Vasárnapi Ujság – 1855

1855-12-16 / 50. szám - A kolozsvári II. terménytárlat. Hamvay 407. oldal / Ipar és gazdászat

407 mesztése hallatlan kiterjedésben gyarapul, mire legtöbb befolyással van a m. kormány azon törekvése, hogy azt előlegezések és méltányos bevál­tási ár által minél nyerességesebbé törekszik tenni. 1850-ben az egész ausztriai birodalomban (Tirolt és a velenczei községeket ide nem értve) 343 ezer 993 mázsa dohány termett, melly mennyiség 1854-ben már 609 ezer 171 mázsára emelkedett. A kolozsvári 4-ik terménykiállitás. A terménykiállitás, melly ezelőtt 4 évvel keletkezett nálunk, min­denesetre szép és sok előnynyel jár. Hogy mivel? —azt már sok szakava­tott egyén bőven felfejtő, én csak röviden az eredményekre szorítkozom. Jó érzéssel léptem be a terembe, mellyben a két hon terményei — bár hiányosan — szemlélhetők. Ez évi kiállításról annyit előre is mondhatok, hogy dúsabb a mult évinél. De hogy hosszasok ne legyünk, édes olvasó nyújtsd karodat, sé­táljunk egyet a teremben. Négy hosszú asztal áll a teremben elhalmozva a számozott termény­nemekkel . Mindent összevéve mintegy ötszáz hazai termény van kiál­lítva. Tekintve a körülményeket, e szám kielégítő. Vegyük a gyümölcsfajokat. Legtöbb almanemet találunk; kitűnőbb fajuak: Donath, Dr. Entz, Gr. Degenfeld Pál, Bethlen Jánosné és a Gazda­sági egyesület termesztményei. Figyelemre méltók még Schütz János igen jófaju almái; az almák legszebb példányának a gazd. egylet kertjében termett pónyikot mondhatni. — A körtvefajok közt első helyen állanak Mike Sándor argenson-jai, és Dr. Entz küldeményei. A körtvefajok gyen­gén képviselvék. — Most menjünk által a mezei termékekre. Első helyen emlitendő méltsgos Tisza László ur, ki ez osztályt legtöbb buzgalommal állitá ki saját termesztményeivel. — Tiszta buza van — bodoki, dobokai, maros-ujvári, magyarcsányi (Tisza L.-tól). — Van még igen szép árpa, rozs, borsó, lencse, paszuj, stb. többnyire mind Tisza ur­m. csányi jószá­gából kiállítva. — Jeles termesztmények : angol krumpli (Mezei István­tól); óriás kártifiol, — igen szép példány; — továbbá téli dinnye, görög (veresbelü), sárga dinnyék, — ismét Tisza L. úrtól. Figyelemre méltó még a döbleczfaj. Tisza úr egyedül 15 fajt állított ki, mellyeket ő kerítésnek (?) használ. Szép példányok e nemben : a ki­lenczven fontos döle (Török Antaltól);­ továbbá a guggoló, Lehelkürt nevü fajok. Emlitendő még az óriás káposzta, Th­ordáról (Mezei Istv.-tól); igen szép gesztenye — Brassóból; továbbá len, kender stb. Megérdemlik a megtekintést még a gr. Teleki Domokostól Gernyesze­gen termelt selyemtekercsek. Mikor leend már egyszer iparunk e fontos ága is kellőleg mivelve. A kifolyó, közvetlen haszon olly nagy, hogy bi­zony háromszorosan kifizeti a munkát! Most jövünk a borokra, melly osztály igen gyengén van képviselve. Nagy részt gr. Mikó Imre szőlőhegyei u. m. lapádi, herepei, tasnádi .­(1848-beli) stb. Ezenkívül még 2 palaczk ózdi. Megemlítendő még Mike Sándor 6 féle szőlői; a t. termesztő urnák szőlőhegyében mint halljuk 102 féle szőlője van! Ezenkívül még — hazai rizs-, gyöngy- és egyéb kása. A terménykiállitással — kicsiben — gép kiállítás is van összekötve. Mintegy 20—24 gép van itt kiállítva Rajka erőművész úrtól, Keményfi és Tisza L. uraktól. A két utóbbi gépjei Vidacs és Farkas készítményei. Figyelemreméltók Rajka ur — szecskavágó, és kukoriczafestő saját ké­szítményü gépei. E gépek mind eladatnak, ha találkozik — vevőjök. Végül köszönetet és méltánylásunkat kell nyilvánítanunk a gazd. egylet titoknoka és e kiállítás rendezője Nagy Ferencz urnak, ki fáradhat­lanul munkált, s ritka kitartással. Adja Isten , hogy e czélszerí­ kiállítás, minden évben megujuljon gyarapodva és javulva. A városi tánczteremben lévő terménykiállitás dec. 2-tól egészen dec. 8-ig nyitva állott. Hamvay: Iskolai és egyházi ügyek. i.— Pozsonban nov. 30-án tették le illő szertartások közt az evang. reform. uj iskola alapját. • A „Vas. Újságban" az iskolákról csupa jót olvasni annyira meg­szoktuk már, hogy tűnődtem: elküldjem-e közlésemet, melly olly leverő. De gondolom, ha azok buzditón hatnak, szolgáljon ez visszariasztó pél­dául. Nem is emlitve a szégyent, hogy városunk elemi tanodája csak két osztályból áll, sir lelkünk, ha látjuk , hogy az egyik tanitó 250 pftjából apriltól mit sem kapott, azt mondják , hogy kimerült adósággal terhelt városunk pénztára. Midőn könyörög a tanítók ezen legjobbika, hogy te­kintsék, mert élnie kell, azt felelte neki valaki, hogy csukja be az isko­lát ! No uram ha ön előbbre teszi a tanítónak a csordást, kinek