Vasárnapi Ujság – 1855
1855-07-01 / 26. szám - Iskolai mozgalmak a b c rendben. Dienes 207. oldal / Nevelésügy
V 207 szeretik a vig mulatságot és hódolnak a szép nőknek, s jelenleg Krimiában olly igen nagy szükséget szenvednek ugy vig mulatságokban, mint szép nők nyájas társaságában, hogy igen sóvár szemeket illesztettek a messzelátó csövek kerek ablakocskáira. De mind a mellett, hogy maguk is roppant kedvet éreztek hasonló időtöltéshez, mint afféle jószivü fráterek nem irigyelték meg a muszkák kellemes óráját, kiknek szintén ritkán jut ahhoz idejök és alkalmak, s csak azt akarván megmutatni, hogy Szebasztopol környékén a francziák engedelme nélkül senki se tánczol, se nem muzsikáltatja magát, nagy hirtelenséggel megtöltenek egy jókora öblös mozsarat, s jól kiszámitott irányozás után ugy sütik el, hogy a bomba a ház közelében esett alá, nem olly közel ugyan, hogy kárt tehessen, de nem is olly távol, hogy „jó mulatság kivánatát" meg ne hallották volna a társaság minden tagjai. Ezen beköszöntés után pedig nem háborgaták többé a vig társaság mulatságát egész késő estig. Hanem minél inkább Oooco^esteledett, annál jobban működött a kiürítgetett pezsgő, annál szilajabban húzták a zenészek, s a társaság széles jó kedvében olly zajt csapott, hogy nem lehete miatta nyugalmasan aludni. A franczia tüzérek tehát mint afféle jól fegyelmezett katonák, eszökbe vették, hogy katona világban nem illik takarodó után a lármás tivornya, ismét megtöltvén azt a mozsarat, valamicskével közelebbre repitének egy bombát, melly nem sebesített ugyan meg senkit, hanem arra teljesen elégséges volt, hogy a tánczosok és tánczosnék lábait vig ugrándozás helyett szaladásra birja. Egy percz alatt szétfutott a vigadók serege, a franczia tüzérek pedig azon öntudattal nyugodtak le, hogy a muszka csak addig tánczolhat, mig ők engedik. oc. Vidéki Iikrek. Rimaszombatból arról tudósitják a „Pesti Naplót", hogy gömörmegyei Baradna helységben a falu végén lakó erdőkerülőt máj. 6-án hajnalban iszonyú kutyavonítás ébreszté fel álmából, mellyre kiszaladván rémülve tapasztalta, hogy ebei egy farkassal küzdenek. A jó gazda hű ebei segítségére sietett, de a dühös vad neki esett a csősznek, s rútul összemardosta, valamint a csősznét is, ki férje kiáltozására oda szaladt, hogy segítsen a szerencsétlenen. A növekedő sikoltozás fölébreszté a falu népét, és sokan jelentek meg a veszedelem szinhelyén, de senki sem bátorkodott a fenevadat megtámadni, melly rövid vártatva a nézőknek esett s közülök is 13-at, többnyire arezon kegyetlenül összemart. Az égre akadt ollyan bátor ember, a ki a neki rohanó farkast nyelven ragadta s addig tartá mig a felbátorodott nép hasábfákkal, s más efféle kézbelivel agyonverte. Minden oda mutatván, hogy a farkas veszett volt, a szerencsétleneket másnap este elvitték a megye székvárosába, hetet egy egész szobából álló fakalikába vittek, mellyet a székvárosban úgy titulálnak, hogy „megyei kórház" hol minden orvosi törekvés daczára kiütöttek rajtok a veszettség jelei, s pár nap alatt mind elhaltak, a legiszonyúbb halállal! — De hát az egész szerencsétlen faluban egy ember se tud lőni, hogy jókor leterítette volna a veszett állatot, mert hiszen az erdőcsősznek csak kellett puskájának lenni? Jolsva. Jvai. 21. Tisztelt Szerkesztőség! Gondolhatják önök mennyire elbízzuk magunkat mi kis városiak, midőn olvassuk a hírlapokban azt a sok panaszt az idő szokatlan változásai