Vasárnapi Ujság – 1855

1855-07-15 / 28. szám - Aratás; cséplés (kép.) Dienes 223. oldal / Ipar és gazdászat

24 pft. Ezt tudva könnyű eltalálni, hogy mennyi idő alatt keresheti meg a gép saját árát, ha felvetjük, hogy mit ér a cséplőnek — például — egy hónapi része. képen, hogy egy felöl egy, más felöl két ember hajtja, de eme­zek hibásan állottak össze, mert nem egymás mellett, hanem szemközt kell dolgozniok, ugy, hogy mikor az egyik húzza, a másik taszítsa a kallantyút, s lehet, hogy az a villás ember épen ezt megmondani ment hozzájok, mert neki sem ott a helye, a­hol ácsorog, hanem emelrébb a másik oldal felé s az a köteles­sége , hogy ott a tábla alól hányja odább és rázogassa ki azt a szalmát, mellyet a gép alsó részén látunk kijönni. Ezt az atyafit különben is aligha fel nem kell váltanunk, mert gondatlan nap­számos lehet az, a ki illyen munkához szénás villa helyett ganéj­hányót hoz. Két egymástól elválasztható s csupán kapcsokkal összea­kasztott részből áll a kézi cséplő gép. Egyik és főrész az a felfelé domboruló, mellyre fón Vidats neve van irva, alább pedig a fő­kerék látszik. Ez tulajdonképen maga a gép. Másik rész egy jó­kora széles tábla jobbról felfelé emelkedő párkán­nyal.­­ Ezt kapcsokkal akasztják a géphez, s arra való, hogy legyen mire rakni a csépelni való gabonát. Három főnyílása van e cséplőgépnek. Egyiket a tábla pár­kánya miatt nem láthatjuk, de eltalálhatja az olvasó, ha meg­mondjuk, hogy az az ember, ki egy nyaláb gabonát tart karján, a kalászos végét egyenesen e nyilásnak tartja, s bizonyosan bele­dugja, mert azért állitották oda , hogy azt a gabonát, mellyet kövekben melléje hordnak, s pajtása szétbontva a táblára eléje rak, öleme szépen bedugdossa abba a nyilásba, mellyet mi ezen­nel elnevezünk kalászos nyilásnak. A másik nyilás a kalászos alatt van, mellyet a tábla párkánya alatt látunk, ezen a szalmát szórja ki a gép, a miért is legyen az ő neve szalmás nyilás. A harmadik ezzel átellenben van a gép túlsó végén, ezen hull ki a kicséplett gabona, a­miért busásan megérdemli az arany­kapu nevet. Sok vitát idézett elő e gép feltalálója Hensmann, a gépészek és tudományos földmívesek között. Egyik azt mondta, hogy „jó lesz a" másik azt, hogy „dehogy jó" harmadik meg azt, hogy „igy meg amúgy jobb lenne"; a gép ez alatt mindenfelé terjedt, de legnagyobb népszerűségre kapott a gépek hazájában Ang­liában, ahol eddigelé 2000-nél több elkelt, nyilvános tanúsá­gául annak, hogy „jó biz­a" még pedig ollyan jó, hogy aligha van nálánál jobb, mert ha lenne, inkább ahhoz nyúlnának a gyakorlati élet emberei, az angolok.­­ Mint minden új talál­mányt, úgy e gépet is többfélekép módosították a gépészek, sa­ját belátásuk s azon körülmények szerint, mellyek közé szán­dékoznak műveket bocsátani. Azt mellynek rajzát itt közöljük Vidats István ismert nevü jeles gépész hazánkfia készité, s mondhatjuk , hogy ugyancsak si­rüen érik egymást a megrendelések. A mint látja az olvasó, 6 ember kell hozzá, három a kereket hajtja, egy a gabonakeréket hordja, egy berakja a gabonát, egy meg a szalmát rázogatja ki s odább hányja a géptől. Ennyi erővel pedig végzik azt a mun­kát , a­­mellyhez 12 markos cséplő kellene , tehát fele erővel ugyanannyi dolgot. E munkanyereséghez járulnak még a következő hasznok : a) Az a kevés gabona, melly nyomtatás vagy közönséges cséplés utján adna 100 véka tiszta magot, cséplőgép utján ad 10—15 vékával többet, a­mi a gép pontos működése mellett onnan is magyarázható, hogy a gép nem eszik mint a nyomtató lovak, nem is tapodja a földbe a magot, sem nem érheti ágyásban az eső stb. b) nem kell neki nagy szérű vagy pajta, hanem kis fé­szerben is megférnek vele a munkások, s ott lehet felállitani a hol a gazdának legkényelmesebben esik, s legkönnyebben adhat helyet, c) Akkor veszi elő a gazda, mikor legjobban ráér, s ak­kor hagyja el a munkát, mikor akarja, ugy hogy akár minden gabonáját esős időben csépelheti el, midőn más külső munkát nem végezhetne, d) A ki hamar akarja gabonáját eltenni, e gép­pel ugyanannyi emberrel felényi idő alatt érheti czélját, mint közönséges cséplés vagy nyomtatás által, tehát szükség eseté­ben gyorsan lehet kenyérnekvaló gabonához jutni, e) ollyan em­bereket is lehet