bizonyo­san nem mondja, hogy hagyja otthon marháit , akkor valószínűleg hiába apostrophálom, mert ezeket alig olvasandja. » Vasárn. iskolánkról egyszer azt jegyezte meg szerkesztő úr, hogy mestereink nem lehetnek annyira lelketlenek, miszerint nem adnának ta­nonczaiknak egy pár garast könyvre. Illy reménynyel föl is kérte a tanitók egyike — kik természetesen dijtalanul működnek — esdekelnének 20 pkr. mestereiktől, hogy legalább az abc-t s más egyéb hasznos dolgot magá­ban foglaló Gryneus tankönyvet megszerezhessék. Ötöt kivéve a többi mind savanyu képpel, gorombasággal utasitatott vissza. Tehát minden van hagyva az elröppenő szóra, mellyből igen kevés találkozik a hallga­táshoz nem szokott vadonczok figyelmével. Csak küldenék az iskolába illy körülmények között is; ámde ép vasárnap vitetnek vélök falura hol­mit. — Nincs más hátra mint mindig élőb­ől kezdeni. Casinónk megnyilt. Az ott majd előhozakodó eszmecsere remény­lem áldást hozó befolyással lesz városunk némelly ügyeire. Mult héten Szügyben tűz volt. Az elégett jószág biztositva volt. B.-Gyarmat 1855. nov. 29-én. . — Nemzeti szinház. DECEMBER. IV. Jókainé jutalomjátéka „Könyves király" Jókai­tól jövő kedden fog végbe menni. Emlitésre méltónak tartjuk ez alkalom­mal is a közreműködő művészek azon szép kegyeletét, minélfogva az egész jambusokban irt műnek fő szerepeit sugó nélkül adandják elő, mint ez szerző előbbi darabjánál (Manlius Sinister) szinte hasonlóul történt. V. László jutalomjátékául kitűzött „Hűség hűtlenségből" László betegsége miatt későbbre halasztatott. VI. A drámabiráló választmány ismét uj eredeti népszinmüvet fo­gadott el, czime „Dalos Pista" irta Szigligeti. Irodalmi ügyek. Magyar ajkú népesebb városainkban — mint örömmel halljuk nagyban foly a „Vasárnapi Könyvtár"-ra az előfizetés. — A kecskemé­tiek olly tevékenyen gyűjtenek, miszerint a lelkesen buzgólkodó kiadót egyszerre ezer előfizetéssel készülnek meglepni. — Miután Debreczen, Szeged, H. M. Vásárhely, Czegléd, Miskolc é s több nagyobb városaink hasonló melegséggel karolják fel e népies vállalatot, bizton lehet remény­lenünk, hogy az előfizetők száma a „Vasárnapi Könyvtár"-ra rövid idő alatt megközelitendi a husz ezret! — Olly élénk részvét, minőt irodal­munk eddigelé nem mutathat fel. ;— Helfi Ignácz hazánkfia Olaszországban, Mantuában tanár, e város egy lapjában közölt czikkei által ismerteti honunkat különösen pe­dig annak művészi állapotát az olaszokkal; ugyanazon lapban az ő fordi­tása után már több időtől megkezdve folyik Eötvös József regénye „A falu jegyzője." Vidéki hirek. Somogyvár november 30-án 1855. Lengyeltóti helységben műked­velő társaság alakult, a helybeli és vidéki fiatalságból, czélja, a tél folytán néhány szini-előadást tartani, melly után beszivárgó tiszta jövedelem fe­lét a nemzeti szinház nyugdíjintézet alaptőkéjének szaporítására, másik felét pedig a tóti népiskola nagyobbitására fordítják. Magasztos és dicsé­retet érdemlő vállalat. Nyíregyháza dec. 1-én. Uj lelkészünk t. Elefánt Mihály ur igen kellemesen lepett meg, midőn a nov. 25-kén tartott templomi magyar szónoklat után, körül­belül igy nyilatkozott : Vörösmarty Mihály ugy tűnt fel e század elején hazánk egén, mint mennyei hírnöke nemzeti di­csőségünknek­ mint nap, melly sugárözönével a századok sötétségét elosz­latá s jövőnket felderité. — Azt irják felőle, hogy 19-én meghalt s 22-én eltemetteték; mi ezen véleményben nem osztozunk; sőt azt valjuk, hogy ő most a porlepel lehultával kezdi diadalmenetét az emberlakta világ felett! most ünnepli felmagasztaltatásának ünnepét az egekben. Müvei kezeink között forognak, ismeretesek­ büszkébben állanak s dicsőbben ragyognak sírja felett veszendő érczoszlopoknál. — El lehet felőle saját szavaival mondani : Ah megszakadt az áldás fonala Mellyel hazánk az éghez kötve volt. Illy nagy halálnak nem leszünk tanúi Ha újra mind gyermekké válunk is. Ne sirjatok! könyekből nem elég Mit ember sirhat illy nemes halottért, Ne sirjatok, ha tenger volna is Könyhullatástok. Őt Isten vevé át S gondoskodása biztos, mint mienk. Ő tette illy dicsővé életét S midőn elég volt, ő is vette el. — Oh hol van ember a ki illy dicsőn élt, S hol a ki illy dicsőn halt volna meg? Elég, elég volt egynek ennyi nagyság! Dicső vezér tündöklő lelkedet Látom ragyogni a hantok felett; Látom kinyitni a gyászos koporsót S méhében a jövendő képeit. — Neved napként jövend felhők megöl Szétszaggatandó a gyász kebelét. Vörösmarty Mihály s hon egy leszen És élni fog dicsőn míg ember él. Kicsin lesz a hon tündöklő nevének A félvilág fog róla zengeni.

Next