Vasárnapi Ujság – 1855
1855-07-15 / 28. szám - A felső vidéki tótok. Ordódy István 222. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások
222 A felsővidéki tótok vagyis az úgynevezett hornyákok házasodási eljárásuk és szertartásaik Trencsin megyében. A felserdült hornyák legény ritkán választ szíve sugallata szerint feleséget, hanem vagy szülői akaratából, vagy csak azért házasodik, hogy legyen aki dolgozni segítsen, süssön, főzzön neki, mosson reá, és ha lehetséges, hozzon is valamicskét a házhoz. Ez előtt ha egy apának 4—6 fia volt, 15—19 éves korukig rendesen mind megházasitá őket, hogy szaporodjanak a háznép dolgozó kezei. Legelső házassági lépése a hornyák legénynek az, hogy szerző asszonyt keres magának, a ki aztán elmegy a leányos házhoz, s a mint Isten tudnia adta, eldicséri a legényt és szüleit a kiszemelt hajadon és ennek szülei előtt, kecsegtetvén őket mindenféle jóval a miben azok házánál részesülni fog az a menyecske, a kit az a derék legény feleségül vesz. Ha a szerző asszonyt leültetik, s kenyérrel pálinkával megkínálják, ez jó eredménye az ő ékes szólásának, s azt jelenti, hogy jó helyütt kopogtat, oda fogják adni a leányt az ajánlott legénynek. Tudtára esvén az ifjúnak, hogyan fogadták az ő szószólóját, násznagyot szerez s ezzel és pár rokonának kiséretében elmegy vasárnapi korán reggel a leányai házhoz, sorba kínálgatja a vele hozott pálinkából a házbelieket, ott pedig kalácsot és túrót tesznek a vendégek elé, falatozás és kortyolgatás közben a násznagy megkéri a leányt, mire a hajadon igy szokott felelni : ,,Ha Isten és szüleim akarata, úgy történjék meg." Erre a legény és a leány jobb kezeikről gyűrűt húznak le és azokat egymásnak nyújtva, háromszor fordulnak meg a szobában; ennek végeztével a vőlegény menyasszonya kötényébe pénzt dob, ki azt a jelenlevő leányok egyikének ismét kötényébe dobja, ez viszont egy másikának és igy tovább, mig végre ismét a menyasszony kötényébe kerül vissza, ki azt megtartja s bokrétát tűz vőlegénye kalapja mögé, azután a paphoz mennek, magokat bejelenteni. A kézfogástól egész a lakodalomig eljár a vőlegény menyasszonyához este; a menyasszony pedig kalácsot süt és jövendő férje házához küldi azon üzenettel, hogy a menyasszony leveleket küldött. Pár nappal pedig a lakodalom előtt a menyasszony egy asszonnyal a szomszéd falvakba jár koldulni. Elérkezvén a menyekző napja, a vőfér a lakodalomhoz tartozó egyéneket meghívja és az egész gyülekezet a menyasszony házához megy, ott a menyasszony vőlegényének iinget ajándékoz, mellyet az magára öltvén , a másikat, melly rajta volt, elviszik az asszonyok s a kamarában egy láda közé csípve, darabokra vagdalják, hogy férje felett uralkodjék az asszony. Ezután a menyasszony leveti felsőruháját és egy fertály alá teszi, hol addig hagyja, mig kívánja, hogy anya ne legyen. Ezután ünnepiesen felöltözvén és egy üveg-gyöngyökkel s pántlikákkal felczifrázott pártát fejére tűzvén a menyasszonynak, a templomba megy a násznép. De ezen menetet is megelőzi egy babonás szertartás, ugyanis az asszonyok egy hordó abroncson háromszor bujtatják keresztül a menyasszonyt hogy könnyen szüljön. Azután a vőlegénnyel együtt az udvarra állnak, hol a nászasszony összekevervén mindennemű gabonát, azzal háromszor meghinti őket; azután pedig egy fenyőfaágat vizbe márt s ezzel is