Vasárnapi Ujság – 1855
1855-08-05 / 31. szám - A csin császár (kép). Hegedűs 244. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások
244 tenni magáért; egy lovas katonát rukkoltatott ki egész parádéjában. Midőn látta, hogy már minden szem rajta függ, hozzá kezdett a munkához; dolmánya ujját felgyűrte s két karját a ló hasa alá téve felemelte, hogy lába sem érte a földet. Azután egyet fordult vele s eldobta ugy, hogy ló és lovag ketten kétfelé hengergőztek. II. Bessenyeinek még két testvére volt, kik hozzá hasonló erővel dicsekedtek. Egyszer jó négyes előfogaton mentek mind a hárman Tokajba a vásárra. Az utolsó rész volt, hogy a szegény ember lova kidőlt, de ők repültek, csaknem mint a madár. Egy helyi kottyanóba sülyedt szekérre találtak. Az öreg Bessenyei lekiáltott a reményt vesztett pórhoz : Mit vinne kend atyafi? Búzát nemzetes nagy jó uram. Hát nincs kendnek czimborája, a ki kivontatná? Van bizon, de tovább hajtottak a roszlelküek. No semmi, majd segitünk, csak fogjon ki kend. — Az Isten áldja meg ezt a jó urat — gondolta a szekeres — még kifogat, hogy egészen az ő lovai vonjanak ki. De nem ugy történt ám. — Bessenyei leszállította két testvérét a kocsiról, s mig ő a rúd végére állott, azok a hátulsó lőcsnek feküdtek. A szekér ugy kipattant a kátyúból, mintha ott se lett volna. A három Bessenyei pedig a Tiszapartra ment, megmosta kordovány csizmaszárát, s a levett kalappal bámuló parasztnak nagyot köszönt: Adjon Isten kendnek jobb utat földi. III. Átalános hiedelem, hogy a nagyerejü ember egyszersmind nagy evő is. Ezt tartották Bessenyeiről is, s erre vonatkozólag a következő adomát hallottam róla beszélni. Névnapon volt valamelyik rokonánál. — Akkori szokás szerint számtalan kicsinált, becsinált került az asztalra, s többféle tészta- és pecsenyenemű járt kézből kézbe. Nem hiányzott természetesen bor sem. Az öreg Bessenyeit szemmel tartották, hogy minő pusztítást tud véghezvinnni az étel- és italban. — Minden tálból kétszer vett, s mindig két annyit mint más; és minden külön ételre két pohár tokajit öntött fel. A háziasszony után a többi vendégek már mind felállongtak, s midőn ő is felkelni készülne, megszólítja az urnó : „Es kedves urambátyám, ne hajtson erre a mai fiatalságra, melly már azt sem tudja, hogy mivel éltek őseink, még egy kis fris sonkát hoznak az asztalra, kegyed legalább ízlelje meg." Én bizony lelkem húgomasszony nem bánom, mond Bessenyei, s az eléjetett egész sonkából édesdeden falatozott. A vendégek, hogy ne háborgassák az öreget , más szobába vonultak; egyszer kinéznek, hát a sonkának és fél kenyérnek se híre, se hamva. Tehát még ekkor sem tudták, hogy jóllakott-e Bessenyei, pedig az otthagyott öt telt tokajis üveg is kiüresült. Azt mondják, hogy a három testvér félvéka lisztből csinált galuskát öt font szalonnával megpergetve egy ülőhelyben bevágott. . . A csin császár. A csin (chinai) császár, kinek rajzát mai lapunk mutatja, a világ legnagyobb birodalmának ura. Kétszázötvenezer négyszögmérföldnyi téren, háromszáz millió alattvaló vakon engedelmeskedik szavának , de neve mig él titok , mit kimondani nem szabad, s a ki tenné, kínosan lakoma csacskaságáért. Csak ha hült tetemeit a császári sírboltba takarították, ha életrajzát s uralkodásának történetét a birodalom történetírói megírták, akkor értesül nevéről az ország és utókor. — A mostani császár atyja