüksége leend ezután is, tehát megveszi. S meg is vette az itczét 30 kron pp., a félmérőt pedig 7 azaz hét p. fton. Itthon az uj itczével mérvén a félmérőbe kölest, ugy találá,hogy az uj itczével 41% itcze megy belé. Ezen kissé megütközvén, sietve megy a szomszédjához tanácsot kérni. Barátom! monda ez. A baj itt csak az , hogy a köznépnek nincs a szájába rágva, mi a régi, mi az uj véka? — A mérőkre nem azt kellett volna mondani, hogy ujak, hanem azt, hogy régi 36 itczés magyar hitelesített vékák maradnak törvényes felmérőkül, s két illyen régi, hitelesített véka egy osztrák mérő, vagyis a régi pozsonyi mérő nem más mint az új osztrák (ausztriai) mérő. Ezt aztán megértette volna minden szegény és ügyetlen, vagy mint mondani szokták, okos és bolond. Az iczőre nézve kellett volna csak megjegyezni, hogy ez a régi itczénél kisebb. Lássa kend, mi következik ebből. —? A gabonakereskedők közöl sok azon fogással él, hogy a mostani vékában, vagy felmérőben az uj itczével is 36 itcze van, mint 36 volt a régi itczével is , holott az uj 36 itcze, csak mintegy 28% régi itczét tesz. De ez nem való, mert az uj itczéből a régi 64 itcze helyett 80 itcze kell egy akóba — de az akó csak a régi akó marad, mert az uj 80 itcze, csak a régi 64 itcze. Ne engedje tehát magát megcsalatni, mert a régi véka most is törvényes , csak hogy a mérőt kell nem pozsonyinak , hanem osztráknak nevezni. Ej uram! hát én most a 7 p. ftot hiában dobtam a sárba, mert van régi hiteles vékám : Ugy van! — Azonban kezet venni szükséges , mert az sokkal kisebb a réginél. De hát Izsákkal mit csinálok most, mert 5 ft foglalót adott? Sajnálom — de tanácsot adni nem tudok. Nekem van egy szóbeli pöröm, mellyről azt mondja a törvény, hogy 15 nap alatt ezekben kiszolgáltatandó, már t. i. törvény és igazság. Azonban ezen pör mult évi auo. 18-ban kezdődött, s még most csak ott áll, hogy ápr. 19-re tárgyalása van kitűzve azon kérdésnek , vajjon az alperesnek megengedendő-e a visszahelyzés? — Az ügyvéd erre azt mondja, hogy ennek sem ő, sem a törvényszék nem oka. — Hogy kicsoda, s mikor lesz vége, a nagy Isten tudja. Ha nekem volna bajom Izsákkal, inkább minden követelésébe beleegyeznék, mint perre ereszteném. — Mert nem felejthetem el azt a régi közbeszédet, mit gyermekkoromban hallottam. A törvény kaptafa, a pör bőr, az ügyvéd szerszám vagy bicskia, a biró csizmadia, s ettől függ, tág vagy szoros csizmát szabjon-e a pörlekedő lábára, s ugyanazon egy kaptafára. János gazda vékája most eladó 5 pftért, — s csakhogy tőle szabadulhasson, talán még olcsóbban is adja. V. Nemzeti színészet. ÁPRILIS. I. Akik húsvét előtt nyolcz nappal utolszor voltak a nemzeti színházban, annak húsvét második ünnepén történt megnyitásakor a legkellemesebben lehettek az új feldíszítés által meglepetve. Az egész szinház a legdiszesebb pompával van elrendezve, mellyben a jó ízlés egyszerűsége a külső fénynyel és tartóssággal párosul. Legközelebbi lapjaink egyik száma be fogja mutatni a közönségnek színházunk képét, a részletesebb leírást azon alkalomra tartjuk fenn. Nem mulaszthatjuk el addig is méltó elismerésünk nyilvánítását a díszítés mestere Lehmann irányában, ki nyolcz nap alatt színházunkat a legdíszesebbé alakította át. Leghőbb köszönetünkkel tartozunk azonban ama nemes hazafiaknak, és főuraknak, kik gróf Ráday buzgó közbenjárására ezen tetemes összeget kivánó áldozatra készek voltak; mindazon tény, mellyet ők a nemzeti intézményekre ruháznak, saját magukra hárul vissza. II. A szinházi uj év Vörösmarty „Áldozat" czimű drámájával kezdetett meg. Méltán üdvözölhetjük e darabot színpadunkon , mint szép nyelvünk valódi megdicsőülését. III. Szerdán lépett fel először nemzeti színpadunkon Lonovics Hollósy Kornélia, első fellépése csak folytatása volt legutóbbi diadalainak.A roppant számmal összegyűlt közönség legforróbb buzgalma jelével fogadá hajdani kegyenczét, kinek első föllépése után itélve, nem leend nehéz a közönség kegyét továbbra is megtartania. Hangja most is olly kedves, mint évek előtt, megjelenése most is azon szeretetreméltó tünemény. S a mi őt előttünk kétszeresen kedvessé teszi az, hogy ő a miénk, a mit mind ő, mind a közönség eléggé látszik érteni. Egyveleg. Az Ahmed-mecset Konstantinápolyban. A muzulmánok, vagyis mohamedánok templomai mecset czimet viselnek, arab nyelven moshée, csúcsos tornyaik pedig — mellyek a kup tetőnek oldalaira épitve a levegőbe magasra emelkednek, — minareteknek neveztetnek. Ezek erkélyeire (rostélyos karzataira) lép fel a müezzin (egyházfia) naponként ötször, és harangok nem lévén szokásban, kikiáltással invitálja imára a hívőket, kik aztán akár fogadnak szót neki, akár nem. Mecsetbe bemenni másnak, mint muzulmánnak, halálos büntetés terhe alatt tilos ; csak a konstantinápolyi jelesb mecseteket szabad keresztyéneknek is látogatni 1836 óta, amikor ez engedélyt az orosz követ vívta ki, és e kedvező alkalmat tüstént hatszázan felhasználták. Első Ahmed török szultánnak (császárnak) mecsetje 1610-ben épült, — a Hippodrom-nak, azaz : a lófuttatási téves pályának egy részét foglalja el, és a török birodalomban minden mecsetek között, ez az egyetlen, melly hat minaretet számlál. Ezeknek mindegyike három erkélylyel van ellátva, és az egész pompás mű már stilben építtetett. A főbejárásnak udvara márvány- és porfirkőből faragott oszlopsorral van bekerítve. Az udvar közepén egy márvány szökőkút díszeleg. Az ajtók művészileg dolgozott rézből készültek. Belől a falak mészre festvék, az ablakok pedig tarka üvegből kirakvák. Hazánknak alsó részeiben a török 145 évig tartván az uralmat (1541—1686), itt laktanak maiglansok emlékeivel találkozunk, az általa