háromszor locsolja meg. Midőn az esküvőhöz mennek, a vőfél kötelessége a menyasszonyra vigyázni; azonban az esküvő után azonnal haza szökik a menyasszony, melly szökésért szedőre vonja a násznép a vőfért, hogy hová tevé a fürjet, ő pedig egy kerek kalácsot elővesz mondván, hogy ezzel az utilevéllel mindenütt megtalálja őt. Ezután a násznép kocsmába megy , honnan csak estefelé tér vissza a menyasszony szüleihez, ahol nagy vacsorával várnak rájuk, melly vacsorához a rokonok kalácsot és gabonát küldöttek. Vacsoránál az uj pár nem ül asztalhoz, hanem a kamarában egy hét ételből összekevert étket adnak nekik , hogy hét évig ne legyenek gyermekeik. Vacsora után a vőlegény házához mennek, hol a menyasszony a házbelieknek ajándékokat ad, és pedig minden férfinak üngét, az asszonyoknak hímzett kendőt, mellyel fejeiket beburkolják, a leányok kalácsot és szalagokat kapnak. Itt ismét kalács és pálinka járja. Végre kamarába vezetik az uj házaspárt, hol a nászanya és vőfél együtt bontják ki a menyasszony haját. Ezen szertartás alatt a násznagy ujjai között tartott két megjegyzett égő gyertyával világít. Egyik a vőlegényé, másik a menyasszonyé. Kívül a lányok danolnak. Midőn a menyasszony haja szét van bontva, a násznagy az égő gyertyákkal futni kezd, amellyik uj házas gyertyája hamarább esik ki a násznagy ujjai közül, az hal meg előbb. Ezután a menyasszony férje jobb lábáról, ez meg nője bal lábáról húzza le a bocskort és magára hagyatik a házaspár; csak a kamra ajtaja elé hánynak fát, hogy a fiatal nőnek, mihelyt felkel, dolga legyen. Evvel jobbára vége szokott lenni a lakodalomnak s csak nyolcz nap múlva gyülekezik össze a násznép a menyasszony szüleinél ebédre. A fiatal nő eleinte férje asztaláról mit sem eszik , hanem magával hoz egy láda kalácsot s azzal él. Hol zene mellett végzik a lakodalmat, ott jobbára egy bohócz forma egyén (szvat) is szerepel, kinek feladata, mindenféle tréfát űzni, amit lehet ellopni és a menyasszony jövendő szobájáról a vakolatot leverni, hogy mindjárt legyen neki mit tapasztani, meszelni. Tehetősb gazdáknál a lakodalom három napig is tart. — A menyasszony hozománya tehénből, ládákból és ruhából áll. Ordódi István Károly: Vidéki hirek. Szent-Lőrincz. (Eredeti levél.) A jövő félévre beküldvén az előfizetést, azon erényt sem mellőzhetem el, miként halad nálunk magasb fokra az olvasás kedvezménye, s miként megy lépcsőnként magasabb fokra a világosultság, 5—6 év óta mennyivel látunk túl az orrunknál. Örömtelve szemlélem azon hozzám közeledőket, kik között vannak ollyak is, akik ezek előtt gúnnyal illették az olvasni szeretőket, ezt mondva : „talán pap akarsz lenni?" s íme most a társaságunkban áll, olly kedvencze lett az olvasás. Minthogy, hála az égnek! nálunk fáradhatatlanul munkás a pórnép , a szorgos munka miatt leginkább vasárnap nagyobb társaság jön össze, mert még előtte való napokban megkérdezik, kinél lesz olvasva az újság? Akinek pedig szerencséje nem lett, az magával viszi a munkára, vagy menüben vagy fölöstököm alkalmával egyik kezében a kenyér, másikban az újság. Azon koros emberek is, kiknek eddigi társaságuk vagy rágalom, vagy gúnyolódás volt a tárgyuk, most hozzánk simulva kérdezik : „mi az újság?" Ezeknek azután körülményesen elbeszéljük, a mint magunk is fölfogtuk. Minthogy én is csak annyi áldásában részesültem