Taokuang volt, kiben a keresztény hitterjesztők sok tekintetben kegyelőjüket vesztették. Mint birodalmának, úgy hatalmának korlátai is felette tágak, s ezredéves törvényeken, megrögzött szokásokon s vallási könyveken kivül, mi sem gátolja akaratának vagy szeszélyének kivitelében. Alattvalói nemcsak fejedelmöket, de közös atyjokat tisztelik a császárban, meg lévén győződve, hogy valamint a gonoszakat fenyíti, az engedetleneket megbünteti, így nem csak részrehajlatlan igazságot szolgáltat a perlekedőknek, de folyton felügyelve alattvalóira, mindazokat, kik mint katonák, államférfiak , tudósok vagy egyszerű polgárok kiszabott hatáskörükben magukat kitünteték, megjutalmazandja; s valóban nem ritka példa, hogy a nép legalsóbb osztályaiból származott férfiak, erény, jeles tehetség és ipar által a fejedelem figyelmét magukra vonván, legfényesebb hivatalokra emelkedtek, s a legnagyobb kitüntetés jeléül pávatollal megajándékoztattak. Utódját a császár maga választja fiai vagy rokonai közül, miért a fejedelmi herczegek kitűnő nevelésben részesülnek, mert régi szent könyvek azt tanítják, miszerint nem lehetne eléggé mivelni azok értelmét és kedélyét, kiket a világ szellemének, az istennek akarata embertársai fölé uralkodókat rendelt. Ha a császár rokonai között alkalmas utódot nem vél találhatni, mi sem gátolja , hogy bárkit , akit érdemesnek tart, utódjává nevezzen. — Régente ez gyakrabban megesett, de újabb időben, meglehetősen kijött divatból. Nem csak a katonai, polgári s egyházi méltóságokat osztogatja, de mint a vallás legfőbb papja, fel van jogositva, a jeles honfiakat a szentek, vagy mint a csinaiak nevezik, a meztelen lelkek sorába iktatni s imádtatásukat elrendelni. — Felségi jogaihoz tartozik a tartományok, városok, falvak neveit megváltoztatni, az udvariasság szabályait megállapitani, s a régi írásjegyek helyett ujak használatát behozni. Czime minden keleti képletes szólásmódot túlhaladó, földurának, égiának, a nap bátyjának, királyi palotának, ezeréves legszentebb császárnak czimeztetik. Midőn magánbeszédben magáról szólIY^o szóval él, mi ént jelent,—de ha a trónról szól, akkor azt mondja Tsin—mi szinte én-t tesz, de melly szóval csak a császárnak szabad élnie. Imádáshoz hasonló tiszteletben részesül, minden szava mennyei parancs, mit arany betűkkel jegyeznek fel az évkönyvek selyem lapjaira, — az ország nagyai, sőt a császári család ivadékai is, csak féltérdre ereszkedve szólhatnak a császárral. Peking fővárosában lévő pazar fényűzéssel és keleti pompával diszesitett palotában lakik, nejeivel s gyermekeivel.—Első legkedvesebb neje császárné, három más neje királyné czimmel él, többi kedveseinek száma határozatlan. Öltözete hosszú csin szabású kabátból, s rövidebb, a legdrágább szőrmével bélelt zekéből áll, — szine setétkék, rendesen a legfinomabb habos selyemből készül s aranynyal, drágakövekkel pazarul van kirakva , fövege karmazsin selyem, fekete nyuszt prémmel, mellyet a legfőbb hatalom jeléül három pávatoll ékesit. — Óriási gyöngyök sora lóg nyakáról , mellyek egye kis királysággal felér. Királyi széke elefántcsont és aranyból van mesterségesen kirakva, sárkány- s oroszlánfejekkel kiczifrázva, ezen ülve fogadja a főurak hódolatait, az adófizető tartományok küldöttjeit s a külföldi nemzetek követeit.— Minden rendelet a császár nevében adatik ki s nyolcz hüvelyknyi nagy- A csin császár.