hozzáállítani, a­kik közönséges csépléshez vagy nyomtatáshoz nem értenek, f) Végre pedig ollyan nagy kamatot hajt, hogy két év alatt igen könnyen kifizeti magát, a mit könnyű kiszámítani ha megmondjuk, hogy egy gép ára 225 Tárogató. x* Garay János elhunyt koszorús költőnk „összes költeményei" mellyeknek diszes megjelenését nem érheté meg a szép lelkű és szép tollú hazafi, annyira elkeltek, hogy Pesten csupán Edelmann váczi utczai könyvkereskedésében van még 15—20 példány, s hiteles tudomásunk szerint vidéken sehol sem kaphatók, valamint az özvegynél sem. Dicsé­retére legyen mondva Edelmannak, hogy bár néhány példány, mond­hatni ritkasággá vált, a­mennyiben nem hamar remélhető e könyv máso­dik kiadási, csak a régi bolti áron 7 pfton árulja a birtokában levő pél­dányokat. x* A pestvárosi Rókus-kórházban mult hó folytán 9-czel csökkent az elmebetegek száma, melly 1. hóban 21-re megy. x*Temesvárott a hus ára julius hónapra 10 krban állapittaték meg. Kár hogy még nem kész a szeged-temesvári vasútvonal, mert akkor va­lamivel olcsóbb húst ehetnénk Pesten, a­mennyiben egy mázsa szállítása aligha kerülne 5 pftba. x* Pesten néhány nap óta nagy a hőség. Fogy a fagylalt és a szín­házi közönség. x* A színházról lévén szó, eszünkbe jutott, hogy a pesti és budai arénában (nyári szinkör) egy budakeszi hazánkfia mutatá be nem annyira művészetét, mint az ő saját személyének parányiságát. Működött t. i. a budapesti német színpadokon már több izben „Jean Piccolo" és „Jean Petit" nevü két törpe (zwergli),mind a két művész husz éven fölül, s egy közönséges nagyságú ember övedzésén jóval alul áll. Ezeket már sokszor hirdették a német színlapok, ez tehát ócska újság volna, hanem az még nem régi, hogy egy szép reggelen három parányi művészt hirdetnek, a harmadikat és legkisebbiket Kiss Józsi névvel. No ezt a ritka hazafit csak megnézzük, gondoltuk magunkban, s el is mentünk a pesti Jeruzsálembe, mellynek besorozott neve Terézváros, s meggyőződénk, hogy a buda­keszi kis művész tökéletesen birja a sváb szóejtést és hires zwergli válha­tik belőle, ha nagyobbra nem nő. Előadás után kissé meghökkentünk, mert az aréna felé nyúló utczának elejét elállta a nép és sok gyermek futott befelé, a­hol egy hintó körül perczről perezre nagyobbodott a remény­dús apró közönség. Végre kis­vártatva lovai közé csapkod a libériás ko­csis , a kocsi kifele robog, az apró csürhe szilaj visitással vágtatva utána iramlik, s a mint hozzánk közeledik a nyilt hintó, egy tisztességes úri embert és asszonyságot láttunk benne ülni, közöttük, mint a csirkék any­juk körül, a három apró művész csinosan öltözve. Jean Piccolo és Jean Petit,mint világhírű művészekhez, illik fényes köcsögkalapot és ragyogó fatermördert viselt, Kiss Józsinak pedig, ki még csak imént lépte át az aréna küszöbét, magyarosan balfülére csapott buga kalapja, s lefordított inggallérja volt. Mind a hárman úgy mosolyogtak felénk, mint a­kik meg vannak elégedve a közönség­­ cel. O oo­x* Rekedtség. Nem rég Párisban a tud. akadémiának dr. Mandl a hang fáradságára vagyis a rekedtségre vonatkozó emlékiratot nyújtott be, melly sok figyelmet ébresztő. Tavai tejpróbáló gépet találtak fel Pá­risban, s most már a berlini rendőrség is használ illyet, de megjárnák a prima­donnák és primus donok, ha valakinek sikerülne ollyan gépet fel­találni , a­mellyel a rekedtséget lehetne próbára tenni. Jaj be szörnyű lenne! Előfizetési felhívás. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok­­ t­ásod félévi * folyamára, azaz 0 hónapra (julius—december.) Előfizetési dij mind a két egymást kiegészítő néplapra csupán 3 ft pengő. C'f"' A pénzes levelek bérm­entes küldése valamint a czim, utolsó posta és lakhely pontos feljegyzése kéretik.­­ Felszólítjuk egyszersmind t. cz. előfizetőinket, miszerint az előfizetési őszleteket egyenest alulírt kiadóhivatalunkhoz, és ide­jekorán beküldeni szíveskedjenek, az illykép jókor előfizetett példányok szét­küldése iránt semmi hátramaradás sem történhetvén. A „Vasárnapi Újság" és „Politikai Újdonságok" kiadó­hivatala (Pest, egyetemutcza 4. sz.) Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Nyomtatja és kiadja Landerer és l­eckenast, egyetem-utcza 4-dik szám alatt Pesten.

Next