a nevelésnek, hogy az abc-és iskolát tanulhattam, azért bocsánatot kérek, ha magamat tisztán nem fejezhetem ki. Ezzel maradok alázatos tisztelője a szerkesztőségnek. Tolnamegyében Szent-Lőrinczen, utolsó posta Nagy-Dorog, junius 17-én 1855. Bagó István. Iskolai mozgalmak. x* Ref. hittudományi osztály Pesten. A magas kormány megengedni méltóztatott, hogy Pesten reform, hittudományi tanosztály állittassék, és mindazon segédpénzek, mellyek 1848 előtt a Pesten tervezett prot. egyetemre gyűjtettek, e czélra fordíttassanak, sőt a kecskeméti tanintézet is ide áttétethessék.* A magyarországi népiskolákra nézve pedig az lőn megrendelve felsőbb helyen,hogy a városokban az eddigelé három osztályú népiskolák negyedik osztállyal szaporittassanak. x* A budai nyári lakok között már nemcsak a Svábhegyen van iskola , hanem a Zugligetben is keletkezett egy, s jelenleg mintegy 20 tanítvánnyal foglalkozik a derék vállalkozó. Vidéki színészeket érdeklő felhívások. — (Pécsre) Egy lépéssel ismét tágasabb tér nyilt a magyar szinészet gyakorlatának s müködhetésének, ugyanis : a pécsi szinházat, melly huzamosb idő óta, télen át, a magyar szinészet előtt zárva volt, több honfi keblű magas pártfogó közbenjárása mellet szerencsés valék a jövő téli szakra megnyerhetni, mit azon tekintetből tudatok a vidéki szinész személyzettel, hogy miután már szinte teljes számú társulatom kiegészítésénél még egy drámai szende színésznő,s egy népszinmü énekesnő hiányzik, kik magukat a vidéki szinészet köréből képeseknek érzik, olly müveit közönség előtt mint a pécsi, kielégitőleg működhetni, igényeikkel ellátott tudósításaikat küldjék vagy hozzám egyenesen B.-Füredre f. é. augusztus 20-áig vagy azontúl Pestre Gózon Antal ügynökömhöz.—A színi évszak kezdete f. é. oc. lő napja s tart 1856-ik év virágvasárnapjáig. B.-Füreden julius 5-én 1855. Latabár Endre, színigazgató. — (Szabadkára) Szerencsés lévén a jövő téli szakra a szabadkai szinházat megnyerni, ezennel fölszólítom a vidéki mindkétnemü, drámai és operai szini tehetségeket, hogy kinek kedve s akarata van hozzám szerződni, vagy egyenesen hozzám Aradra, vagy Gózon Antal ügynökömhöz Pestre intézett levélben nyilatkoztassák ki szándékjokat s igényeiket f. é. september 1-e napjáig. A szini évszak f. é. october 1-én kezdődik, s tart 1856-ki virágvasárnapig. Aradon julius 2-án 1855. Havi Mihály, színigazgató. Egyveleg. Lajos Napoleon mint könyvvizsgáló. Nem rég a párisi operaházban „Szicziliai vecsernye" czimü uj daljáték került színpadra. Adatás előtt a rendőri hivatalnok hivatalosan megolvasván az uj darab szövegét, azt veszedelmesnek s nem adhatónak nyilatkoztatá. Följebb terjesztetvén az ügy, az államtitkár olvasá el a veszedelmes könyvecskét, s azt mondta róla, hogy „aggodalmas." Végre a császár tudtára esvén a baj, ő maga végig olvasta az aggodalmas tartalmat, s nemcsak megengedte a daljáték adatását, hanem maga is megjelent szép nejével, a bájos Eugénia császárnéval az elsti előadáson. Az új opera is tetszett, de az is tetszett ám, hogy ő Felsége illyeténképen gyakorlá a könyvvizsgálatot. Kövült tojás. Egy természetbúvár tudós hazánkfiát aziránt kérdezték e napokban vidékről, megkapta-e azt a kövült tojást, mellyet küldtek neki ? Ő ugyan kétkedik, hogy illyesmi lehetne, de mégis utána látott, majd megírjuk, hogy minő, ha megtalálja.