ellen, mert mind ebből jó porczió illeti a mi öreg időjósunkat, ki sokat megjövendölt azokból a fogvaczogtató nyári napokból, mellyek olly'csipős csókokat osztogató szelekkel köszöntenek be egész váratlanul, hogy épen nem lett volna fölösleges, ha az önök „Tárogatása" azon inditványát, hogy szerezzük vissza nyárra, Szebasztopol alá küldött bundáinkat és bagó sipkáinkat, jókor követtük volna. De hagyjuk az időjóslatott, s térjünk egy csuda esethez, melly vidékünkön történt. Az eset következő : Egy idevaló prot. stapnak már pár év óta gyengélkedő leányát javal az a csapás érte, hogy édes atyjától megfoszta a halál. Az idén pedig oliy váratlanul lepte meg édes atyja egyik kedves barátjának, ki szintén pap volt, hirtelen halála, hogy ijedtében rögtön elállott a szava, s 7 hetet teljes némaságban töltött. Minden orvosi kisérlet sikeretlen volt szava visszaszerzésére elannyira, hogy az egész vidéken mindenik a ki tudott felőle némának tartá a jó leánykáját. Történt, hogy f. h. junius 15-én a tőlünk mintegy harmadfél óra járásnyi levárlt fürdőbe ment sógora kíséretében a beteg, és csudák csudája! az első meleg fürdő után megjött szava, jelen volt rokonainak végetlen örömére s a fürdő vendégek kimondhatlan bámulatára. Ez idő óta gyengén ugyan de folyvást beszél a visszanyert szavú hajadon, s szorgalmasan folytatván a fürdést testvére társaságában remélhetni, hogy mindenkép felépülve fog visszatérni barátai és családja körébe. D. Lajos: (E tényt figyelmébe ajánljuk az orvos uraknak valamint azoknak is kik egy kis máj vagy egyéb csekély bajjal elvándorolnak rögtön s az ország határain tul keresnek fürdőt, saját kincseinkről pedig azt sem tudják, hogy mellyik merre fekszik. Szerk. A. Lendva, junius 17. 1855. Nálunk a legjobb vidéki szinész-társulatok egyike Szőllősi és Szuper igazgatásuk alatt f. é. junius 9-ike óta szini előadásokat tart. — Az eddig előadott darabok következők : 9-kén „Vid" Szigligetitől. 10-én „Czigány"; 11-én „Castor és Pollux" ugyanattól; 12-én „Koldusnő" franczia dráma; 13-kán „Szép juhász" Szigetitől; 14-én „Scot nemes" Dumastól és 16-án „Dalma" Jókaitól, ma pedig 17-kén a „Csikós" fog előadatni." — A társulat kitűnő tagjai : Szőllősi Szuper cs. Szuper nő, jelesen játszanak még : Völgyi és Sipos. S átalában el lehet mondani, hogy a társulat tagjai nagyobbára gyakorlott és ügyes egyének, mint szinte öltözékük és színpadi díszítményeik is csinosak. —E társulat jelenleg összesen 19 egyénből áll. — Hozzánk Zala-Egerszegről jöttek, s mert ott avval ijesztettek, hogy nálunk egy-egy szinelőadáson alig jelenik meg 10—12 egyén, félve kezdék meg az előadásokat, azonban Lendva kitett Egerszegen, mert közönségünk érezve s jól felfogva Edvi Illés Pál arany mondatát , hogy „szinjátszó társaságot pártolni és színészi előadásokat látogatni annyi, mint nyelvünk felvirágzásához , nemzetiségünk emeléséhez egy kis morzsával áldozatot vinni!" olly szép számmal jelent meg minden előadáson, hogy 12-én már bérlet nyittatott nyolcz előadásra, és közönségünkben még az is megjegyzendő, hogy a drámát leginkább szereti. Nem vagyunk mi tehát utolsók, habár a hon határán lakunk is, sőt elmondhatjuk, hogy : adja az ég, miszerint a hon keblében bár mindenütt úgy törekednék a nép nyelvünket s nemzetiségünket emelni, mint minálunk. — 15-ig az egerszegi czigánybanda zenézett a színházban s ámbár éji zenékből és mulatságok alkalmával naponkint majdnem 20—30—40 pft