Vasárnapi Ujság – 1855
1855-12-02 / 48. szám - Az ekéről. Dienes Lajos (9 kép) 385. oldal / Ipar és gazdászat
állapotból kissé kivetkőzni kezdettek az emberek, a természet nyújtotta nyers eledelektől is mindinkább elszoktak, s a szelidebb szokások haladtával, a földmivelésnek is lépvést kelle járnia; hanem az, hogy millyenek lehettek a legelső földmives eszközök, s minő fokozatban tökélyesültek ? kissé fogasabb kérdés. A történetbúvárok a földmivelésnek azon rendszeres kezdetét, midőn az emberek ekét, boronát, sarlót kezdettek használni, Krisztus urunk előtti 2400 évre teszik. Úgy hiszem , nagyon természetesnek fogja találni minden ember azt a gondolkodást, hogy a magvetésnek a magültetés az anyja, ősanyjuk pedig az áldott természet, melly megmutatta az első figyelmes embernek, hogy a földre hullott érett mag kicsírázik s ha gyökeret ereszthet, ollyan növény lesz belőle, s ollyan gyümölcsöt hoz, a minőnek ő volt a magva. Ezt látva az ember, nagyon természetesen azon egyszerű gondolatra kelle jönnie, hogy a kedveltebb gyümölcsök s egyéb növények magvát a földbe rejtse, melly czélból ujjaival, vagy valami hegyes eszközzel lyukakat furdalt a földbe, s fel volt találva az ültetés Egyik találmány a másiknak lévén édes anyja, azt is észreveheté könnyűszerrel az ültetgető ember, hogy a porhanyó föld jobban gyümölcsözik, ezt is megkísérté hát olly eszközzel, a minőt az ő bárdolatlan esze legczélszerűbbnek talált, a mellyek hogy minők lehettek, legvalószinübb utmutatóul tekinthetjük a később eredeti állapotjukban felfedezett vad népeket, mert bármennyire elágazik az emberi természet, különféle szokások, társalgás, életmód s oktatás által, de eredeti nyers vadságában meglehetősen egyenlő fokú lehet a semmiféle oktatásban nem részesült ösztönvezérlett e természet fiainak eszejárása, s valamint a mostani világban felfedezett vad embereket, mindenütt vagy csupán saját, vagy leölt állatok bőrével ruházkodva találják. Így minden nemzeti büszkeségem mellett sem teszem fel, hogy a mi legislegrégibb, még Attilán is túl eső apáink arany paszomántos mentében és sujtásos nadrágban jártak volna, mielőtt valaki a szabómesterséget feltalálta. Ha így gondolkozunk, s fontolóra vesszük, hogy Amerika felfedezésekor Peru lakosai még nem ismerték az ekét, hanem ásóval dolgoztak, a Kanári szigetek őslakosai szarvakkal, a Szenegál melletti szerecsenek kardjaikkal (már a minő nekik volt) túrták a földet; bizvást feltehetjük, hogy az első földmives eszközök kezdetben mindenütt illyenfélék lehettek, mellyeknek tökéletesített képviselőjük napjainkban is megvan széles e föld kerekségén, minden munkás nép között, melly nem egyéb, mint a sokszoros használatú ásó. Hogy az őskori ásók nagyon tökéletlenek voltak, annál inkább hihető, minthogy az érezek használatáig,—mellynek kezdetét 1900-dik évre teszik Kr. u. születése előtt a történetírók— csak fát, éles, hegyes csontot, követ, csigákat, kagylókat s egyéb illyetén természetalkotta éles hegyes tárgyakat használhattak furó, faragó, metsző, vágó eszközül, mellyek segitségével képzelhetni minő ásót gyártott magának valami talpas galyból az az őskori gazdasági gépész, aki legelőször jött arra az okos gondolatra, hogy jó lenne abban a földturkálásban lábbal is elősegíteni a kezek nehéz munkáját. Más meg úgy okoskodhatok, hogy, hátha könnyebb és szaporább munka lenne valami hegyes kampós szerszámot maga előtt bevagdalni, s ugy felbolygatni vele a földet? s ime a kapa, csákány eszméje, melly már könnyen reá vezethette az embereket az eke feltalálására. Hogy a legrégibb ekék , mellyekről a történet emlékezik egészen fakó ekék lehettek, onnét következtethetjük, hogy az eke feltalálása 500 évvel régibb, az étezek felfedezésénél s alkalmazásánál. Minthogy pedig annyit beszélgettünk arról : valljon mikép s honnan származhattak az ekék, illő, hogy rajzban is mutassunk be néhányat, a mi kenyértermesztő legbecsesebb szerszámunk ősei s rokonai közül : 1) Az a koczkás harisnyás atyafi ollyan szánkó forma ásóval dolgozik, a minő Casclirom név alatt még most is használatban van az ő honának egy vidékén, különösen gyephasogatásra.— Látni való, hogy ha lefektetnék talpára, s gerendélyt illesztenének a nyelébe, kész lenne az eke alakja, mellyre akaratlanul is emlékeztetett. 2) Ezen csákány (kapacs) forma eke rajza egy igen régi siracusai pénzből van lemásolva. — Csak egy darab fából állott ezen igen régi eke, mellynek bunkós részével a földet túrták , hosszabbik ága pedig vonónyél volt. 3) E három szerszám szint olly tökéletlen mint az előbbi. Hetruriai sirkövek után vannak rajzolva. Meg van róluk irva, hogy fegyverül is lehete használni szükség esetében.— Aminthogy Pausanius is ekével harczolt Marathonnál. Ezeknek még csak vonónyelük (gerendölyük) van, de ollyan részök nincs, melly az ekeszarvat pótolná. Minthogy ekeszarv nélkül kivált a tökéletlen szerszámnak lehetetlen egyenes vonalban dolgozni, illyesmiről kelle gondoskodni, s ime az itt következő ábrákon 4) már látunk ollyan részt is. Még ezek is csupán egy darabból állanak. Az egyik a) egy római emlék után van rajzolva, a másik bi egy régi vésett kő szerint. 5) Ez a görög ekén már látszik, hogy két darabból van kötéllel összefoglalva. a) 6) Ezen pedig világosan kitűnik, hogy az a kereszt ugy van becsapolva a szántószerszámba, s az alsó pántok is oda mutatnak, hogy ott több darabból van összefoglalva, Monger tudós etruriai eredetűnek tartja. 7) Ez Julius Caesar pénzéről van másolva. Tisztán látszik rajta a vonó fogantyú is, melly emberek számára készült. Amin nincs mit bámulni, ha elgondoljuk, hogy a hóditó rómaiaknak igen sok rabszolgájok volt. — Idáig nem láttunk semmi ekevas formát. 6) 7) 8) Már ezen látszik a vas. Egy Hesiodus nevü görög költőnek kéziratai között találtatott a rajz, a ki 900 évvel élt Krisztus ur. előtt, s legrégibb iró, ki a földmivelésről említést tesz. 9) Ez egy római pénzről van rajzolva, s alighanem régibb az előbbinél. Az a vélemény róla, hogy midőn a rómaiak várost akartak építeni, illyen ekével jelölték ki a várost kerítő falak helyét, s ezen ünnepélyes rendeltetésénél fogva hihető, hogy sokáig megtartották ős eredeti alakjában. 8) . . 9) 10) Gingrot nevű tudós munkájának rajzai között az ide másolt eke mint marokkói földmivelő szerszám van kitüntetve.— Meglepő hasonlatosságot lehet rajta észrevenni ahoz, mellyet a 8. szám alatt Hesiod görög iró kéziratai nyomán fölebb közöltünk.