jövedelmük volt, 16-ikán elutaztak mint elégedetlenek; de csak igy van ezekkel a czigányokkal, mig a lebujokban egész éjen át összekoldult 20—30 krajczár pengőért játszanak, nálunk 40 páttal sem elégszenek meg egy évre, azért végre ki is kopnak mindenfelől. A 16-dikán a csodagyermek Ellenbogen Miksa Egerszegről mutatá be magát közönségünknél, ki már Pesten és Bécsben is ismeretes ; e fiú 6 éves és minden előleges oktatás vagy tanítás nélkül fejből a legnehezebb számadásokat s törtszámokat egy percz alatt megfejti. Szép adományai a természetnek. Egyházasbükki D. Kálmán. Iskolai mozgalmak. x* Ez előtti számunkban érintettük, hogy lehessen a népnevelésre vonatkozó küldeményeket egész terjedelmükben közölnünk, a mit koránsem úgy kell magyarázni, mintha sajnálnók tőlük a helyt , hanem egyenesen lapunk korlátolt terjedelme s a közlemények számszerinti sokasága mellett némelyiknek szóbősége miatt lehetetlen mindegyiknek annyi helyet juttatni a mennyire jószándéku szerzője számított. — Addig is, mig a szorosan vett értekezések savát-borsát sótartóba szoritva közölhetnők, íme az igen tisztelt tanitói rendnek ez uj félév kezdetén ollyan abc-vel szolgálunk, mellynek minden betűje egy-egy iskolai hirt hoz : a) A cholera, melly Pesten egy ideig nagyon hozzá látott a zsákmányoláshoz, de már hála Istennek napról-napra csillapul, lehet mondani, hogy egészen megkímélte az iskolai ifjuságot, a minél ugy hiszszük nemcsak a tanítóknak, hanem a vidéki szülőknek is aligha írhatnánk örvendetesebb hirt. Azért irtuk legelőre. b) Sümegben Ramaselter kereskedő egy kétosztályu realiskola fölállítására 20,000 pftot ajándékozott a községnek. Ez még azon uj üstökösnél is érdekesebb hir, mellyet egy külföldi tudós nemrég fedezett fel. — Na édes hazánkban minden gazdag kereskedő vagyonarány szerint csak egy rézgarast adna Iamasetter ur minden pengő í tja mellé, a vasládák egy cseppet sem nyögnék azt meg s számtalan vasfőt megvilágositana a népnevelés szent szövétneke. c) Haas Mihály cs. k. iskolatanácsos ur pár hét előtt érkezett meg, szinte egy hónapra terjedett hivatalos körútjáról, mellyet a felügyeletére bizott iskolai kerület nagy részében tőn. Hogy sok tennivalója volt, mutatja a napok száma, mellyeket fáradságos útjában igénybe kelle vennie, s hogy sok üdvöset tőn, arról tanúságot tesznek a működésére vonatkozó hozzánk intézett vidéki tudósítások, mellyek mindegyike áradoz örömtől és hálától azon férfiú iránt, ki soha sem jelenik meg alárendeltjei között, a nélkül, hogy uj meg uj gyakorlati útmutatásokban s jótékony tanácsadásban részesítené. — Haza érkezvén, megjelent ő nsga a junius 14-én tartott tanitók havi tanácskozmányukban, melly tanácskozmányok neki köszönik eredetöket, s olly hasznosaknak találtattak, hogy felsőbb rendelet által országszerte gyakorlatba fognak léptetni. — A tanyai iskolák és tanitók tanácskozmányai olly egészséges két gyümölcs, melly minden embert tiszteletre buzdit azon kertész iránt, ki népnevelésünk kertjébe illy csemetéket ültet. d) Szegednek már teliben 20 tanyaiskolája van, s most a nyári dologidőben is 845 gyermek látogatja. A vasárnapi iskolások száma 700-ra megy ugyanott. Egy egészen újból épitett tanyaiskola 720 pftra kerül, mellyben a tanitó tisztességes lakán kivül van egy 0 öl hosszú, 4/2 öl széles s szinte 2 ölnyi magas iskolaterem.Minden uj iskolának van legalább egy holdnyi kerülete, nagyrészt gyümölcs- s egyéb fákkal be.UU